Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-10 / 107 szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2005. május 10., kedd 9. évfolyam 5. szám Az önkéntes tagság révén a kamara ma már minden agrárvállalkozó számára nyitott Szerkezeti és minőségi változásokkal Tejtermelés az EU-ban Szakmai vitanap Nyitrán A várakozással ellentétben nem csökkent, hanem növekedett a Galántai Regionális Agrárkamara taglétszáma. Most, miután a kamarai tagság a törvénymódosítást követően nem kötelező, hanem önkéntes, meglepő módon, az agrárkamara, illetve a regionális iroda eddigi tevékenységének elismeréseként további tagok léptek be az érdekvédelmi szövetség tagjainak sorába főleg a magángazdák közül. ÚJSZÓ-INFORMÁCIÓ Perleczky Gábor igazgató szerint ugyan néhány élelmiszeripari cég még fontolgatja, hogy a módosítás által adott lehetőséggel élve a szakmai szövetségek keretében lépnek a kamara tagjai köré, s így az országos szövetségnek lesznek a tagjai, s a tagdíjukat is oda fizetik. Ugyanakkor megfontolandó, hogy azok a cégek, amelyek alapanyagbázisukat ebben a régióban szerzik be, itt építették ki a kapcsolataikat, itt működnek együtt az őstermelőkkel, másutt járuljanak hozzá költségvetéshez, az érdekvédelmi tevékenység támogatásához. „Az önkéntes tagság mindenképpen szerkezeti és minőségi változást hoz a munkában”, vallja Perleczky Gábor. Egyrészt a tagok szakmai tájékoztatásában és az idevonatkozó jogszabályok ismertetésében bővülnek tovább a feladatkörök. Az uniós tagságból eredő kötelezettségek ismertetése és teljesítése terén ugyanis egyelőre nagyon sok a tennivaló. Annál is inkább, mivel az elmúlt időszakban a régió agrárvállalkozóinak egy kellemetlen ténnyel kell szembesülniük. Nevezetesen, hogy a szaktárca vezetése racionalizálás címén Galántán felszámolja az Agrárkifizetési Ügynökség regionális kirendeltségét, s ennek székhelyét Dunaszerdahelyre helyezik át. A termelők véleménye szerint az irodára itt is nagy szükség volna, hiszen az előző esztendőben is csaknem félezer kérvényt vettek itt át az uniós támogatásra jogosult gazdáktól és vállalatoktól. Sajnos, a régióból továbbított ebbéli kéréseket és írásbeli kérvényeket nem vették figyelembe, így ma az ügynökségi iroda ugyan még létezik, s a kérvényeket is átveszik, de már számítógépes kapcsolat és telefon nélkül kommunikál az ügyfelekkel. „Mindez azt is jelenti, hogy az igénylők jelentős része a regionális kamarához fordul tanácsért, tájékoztatásért, - veszi át a szót Horváth Péter, a hidaskürti agrárvállalkozók társulásának épp jelenlevő tagja, aki egyúttal a regionális kamara elnökségi tagja - köztük olyanok is, akik nem tagjai a kamarának, de megszokták, hogy itt azért tanácsot, eligazítást mindig kaptak. Az új szervezeti szabályzat szerint vi- sžont az agrárkamara ezután csak tagjainak nyújt majd információkat, hiszen a mai világban, amikor az információ pénz, s mindenért fizetni kell, a kamarai tagsági illeték egyben azt is jelenti, hogy ebből kell fenntartani az iroda tevékenységét, amely a tagok számára kihasználható információkat közvetít. Az önkéntes tagság révén a kamara ma már minden vállalkozó számára nyitott, tehát aki információkat, érdekképviseletet és -érvényesítést szeretne, annak tagként meg lesz a lehetősége, ugyanakkor azoknak, akik csak megpróbálnak úszni az árral, bezárulnak az információs kapuk, s ez így helyes” - vélekedett. Horváth Péter szerint a kamara tevékenységében további előrelépést jelent, s ez az ágazat egészére is kedvező hatással lesz, hogy az országos közgyűlésen a miniszter személyesen adta át azt az együttműködési szerződést, amely lerakja a tárcavezetés és az agrárönkormányzat közötti további együttműködés alapjait. Ennek keretében nemcsak az ágazati információk jutnak el közvetlenül a kamara tagjaihoz, hanem fordítva, a kamara által szervezett adatbázis révén a tárcavezetésnek is naprakész pontos információi lesznek az ágazat helyzetéről, az egyes területekről a tagoktól begyűjtött és összeállított pontos statisztikai adatokból. Ezek alapján részletesebb és pontosabb piaci elemzések készülhetnek, amelyek áttekinthetőbbé teszik a piacot. „Tagjaink számára az uniós feltételek közötti eligazodás megkönnyítéséhez számtalan előadást szerveztünk és szervezünk, tájékoztat Perleczky Gábor. Legutóbb a vegyszerfelhasználás szabályait ismertettük a gazdákkal, s szerveztünk tanfolyamokat, ahol 6 településen több mint 230 személy kapott tájékoztatást az idevonatkozó szabályokról. De ugyanilyen fontos a gazdálkodók számára a dokumentumok nyilvántartásáról és megőrzéséről szóló jogszabály, vagy a személyi adatvédelemről szóló rendelkezések elveinek ismertetése is. Az iroda a tagoknak már a kiválogatott, megszűrt információkat továbbítja, hiszen a gazdálkodóknak nincs mindig idejük átrágniuk magukat a jogszabályok útvesztőin.” Az igazgató véleménye szerint a jövőben a tagok érdekeinek képviseletében nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a törvényelőkészítő munkában a vélemények, hozzászólások bevonására és érvényesítésére, hogy ne az elfogadott esetenként hibás jogszabályok módosítására kelljen feleslegesen energiát fordítani. A regionális kamarák eddig is bizonyították létjogosultságukat, s az új helyzetben is kétségbevonhatatlan, hogy az unió közös agrárpolitikai elveinek gyakorlati érvényesítésében továbbra is fontos szerepük lesz, vélekedett Perleczky Gábor, (sz) Simon Zsolt földművelésügyi miniszter a Szlovákiai Tejtermelők Szövetségének együttműködésével május 13-án Nyitrán szakmai vitanapra hívta meg a szlovákiai tejtermelőket, amelyen a hazai termelők az immáron Európai Unió feltételei között zajló tejtermelés lehetőségeiről és egyéves gyakorlati tapasztalatairól mondhatják el a véleményüket, javaslataikat. A rendezvényen, amely a nyitrai Agroinstitút épületében május 13-án 12 órától kezdődik, a megnyitó után a miniszter mond vitaindító beszédet, majd Marián Záhumenský, a Szlovákiai Tejtermelők Szövetségének elnöke a szakmai szövetség szemszögéből értékeli az ágazat jelenlegi helyzetét és fejlődését. Ezt követően a szakmai fórum résztvevői mondhatják el tapasztalataikat, véleményüket az ágazat jelenlegi helyzetéről, az időszerű gondokról és a továbblépés lehetséges módozatairól. A találkozón várhatóan szó esik majd a tejpiacon uralkodó állapotokról, a tejkvóták merítéséről, az ágazat finanszírozási kérdéseiről stb. A szakmai tanácskozás részleteiről az érdeklődők a minisztérium ( www.mpsr.sk ), ületve a szakmai szövetség ( www.szpm.sk ) honlapjáról szerezhetnek részletesebb információkat, (sz) Az agrárkamara ezután csak tagjainak nyújt majd információkat. A Szlovák Agrárkamara közgyűlése után a régiókban is változások várhatók Alkalmazkodni az új feltételekhez ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kamarákról szóló törvény módosítása alapján az agrárvállalkozók és -vállalatok számára až agrárönkormányzati szervezetben a kötelező tagságot az önkéntesség elve váltotta fel, tehát az új törvény értelmében a kamarai tagság már nem kötelező. A kamara központi szervei nemrégiben tartott közgyűlésen hagyták jóvá az új helyzet által megkövetelt szabálymódosításokat. Patasi Ilonát, a Dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara igazgatóját ezzel kapcsolatban arról kérdeztük, hogyan nyilvánul meg mindez regionális szinten?- Elsősorban ez annyit jelent, hogy alkalmazkodnunk kell az új kamarai törvény előírásaihoz, s ennek szellemében ki kell alakítanunk és el kell fogadnunk a saját önkormányzati munkánkhoz szükséges ügyrendi dokumentumokat, tehát az új választási és tárgyalási rendet és az új alapszabályt. Másrészt, mivel a tagság már nem kötelező, ezután az önkéntes tagjaink számára olyan szakmai és információs bázist kell kiépítenünk és szolgáltatnunk, amely az ő érdekeiket képviseli, az ő igényeiket szolgálja, nekik szól. Az új jogszabály ugyanis már nem írja elő, hogy az adott vállalkozó a területileg ületékes regionális agrárkamaránál legyen tag, hanem szabadon dönthet arról, hogy hol létesít tagviszonyt. Ez tehát kihívás is egyben, ugyanakkor jó érzéssel tölt el bennünket, hogy az eddigi tagjainkból az őstermelők közül csaknem mindenki kinyilvánította, hogy továbbra is nálunk kívánja folytatni a tevékenységét. Gondot jelenthet, ha az itt működő élelmiszeripari cégek az országos kamarához lének be tagnak, s ez által ott fognak tagilletéket is fizetni, ami csökkentheti a mi költségvetésünket. Egyes vélemények szerint mintegy százezer hektárt felölelő térség képviseletére lenne célszerű szervezni a regionális kamarákat, az én véleményem szerint azonban az eddig kialakult kapcsolatrendszert nehéz lenne átalakítani, hiszen minden térségnek megvan a maga jellegzetessége. Egyébként az új helyzetben is tesszük a dolgunkat, hiszen a gazdálkodók számára nagyon fontos uniós jogszabályok ismertetése és helyes értelmezését folyamatosan végezzük, s erre meg is van az igény. Nemrégiben tartottunk tájékoztatót a gazdáknak a helyes mezőgazdasági gyakorlat alapkövetelményének tartott vegyszerhasználatról, amelyet a közeljövőben a magángazdák kérésére újra megismételünk. A tagjainknak igyekszünk tájékoztatni a rájuk vonatkozó jogszabályokról, s a lehetőségekhez mérten anyanyelvükön is továbbítani az információkat, legyen szó a helyes mezőgazdasági gyakorlat követelményeiről, a vállalkozással kapcsolatos dokumentumok nyilvántartási és archiválási feltételeiről, vagy a személyi adatvédelemről szóló törvény idevonatkozó előírásairól. Mindent egybevetve úgy érzem, hogy a regionális agrárkamaráknak továbbra is fontos szerepük lesz az agrártermelők érdekvédelmében és képviseletében, annál is inkább, mivel a legfrissebb tájékoztatás szerint a pénzügyminiszter úr a jövő évi költségvetési keretszámokban újra csak 44 százalékos költségvetési támogatást tervez a lehetséges 65 % helyett. Bízunk abban, hogy az agrártárca vezetése az idén újra keményen harcba száll majd azért, hogy a termelők megkaphassák az őket megillető támogatást. Ehhez a kamara segítségére teljes mértékben számíthat, (sz) (Illusztrációs felvétel) Az igazán széles hatásspektrumú kukorica gyomirtó szer • új posztemergens megoldás a kukorica gyomirtására • az első antidotált szulfonil-karbamid gyomirtó szer a kukoricában • szisztémikusan transzlokálódik a gyomnövények egészében • hatékony a kukoricában gyomosító legtöbb gyomnövény ellen: évelő gyomnövények- tarackbúza, mezei acat, tenyércirok, mezei csorbóka, mezei sóska,... egyszikű gyomnövények • kakaslábfű, perje-félék, vadköles, muhar-félék, ecsetpázsit, vadzab, búza,... kétszikű gyomnövények- disznóparéj-félék, libatop-félék, keserűfű, terebélyes laboda, csattanó maszlag, fekete ebszőlő, selyemmályva, parlagfű, ragadós galaj, vad-kender, káposzta-félék, orvosi szíkfű, napraforgó,... Részletes Információval szívesen állnak rendelkezésére területi munkatársaink: Ing. Ľuboš Zilincik. PhD. 0908 710 749 . ing. K<pl Máté . 8995 646 311 Ing. Gašpar Józan 0905 421 922 ' Ing. Miroslav Lučká4v |9lS%1 405 Ing. Ján Maňuška 0908 740 063 A BP-5-10735
