Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-02 / 100 szám, hétfő
26 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 2. ÉVFORDULÓ Ünnepségek Kismartonban Kismarton városa tartományi székhellyé válásának nyolcvanadik évfordulóját az idén számos rendezvénnyel ünnepli. A várost 1925. április 30-án emelték tartományi székhellyé. Szombattól tartják a jubileumi ünnepségeket: a sétáló utcában, számos vállalkozás kirakatában kiállítás látható „80 év tartományi főváros“ címmel. Bemutatásra kerülnek olyan városképek, amelyek az 1920 és 1950 közötti időszakból származnak. Kismarton, négy városrészre osztható. Az Oberberg/Felsőkismar- tonhegyre, annak is egyedül álló Kalvarien-hegyével és a Haydn mauzóleumával. Valamint Unterberg/Alsókismartonhegyre, ahol a régi zsidó temető található. Majd Kleinhöflein/Kishöflányra, a valamikori borász falura és St. Georgen/Szentgyörgyre, ahol a római kultúra nyomai még ma is láthatók. A városnak 11480 lakosa közül az 1991- es népszámlálás szerint 2,6 százaléka magyar-német ajkú. (orf.at) A kismartoni Esterházy-kastély (Képarchívum) RÖVIDEN Felújítják a Mátyás-szoborcsoportot Kolozsvár magyar nemzetiségű alpolgármestere szerint jövőre felújítják a Mátyás-szoborcsoportot, s az ehhez szükséges előtanulmányt már idén elkészítik. Boros János elmondta, a költségek egy részét az önkormányzat fedezi, de további pénzforrásokra is szükség lesz. Ezért az RMDSZ gyűjtést indít, ebben számítanak a világ magyarságának és a magyarországi intézmények támogatására. Szakemberek úgy vélik, a 203 éves szoborcsoport főalakjának a feje, a korrózió miatt, akár ki is lyukadhatott. 2002-ben, a szobor százéves évfordulóján, Gheorghe Funar akkori polgármester indítványozta a restaurálást. 500 millió lejt akart kiutalni, de a magyar tanácsosok nem bíztak abban, hogy szétbontása után a szobor visszakerül a kolozsvári főtérre, ezért nem egyeztek bele a javításba. (Erdélyi Napló) Sikeres magyar üzletasszonyok Három erdélyi magyar hölgy szerepel a száz legsikeresebb romániai üzletasszony listáján. A magyarok közül a legelőkelőbb helyezést egy Venezuelába kivándorolt színésznő érte el: a 37. helyen található Joanna Benedek dél-amerikai szappanoperákban alakított szerepei által vált ismertté. A volt manöken Romániában idegenforgalmi ügynökséget működtet. A 43. helyre Kósza Alizt, egy norvég tőkéjű élelmiszer-vállalat romániai vezérigazgatóját rangsorolták. Az 50. helyen található a kolozsvári Fodor Szilvia egy mobiltelefonforgalmazó cég társtulajdonosa. (Erdélyi Napló) Újra megnyílt a nagyváradi galéria Közel egy évtized után ismét van városi képzőművészeti galériája Nagyváradnak, miután ünnepélyes keretek között megnyitották a Körös-parti város művészei számára kialakított új kiállítótermet. A Fő utca gyalogos szakaszán, az Apolló-palotával szemben berendezett kétszintes helyiséget a Nagyváradi Képzőművészek Egyesülete és a Bihar Megyei Építészkamara közösen használja majd. Az új létesítmény nyitótárlata ezért a tavalyi, bukaresti építészeti biennálé anyagát mutatta be. (krónika) így kellene élni egy magunknak teremtett környezetben, figyelve a természetre, az értékekre, egymásra Tények, hitek, kultúrák, remények A gyulafehérvári székesegyház (Képarchívum) 2005. április 6. és 13. között a bukaresti Hungarológiai Tanszék csapata kirándult a Székelyföldre, Erdélybe. Hosszú előkészületek előzték meg az indulást, és - hála a szponzoroknak, támogatóknak - egyszer csak összejött. KREBSZ JÁNOS Egy buszra való fiatal, kétharmadában román anyanyelvűek és nagyobbrészt leányok, néhány tanár és a román buszsofőr volt a felfedező különítmény. Az útvonalunk: Bukarest, Pitesti, Ramnicu Vilcea, Nagyszeben, Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Sep- siszentgyörgy, Brassó, Bukarest - hogy csak a térképen elképzelhető legyen nagy ívben vonulásunk vonala. Ha mindenről be akarnék számolni, leltárrá és felsorolássá válna ez az újságcikk - Erdély még megvan, a turistacsalogató látványosságok meg a történelmi emlékhelyek működnek, készülnek a nyári szezonra. Sokkoló élmény Utaztunk nyelvben, kultúrában, időben és történelemben. Van u- gyebár egy hivatalos történelem, amit tanítanak az ország iskoláiban, és beleépül a felnövekvő generációk gondolkodásába. És van nekünk, magyaroknak, egy karbantartott történelmi tudatunk, amely erős eltéréseket mutat ettől a hivatalos verziótól. Nem akartunk semmilyen ütközést vagy kritikát gyakorolni, csupán megmutatni ezeregyszáz év emlékeit. így is sokkoló volt - azt hiszem - néhány diákunk számára, hogy az ország belsejében van egy kis Magyarország, falvak, ahol nem beszélnek románul az emberek, magyar televíziót néznek... Talán az első ilyen mellbevágó élmény az volt számukra, hogy az autóbuszból láttunk egy óriásplakátot, amely a Dacia Logant reklámozta magyar nyelven, a régióbeli célközönségnek. Gyulafehérvár Az első nagyobb kóstoló a történelem léptékéből. Az érsekség ezeréves fennállásának megünneplésére készül. Kilencvennégy éves idegenvezetőnk, Léstyán Ferenc mintha személyében képviselné az örökifjú és mégis időtlen időkre emlékeztető történelmi egyházat. Megjárta a kommunista börtönöket, évtizedekkel nyugdíjazása után is szolgál, 4 nyelven tájékoztatja a turistákat. A templomban Hunyadi János, testvéröccse és László fia szarkofágjai. Iancu de Hunedoara. A kereszténység védelmében tette, amit tett. Osztozhatunk az emlékén, ha kerüljük a kirekesztő gondolkodást. Búcsúzáskor Léstyán atya megajándékoz egy könyvével (Erdélyi Szibéria). Dokumentum és emlékezésgyűjtemény a kommunista diktatúrának arra az időszakára, amely megszüntette a szerzetes- rendeket, eltörölte a görög katolikus egyházat, börtönbe vetette Márton Áron püspököt. Szerény, egyáltalán nem hivalkodó módon bizonyítja ez a kötet, hogy vértanúk, áldozatok, derékba tört emberi sorsok árán voltak, akik szembeszálltak a diktatúrával, és erkölcsi győzelmet arattak. A könyv utóiratából idézek: „Félévszázad vallásüldözését az egyház kibírta. ...Az elnyomó rendszer megbukott. ... Évszázadokra visszamenőleg kétszer fordult elő, hogy Csíkban több volt a temetés, mint a keresztelés: az 1719. évi pestis idején és az első világháború végén a spanyoljárványkor. Most azonban: az utóbbi években - több a temetés, mint a keresztelés. ... Kibírtuk a félévszázados elnyomást. Kibírjuk-e azt a pestist, amely a család életet adó forrását támadja ki?“. El kell olvasni. Tibód Kétszáz lakosú színmagyar falucska pár kilométerre Marosvásárhelytől. Irdadanul rossz út vezet ide, rég volt eső, hatalmas port vernek az autók, sofőrünk akárhogy igyekezik, azt sem tudja megoldani, hogy minden kátyúba belehajtson, de azt sem, hogy mindet kikerülje. Végre föltűnik a falutábla, na, itt vagyunk, sóhajtunk, s túlhajtunk az út szélén várakozókon. Ezek' ránk várnak, döbbenünk meg, látva a kezekben a tálcákat, kosarakat. Valóban: kaláccsal, pálinkával várnak az út szélén, miután tolatva és újabb porfelhővel borítva őket, visszatérünk hozzájuk. Örülnek nekünk, vártak bennünket. Egyik román, magyarul jól beszélő csíki diáklányunkat ez az őszinte fogadtatás annyira meghatja, hogy elsírja magát., Mit kínál a falusi turizmus? Tanulmányozom egy kicsit a megélhetés ezen új formáját, amit a falusi turizmus kínál az erdélyi magyaroknak. Sokfelé próbálkoznak, Zetelakán csak egyetlen utcában hat-hét háznak dobták le a fedelét, manzárdot építenek vendég- fogadásra. Szállásunkon a három vendégszobához három fürdőszoba tartozik, a ház végéhez hozzá- toldanak, még egy vendégszoba és terasz épül, ahová jó időben ki lehet majd ülni. A falun is meglátszik, hogy megjelent egy másfajta igény, az emberek figyelik egymást, senki nem akar lemaradni. Jártam többfelé Nyugaton is, megtapasztaltam az ottani, falusi turizmusnak nevezett üdültetési formát. Van egy lényeges különbség: az erdélyi, bármennyi profi vonással gazdagodik is, nem személyte- lenedik el. Tényleg vendégnek, látogatóba érkezett rokonnak tekintik az érkezőt. Házigazdáinkkal rögtön összetegeződünk, a gyermekek magázzák a szülőket, ezt szépnek találjuk. És mindvégig hatalmas a trakta, a vacsora kétfogásos. Vacsora után ott maradunk az asztal körül, beszélgetünk. A tízéves gyermek közénk ül, és ő is jól érzi magát. Utolsó estén a falu és a magunk szórakoztatására műsoros estet adunk a kultúrházban. Román diáklányaink magyar népdalokat adnak elő, fergeteges paródiában ábrázoltalak társasutazásunk kvintesszenciája, a közönség dől le a székekről, a szereplők is időnként elkacagják magukat. Végigrohanunk a Székelyföldön Egy hét roppant kevés Erdély megismerésére, különösen akkor, ha mindent meg akarunk mutatni. Jártunk a mélyben, a tordai sóbánya tárnáiban, illetve a magasban, a Madarasi Hargitán, aztán templomokban, székesegyházakban, múzeumokban, olyan helyeken, amelyeket az útikönyvek csillaggal jelölnek. De a meghatározó élményt mindig a spontán, váratlan események kínálják. Csíkmadarasi diáklányunk, ha már arra megyünk, behívja a csoportot udvarukra, édesanyja egész kosár kürtöskaláccsal vár bennünket, egy másik, székelyföldi diákunk otthon éjszakázik, reggelre hoz két üveg bort a hazaiból, s míg a traktor kapaszkodik velünk a Hargitára, szájról szájra járnak az üvegek - higiéniai megfontolások ellen kiváló érv az alkohol fertőtlenítő hatása. Az utolsó két nap, már fáradtan és eltelten az élményekkel, szinte rohanásnak tűnik. Ötpercenként elhajtunk egy bekötőút mellett, tanszék- és idegenvezetőnk hadarja a tudnivalókat, a lényeget összefoglalja románul (egy közbekiabálás hátulról, román nyelven: Tessék csak folytatni, egészen jól értem ezt a magyar nyelvet!), dőlnek a falunév-magyarázatok, helytörténeti legendák. Alsócsernát Az utolsó szétnézésre alkalmas megálló Alsócsernáton, sokadszor járok itt, és mindig elgyönyörködtet a Hauszmann fivérek munkája, igényessége, életformája, amellyel fenntartanak, működtemek egy udvarházat, múzeumot, gyűjteményeket, újságot adnak ki, és mindig minden hatalmas rendben van. A falon iskolai tábla, naponta fölróva arra egy aktuális bibliai idézet, egy költemény egy-két sora s még valami bölcsesség. Mindig tudnak valami újat mutatni. Most a hollófészket az egyik magas fán. Nagypéntekre keltek ki a fiókák. Valahogy így kellene élni egy magunknak teremtett környezetben, figyelve a természetre, az értékekre, egymásra. (Magyar Szó) Felmérhetetlen károkat okozott az árvíz a Bánság vajdasági és romániai részén Menekültek az emberek Mintegy 3000 embert telepítettek ki a múlt héten a kelet- és közép-bánáti falvakból a Temes, az Óbega és a Berzava folyók áradása miatt. A helyzet a román határtól 7 km-re fekvő Módoson volt a legsúlyosabb, itt az alig 10 m széles patak 500 m szélességben öntött ki. 200 ház került víz alá. Sokan, főként az idősek nem akarták elhagyni vízben álló házukat. Az érintett települések lakói csónakokkal igyekeztek menteni értékeiket. A sors- üldözötteket rokonoknál és a szomszédos járási székhely iskolájában szállásolták el. Romániában csak a mezőgazdaságban 7,5 millió dollá- Módoson volt a legsúlyosabb a helyzet, a faluból a hivatalos adatok alapján 2300 embert telepítettek ros kár keletkezett, (o-o, mr) ki. A község sertéstelepéről az 1600 állat közül 200-at sikerült kimenteni. (TASR/EPA-felvétel) Külföldi bortermelők részvételére is számítanak Borfesztivál Újvidéken MAGYAR SZÓ A második nemzetközi borfesztivált június 3-a és 5-e között ez alkalommal is Újvidéken, a Szabadság téren tartják meg. A városi tanács művelődésügyi kérdésekkel megbízott tagja a rendezvénnyel kapcsolatban megtartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az egyedülálló fesztivál két dolgot köt össze: a bort és a zenét, mert a két fogalmat nehéz egymástól elvontan kezelni, egyik vonzza a másikat. Elmondta: „a látogatók színvonalas rendezvénysorozatra számíthatnak. Minden egyes kiállító eredeti megoldással készült standon mutatja be termékét, a látogatók pedig csakis üvegpohárból ízlelgethetik a nedűt. A fesztivál nem zsibvásár lesz, hanem a tájegységre jellemző rendezvény.” A fesztiválon a szőlő- és bortermelők mellett a borkészítéssel kapcsolatos eszközök és felszerelések gyártóit, valamint forgalmazóit, a turizmussal foglakozó szervezeteket, borászati folyóiratok kiadóit, illetve a bor forgalmazóit és a nedű fogyasztóit gyűjtik egybe. A hazai kis- és nagy bortermelőkön kívül francia, olasz, magyar, osztrák, román és német résztvevőkre is számítanak, továbbá Újvidék testvérvárosai: Dortmund, Athén, Modena, Norwich és Szaloniki bortermelői is bemutatkoznak a székvárosiaknak.
