Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-11 / 108 szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 11. Gazdaság és fogyasztók 9 Bukarest bizakodó, az ország lakosságának 85 százaléka szívesen csatlakozna az Európai Unióhoz Románia már az unió kapujában Bukarest. Miután az Euró­pai Parlament megszavaz­ta, hogy Románia - Bulgá­riához hasonlóan - 2007 január elsején csatlakoz­hat az Európai Unióhoz, a bukaresti egyetem előtti téren a digitális óra immár nemcsak a pontos időt mu­tatja, hanem azt is, hogy hány nap van még a várva várt csatlakozásig. A ro­mán lakosság 85 százaléka támogatja az ország uniós felvételét. GÁGYOR ALIZ diátorokat, amelyek a legkemé­nyebb teleken sem árasztották a meleget, a napi néhány órára korlá­tozott áramszolgáltatást vagy a ha­vi 15 liter üzemanyagot, amely egy családot megilletett, a szellemi ter­rorról már nem is szólva - a lakos­ság máig nem feledte el. A Ceauses- cu-éra nyomai pedig ma is nagyon erősen észlelhetők a fővárosban és vidéken egyaránt. Elég csak letérni Bukarest központi utcájáról, me­lyet a megalomániában szenvedő vezér úgy építtetett meg, hogy egy méterrel szélesebb legyen a párizsi Champs-Élysées-nél. A szökőku- takkal ékesített nyílegyenes bulvár végén pedig a dombon ott magaso­dik az ezer teremből álló, állítólag 1 millió köbméter márvánnyal, szí­narannyal, 20 kilométernyi szőnyeggel és valódi kristálycsillá­rokkal díszített palotája, amelyet méreteinél fogva csak a Pentagon előz meg. Alapterületét illetően pe­dig a Kheopsz piramis is, mert an­nak paramétereiről a diktátornak nyilván nem volt tudomása. S míg a palotát építtette, csinosítatta, egy-egy termét pillanatnyi hangu- latkitöréseinek megfelelően lerom­boltatott majd újraterveztetett, né­pe éhezett. Ma a Népek Palotájá­nak csúfolt, kizárólag hazai alap­anyagokból emelt gigantikus épü­let egyik ismérve között említik az idegenvezetők, hogy építése során hány munkás halt éhen, s hány épí­tészt végeztek ki csak azért, mert részt vett tervezésén, kivitelezésén. Emiatt például a föld alatti titkos folyosókra - egy, a repülőtérre ve­zető alagúton kívül - máig nem si­került fényt deríteni. Luxusautók és lovas szekerek Bukarest zsúfolt utcáin ma már jobbnál jobb kocsik száguldoznak, Cristian, az idegenvezetőnk egy percig sem kételkedett abban, hogy Románia már 2007-ig maradékta­lanul teljesíti az EU-csadakozás fel­tételeit. Sőt, a német BASF vegy­ipari óriás jóvoltából a közép-euró­pai agrárújságírókat a román fővá­rosban „terelgető” fiatalember nem csupán a sikeres csatlakozásban bí­zott rendíthetetienül, hanem ab­ban is, hogy Romániának már 2007-ben sikerül bevezetnie az eu- rót. A román politikusok sem szen­vednek önbizalomhiányban, leg­alábbis akiket a mintegy 40 fős új­ságírócsoportunk a felkészültség mértékéről faggatott. S bár a ro­mán gazdaság az utóbbi években kétségkívül óriásit teljesített ­2004-ben rekordnövekedést ért el főként a mezőgazdasági termelés­nek, a rekordtermésnek, valamint az építőipar robbanásszerű növe­kedésnek köszönhetően -, a lema­radás mégis szemlátomást óriási, két év alatt gyakorlatilag behozha- tadannak tűnik. Pedig a várva várt csadakozásig már csak alig 600 nap van hátra. A térséget jobban is­merő újságírók még Mugur Isares- cunak, a román jegybank kor­mányzójának becslését is túlontúl derűlátónak tartották, miszerint Bukarest 2012-2014-ben cserélheri majd le a leit euróra. Óriási ellentétek A románok optimizmusának okát vendéglátónk, Mirca azzal magyarázta, hogy a Ceausescu idején éheztetett lakosság meg van győződve arról: a legnehe­zebbjén már túlvan. „Ha kibírta a diktátor terrorját, akkor a csatla­kozással kapcsolatos akadályok leküzdése, ha kissé elhúzódott is a felzárkózás, de járható út. Sőt, az egyedüli lehetőség a mintegy 23 millió lakosú ország számára”. Bár 16 éve már annak, hogy 1989 decemberében megdöntötték Nicolae és Elena Ceausescu ön­kényuralmát, kegyetlenségeiket - a kenyérfejadagokat, a jéghideg ra­Az átlagos parcellanagyság 2,5 hektár (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) s talán nincs olyan autó világmár­ka, amelynek négykerekű csodái ne lennének e városban jelen. Ugyanakkor alig néhány kilométer­re a főváros határán túl a ló vontat­ta szekér látványa még mindenna­pos. Az Alexandriába vezető úton, bár mindössze 60 kilométerre van a román fővárostól, vagy Ötöt szá­moltam belőlük. A kisparasztok - s ők vannak többségben - még ma is igavonó állataikat fogják be, ha szántanak vagy vernek - ismerte be idegenvezetőnk. Tőle tudom, hogy a vidéken élő zöldség- és gyümölcs- termesztők - modern hőszigetelt szállítóeszközök híján - kénytele­nek a piacra szánt friss terményei­ket bagóért eladni a hűtőkocsis fel­vásárlóknak, ha pénzt akarnak kapni terményükért. A felvásárlók pedig - állította Cristian - ötszörös haszonnal adják el a friss zöldséget, gyümölcsöt a városi piacokon. De nem csupán a modem szállítóesz­közöket nélkülözik a román földművesek, hanem a modernebb gépeket, traktorokat is. Az utóbbi­ból három nap alatt mindössze né­gyet láttam, abból is három a min­tagazdaságnak számító Draganesti Vlasca kutató- és fejlesztőállomás udvarán állt, amelyet csoportunk meglátogatott. Vendéglátóink szerint a román mezőgazdaság óriási potenciállal rendelkezik, amelyre az EU-csatla­kozás kapcsán lehet építeni. Ugyanakkor nem rejtették véka alá, hogy a rossz birtokszerkezet miatt akár versenyhátrányba is kerülhet­nek - nem csupán a régi tagorszá­gokkal, hanem a tavaly májusban csatlakozókkal szemben is. Ma ugyanis a 14 millió hektáros mezőgazdasági földterülettel ren­delkező Romániában (ebből a szántó 9,6 millió hektárra tehető) a termőföld mindössze töredékét művelik meg, miközben az átlagos birtoknagyság mindössze 2,5(!) hektár. „A román agrárkormányzat épp ezen szeretne változtatni” - árulta el nemzetközi sajtótájékoz­tatón Gheorghe Flutur román földművelésügyi miniszter, aki sze­rint a cél a 20 hektáros átlagos bir­toknagyság elérése. „Az idősebb földtulajdonosok korkedvezmé­nyesen nyugdíjba mehetnek, ha át­engedik földjeiket a fiatalabb gaz­dáknak. Az a lényeg, hogy ez a ge­neráció ne maradjon szociális hát­tér nélkül” - ismertette a program legfőbb pontját a miniszter. Ám mint azt elismerte, az eredmény egyelőre várat magára, azaz a 16 évvel ezelőtti korszak emlékei tú­lontúl erősen az emberekbe ivód­tak ahhoz, hogy ma könnyedén meg lehessen a földjeiket visszaka­pott parasztokat győzni az összefo­gás, a tömörülés, a termelői-érté­kesítői szervezetek létrehozásának fontosságáról. Márpedig e nélkül az EU piacán könnyen elvéreznek. De pórul járhatnak a román pa­rasztok akkor is, ha Bukarestnek az EU-csatlakozás napjáig nem sikerül üzembe helyezni egy működőké­pes, az uniós normáknak minden tekintetben megfelelő agrárkifizető ügynökséget, és az uniós kifizeté­sek folyósításának feltételéül szol­gáló regisztereket. Az idő sürget, ugyanakkor a román politikusok­kal folytatott beszélgetések alapján úgy tűnik, ezek a rendszerek még alapjaiban sincsenek meg. Csatlakozás - feltételekkel A strasbourgi törvényalkotók és a brüsszeli döntéshozók pontosan érzékelik Románia és Bulgária ese­tében a lemaradás mértékét. Nem véletlenül foglalták a közelmúlt­ban aláírt csatlakozási szerződés záradékába a EU-csatlakozás 2008-ra történő elhalasztásának lehetőségét az esetben, ha nem si­kerül maradéktalanul teljesíteni a belépési feltételeket. A két balkáni ország közül kétségkívül Románia van nehezebb helyzetben: eseté­ben már akkor is életbe lép a zára­dék, ha a tagállamok egyszerű többsége úgy ítéli meg, Bukarest­nek még időre van szüksége, azaz még nem készült fel maradéktala­nul az EU-25-hoz történő csatlako­zásra. (Ugyanez Bulgária esetében csak akkor következik be, ha az összes EU-tagország a felvétel el­halasztása mellett voksol.) Romániának haladéktalanul meg kell oldania külső határainak védelmét, keresztül kell vinnie az igazságügyi reformot, és - de nem utolsósorban - eredményt kell elér­nie az adó- és járadékfizetési fegye­lem terén. Külföldi és román sza­kértők egybehangzó véleménye szerint a legnehezebb kétségkívül a burjánzó korrupció megfékezése lesz. Ugyanakkor az uniós döntés­hozók is tudatosítják: könnyebben be tudják tartami Bukaresttel az uniós jogszabályokat (például a környezetvédelem vagy az emberi jogok terén), ha nagyobb „rálátá­suk van” az országra. Mindeneset­re optimizmusra ad okot, hogy Ro­mániának 2004-ben sikerült az inf­láció mértékét egyszámjegyűre csökkentenie, a bruttó hazai össz­terméket évközi összehasonlítás­ban 8 százalékkal növelnie, a mun­kanélküliség mértékét pedig 12-13 százalékra zsugorítania. Románia mellett szól az is, hogy 23 milliós piac, igaz a lakosság szociális hely­zete inkább óvatosságra int. A romániai parasztok - traktorok és modern gépek híján vetnek, vagy terményt takarítanak be- lovaikat fogják igába, ha szántanak, Módosít a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) Mától új típusú számlázás ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) mától új típusú számlákat küld mintegy 920 ezer háztartási ügyfelének, az új rendszerre történő átállás mintegy egy évet vesz igénybe - ezért az ügyfelek esetleg nem az eddig megszokott időben kapják kézhez. A villanyórák leolvasása is az eddigi évi kétszeri alkalom helyett csak egyszer lesz. A szám­la részét képezi a ZSE által elvég­zett prognózisból adódó előleg ajánlott nagysága, amely figye­lembe veszi az adott háztartás ed­digi fogyasztását. Természetesen az ügyfél az áramszolgáltatóval való egyeztetés útján módosíthat az előleg nagyságán - mondta Ro­bert Kňažek, a ZSE marke­tingfőnöke. A társaság azt ajánlja, hogy a kliensei állandó banki átu­talással egyenlítsék ki tartozásu­kat, mert így olcsóbb (a postai utalvány küldése már nem díj­mentes), és mert ha éves szinten többet fizet be, a társaság auto­matikusan visszaküldi a túlfizetés összegét. A számlázás új módjáról minden részlet megtudható a www.zse.sk internetes honlapon, amelynek része az a képlet, amellyel az ügyfél kiszámíthatja - változatlan áron számolt - átlagos fogyasztását, s így a havi befizeté­sének mértékét is. (shz) A pozsonyi SkyEurope légitársaság 32 Boeinggel bővít Töretlenül szárnyalnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szlovákiai szék­helyű, 2001-ben alapított SkyEu­rope fapados légitársaság 2006- ra és 2007-re 16 új Boeing 737- 700-as utasszállítót rendelt - mondta tegnap Christian Mandl, a társaság vezérigazgatója. A 880 millió dolláros ügylet révén telje­sen megújul a SkyEurope flottá­ja. A légitársaságnak 2008-ra és 2009-re további 16 gép megvá­sárlására van opciója, a teljes ügylet értéke 1,8 milliárd dollár­ra rúg. Az új gépekkel először a régieket cserélik le, majd bővítik a flottát. A további vásárlás an­nak függvénye, hogy folytatód ik- e az utaslétszám dinamikus nö­vekedése. A cég jelenleg hét da­rab Boeing 737-500-ast és 6 Eb- raer típusú légcsavaros gépet üzemeltet. A SkyEurope Airlines Pozsony repülőterének első szá­mú használója, tavaly a légiki­kötő közel 1 milliós utasforgal­mának 48 százalékát adta. Az el­múlt egy évben 1,2 millió utast repítő, pozsonyi, budapesti, var­sói és krakkói bázisú társaság 41 rendszeres járatával a világ 13 országának 22 városába lehet el­jutni, idén Nizza, Athén, Koppen­hága és Manchester került fel a térképére. -Végezetül nem elha­nyagolható fejlemény, hogy az állami segítség nélkül is 53 milli­árd koronás közvetlen beruhá­zást végrehajtó SkyEurope 2009-, ig Szlovákiában mintegy 7000 munkahelyet teremt, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megint levitték a gázolaj árát Pozsony. A Slovnaft olajfor­galmazó mától 0,50 koronával csökkentette a gázolaj literen­kénti árát, a benzin ára nem változott. Mától tehát a Tempo plus diesel litere a Slovnaft ben- zinkútjainál 36,20 koronába kerül, a környezetbarát EVŐ Di­esel gázolaj literének ára pedig 38,40 korona. (TASR) Átlagbérek aktuális alakulása Pozsony. 2004 márciusa és 2005 márciusa között a nemzet­gazdaságban figyelt ágazatok közül a postánál nőttek a leg­gyorsabban a nominális fizeté­sek, mégpedig 17,1 százalékkal. A vizsgált időszakban a vendég­látóiparban 14,4 százalékos volt a béremelkedés, az iparban 10,9 százalék, a távközlésben 10,4 százalék, a közlekedésben 9,6 százalék, az építőiparban 7,1 százalék, a kiskereskedelemben pedig 5,9% az idevágó adat. Ha az inflációt is figyelembe vesz- szük, akkor a fizetésemelkedés a nominális adatokhoz viszonyít­va ténylegesen mintegy 3 száza­lékponttal volt alacsonyabb. Az év első 3 hónapjában átlagosan 8%-kal nőttek a bérek. (TASR) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Árfolyam E MU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen(100) Kanadai dollár 38,821 1,294 24,416 Lengyel zloty Svéd korona 28,566 Svájci frank USA-dollár 9,344 56,823 Magyar forint (100) 15,478 4,221 5,218 Szlovén tollár (100) 16,212 25,107 30,210 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,86-39,86 29,37-31,03 1,27-1,33 14,83-16,13 OTP Bank 37,93-39,91 29,43-31,06 1,26-1,33 14,92-16,07 Postabank 37,88-39,90 29,43-31,01 1,26-1,32 14,87-16,09 Szí. Takarékpénztár 37,87-39,81 29,37-30,91 1,26-1,33 14,78-16,18 Tatra banka 37,88-39,90 29,43-31,01 1,26-1,32 14,87-16,09 UniBanka 37,94-39,92 29,49-31,03 1,26-1,32 15,10-14,87 Általános Hitelbank 37,94-39,96 29,47-31,04 1,26-1,33 14,63-16,33 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents