Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-09 / 106 szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 9. CD-n jelent meg a kassai magyar színjátszás története Virtuális enciklopédia JUHÁSZ KATALIN Kassa. A Thália Színház mega­lakulásának 35. évfordulója alkal­mából először egy kiállítást ren­deztek Kassán, és ha már benne voltak a munkában, a kassai ma­gyar színjátszás gazdag történetét is feldolgozták. Az eredeti terv az volt, hogy a kiállítás anyaga egy exkluzív kötetben lát majd napvi­lágot, krétapapíron, sok képpel és alapos adattárral. Aztán kiderült, mennyibe kerülne mindez, és vé­gül a kötetből CD-ROM lett. Ha mindezt nem bocsátanánk előre, úgy tűnne, a Thália vezetése olyannyira halad a korral, hogy a nyomtatott enciklopédiát már ela­vultnak médiumnak tartja. Pedig ez egy kényszermegoldás, és csak remélni lehet, hogy egyre több színházlátogatónak van számító- gépes, illetve internet-hozzáférése. És nyilván szintén takarékossági okokból bíztak meg a feladattal egy alig húszéves egyetemistát, ifj. Szaszák Györgyöt. A kiadvány 500 példányban je­lent meg, a színház épületében kapható, ám akinek mostanában nincs útja Kassára, az egész anya­got megtalálhatja a www.thalia- szinhaz.sk internetes címen. A számítógépes CD azért nehe­zebb „műfaj” a nyomtatott könyv­tervezésnél, mert a felhasználók ez esetben a virtuális világban ottho­nosan mozgó fogyasztók, akiknek van összehasonlítási alapjuk, hi­szen feltehetően számtalan inter­netes honlapon szörföztek már. Nem könnyű megmondani, mely dizájn-elemek hatnak a ször­fözőre, mi az, ami maradásra bírja. Ez egy külön tudományág, ezért nem firtatom a színpárosításokat és a grafikai elrendezést, inkább a tartalomra szorítkozom. 1816-tól, az első magyar nyelvű kassai társulat megalakulásától napjainkig négy időszakra bontot­ták a helyi magyar színjátszás tör­ténetét. Kár, hogy az „ömlesztett” szöveget nem lazítják képek, eze­ket külön fejléc alatt találjuk. A leg­részletesebben természetesen a Thália Színház megalakulása óta eltelt időszakot elemzi Kolár Péter igazgató, a szöveg szerzője. Hiány­pótló vállalkozás az 1969-2004 közötti évadok valamennyi bemu­tatójának felsorolása, bár bizonyá­ra sokan sajnáljuk, hogy egy évad­ból csupán egy fotó került a CD-re, és az alatt sem szerepel, kik látha­tóak rajta. A videóarchívumban szereplő előadásrészletekért nem a virtuális enciklopédia összeállí­tóját illeti a bírálat, hanem azokat, akik annak idején rossz minőség­ben, izgő-mozgó kamerával vették videóra az egyes darabokat. Mivel a felvételek távolról készültek, a virtuális képernyő pedig nem túl nagy, keveset látni a monitoron. A társulat tagjait bemutató ké­pes adattárban kevés az „adat”, egy-egy színészről öt-hat sor sze­repel benne, és hiányzik az álta­luk játszott szerepek listája. Ezen apró hiányosságokat leszámítva elégedettek lehetünk: a Tháliának végre van egy tetszetős dizájnú, művészi igénnyel megtervezett enciklopédiája. MKKI- HÍREK AII. világháború plakátokon Pozsony. A Kvartett, azaz az SZK Kulturális Minisztériuma, a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete közös kulturális rendezvé­nyének keretében holnap 16 órától nyitják meg a Magyar Intézetben A II. világháború dokumentumok­ban és plakátokon c. kiállítást. A V4-es országok filmbemutatója Pozsony. A Kvartett filmes kí­nálatában május 12-én a Sorsta- lanság szerepel. A Kertész Imre Nobel-díjas író regénye és forga­tókönyve alapján készült filmet 16.30-tól vetítik a Mladosť mozi­ban. A Bolia Quartet koncertje Pozsony. Május 12-én 19 órától a Bolia Quartet ad koncertet a Hviezdoslav tér szabadtéri kis- színpadán. A zenekar tagjai: Bolia Gábor (szaxofon), Oláh Zoltán (basszusgitár), Mohay András (ütős hangszerek), Szakcsi Laka­tos Róbert (zongora). 50. Kassai Zenei Tavasz Kassa. A jubileumi nemzetközi fesztiválon holnap 19 órától a Miskolci Szimfonikus Zenekar lép közönség elé. Kovács László ve­zényletével Saint-Saens-, Kodály- és Mahler-művek hangzanak fel. Szólisták: Hajnóczy Júlia (szop­rán), Fenyő László (gordonka). Demis Roussos, a népszerű görög énekes nagy slágerein kívül új dalaiból is énekelt közönségének szombaton este Pozsony­ban, a pasienkyi sportcsarnokban. A karizmatikus énekes és zenekara igazi mediterrán hangulatot varázsolt a hűvös má­jusi estébe. (Fotó: ČTK) Friedrich Schillert munka közben kétszáz éve érte a halál. Életművével lezárult a weimari klasszicizmus kora is A rothadó almáktól a színházig (Képarchívum) Állítólag rothadó almát szagolgatott, hogy meg­szállja az ihlet, és egyálta­lán képes legyen az alko­tásra. Nem sokkal halála előtt egy történelmi dráma megírása foglalkoztatta, bele is kezdett Demetrius című alkotásába, mely Ret­tegett Iván holtnak vélt fiá­ról szólt volna. A mű végül is torzó maradt. RÁCZ VINCE Friedrich Schillert munka köz­ben kétszáz éve érte a halál. Távo­zásával lezárult a weimari klasszi­cizmus korszaka is. Gondolták volna, hogy első drámáit és verseit titokban kellett írnia? Nem is akárkinek szúrt sze­met alkotótevékenysége, Károly Jenő württembergi herceg tiltotta el az írástól, mondván egy ezre- dorvosnak mégsem illenék holmi irodalommal foglalkoznia. Mert bizony Friedrich Schiller, a későbbi neves drámaíró kezdet­ben a hadsereg kötelékében szol­gált. A herceg tisztiiskolájában, a stuttgarti katonai akadémián ta­nultjogot és orvostudományt. Egyes krónikák szerint Karl Eu­gen herceget olyannyira felhábo­rította ezredorvosának lázító „ko­médiája”, értsd első, alig huszon­egy évesen írt színműve, mely a Haramiák címet kapta, hogy ka­szárnyafogságra ítélte Schillert, mert titokban megnézte a darabja egyik előadását. Schiller, amint tehette, megszökött Württem- bergből. 1783-ban, 24 évesen egy bizo­nyos Henriette von Wolzogen asszony türingiai birtokán talált menedéket. A háziak 16 éves szőke lányáról mintázta, az iránta érzett reménytelen szerelem ihle­tésében alkotta meg még abban az évben az Ármány és szerelem című drámájának egyik női főhő­se, Luise alakját. Huszonöt évesen már egy Drez­da melletti településen találjuk, ahol vendéglátói nagy szeretettel rajongják körül. Az itt eltöltött időben szerzett élményei is lepár­lódtak egy alkotásában. A16. szá­zadi spanyol udvari környezetben játszódó Don Carlos két főhőse, a spanyol királyfi, Carlos és Pósa márki barátságának rajzát az a bensőséges és emelkedett viszony ihlette, amely a darab születése idején Schillert vendéglátójához, Christian Gottfried Körnerhez fűzte. Goethe városa, Weimar volt az áhított célja, a múzsaudvar párt­fogása. Goethe kezdetben idegen­kedett tőle, mikor először talál­koztak, Schiller állítólag megle­hetősen csapzott volt és - minő szemtelenség - paróka nélkül je­lent meg az urambocsá piperkőc és tetszelgő sikermalac költőfeje­delem színe előtt. Schillert meg­előzte a híre, tudni vélték, renge­teget dohányzik, az italt sem veti meg, ráadásul hétalvóként volt is­meretes, igaz, olyasféle hétalvó­ként, aki lankadatlanul ontja a műveket. Ehhez még az a sok ro­hadt alma, hát pfuj. Végül is egy nő révén találtak egymásra. Egy úrhölgy mindket­tejüket meghívta szalonjába, egy­szerre volt ugyanis Schiller és Go­ethe tisztelője. Úgy tudni, nem is­merték fel egymást, az első talál­kozó nem hagyott mély nyomokat egyikükben sem. A Weimarban kulturális intendánsként tevékeny­kedő Goethe hamarosan felkérte újsütetű barátját, legyen a város színházának munkatársa. Schiller a későbbiekben főrendezője lett az intézménynek. Mivel történelmi tudása a maga nemében páratlan volt és képessége is megvolt hozzá, a jénai egyetem - mely csakúgy, mint a weimari színház, szintén Goethe fennhatósága alá tartozott - történelemprofesszorává nevez­ték ki. Idővel a művészetelméleti tanszéken is oktatott, esztétikát. Közösen irodalmi és művészeti fo­lyóiratot szerkesztett Goethével, a Hórák című lap az igényességével tűnt ki a többi korabeli művészeti sajtóorgánum közül. Hamarosan a boldog szerelem is rátalált, egye­sek tudni vélik, Goethe közbenjá­rásával sikerült megnősülnie, a költőfejedelem szerzett neki ugyanis arát, Charlotte von Lenge- feld személyében. Házassága a nyugalom jegyé­ben telt, bár ettől fogva inkább csak történelmi tanulmányoknak szentelte az idejét. Drámák helyett történetírói és esztétikai műveket alkotott. Az utóbbiakban fejtette ki, mit ért a naiv és a szentimentá­lis költészet fogalmán. Úgy vélte, Goethe naiv költő, mivel lírája a természet és az ember szerves egységének lenyomata, saját ma­gát szentimentálisnak minősítet­te, az ő költészetében ugyanis - saját megítélése szerint - már nyo­mát sem találni a két tényező haj­dani, szoros összefonódásának. Az elveszett naiv harmóniát esz­mékkel volt kénytelen pótolni. Hogy hányán olvassák manap­ság Schiller alkotásait, megkoc­káztatom, kevesen. Korunk elsősorban az Európai Unió him­nuszának is tartott Örömóda szerzőjeként tartja nyilván. Első alkotásai a Sturm und Drang művészeti irányzat jegyében csin­nadratta stílusban íródtak. Fiata­los szertelenség, szenvedélyes fel- lobbanások, lázadás, szabadság- vágy, harsány indulat és patetikus hangulat hatja át alkotásait pályá­ja elején. A későbbiekben a lenyűgöző és felemelő teatralitás, az operai fenség és a sűrített drá- maiság igénye ihlette műveit. Emellett erkölcsi-eszmei kérdése­ket is feszegetett, főként politikai­történelmi drámáiban. Rengeteg gúnyos-kritikai hangú epigram­mát írt a korszak irodalmi visszás­ságairól, némelyik rövid versi­kéről nem lehet tudni egészen biztosan, hogy ő vagy Goethe írta. Xénia címmel foglalta gyűjte­ménybe őket. Azóta a xénia iro­dalmi műfaj lett, nálunk elsősor­ban Kazinczy mester nyúlta le, lásd Tövisek és virágok. Átmeneti korszak gyermeke volt, ez tük­röződik művészetében is. A weimari színház-téren felállí­tott, Goethe és Schiller kettős szobrán az örök munkatárs bal karját a kicsit horgas orral, távol­ba meredő tekintettel, szorosan összezárt ajkakkal ábrázolt Schil­ler vállán pihenteti, mintha a mozdulat azt sugallaná, megcsi­náltuk, öreg, meg bizony, a wei­mari klasszicizmust. OTTHONUNK A NYELV A jelentéskölcsönzés esetei termékek nevében MISAD KATALIN A kétnyelvű (szlovák-magyar) termékkatalógusok magyar nyelvű szóanyaga általában eltér a standard szaknyelvi terminoló­giától és fogalmazásmódtól. En­nek fő oka, hogy a fordítást végző személyek többnyire nem szak­képzett fordítók, s ezért vagy a szó szintjén, vagy a szóelemek szintjén fordítanak, nem ügyelve a megfeleltetésekre, azaz a forrás- nyelvi (esetünkben a szlovák) és a célnyelvi (magyar) szöveg egyen­értékűségére. Márpedig az egyes szlovák ter­méknevek és feltételezett magyar megfelelőik azonosításakor gyak­ran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy egy bizonyos ter­méknév az egyik országban több­féle terméktípust jelöl, mint a má­sikban, tehát nem elégedhetünk meg a szlovák megnevezés többé- kevésbé pontos magyar fordításá­val. A závin makový (tvarohový, orechový) sütőipari termék stan­dard magyar megfelelője például csak abban az esetben a mákos (túrós, diós) rétes, ha rétegesen hajtogatott, hártyavékony tészta közé göngyöljük a tölteléket. A szlovák ezzel szemben a finom­lisztből tejjel, vajjal, tojással ké­szített kelt tésztából, azaz kalács­tésztából sütött, hajtogatott, töl­tött süteményfélét is jelölheti a závin megnevezéssel, ha a tölte­lék a tészta belsejébe van gön­gyölve (1. Krátky slovník slovens­kého jazyka, 2003:933), ekkor azonban a závin makový (tvaro­hový, orechový) magyar megfe­lelője a mákos (túrós, diós) ka­lács. A szlovákiai kétnyelvű ter­mékkatalógusok általában nem tesznek különbséget a jelentés szempontjából nagyobb terhelt- ségű szlovák megnevezés és a ma­gyar terméknevek eredeti jelenté­se között, így a magyar megfe­lelők funkcióelkülönülése csak ritkán következik be. Tekintet nél­kül a termék fajtájára, a závin ma­kový (tvarohový, orechový) sütőipari terméknek a következő megfelelői alakultak ki a szlováki­ai magyar nyelvhasználatban: „mákos (túrós, diós) rétes”, „má­kos (túrós, diós) kalács”, „mákos (túrós, diós) tekercs”, „mákos (tú­rós, diós) töltött rúd”, „mákos (tú­rós, diós) bejgli”. Hasonló jelenségre bukkantunk az egyes tejipari termékek szlová­kiai magyar megnevezésében is. A jogurtový dezert (a standard ma­gyarban: desszertjoghurt) szlovák terméknévnek számos feltétele­zett magyar megfelelőjét gyűjtöt­tük össze az egyes termékkataló­gusokból, mint pl.: Joghurtos desszert, joghurtdesszert, jogurt- dezert (így, szlovákos alakban fel­tüntetve!), joghurtkrém, joghurt- krémes desszeď’. Feltételezzük, hogy a fordítást végző személyek nem ismerték a hivatalos szlovák megnevezés jelentését, s nem is vették a fáradságot, hogy utána­nézzenek. Inkább szó szerint le­fordították a szlovák szerkezet ele­meit, vagy más, szintén a szlováki­ai magyar nyelvhasználatban előforduló tejtermék nevével he­lyettesítették az eredeti elneve­zést. A fordítók számára ez eset­ben is nagy segítséget jelenthetett volna a Magyar Élelmiszerkönyv, melynek Tejtermékek c. fejeze­téből egyértelműen kiderül, hogy a desszertjoghurt olyan krém álla­gú, hosszabb ideig eltartható, gyü­mölcsös ízesítésű vagy gyümölcs­darabokat tartalmazó joghurtfaj­ta, amelyet csemegeként, édesség­ként fogyasztunk. A hiányzó szaknyelvi regiszterek létrehozása kisebbségi viszonylat­ban különös körültekintést kíván. Annak eldöntéséhez, hogy melyik műszó kerüljön be a készülő szó­jegyzékekbe, hosszadalmas elő­készítő munkára, mélyreható vizsgálatokra és szinte szavan­kénti mérlegelésre van szükség. Olvasóinknak a témával kapcsola­tos kérdéseit, megjegyzéseit a Gramma Nyelvi Iroda elérhetősé­gein várjuk. www.gramma.sk

Next

/
Thumbnails
Contents