Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-10 / 107 szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 10. 14 Tudomány - hirdetés Nagy-Britannia kutatói több mint 200 főt vizsgálva molekuláris összefüggést találtak a boldogtalan emberek és a gyakoribb megbetegedések között Úgy látszik, a nevetés valóban a legjobb gyógyszer Mindenki tudja, érzi, hogy a boldogtalan, elégedetlen ember könnyebben megbetegszik. Brit kutatók most részleges biológiai magyarázattal szolgáltak e látszólag magától értetődő jelenségre. ÖSSZEFOGLALÓ Bizonyított tény, hogy a Budd- ha-hívők valóban elégedettebbek és nyugodtabbak embertársaiknál - állítják kutatók. Korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy a depresszió további megbetegedésekhez vezethet. A University College London kutatói most a boldogság konkrét egészségügyi hatásait vizsgálták, 216 középkorú férfi és nő bevonásával. A vizsgálatban részt vevőknek naponta 33 alkalommal kellett osztályozniuk boldogságuk mértékét (ez persze igen szubjektív), de minden alkalommal pulzusukat és vérnyomásukat is megmérték egy automata rendszer segítségével, továbbá vizsgálták a stresszhormonként is emlegetett kortizol szintjét. Ahogy várható volt, minél boldogabbnak vallotta magát valaki, annál alacsonyabb volt a kortizol szintje a szervezetében. Érdekes megfigyelés, hogy a pozitív érzések a férfiaknál a pulzust is lelassítják (a nők esetében azonban nem). Azoknál, akik szinte minden alkalommal „boldognak vallották” magukat, a fibrinogén nevű vérfehérje alacsonyabb szintjét mérték, még megterhelő feladatok elvégzése után is. Ez a molekula elengedhetetlen a véralvadás folyamatához, de magasabb koncentrációja későbbi szívbetegségeket jelezhet előre. A kortizol immunrendszert gyengítő hatását ma már tényként lehet kezelni, és a hormon magas szintjét például olyan betegségekkel hozzák kapcsolatba, mint a II. típusú diabétesz vagy a magas vérnyomás. Az alacsonyabb pulzusszám viszont a keringési rendszer egészséges működésére utal. „A tanulmány alátámasztja azt a tapasztalatot, amely szerint a boldogságérzetnek fontos szerepe van a betegségek megelőzésében” - mondja Jane Wardle klinikai pszichológus, a kutatócsoport egyik tagja: „Talán a nevetés a legjobb gyógyszer.” Carol Shively, a kutatócsoport másik tagja felhívja a figyelmet arra az elméletre, amely szerint a különböző érzelmek segítenek abban, hogy az ember megfelelően reagáljon a környezeti ingerekre. A boldogság éppen olyan fontos ebből a szempontból, mint például a korábbi kutatások során sokkal inkább hangsúlyozott düh. Lehetséges, hogy a boldogság egyfajta „pajzs” a külvilág felé: „boldog állapotban” az agy másképp reagál a különböző ingerekre, és ezáltal a mindennapi élet apróbb kellemetlenségeinek és terheinek jelentőségét is kisebbíti. így az ezek miatt kiváltott élettani reakciók sem válnak olyan súlyossá, (o-o) Csak a derű perceit számlálom. Lehetséges, hogy a boldogság egyfajta pajzs a külvilág felé. (Képarchívum) Amerikai pszichológusok szerint az emberi fajok között jelentős különbség figyelhető meg az értelem terén, ráadásul mindez genetikus adottság, ami öröklődik Nem a fehér ember, hanem a kelet-ázsiai számít a legintelligensebbnek PÁLINKÁS KÁROLY Bár abban szinte minden tudós egyetért, hogy a különböző emberi fajok között eltérés figyelhető meg az intelligencia terén, abban már ugyancsak eltérnek a vélemények, hogy ez a gének vagy a környezet hatása. Az Amerikai Pszichológiai Szervezet nem éppen rasszizmusáról híres folyóiratában, a Psychology, Public Policy and Law című lapban ugyancsak vitatott tanulmányt tesz közzé: Arthur Jensen és Philippe Rushton különféle adatokra hivatkozva nemcsak azt állítják, hogy az emberi fajok között jelentős különbség figyelhető meg az intelligencia terén, hanem azt is, hogy mindez genetikus adottság, ami öröklődik. Az Egyesült Államokban időről időre fellángol a vita az emberi fajok intelligenciabeli különbségének okáról: a hatvanas évek végén éppen Arthur Jensen közölt már egy tanulmányt a szintén neves Harward Educational Review-ban, amelyben már ekkor kiállt az egyes fajok közötti IQ különbség tézise mellett. Legutóbb 1994-ben jelent meg a kérdést feszegető tanulmány rangos amerikai folyóiratban: Richard Herrstein pszichológus és Charles Murray szociológus Haranggörbe című írásában amellett érveltek, hogy a feketék átlagos intelligenciaszintje jóval alatta van a fehérekének. Az ügy érdekessége, hogy ennek a ténynek a legritkábban mondanak ellent a tudósok. Intelligencia- kutatók ugyanis egyetértenek abban, hogy a fekete bőrű amerikaiak IQ-ja átlagosan 85 és 90 között mozog, míg a fehéreké 100 körül. Aljoscha Neubauer, a Grazi Egyetem világhírű intelligenciakutatója szintén elismeri: léteznek különbségek az egyes fajok között. A legtöbb társadalomtudós alapvetően ezt a hátrányos társadalmi megkülönböztetés számlájára írja, amikor felmerül a jelenség okára irányuló kérdés. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a táplálkozás és az anya viselkedése a terhesség idején szintén komoly szerepet játszik az intelligencia kialakulásában, ám mindezek a tényezők külső tényezők. IQ verseny: a kelet-ázsiaiak vezetnek Míg 1994-ben Herrstein és Murray határozottan meg volt győződve arról, hogy az IQ genetikusán öröklődik, és nem a környezeti hatások befolyásolják annak mértékét, addig Jensen és Rushton a cikkben kissé árnyaltabban fogalmaz: a környezeti hatások és a genetikai öröklődés 50- 50 százalékban határozza meg az emberek IQ-ját. Hangsúlyozzák, hogy így a fajok közötti különbség részben ledolgozható, amennyiben megfelelő környezetben nő fel az egyed. Ugyanakkor azt is kiemelik: nem a fehér ember a legintelligensebb. A világsajtó ugyan a hangsúlyt a feketékkel szembeni rasszizmusra helyezi a cikk interpretálásakor, ám azt is látni kell, hogy Jensenék rasszizmusa alapvetően egy önsorsrontó rasszizmus, hiszen meglátásuk szerint a fehér ember szintén genetikusán meghatározott módon alacsonyabb átlagos intelligenciával bír, mint kelet-ázsiai rokonai. Jensen és Rushton különféle empirikus vizsgálatokra hivatkozva ugyanis nem a fehér ember „felsőbbrendűségét” hirdeti, hanem a kelet-ázsiaiakét. A szerzőpáros eltérő környezetben felnövő ikerpárok, nemzetközi IQ felmérések és a koponyák méretének összehasonlítása révén jutott erre az eredményre. Elbutulás amerikai módra A tanulmányt közlő folyóirat mindemellett három másik tanulmányt is közöl, melyek azonban határozottan más szemlélettel bírnak. Richard Nisbett már azt a tényt is kétségbe vonja, hogy valóban létezik-e a fajok közötti intelligenciakülönbség. Nisbett szerint az adatok torzításán alapul ez az előfeltevés, ráadásul a meglévő kisebb különbségek az utóbbi években szinte teljesen kiegyenlítődtek. A genetikai különbségek így a nulla felé tendálnak. Lisa Su-. zuki és Joshua Aronson szintén a Psychology, Public Policy and Law-ban megjelenő tanulmányában pedig azt állítja, hogy az emberben megtalálható mintegy 15- 20 ezer génpárból mindössze hat százalék kapcsolható az emberi bőrszínhez. Jensen és Rushton az ellenkező vélemények ellenére megvédik állításaikat: szerintük igenis részben genetikusán örök-- lődik az intelligencia, ezért a különféle támogatási programok csak részben érhetnek el sikereket. A pozitív diszkrimináció a szerzőpáros szerint a genetikai állomány okozta akadályokba ütközik, így az „affirmative action” fogalompár alatt értett támogatások célt tévesztenek. Jensen egyébként fogalmazott már ennél radikálisabban is, amikor 1992- ben egy interjújában azt állította: amennyiben nem törik meg a feketék születési rátájának emelkedése az Egyesült Államokban, akkor nemsokára az amerikai társadalom elbutulásával kell szembenézni. Hogy így lesz-e azt egyelőre nem tudni, ám sokak szerint, ha be is következik az amerikai társadalom elbutulása, az nem semmiféleképpen sem a feketék arányának növekedése miatt fog végbemenni... Jégkorong-vb SMS-játék sok nyereménnyel! Fülhallgatót nyert: Ľubomír Greňa, Vernár mérkőzés Mai mérkőzések 1. csapat 2. csapat 1. Kazahsztán Szlovákia 2. Csehország Fehéroroszország Media iech PROFESSIONAL. AUDIO PARTNER MedisTech spol. s r.o. Ružové dolina 8 821 09 Bratislave tel.: +**21 -2*5558 7766 fax: +421 -2-5542 2193 wwvu.msdiatech.sk Profesionálne zvukové riešenia Játékmenet Az Új Szóban és a Sme-ben a verseny időtartama alatt naponta két, illetve egy, aznap játszandó mérkőzést közlünk. A mérkőzések eredménye SMS küldésével tippelhető meg a köz-ismert módszerrel 1 (első csapat győzelme), 2 (második csapat győzelme), 0 (döntetlen) a rendes játékidőben. Az SMS ára 6 Sk áfával együtt. A versenyben való részvétel feltétele az SMS alábbi módon való elküldése a 6661 -es számra: hók kulcsszó, betűköz, az első mérkőzés eredményének tippje, a második mérkőzés eredményének tippje. Mérkőzésenként tippelheti az elsőként feltüntetett csapat győzelmét (1), a másodikként feltüntetett csapat győzelmét (2), illetve döntetlent (0). Például á szétírás Szlovákia-Kanada és Finnország-Svédország lesz. Az első mérkőzés esetében a tipp Szlovákia győzelme, a második mérkőzés esetében a tipp Svédország győzelme, akkor az SMS-t a következő formában kell küldeni: hók 12 a 6661-es számra. Egy SMS-ben mindkét mérkőzés eredményét meg kell tippleni. A versenybe bekap-csolódók több SMS-t is küldhetnek, különböző kombinációkkal, de az értékelésbe csak a játéknapon beküldött legtöbb pontot biztosító SMS kerül be. A verseny 2005. április 30-án kezdődik és 2005. május 14-éig tart. A játéknap időtartama 0.00-16.00. Mennyi pontot gyűjthet? Minden helyes tippért 5 pont jár. Tehát egy játéknapon 10, 5 vagy 0 pont gyűjthető. A tizenkét játéknap alatt szerzett pontok összege alapján alakul ki a nyertesek sorrendje. A legtöbb pontot gyűjtött játékos a verseny győztese. Egyenlő pontszám esetén következik a sorsolás. A versenyben való részvétel bármikor felfüggeszthető, illetve újrakezdhető. Dijak Napi nyeremények Az SMS-t beküldő versenyzők közül naponta egy résztvevő sorsolással vezeték nélküli fülhallgatót nyer a Mediatech felajánlásával. A nyertesek nevét folyamatosan az Új Szóban és a Sme-ben közöljük. Belépőjegyek a jégkorong-vb középdöntős mérkőzéseire A 2005. április 30-a és május 7-e között, a játékba bekapcsolódott és legtöbb pontot szerzett játékosok között két játékost sorsolunk ki, akik két belépőjegyet nyernek a jégkorong-vb középdöntőjének mérkőzésére. A nyertesek nevét az Új Szó és a SME 2005. május 9-i számában közöljük. Föd íj A verseny 2005. május 14-ig tart. A legtöbb pontot gyűjtött játékos a Mediatech felajánlásával 100 000 korona értékű háztartási hangfelszerelést nyer. A második helyezett nyereménye a HP által felajánlott digitális Photosmart fényképezőgép. Az elért eredmények alapján további játékosok jégkorongozók mezeit, Új Szó és Sme lógóval ellátott pólókat, jégkorong-vb emléktárgyakat nyernek. Valamennyi esetben egyenlő pontszám esetében sorsolás dönt. A nyertesek névsorát az Új Szó és.a Sme 2005. májusi 7-ei számában közöljük.
