Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-09 / 106 szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 9. CD-n jelent meg a kassai magyar színjátszás története Virtuális enciklopédia JUHÁSZ KATALIN Kassa. A Thália Színház megalakulásának 35. évfordulója alkalmából először egy kiállítást rendeztek Kassán, és ha már benne voltak a munkában, a kassai magyar színjátszás gazdag történetét is feldolgozták. Az eredeti terv az volt, hogy a kiállítás anyaga egy exkluzív kötetben lát majd napvilágot, krétapapíron, sok képpel és alapos adattárral. Aztán kiderült, mennyibe kerülne mindez, és végül a kötetből CD-ROM lett. Ha mindezt nem bocsátanánk előre, úgy tűnne, a Thália vezetése olyannyira halad a korral, hogy a nyomtatott enciklopédiát már elavultnak médiumnak tartja. Pedig ez egy kényszermegoldás, és csak remélni lehet, hogy egyre több színházlátogatónak van számító- gépes, illetve internet-hozzáférése. És nyilván szintén takarékossági okokból bíztak meg a feladattal egy alig húszéves egyetemistát, ifj. Szaszák Györgyöt. A kiadvány 500 példányban jelent meg, a színház épületében kapható, ám akinek mostanában nincs útja Kassára, az egész anyagot megtalálhatja a www.thalia- szinhaz.sk internetes címen. A számítógépes CD azért nehezebb „műfaj” a nyomtatott könyvtervezésnél, mert a felhasználók ez esetben a virtuális világban otthonosan mozgó fogyasztók, akiknek van összehasonlítási alapjuk, hiszen feltehetően számtalan internetes honlapon szörföztek már. Nem könnyű megmondani, mely dizájn-elemek hatnak a szörfözőre, mi az, ami maradásra bírja. Ez egy külön tudományág, ezért nem firtatom a színpárosításokat és a grafikai elrendezést, inkább a tartalomra szorítkozom. 1816-tól, az első magyar nyelvű kassai társulat megalakulásától napjainkig négy időszakra bontották a helyi magyar színjátszás történetét. Kár, hogy az „ömlesztett” szöveget nem lazítják képek, ezeket külön fejléc alatt találjuk. A legrészletesebben természetesen a Thália Színház megalakulása óta eltelt időszakot elemzi Kolár Péter igazgató, a szöveg szerzője. Hiánypótló vállalkozás az 1969-2004 közötti évadok valamennyi bemutatójának felsorolása, bár bizonyára sokan sajnáljuk, hogy egy évadból csupán egy fotó került a CD-re, és az alatt sem szerepel, kik láthatóak rajta. A videóarchívumban szereplő előadásrészletekért nem a virtuális enciklopédia összeállítóját illeti a bírálat, hanem azokat, akik annak idején rossz minőségben, izgő-mozgó kamerával vették videóra az egyes darabokat. Mivel a felvételek távolról készültek, a virtuális képernyő pedig nem túl nagy, keveset látni a monitoron. A társulat tagjait bemutató képes adattárban kevés az „adat”, egy-egy színészről öt-hat sor szerepel benne, és hiányzik az általuk játszott szerepek listája. Ezen apró hiányosságokat leszámítva elégedettek lehetünk: a Tháliának végre van egy tetszetős dizájnú, művészi igénnyel megtervezett enciklopédiája. MKKI- HÍREK AII. világháború plakátokon Pozsony. A Kvartett, azaz az SZK Kulturális Minisztériuma, a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete közös kulturális rendezvényének keretében holnap 16 órától nyitják meg a Magyar Intézetben A II. világháború dokumentumokban és plakátokon c. kiállítást. A V4-es országok filmbemutatója Pozsony. A Kvartett filmes kínálatában május 12-én a Sorsta- lanság szerepel. A Kertész Imre Nobel-díjas író regénye és forgatókönyve alapján készült filmet 16.30-tól vetítik a Mladosť moziban. A Bolia Quartet koncertje Pozsony. Május 12-én 19 órától a Bolia Quartet ad koncertet a Hviezdoslav tér szabadtéri kis- színpadán. A zenekar tagjai: Bolia Gábor (szaxofon), Oláh Zoltán (basszusgitár), Mohay András (ütős hangszerek), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora). 50. Kassai Zenei Tavasz Kassa. A jubileumi nemzetközi fesztiválon holnap 19 órától a Miskolci Szimfonikus Zenekar lép közönség elé. Kovács László vezényletével Saint-Saens-, Kodály- és Mahler-művek hangzanak fel. Szólisták: Hajnóczy Júlia (szoprán), Fenyő László (gordonka). Demis Roussos, a népszerű görög énekes nagy slágerein kívül új dalaiból is énekelt közönségének szombaton este Pozsonyban, a pasienkyi sportcsarnokban. A karizmatikus énekes és zenekara igazi mediterrán hangulatot varázsolt a hűvös májusi estébe. (Fotó: ČTK) Friedrich Schillert munka közben kétszáz éve érte a halál. Életművével lezárult a weimari klasszicizmus kora is A rothadó almáktól a színházig (Képarchívum) Állítólag rothadó almát szagolgatott, hogy megszállja az ihlet, és egyáltalán képes legyen az alkotásra. Nem sokkal halála előtt egy történelmi dráma megírása foglalkoztatta, bele is kezdett Demetrius című alkotásába, mely Rettegett Iván holtnak vélt fiáról szólt volna. A mű végül is torzó maradt. RÁCZ VINCE Friedrich Schillert munka közben kétszáz éve érte a halál. Távozásával lezárult a weimari klasszicizmus korszaka is. Gondolták volna, hogy első drámáit és verseit titokban kellett írnia? Nem is akárkinek szúrt szemet alkotótevékenysége, Károly Jenő württembergi herceg tiltotta el az írástól, mondván egy ezre- dorvosnak mégsem illenék holmi irodalommal foglalkoznia. Mert bizony Friedrich Schiller, a későbbi neves drámaíró kezdetben a hadsereg kötelékében szolgált. A herceg tisztiiskolájában, a stuttgarti katonai akadémián tanultjogot és orvostudományt. Egyes krónikák szerint Karl Eugen herceget olyannyira felháborította ezredorvosának lázító „komédiája”, értsd első, alig huszonegy évesen írt színműve, mely a Haramiák címet kapta, hogy kaszárnyafogságra ítélte Schillert, mert titokban megnézte a darabja egyik előadását. Schiller, amint tehette, megszökött Württem- bergből. 1783-ban, 24 évesen egy bizonyos Henriette von Wolzogen asszony türingiai birtokán talált menedéket. A háziak 16 éves szőke lányáról mintázta, az iránta érzett reménytelen szerelem ihletésében alkotta meg még abban az évben az Ármány és szerelem című drámájának egyik női főhőse, Luise alakját. Huszonöt évesen már egy Drezda melletti településen találjuk, ahol vendéglátói nagy szeretettel rajongják körül. Az itt eltöltött időben szerzett élményei is lepárlódtak egy alkotásában. A16. századi spanyol udvari környezetben játszódó Don Carlos két főhőse, a spanyol királyfi, Carlos és Pósa márki barátságának rajzát az a bensőséges és emelkedett viszony ihlette, amely a darab születése idején Schillert vendéglátójához, Christian Gottfried Körnerhez fűzte. Goethe városa, Weimar volt az áhított célja, a múzsaudvar pártfogása. Goethe kezdetben idegenkedett tőle, mikor először találkoztak, Schiller állítólag meglehetősen csapzott volt és - minő szemtelenség - paróka nélkül jelent meg az urambocsá piperkőc és tetszelgő sikermalac költőfejedelem színe előtt. Schillert megelőzte a híre, tudni vélték, rengeteget dohányzik, az italt sem veti meg, ráadásul hétalvóként volt ismeretes, igaz, olyasféle hétalvóként, aki lankadatlanul ontja a műveket. Ehhez még az a sok rohadt alma, hát pfuj. Végül is egy nő révén találtak egymásra. Egy úrhölgy mindkettejüket meghívta szalonjába, egyszerre volt ugyanis Schiller és Goethe tisztelője. Úgy tudni, nem ismerték fel egymást, az első találkozó nem hagyott mély nyomokat egyikükben sem. A Weimarban kulturális intendánsként tevékenykedő Goethe hamarosan felkérte újsütetű barátját, legyen a város színházának munkatársa. Schiller a későbbiekben főrendezője lett az intézménynek. Mivel történelmi tudása a maga nemében páratlan volt és képessége is megvolt hozzá, a jénai egyetem - mely csakúgy, mint a weimari színház, szintén Goethe fennhatósága alá tartozott - történelemprofesszorává nevezték ki. Idővel a művészetelméleti tanszéken is oktatott, esztétikát. Közösen irodalmi és művészeti folyóiratot szerkesztett Goethével, a Hórák című lap az igényességével tűnt ki a többi korabeli művészeti sajtóorgánum közül. Hamarosan a boldog szerelem is rátalált, egyesek tudni vélik, Goethe közbenjárásával sikerült megnősülnie, a költőfejedelem szerzett neki ugyanis arát, Charlotte von Lenge- feld személyében. Házassága a nyugalom jegyében telt, bár ettől fogva inkább csak történelmi tanulmányoknak szentelte az idejét. Drámák helyett történetírói és esztétikai műveket alkotott. Az utóbbiakban fejtette ki, mit ért a naiv és a szentimentális költészet fogalmán. Úgy vélte, Goethe naiv költő, mivel lírája a természet és az ember szerves egységének lenyomata, saját magát szentimentálisnak minősítette, az ő költészetében ugyanis - saját megítélése szerint - már nyomát sem találni a két tényező hajdani, szoros összefonódásának. Az elveszett naiv harmóniát eszmékkel volt kénytelen pótolni. Hogy hányán olvassák manapság Schiller alkotásait, megkockáztatom, kevesen. Korunk elsősorban az Európai Unió himnuszának is tartott Örömóda szerzőjeként tartja nyilván. Első alkotásai a Sturm und Drang művészeti irányzat jegyében csinnadratta stílusban íródtak. Fiatalos szertelenség, szenvedélyes fel- lobbanások, lázadás, szabadság- vágy, harsány indulat és patetikus hangulat hatja át alkotásait pályája elején. A későbbiekben a lenyűgöző és felemelő teatralitás, az operai fenség és a sűrített drá- maiság igénye ihlette műveit. Emellett erkölcsi-eszmei kérdéseket is feszegetett, főként politikaitörténelmi drámáiban. Rengeteg gúnyos-kritikai hangú epigrammát írt a korszak irodalmi visszásságairól, némelyik rövid versikéről nem lehet tudni egészen biztosan, hogy ő vagy Goethe írta. Xénia címmel foglalta gyűjteménybe őket. Azóta a xénia irodalmi műfaj lett, nálunk elsősorban Kazinczy mester nyúlta le, lásd Tövisek és virágok. Átmeneti korszak gyermeke volt, ez tükröződik művészetében is. A weimari színház-téren felállított, Goethe és Schiller kettős szobrán az örök munkatárs bal karját a kicsit horgas orral, távolba meredő tekintettel, szorosan összezárt ajkakkal ábrázolt Schiller vállán pihenteti, mintha a mozdulat azt sugallaná, megcsináltuk, öreg, meg bizony, a weimari klasszicizmust. OTTHONUNK A NYELV A jelentéskölcsönzés esetei termékek nevében MISAD KATALIN A kétnyelvű (szlovák-magyar) termékkatalógusok magyar nyelvű szóanyaga általában eltér a standard szaknyelvi terminológiától és fogalmazásmódtól. Ennek fő oka, hogy a fordítást végző személyek többnyire nem szakképzett fordítók, s ezért vagy a szó szintjén, vagy a szóelemek szintjén fordítanak, nem ügyelve a megfeleltetésekre, azaz a forrás- nyelvi (esetünkben a szlovák) és a célnyelvi (magyar) szöveg egyenértékűségére. Márpedig az egyes szlovák terméknevek és feltételezett magyar megfelelőik azonosításakor gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy egy bizonyos terméknév az egyik országban többféle terméktípust jelöl, mint a másikban, tehát nem elégedhetünk meg a szlovák megnevezés többé- kevésbé pontos magyar fordításával. A závin makový (tvarohový, orechový) sütőipari termék standard magyar megfelelője például csak abban az esetben a mákos (túrós, diós) rétes, ha rétegesen hajtogatott, hártyavékony tészta közé göngyöljük a tölteléket. A szlovák ezzel szemben a finomlisztből tejjel, vajjal, tojással készített kelt tésztából, azaz kalácstésztából sütött, hajtogatott, töltött süteményfélét is jelölheti a závin megnevezéssel, ha a töltelék a tészta belsejébe van göngyölve (1. Krátky slovník slovenského jazyka, 2003:933), ekkor azonban a závin makový (tvarohový, orechový) magyar megfelelője a mákos (túrós, diós) kalács. A szlovákiai kétnyelvű termékkatalógusok általában nem tesznek különbséget a jelentés szempontjából nagyobb terhelt- ségű szlovák megnevezés és a magyar terméknevek eredeti jelentése között, így a magyar megfelelők funkcióelkülönülése csak ritkán következik be. Tekintet nélkül a termék fajtájára, a závin makový (tvarohový, orechový) sütőipari terméknek a következő megfelelői alakultak ki a szlovákiai magyar nyelvhasználatban: „mákos (túrós, diós) rétes”, „mákos (túrós, diós) kalács”, „mákos (túrós, diós) tekercs”, „mákos (túrós, diós) töltött rúd”, „mákos (túrós, diós) bejgli”. Hasonló jelenségre bukkantunk az egyes tejipari termékek szlovákiai magyar megnevezésében is. A jogurtový dezert (a standard magyarban: desszertjoghurt) szlovák terméknévnek számos feltételezett magyar megfelelőjét gyűjtöttük össze az egyes termékkatalógusokból, mint pl.: Joghurtos desszert, joghurtdesszert, jogurt- dezert (így, szlovákos alakban feltüntetve!), joghurtkrém, joghurt- krémes desszeď’. Feltételezzük, hogy a fordítást végző személyek nem ismerték a hivatalos szlovák megnevezés jelentését, s nem is vették a fáradságot, hogy utánanézzenek. Inkább szó szerint lefordították a szlovák szerkezet elemeit, vagy más, szintén a szlovákiai magyar nyelvhasználatban előforduló tejtermék nevével helyettesítették az eredeti elnevezést. A fordítók számára ez esetben is nagy segítséget jelenthetett volna a Magyar Élelmiszerkönyv, melynek Tejtermékek c. fejezetéből egyértelműen kiderül, hogy a desszertjoghurt olyan krém állagú, hosszabb ideig eltartható, gyümölcsös ízesítésű vagy gyümölcsdarabokat tartalmazó joghurtfajta, amelyet csemegeként, édességként fogyasztunk. A hiányzó szaknyelvi regiszterek létrehozása kisebbségi viszonylatban különös körültekintést kíván. Annak eldöntéséhez, hogy melyik műszó kerüljön be a készülő szójegyzékekbe, hosszadalmas előkészítő munkára, mélyreható vizsgálatokra és szinte szavankénti mérlegelésre van szükség. Olvasóinknak a témával kapcsolatos kérdéseit, megjegyzéseit a Gramma Nyelvi Iroda elérhetőségein várjuk. www.gramma.sk
