Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-11 / 108 szám, szerda
PÉNZVILÁG 2005. május 11., szerda 9. évfolyam 2. szám Nem minden megtakarítás eredményez napjainkban kecsegtető hozamot. Ez a megállapítás különösen a hagyományos bankkönyvekre igaz Vizsgáljuk meg, hogy mit szeretnénk venni Bár Szlovákia bankrendszere már korszerű, az ország gazdasága még nem készült fel az euró bevezetésére (TASR-felvételek) Nem minden megtakarítás eredményez napjainkban kecsegtető hozamot. Ez a megállapítás különösen a hagyományos bankkönyvekre igaz, amelyek kamatai napjainkban történelmi mélypontra zuhantak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Először is figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a legfrissebb felmérések szerint napjainkban 10 szlovákiai polgárból mindössze 4 tud fizetéséből rendszeresen megtakarítani. A Szlovák Statisztikai Hivatal mellett működő közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a polgárok 80 százaléka úgy értékeli, jelenleg nem megfelelő a helyzet a tartós takarékosságra. Ez nem csoda, hiszen bér- emelkedés ide, fizetésemelés oda, még mindig az Európai Unió egyik legalacsonyabb bérszínvonalú országa vagyunk. A GfK Hungária piackutató intézet februárban tette közzé az Európa 29 országára vonatkozó vásárlóerő kutatásának eredményeit. Az euró paritáson mért vásárlóerő a lakosság egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelmét jelzi az egyes országokban. Míg az éllovas Liechtensteinben 31 914 eurót költhettek tavaly átlagosan az ország polgárai, addig Szlovákiában csak 7038 euró volt e mutató. Ezzel a 29 európai állam között a 27. helyen állunk, s csupán Észtországot és Lettországot előzzük meg. Negatív kamatok Ezek után vizsgáljuk meg, mi a helyzet abban az esetben, ha a polgár képes rendszeresen félretenni jövedelméből, és az így megtakarított pénzt klasszikus bankkönyvön helyezi el. Az utóbbi időszakban látványosan estek a határidős betétek után fizetett kamatok. Míg 2000-ben a 12 hónapra szóló határidős betét után több mint 10 százalékos kamatot fizettek, addig 2005 februárjában ebben a kategóriában már csupán 2 ző feltételekkel devizában vegyünk fel hitelt” - világít rá a pénzpiaci történések egyik kedvező oldalára Katarína Ševčík- ová, az UniBanka szóvivője. Vagyis akkor, amikor tartósan negatív hatásúak a betétek utáni kamatok, érdemes jelentősebb kölcsönhöz folyamodni. Mindig kell tartalék Mindent egybevetve, Szlovákiában napjainkban visszaesett a megtakarítási kedv. Míg 2000-ben a háztartások átlagosan bevételeik 10 százalékát tették félre, addig 2004-ben ez a mutató 6 százalékra mérséklődött. Ez több okra vezethető vissza, azonban talán a legfontosabb tényező éppen az alacsony banki kamatokban keresendő. „Ennek dacára kifizetődő takarékoskodni. Az ésszerűen gondolkodó polgár ugyanis ha csak lehet, mindig félretesz valamit a jövedelméből” - állítja Elena Penzes-Strobl, az Istrobanka igazgatótanácsának alelnöke. „Az előre nem látható események finanszírozása érdekében, jó ha vannak tartalékaink. Továbbá nem minden terméket, szolgáltatást vehetünk meg most, hanem csak a jövőben. Ilyen például gyermekeink felsőfokú oktatásának finanszírozása” - érvelt Ján Onda, a Postabank szóvivője. Ehhez Juraj Kotian, a Szlovák Takarékpénztár vezető közgazdásza annyit tett hozzá, főleg azoknak érdemes takarékoskodni, akik nem számolnak bevételük érezhető növekedésével, miközben a későbbiekben a jelenleginél jelentősebb háztartási kiadásokat várnak. Névre szóló bankkönyvek Végezetül vizsgáljunk meg egy, a bankbetétekhez kötődő, évek óta húzódó problémát. A mindmáig a hagyományos bankkönyveket választók nem egy esetben nemcsak azt nem veszik figyelembe, hogy alig kamatozik a pénzük, hanem még a teljesen kamatmentes, mi több, a törvényből kifolyólag „üldözött” megtakarítási formától sem riadnak vissza. Konkrétan a nem névre szóló (anonim) bankkönyvekről van szó, amelyek nyitása 2001-ig volt lehetséges. A pénzmozgások tisztasága érdekében ma már minden megtakarítás csak konkrét névvel lehetséges, ezért 2003 után a még mindig anonim bankkönyvek kamatozását is megszüntették. Mindhiába, hiszen máig legalább 2,5 milliárd korona fekszik ilyen formában a pénzintézetekben. Persze, ez is előrelépés, hiszen 2001- ben még 50 milliárd korona volt „névtelen”, ám akkor még fizettek utána kamatot. A banki statisztikák szerint a Szlovák Takarékpénztár napjainkban legalább 1 millió, nem névhez kötődő bankkönyvet vezet, az Általános Hitelbank birtokában további 79 ezret, a Dexia banka több mint 2000-et, az Istrobanka pedig 860-at. A feledékeny ügyfelek a törvény értelmében 2006 végéig vehetik ki immár évek óta nem kamatozó betétjeiket. Ha a jelzett határidőig sem lépnek, akkor a napjainkban 2,5 milliárd koronát kitevő összeget átutalják az államnak, amely további 5 évig vezeti e tételeket, (shz, sia) Az alacsony kamatok csak részben okolhatók azért, hogy nálunk még mindig kevesen takarékoskodnak százalék körül mozgott a kamat. Arról nem is szólva, hogy a minimális kamatból még adót is kell fizetni. Igaz, az eltelt időszakban az infláció szintén látványosan visz- szaesett, napjainkban már csupán alig 3 százalék, ám az utóbbi két adat egybevetéséből kiderül, hogy bizony a megtakarításók nem őrzik meg vásárlóértéküket. Vagyis negatív kamatról van szó, és napjainkban összességében ráfizetünk a spórolásra - vélekedett Zdenko Štefanides, az Általános Hitelbank elemzője. Az inflációnál időzve, a statisztikai hivatal adataiból kiderül, hogy az utóbbi években alacsony volt a pénzromlás üteme. Az infláció mértékét a közelmúltban érdemben már csak a központi áremelések befolyásolták, konkrétan az év eleji gáz-, villany- és vízáremelés. „Ha ezeket a hatásokat leszámítjuk, akkor a tényleges éves fogyasztói áremelkedés már 2002-ben és 2003-ban is mindössze 2,5 százalék körüli szinten mozgott. Mit szeretnénk vásárolni? Felmerül hát a kérdés, spórol- junk-e vagy sem? Először is azt kell figyelembe venni, hogy a jövőben mire szeretnénk fordítani a bankokban félretett pénzünket. Az emberek nagy többsége házra, lakásra, háztartási’ berendezésekre, autóra spórol, esetleg gyermekei számára tesz félre pénzt. „Amíg a közlekedés, az oktatás, az egészségügy kategóriájában számottevő áremelkedést tapasztalunk, addig a háztartási berendezések, bútorok terén az utóbbi két évben stagnáltak, esetenként pedig visszaestek az árak. Vagyis ha az imént említett tartós fogyasztási cikkekre tettük félre a pénzünket, akkor az alacsony kamat ellenére is jelenleg olcsóbban rendezzük be otthonunkat, mint néhány évvel korábban”. - mondta Róbert Prega, a Tatra banka elemzője. Konkrétan a bútorok ára egy év leforgása alatt 4 százalékkal mérséklődött. Emellett a korona erősödésével párhuzamosan olcsóbbá váltak az importból származó műszaki cikkek is. Tehát minden attól függ, hogy folyamatosan dráguló terméket, vagy éppen ellenkezőleg, fokozatosan olcsóbbodó terméket szeretnénk-e megvenni a megtakarításból. Ha az előbbiről van szó, akkor valóban nem éri meg a bankkönyvre hagyatkozni, ennél jobb döntésnek számít az egyre kedvezőbb feltételekkel nyújtott áruvásárlási hitel felvétele. Az alacsony kamatok a külföldi fizetőeszközökben történő spórolás vonzerejét szintén visz- szavetik. Ebben nem csupán a kamat a ludas, hanem a korona folyamatos erősödése is - bár ez a folyamat március derekán megtört, és napjainkban összességében mind az euróhoz, mind az amerikai dollárhoz képest gyengül a fizetőeszközünk. „Másrészt az alacsonyan mozgó kamatok jó esélyt kínálnak arra, hogy kedveVáltozások a bankpiacon A hazai bankszektor fejlődését az elmúlt időszakban elsősorban a világgazdaság 2004-es fejlődése határozta meg, aminek köszönhetően a szlovák gazdaság is nagyobb sebességre kapcsolhatott. Tavaly így a bruttó hazai termék növekedése éves szinten elérte az 5,5 százalékot. Mindez a szlovák jegybank elemzése szerint elsősorban a háztartási fogyasztás növekedésének köszönhető. Ez utóbbihoz a csökkenő munkanélküliség és a növekvő reálbérek járultak hozzá. Mindez természetesen hatással volt a hazai bankszektorra is. Az egyre jobb gazdasági mutatóknak köszönhetően megnőtt az érdeklődés a szlovák korona iránt. Ezzel együtt azonban egyre alacsonyabbak a kamatok, fokozatosan közelítve az eurózónás szinthez. A szlovákiai bankok legnagyobb bevételforrásának tavaly is a lakossági betétek számítottak. Ezeknek a 87 százaléka volt a szlovák állampolgárok által elhelyezett koronaalapú betét. Az év folyamán azonban fokozatosan változott a betétek összetétele. Fokozatosan csökkent a lakossági betétek aránya, amit az elemzők azzal magyaráznak, hogy egyre kisebb volt az érdeklődés a lakosság részéről a devizaalapú betétek iránt. Ezzel párhuzamosan azonban nőttek a vállalati betétek. Jelentős változásokra került sor azonban a futamidő tekintetében is. Az év folyamán csökkentek a hosszabb futamidejű betétformák, amelyek esetében nagyobb volt a kamatcsökkentés. Ezzel együtt azonban egyre többen helyezték el megtakarításaikat a pénzügyi alapokban, amelyek nagyobb profitot kínálnak. Az elmúlt év egyik legjelentősebb trendjének a lakossági hitelek 37 százalékos növekedése számított. Többségük hosszú futamidejű hitelt vett fel főként a lakásproblémáik megoldására. A jelzáloghitel-piac tavaly így több mint 50 százalékos növekedést könyvelhetett el. Ezt az elemzők a lakosság egyelőre csekély eladósodottságával, a reálbérek növekedésével és a hitelkamatok csökkenésével magyarázzák. A hazai bankszektor tavalyi tiszta nyeresége éves szinten 14 százalékkal nőtt. Annak ellenére, hogy csökkentek a kamatok, a bankoknak sikerült növelniük a kamatokból származó bevételeiket is. Tavaly azonban tovább nőttek az egyéb bevételek is, amelyeknek az aránya az' év végére elérte a 27 százalékot. A bankok az elkövetkező időszakban az egyre csökkenő kamatok miatt fokozatosan tovább fogják növelni a banki szolgáltatások árait, (mi)
