Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-10 / 107 szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 10. Agrárkörkép - hirdetés 21 Az amerikai kukoricabogár elleni védekezés során is ügyelni kell az érvényes állat- és növény-egészségügyi előírások betartására, különösen a méhek védelmére Csökkenteni kell a monokultúrás termesztést A kukoricabogár (Archív felvétel) A kukoricabogár magyar- országi megjelenése óta lassan 10 év telt el. A kez­deti sokk után - sok helyen a saját kárukon tanulva - a gazdálkodók megismerték a kártevő legfontosabb tu­lajdonságait és alkalmazni is kezdték az ellene való védekezés alapvető formá­it. Az erről szóló magyar- országi szaklapban közölt összeállítást rövidítve is­mertetjük. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A kezdetben jelentkező igen ma­gas imágó egyedszámok csökkenő tendenciája és a szerbiai tapaszta­latok is azt mutatják, hogy ott, ahol a termelők hosszabb távon tudato­san alkalmazzák a védekezés kü­lönböző formáit, ott lecsökken a populáció nagysága. Azzal ugyan­is, hogy a vetésváltással eldönthet­jük a földben lévő tojások - és egy­ben az abból később kifejlődő lár­vák és imágók - sorsát is, elmond­hatjuk, hogy - sok kártevővel ellen­tétben - a kezünkben van a kukori­cabogár! Ez pedig igen komoly le­hetőség - és egyben felelősség is - minden termelő számára. A kártevő ellen az első számú vé­dekezési módszer a vetésváltás. Mivel monokultúrás termesztés­ben már a második évben is jelen­tékeny károk jelentkezhetnek egyes területeken, ezért meg kell próbálni a lehető legkisebb mérté­kűre csökkenteni a monokultúrás területek arányát; a vetésváltás ez esetben a fenntartható kukorica­termesztés egyik kulcsfontosságú mozzanatává vált. E művelet gya­korlatilag külön költséget nem je­lent, és a hatékonyságát tekintve minden más védekezési módszer­nél eredményesebb. Nyüván nem minden esetben oldható meg a vetésváltás, például egy öntözőberendezés alatt tartott csemegekukorica esetében. Az eh­hez hasonló esetekben a védeke­zésnek egyéb módszereit lehet al­kalmazni. A megelőző védekezés egyik esz­köze, ha a nyár folyamán a peték lerakása előtt végezzük el az imá­gók elleni védekezést, megakadá­lyozva ezzel a talaj tojásokkal való „elfertőződését”. Az imágók elleni védekezés nem nehéz, hiszen egy igen aktív, a növény felszínén tar­tózkodó és abból táplálkozó kárte­vőről van szó. A legolcsóbb, kon­takt hatású piretroid hatóanyag- csoportba tartozó készítményekkel is igen jó eredményeket lehet elér­ni. Egyetlen problémát az esetlege­sen elhúzódó rajzás okozhatja, ilyenkor előfordulhat, hogy egyet­len kezelés nem elegendő. Ez eset­ben két kezeléssel vagy egy hosz- szabb hatástartamú, felszívódó ké­szítménnyel végzett egyszeri per­metezéssel érhetünk el megfelelő hatást. Ügyelni kell azonban az ér­vényes állat- és növény-egészség­ügyi előírások betartására, különö­sen a méhek védelmére. Napköz­ben csak méhekre nem veszélyes készítményekkel lehet védekezni. Virágzó állományban a méhekre kifejezetten veszélyes szerek nem használhatóak fel. Légi kijuttatás esetén az eredmé­nyes védekezéshez minimum 80 1/ha permetlémennyiség szüksé­ges. A preventív védekezés szüksé­gességének megállapításához az imágók számát kell megfigyelni. Az egyik módszer szerint például 25 növényen az imágókat megszá­moljuk és egy növényre eső áúagot számolunk. Természetesen, ha több növényen végezzük el a szá­molást, akkor pontosabb adatot ka­punk, a 2x100 növényen elvégzett vizsgálat már igen megbízhatónak mondható. Amennyiben a kiszámí­tott ádagos egyedszám meghaladja a 1 imágó/növény értéket, abban az esetben már indokolt a védeke­zés. Másik módszer a Pherocon AM sárga ragadós lapcsapda használa­ta. Ha van olyan hét a nyár során, amikor a csapdában 30-40 imágó gyűlik össze 7 nap alatt, akkor ez jelenti a védekezés szükségességét. Ezek az imágószámok már akkora mennyiségű lerakott tojást jelente­nek, melyből kikelő lárvák gazda­sági szintű kárt okozhatnak. Ha a következő évben is kukori­ca vetését tervezzük ugyanabba a táblába, akkor minden esetben szükséges az ilyen felmérés elvég­zése a nyár során. Akár tervezünk imágó elleni kezelést, akár nem. Ugyanis a következő év tavaszán már nincs olyan módszer a ke­zünkben, mely alapján szakmai alapon lehetne döntést hozni a lár­vák elleni védekezés szükségessé­géről. Ha szükséges és történik is kezelés az imágók ellen és az ered­ményes, akkor a jövő §vi termesz­tés biztonsága nagymértékben nö­vekszik. Permetezés hiányában vi­szont a lárvák elleni különböző vé­dekezési módszerek alkalmazása szükséges a következő év tava­szán, nyilvánvalóan csak akkor, ha az egyedszámok meghaladták az imént említett kritikus értékeket. Amennyiben alacsonyabb ennél a bogarak száma, úgy viszonylag kis kockázat mellett védekezés nélkül is termeszthető önmaga után a ku­korica. A lárvák elleni védekezési mód­szerek kiválasztását számos szem­pont befolyásolja. A rovarölőszeres csávázási ott célszerű alkalmazni, ahol gyengébb a fertőzés, ületve a kártevő felszaporodása még a kez­deti szakaszban van. Lényeges, hogy a területen az előző évben ne legyen gyökérkártétel, és ne legyen tömeges az imágórajzás sem. Ilyen helyzetben a rovarölő csávázósze­rek használata is hatékony lehet. A csávázott vetőmag használata pre­ventív védekezésként is alkalmaz­ható. Ugyanis a lárvák elpusztítása késlelteti a faj felszaporodását az adott területen, amivel évekkel elo­dázhatjuk a teljes területen végre­hajtott vetésváltás kényszerű alkal­mazását. A csávázott vetőmag elő­nye, hogy rendkívül könnyű és biz­tonságos a vele való munka. Nem ad tökéletes hatékonyságot, ezért csak egy adott, alacsonyabb fertő- zöttségi szint mellett képes a kárté­telt a gazdasági kár szintje alá szo­rítani. Az eddigi vizsgálatok alapján az erősebben fertőzött területeken a folyékony vagy granulátum típusú talajfertőtlenítő szerek használatá­val lehet leghatékonyabban véde­kezni. (Ne felejtsük el, hogy a szulfonil-urea típusú gyomirtósze­rek és a szerves-foszforsav-észter típusú talajfertőtlenítő szerek együttes alkalmazása fitotoxikus tüneteket okoz a kukoricán!) A ve­téssel egymenetbeni kijuttatás a lárvakelés négy-hat héttel későbbi kezdete miatt szintén nem ad töké­letes (100%-os) hatékonyságot, de egy nagyobb arányú fertőzöttség mellett is képes a kártételt a gazda­sági kár szintje alá szorítani. A drá­ga és igen kis hatékonyságú teljes felületkezelés helyett mindenkép­pen a sorkezelés alkalmazása java­solt. A tapasztalatok szerint még az új, külföldi vetőgépek mikro- granulátum- adagolói is igen pon­tatlanul dolgoznak, akár 100%(!)- os eltérések is adódhatnak a gyári adatok és a ténylegesen kijuttatott dózis között! Még a leforgatásos módszer sem igazán megbízható, itt kb. 20%-os eltéréseket tapasz­taltunk. Legpontosabb az a mód­szer, amikor egy ismert vagy le­mért mennyiségű talaj fertőtlenítő szerrel feltöltött géppel egy adott területet elvetünk, és megfigyeljük az anyag fogyását, vagy a maradék szert visszamérjük. Érdemes erre egy kis időt áldozni, mert egy, a szükségesnél alacsonyabb dózis súlyos dőlési károkat, a magasabb dózis pedig felesleges plusz költsé­get okozhat. Ha nem megkésve, hanem idő­ben vetjük el a kukoricát, és esedeg a fajta erős kezdeti gyökérnöveke­désű, akkor ezzel nagymértékben lehet csökkenteni a károsítás követ­kezményeit. A lárvák vetés után 4-6 héttel későbbi megjelenésének idején már erős gyökérzettel ren­delkező állomány jobban viseli a kártételt. Száraz időjárás esetén csökken a gyökerek regenerációs képessége, csapadékos viszonyok mellett komolyabb rágást is képes elviselni a kukorica megdőlés nél­kül. Amennyiben a vetéssel együtt nem történik meg a védekezés, az utolsó lehetőségük a lárvák ellen a 6-8 leveles állományban elvégzett kezelés. Ennek egyik módszere a kultivá- torra szerelt granulátum­szóró adapterrel vagy pe­risztaltikus pumpával a sor mellé a talajba juttatott ta- lajfertődenítő szeres kezelés. Mivel a tő mellé kerül a hatóanyag, ezért csak korlátozott a hatás. Másik módszer a permetező szó­rófejjel a tőre permetezett és töltö­gető kultivátorral azonnal bedol­gozott folyékony készítmény kijut­tatása. Lényeges, hogy itt a sorok közé belógó és a tövekre irányított szórófejeket használjunk, melyek a menetiránnyal párhuzamosan van­nak beállítva, valamint, hogy leg­alább 4001/ha lémennyiséggel dol­gozzunk. Ha sikerül a lárvakelés időpontjában, precízen elvégezni a kezelést, akkor igen jó eredményre számíthatunk. A kelés hozzávetőleges idejét ef­fektiv hőösszeg számítással hatá­rozhatjuk meg. Április 1-je után elkezdve, ha a 12,7 °C feletti érté­kekből számított hőösszeg eléri a 150-160 °C-ot (irodalmi adatok 176,5 °C-ot adnak meg), akkor számíthatunk a kelés - és egyben a gyökérkárosítás - megkezdődé­sére is. A kártételt kezdetben a gyökerek belsejében rágott jára: tok kialakulása jelzi. Ezek megfi­gyelése is támpontot adhat, ekkor azonban már azonnali beavatko­zás szükséges. Ha sikerült megvédenünk az ál­lományt a dőléssel járó kártételtől, akkor a legveszélyesebb időszakon már túl vagyunk. A gyökérkárosí­tás július közepéig teljesen befeje­ződik, tehát a legutolsó lárvák még eddig jelen lehetnek. Kb. június vé­gétől már megjelenhetnek az első imágók, melyek további károsítást okozhatnák a kukoricán. Kezdet­ben levélhámozás jelentkezik, a vi­rágzás megkezdésekor először a cí­meren, később a bibeszálakon ká­rosít. Ez utóbbi jelenti a legna­gyobb veszélyt, mert magas egyed­számok esetén olyan mértékű lehet a bajusz lerágása, mely komoly ter- mékenyülési problémákhoz vezet­het. Ez a hibrid- és csemegekukori­ca esetén 0,5-1 imágó/növény, a takarmánykukorica esetében pedig 3-5 imágó/növény egyedsűrűség mellett várható. Ha ezt eléri vagy meghaladja a bogarak száma, ak­kor az idei termés védelmében az állománykezelés indokolttá válik. Az imágók jelenléte június végé­től egészen októberig tart, ezen be­lül a rajzáscsúcs száraz, meleg nya­rakon július végén, hűvösebb idő­ben augusztus első felében jelent­kezik. A permetezések elvégzésére is ezekben az időszakokban lehet szükség. Mivel a bogarak vándorlá­si hajlamot mutatnak, ezért az imá­gók elleni védekezés végrehajtása térségi összefogással lényegesen hatékonyabb. A nőstények a petéiket zömmel a kukoricaföld talajába helyezik, de ha elvirágzott már a kukorica és megkezdődik a bogarak egy részé­nek az elvándorlása, akkor más kultúrákban is megtörténhet a to­jásrakás. Ez azonban csak kismér­tékű, jelentős problémát eddig se­hol sem okozott. A lárvával fertőzött területen a következő évben kukoricát ter­melni tilos. A kötelező vetésváltás ilyen helyzetben alapvetően a ter­melő érdeke is. Sokszor felmerülő kérdés, hogy a lárvák tudnak-e a talajban vándorolni. Egyértelmű­en beigazolódott, hogy a szom­szédos tábla kukoricáit megkeres­ni nem képesek. Maximum 1-2 sorköznyi távolságot tudnak meg­tenni, de ha nem találnak kukori­cagyökeret, akkor a talajban el­pusztulnak. Összefoglalásképpen elmondha­tó, hogy kis kártételi veszélyhely­zetben vagy megelőzésképpen lár­vák elleni védekezésre elégséges lehet a csávázott vetőmag haszná­lata. Nagyobb veszély, ill. fertőzés esetén a talajfertőtlenítő szerek használata indokolt. Erős rajzás, több éves monokultúrás termesz­tés igen komoly kockázati tényező­nek számít, ezért ebben az esetben mindenképpen a vetésváltás alkal­mazása javasolható! Az imágók el­leni nyári védekezésekkel megaka­dályozható a tömeges tojásrakás, így megelőzhető a kártétel. A kukoricabogárral, még ha nem igazán kellemes is, de meg kell tanulnunk együtt élni és az el­lene való védekezés már most ré­sze a kukorica integrált növényvé­delmi technológiájának. Ne feled­jük: azzal, hogy eldönthetjük ta­vasszal, milyen növényt vetünk az előző évi kukoricatábla talajába, a kikelő lárvák ezreinek a sorsát ha­tározzuk meg. (w-r) LEVÉLTRÁGYÁK A SZÁNTÓFÖLDI TERMESZTÉSBEN I. A búza levéltrágyázása 1. bokrosodáskor A gyomirtással egy menetben a búza rézigényének kielégítésére Damisol Rézaminkomplex ajánlott, 10-15 1/ha-os adagolásban. A búza optimális mikroelem-igényének kielégítésére gyomirtás­kor Damisol Búzahasználható, 10-20 1/ha-os mennyiségben. A előző' készítmények elsősorban a sikér mennyiségét és a minő­ségét javítják. A terméshozam növelésére és a minőség javítása céljából a Damisol Szuper Gabona alkalmazása ajánlott, 15 1/ha- os adagolásban. 2. bokrosodás végén, Damisol BB Gabona 5 1/ha-os adagolásban a terméshozam növe­lésére, a növény szárasságtűrő képességének fokozására. 3. zászlóslevél-stádiumban, illetve kalászhányáskor A szükséges növényvédelmi kezelésekkel egy menetben Damisol Rézaminkomplex 5 1/ha-os vagy Damisol Búza 5-10 1/ha-os mennyiségben (amennyiben gyomirtáskor alacsonyabb dózis került alkalmazásra). II. Az őszi repce és a mustár levéltrágyázása 1. A virágzat! tengely megnyúlásakor DAMISOL NITROGÉN 5 1/ha-os adagolásban. Elősegíti a kellő hosszúságú virágzatok kialakulását. 2. Zöldbimbós állapotban DAMISOL BÓRKONCENTRÁTUM 5 1/ha-os és DAMISOL NITROGÉN 5 1/ha-os adagolásban. Ez a kezelés javítja a meg- termékenyülést, így növeli a terméshozamot. Az ajánlott kezelések hatására repcéből és mustárból 600-1000 kg/ha több termés érhető el. DAMISOL MAGASABB TERMÉS, JOBB MINŐSÉG A LEVÉLTRÁGYÁZÁS HATÉKONY / mert azonnal a növény rendelkezésére áll a szükséges tápanyag / kis mennyiségben kijuttatva is elegendő, mert nem kell számolni a talaj megkötésével / a kijuttatás nem külön költség, mert a növényvédelmi permetezésekkel elvégezhető. MIÉRT ÉRDEMES ALKALMAZNI A DAMISOL LEVÉLTRÁGYÁKAT? / mert javul a megtermékenyülés, nő a kötődés / bórtartalmú készítményeink virágzáskor is alkalmazhatók, mert nem tartalmaznak a virágra káros nátriumot / jobbak az íz-, szín- és zamatanyagok / nő a betakarított gyümölcsök és zöldségek húskeménysége / javul a tárolhatóság, mert csökken a káros légzés és savlebontás / egyszóval javul a minőség és nő a mennyiség / javul a növények szárazságtűrő képessége. Forgalmazó: BA-TIS, 946 34 Bátorove Kosihy TeL/fax: 035/7797135, 0905 320 761, 0903 887 977 A lárvával fertőzött terü­leten a következő évben kukoricát termelni tilos.

Next

/
Thumbnails
Contents