Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-11 / 108 szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 11. Európai unió 11 Ösztönzik a cégek együttműködését, erősítik a gazdasági kapcsolatokat Jó partnerkapcsolatokért Hatmillió eurót ad az EU cégeknek partnerkeresésre (Illusztrációs felvétel) EU-TUDAK0Z0 Kórházi ápolás külföldön Az EU-tagság azt is jelenti, hogy az állampolgároknak a kórházi kezelés is automati­kusan jár az unió bármely tagállamában? Jelige: jobb ellátás Ez az adott helyzettől függ. Például ha valaki turistaként vagy üzleti ügyben utazva bal­esetet szenved egy másik tagál­lamban, vagy vakbélgyulladása lesz, és emiatt sürgős kórházi el­látásra szorul, akkor ugyanolyan alapon jogosult annak igénybe­vételére (mint EU-polgár), mint annak a tagállamnak a lakosai, megkülönböztetés nélkül. Ekkor az illető az azonnal szükségesnek minősülő ellátásra jogosult (intenzív vagy baleseti ellátás pl.). A nem sürgős kezelé­seket azonban már nem kaphat­ja meg minden további nélkül. Továbbá a nyugdíjasok, turis­taként tartózkodva más tagál­lamban, a nem sürgős kezelése­ket is jogosultak ott igénybe ven­ni, ők a csatlakozás kedvezmé­nyezettjei ebből a szempontból. A fenti két eset fordítva, tehát az EU más országaiból Szlováki­ába érkező turistákra/üzletem- berekre, illetve nyugdíjasokra is érvényes. Más kérdés, hogy vajon a Szlovákiában élő szlovák állam­polgárok választhatják-e azt, hogy bizonyos kórházi kezelése­ket külföldi kórházakban vegye­nek igénybe; illetve ha igen, te- hetik-e ezt a szlovákiai biztosító költségére? A válasz: nem. Hacsak az il­lető nem kap külön engedélyt az illetékes szlovák hatóságok­tól arra, hogy külföldön kezel­tesse magát (az ingyenes társa­dalombiztosítási ellátás kereté­ben, tehát a szlovák állam pén­zén), nem teheti ezt meg. Az engedély, mondjuk, olyan ese­tekben merülhet fel, mikor a szükséges kezelést nincs mód hazai kórházban elvégezni. Ál­lami jóváhagyásért lehet folya­modni külföldi kezelés végett esetleg abban az esetben is, ha ahhoz hozzá lehetne ugyan jut­ni hazai kórházban, de az adott paciens számára túl hosszú vá­rakozási idő után. A legtöbb esetben tehát nem kezeltetheti magát valaki külföldön csak azért, mert úgy ítéli meg, hogy így jobb ellátást kaphat, mint amilyenhez Szlovákiában jut­na. (euv, ú) FELHÍVÁS A Leonardo da Vinci program pályázatai A Leonardo da Vinci program országos szervezőirodája értesíti a felsőoktatási intézményeket, kamarákat, szakszervezeteket, kor­mányon kívüli szervezeteket, a szakmai társulásokat, a foglalkoz­tatókat, a közművelődési szervezeteket, középiskolákat, vállalato­kat, kutatóintézeteket stb., hogy az újításra és a szakmai tovább­képzésre irányuló pályázatokat - a kísérleti projektek, nyelvi pro­jektek, nemzetközi hálózatok, referenciaanyagok kidolgozása, a korábbi projektek újítási eredményeinek terjesztésére készült tervjavaslatokat (a mobilitási projekteket kivéve) - 2005. szep­tember 30-ig lehet benyújtani. A mobilitási projektek beküldési határideje 2005. 7.15. A pályázatok készítésével kapcsolatos tájé­koztató szemináriumot tartanak május 23-án Pozsonyban, május 27-én Zsolnán és május 31-én Kassán. Részletes tájékoztatás a http://www.saaic.sk/leonardo honlapon, (tasr) 100 millió euróba kerül az újrahasznosítás Belgium szelektíven gyűjt Cseh europesszimisták Parlamenti döntés vagy népszavazás? Egy évvel az Európai Unióhoz történt csatlakozás után a csehek majdnem kétharmada továbbra is europesszimista - derült ki egy közvélemény-kutatás eredmé­nyéből. A prágai Median közvéle­mény-kutató intézet áprilisi fel­mérése szerint a megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy Cseh­ország uniós tagságának több a kedvezőtlen, mint a kedvező kö­vetkezménye. A csatlakozás előtt készített felméréskor 63 százalék hangoztatta ezt a véleményt. Csak a megkérdezettek 37 száza­léka van meggyőződve arról, hogy a csatlakozásnak több a haszna, mint a kára. A csehek 50 százaléka nem örül annak, hogy a koronát né­hány éven belül felváltja a közös európai pénznem, az euró. Ellen­kező véleményt, tehát az euró be­vezetésének támogatását, az em­berek 48 százaléka fogalmazott meg. A különbséget itt is azok te­szik ki, akiknek nincs véleménye a kérdésről. A szociológusok szerint az Eu­rópai Unió kérdésében a cseh tár­sadalom nagyon megosztott. Míg a 15 és 30 év közti generációkban a megkérdezettek 60-70 százalé­ka látja pozitívan az uniós tagsá­got, s csak a kisebbség pesszimis­ta, addig a 30 és 60 év közötti la­kossági csoportoknál éppen fordí­tott a helyzet. Az európai alkotmányt a felmé­rés szerint a lakosság mintegy 55 százaléka támogatja, ami mérsé­kelt növekedést jelent. Csehországban egyelőre nincs döntés arról, hogy az alkotmányt a parlament, vagy pedig népsza­vazás útján fogják-e jóváhagyni. Míg a szociáldemokraták által vezetett balközép kormány támo­gatja az európai alkotmányt, ad­dig Václav Klaus államfő bírálja a dokumentumot és ellene kampá­nyol. Az Európai Parlament néppár­ti frakciója (EPP-ED) tagjaként az MKP két europarlamenti kép­viselője lapunk hasábjain játékot hirdetett. A játék keretében a he­ti rendszerességgel május 25-ig minden héten 3-3 kérdést te­szünk fel az EU-val kapcsolat­ban. A legjobb válaszadók között a játék végeztével kisorsoljuk azt a három szerencsés (18 év felet­ti) nyertest, aki júniusban az Eu­rópai Parlament néppárti frakci­ója által finanszírozott 5 napos tanulmányúton vehet részt. A (következő hétfőig feladott) válaszokat az Új Szó címére (EU- ROJÁTÉK jeligére) és az euroja- tek@ujszo.com e-mail címre vár­juk. A játékosok tüntessék fel pontos címüket, nevüket és élet­korukat. A helyes válaszokat a soron következő szerdai szá­munkban közöljük, (ú) Az Európai Bizotság álltai biztosított 6 milliós ke­retből 32 esemény szerve­zésére is lehetőség nyílik, ami 4 ezer kis- és közép- vállalkozást hoz össze. MTI-HÍR Ezek a találkozók ösztönzik a cégek együttműködését, valamint erősítik a gazdasági és társadalmi kapcsolatokat is. Az Európai Bizottság hatmillió eurót különített el olyan terveze­tek támogatására, amelyek a 25 EU-tagország és szomszédjaik kis- és középvállalatainak egymásra találását, illetve partnerkeresését szolgálják. Brüsszel keddi bejelentése sze­rint az EU végrehajtó testületé nemcsak azért ösztönzi az emlí­tett kategóriába tartozó cégek együttműködését, mert ezek je­lentős arányt képviselnek az unió gazdaságában, hanem azért is, mert együttműködésük erősítheti Összeurópai népszavazást sze­retne az Európai Unió alkotmányá­ról az osztrákok abszolút többsége - erősítette meg az osztrák Európa- politikai társaság felmérése. Az osztrák sajtóban ismertetett ered­mények szerint a válaszadók 52 százaléka szeretné, ha Európa- szerte népszavazással szentesíte­nék az unió alkotmányát, míg 29 százalék szerint nincs szükség ilyen jellegű voksolásra. Egy tavaly októ­beri felmérésben az osztrákok 55 százaléka nyilatkozott így, 52 szá­zalékuk pedig úgy vélte, hogy más EU-tagországoktól függetlenül 1. Az Európai Unió közös mo­netáris politikájának megvaló­sítása már az 1970-es években felmerült. Hogyan hívták az eu­rópai valutaunió tervének ki­dolgozásával foglalkozó akkori bizottságot? a: Schmidt-bizottság b: Delors-bizottság c: Werner-bizottság 2. Jelenleg is tart az európai uniós alkotmány elfogadásának folyamata. Május 29-én hol tar­tanak ez ügyben népszavazást? a gazdasági és társadalmi kapcso­latokat az EU-tagországok, illetve az EU és ma még külső partnerei között. A 2006. szeptemberéig tervezett keretből segít a bizottság, egyebek között 32 olyan eseményt szervez­Ausztriában mindenképpen nép­szavazást kellene tartani erről. Ausztriában nem lesz népszavazás az EU-alkotmányról, az osztrák parlament a jövő szerdán iktatja törvénybe a dokumentumot. Heinz Fischer államfő szerint el­söprő többséggel fog megtörténni a ratifikálás. Vezető politikusok és szakértők azonban nem utasították volna el, ha népszavazást tartanak az EU-al- kotmányról az alpesi országban. Wolfgang Schüssel kancellár, a kor­mánykoalíciós Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője már .az EU tavaly májusi bővítése előtt sem utasította el a népszavazás ötletét, de úgy fo­a: Franciaország b: Nagy-Britannia c: Németország 3. EU-állampolgár számára korlátlanul igénybe vehető-e az ingyenes kórházi kezelés más tagországban? a. igen b. csak a sürgősségi c. a sürgősségi vagy a jóváha­gyott A 8. fordulóban a helyes vá­laszok: 1. a. 160 millió euró 2. c. CAP 3. a. Nagy-Britannia, Svédor­szág és Írország ni, amely húsz szektor, összesen négyezer kis- és középvállalatát hozza össze, és támogatja a part­nerkeresésben. Egy új internetes oldal ( http://eic.cec.eu.int/PES ) is a cégek rendelkezésére áll ha­sonló céllal. galmazott, hogy annak európai méretűnek kellene lennie. Jörg Haider karintiai tartományi elöljáró, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) kisebbik koalíciós párt vezetője pedig a hét végén kö­vetelte, hogy tartsanak népszava­zást az EU-alkotmányról. Arra hi­vatkozott, hogy ilyen fontos kér­désben a parlament „nem dönthet a választók feje felett”. A bécsi tömegtájékoztatás vasár­nap ismertette Öhlinger alkot­mányjogász állásfoglalását, aki nem vélte úgy, hogy Ausztriában népszavazást tartanak a dokumen­tumról, vagy az alkotmánybíróság drámai lépésre szánná el magát. Régi-új családmodell Spanyol nőnek otthon a helye! A spanyolok csaknem fele azon az állásponton van, hogy a nőknek fel kellene adniuk mun­kahelyüket, miután megszülték első gyermeküket. Egy vizsgálat során a megkér­dezett spanyolok egyharmada szerint a nőknek szülés után ke­vesebbet kellene dolgozniuk, 45 százalék egyenesen azt gondolja, hogy a nőknek végleg abba kelle­ne hagyniuk a munkát, és a gyer­meknevelésre kellene összponto­sítaniuk. A felmérést végző, női esély- egyenlőséget kutató intézet szakemberei szerint meglepő, hogy ennyire erősen tartja magát a konzervatív értékítélet, ugyan­is az elmúlt évtizedben a spanyol nők nagy számban inkább az volt a jellemző, hogy feladva a „ház- tartásbeliséget”, sokan vállaltak munkát. Az ellentét a hagyományos családmodellben betöltött sze­rep, valamint a modern nőfelfo­gás között - s ez nem rendkívüli jelenség, hiszen Európa más tér­ségeiben is tapasztalható- a spa­nyoloknál is súlyos konfliktuso­kat okoz, s ennek társadalmi mé­retű megjelenésével most kezd szembesülni az Spanyolország közvéleménye, (eurohirek.hu) TUDÓSÍTÁS Egy hétvégi jelentés szerint a belgák 92 százaléka szelektíven gyűjti a háztartási csomagolóa­nyagot, a belgák átlagosan 48 ki­logramm papírt és 60 kilogramm háztartási csomagolóanyagot ad­nak le fejenként, évente. A hulla­dékfeldolgozó FOST Plus vállalko­zás adatai szerint tavaly a csoma­golóanyag több mint 80 százalé­kát újrahasznosították. Ezzel Bel­1SMERTETÉS Diplomáciai feszültségeket ger­jeszt és várhatóan ellenkampány­hoz vezet a német autógyárak ré­széről a FIAT április vége óta futó reklámakciója, amely a németekkel kapcsolatos előnytelen sztereotípi­ákat kihasználva népszerűsíti az olasz gépkocsikat Itáliában. A kam­pány ötlete személyesen a FIAT első emberétől, Sergio Marchioné- tól származik. Bevallott célja bűntudatot ébreszteni az olaszok­gium világelső az ilyen hulladék újrahasznosítása terén. A hulladé­kok gyűjtését Belgiumban részben éppen az újrahasznosításra szánt anyagok eladásából finanszíroz­zák. Az újrahasznosításhoz szük­séges évi 100 millió euró nagyobb része a csomagolócégekre kirótt, „zöld pont“ nevű adóból folyik be. Ez azt jelenti, hogy a gyűjtés és új­rahasznosítás költségeit maguk a fogyasztók fedezik - egy főre 10 euró jut évente, (eurohirek.hu) ban amiatt, hogy a külföldi - ezen belül is elsősorban a német - már­kákat részesítik előnyben. Az ola­szok kisebb arányban vásárolnak hazai gyártású autót, mint amilyen mértékben ez fő versenytársaink­nál jellemző - mutatnak rá a FIAT vezetői. A franciáknak 58, a néme­teknek 70, a japánoknak pedig 94 százaléka belföldről származó au­tót vezet, miközben Olaszország­ban ez az arány 30 százalék alatt van. Berlusconi kormányfő például Audi-rajongó. (vg.hu) KI MIT TUD AZ EURÓPAI UNIÓRÓL? A legjobbak Brüsszelbe Kérdések (9. forduló) Heinz Fischer államfő szerint elsöprő többséggel fog megtörténni a ratifikálás Népszavazást akarnak az osztrákok MTI-HÍR Heves reklámkampányba kezdett a FIAT Olasz autót az olaszoknak! 7 >* iw W ; (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents