Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-07 / 105 szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 7. Egészségünkre 31 Edzés előtt, után és közben húszpercenként pótolni kell a folyadékot, hogy a szervezet jól működhessen Sport és táplálkozás Nem csak a hirtelen ötlet­től vezérelt, alkalomszerű­en elkezdett testmozgás, hanem a tudatosan meg­tervezett, rendszeres, in­tenzív sport is járhat sérü­lésekkel. Talán fel sem me­rül a sportolóban, hogy e sérülések oka gyakran a helytelen táplálkozásban keresendő. BOROMISZA PIROSKA A helyes táplálkozás nem csak az egészség megőrzéséhez nélkülöz­hetetlen, hanem növeli az ellenálló képességet, segíti a regenerációt is. Ám az ész nélkül szedett táplálék­kiegészítők, a túlzott fehérjebevitel a táplálkozás egyoldalúsága miatt nem hozza meg a várt eredményt. A következmények: sok sérülés, légúti fertőzés, fáradékonyság, me­lyeknek oka az egyoldalú táplálko­zásban keresendők. A táplálékkiegészítő készítmé­nyek segítik a regenerációt, növelik az izomtömeget, fokozzák a hor­monszintézist. Fogyasztásukra ugyanaz érvényes, mint a táplálko­zás egészére: a recept mindig sze­mélyre szóló. Ajánlottak a vitamin- és ásványisó-készítmények, a zöld­ség- és gyümölcskoncentrátumok, a szénhidráttartalmú italok és energiaszeletek. Fehéijeporokból, nyomelempótlókból és a testzsír- csökkentőkből bőséges a választék. Külön ki kell emelni az anaboli- kus szteroidokat, amelyek izom­növelő és erőnlétfokozó hatásuk révén átmenetileg előnyhöz jut­tatják a sportolót. A hangsúly azonban azon van, hogy ez az előny valóban csak átmeneti. Ezeknek a szereknek ugyanis sú­lyos, az egészségre káros mellék­hatásaik vannak. Az intenzíven sportolóknak oda kell figyelniük a folyadékháztartá­sukra is. Az edzés előtt, után és közben húszpercenként pótolni kell a folyadékot. Az izotóniás ita­lok elősegítik a folyadék felszívó­dását, és pótolják a távozó fo­lyadékot. Alapszabály, hogy két ki­logrammnál többet sohasem sza­bad kiizzadni. Az áüagember javasolt vitamin-, ásványianyag- és nyomelembevitele is sok szempontból eltér az intenzí­ven sportolókétól. Általában elmondható, hogy az emberek az ajánlottnál kevesebb D-vitamint fogyasztanak: tíz mik- rogramm helyett mindössze másfe­let vesznek magukhoz naponta, és többre lenne szüksége például B- vitaminból is. A szervezetbe bevitt nátrium és kálium helyes aránya egy az egyhez, a szükségesnél még­is jóval kevesebb az elfogyasztott kálium mennyisége (azaz a nát­riumdús húsfélék, felvágottak mel­lől elmarad a zöldség, gyümölcs). A többség a szójalisztben, májban, babban, barackban megtalálható vasból is az ajánlott mennyiségnél kevesebbet fogyaszt. Emiatt sok sportoló vashiányos, amelynek kö­vetkezménye a teljesítményt csök­kentő vérszegénység. Fontos nyomelem a magnézium: leves- zöldségek, gabonafélék, tengeri ételek tartalmazzák. Hiányának ül­tő jele a lábikragörcs. Kevesen tud­ják, hogy a spárga gazdagon tartal­maz a sportolóknak fontos krómot. Ha a megerőltető edzés mellett a táplálkozás egyoldalú, azaz kevés zöldet, annál több zsírfélét és fe­hérjét tartalmaz, akkor vitaminból is kevesebbet vesz magához a spor­toló, s ezért azonnal csökken a szervezetének regenerációja, gyön­gül az immunrendszere. Az étrendet mindig az egyén adottságaihoz kell igazítani. Tehát elsősorban az életkort, nemet és a genetikai tényezőket kell figyelem­be venni. Nem mindegy az évszak sem, hogy milyen sportágat űz az illető, s nem utolsósorban, hogy mennyire intenzív edzéseket vé­gez. A sportoló nők energiaszük­séglete 2500-3500 kalória, a férfia­ké körülbelül ezerrel több. Ám a magas állóképességet igénylő sportágakban - ilyen az úszás - a szervezet naponta akár 6000-6500 kalóriát is elégethet. Az intenzív edzésmunka meg­kezdése előtt érdemes szakember tanácsát kikérni. ORVOSI SZÓTÁR Katatónia Pszichiátriai tünet, melyet a tu­dathasadásos elmezavarban (ski­zofrénia) szenvedőknél lehet meg­figyelni. A tünetek két csoportba oszthatók. Az egyik esetben a beteg órákig vagy napokig teljes mozdu­latlanságba dermedve elzárkózik a külvilágtól, nem akar beszélni és táplálkozni sem (stupor). A tüne­tek másik csoportját az izgalmi tü­netek alkotják, a minden ok nélkül jelentkező mozgásrohamok, ame­lyek lehetnek ritmusosak (pl. a be­teg föl-alá sétál). Gyakran előfor­dul, hogy a beteg mozgásrohamai közben betöri az ablakot, vagy bú­torokat rongál. Katéterezés Az eljárás lényege, hogy az or­vos vagy a nővér diagnosztikus vagy kezelési célzattal szondát ve­zet be a szervezet valamely ter­mészetes folyadékelvezető csator­nájába (vérerek, húgycső). Keloid Túltengő heg. Rostos burjánzás vagy szövetszaporulat, mely leg­gyakrabban sérülés (főleg égési sé­rülés) vagy műtéti metszés terüle­tén fejlődik ki, az arra valamely ok miatt hajlamos egyéneknél. Kemoterápia A betegségek kémiai anyagok­kal, azaz gyógyszerekkel történő kezelése, melynek alapelve kü­lönbözik a többi kezelési módok­tól, mint pl. a sebészet, a sugárte­rápia, a dietétika, a gyógytorna stb. A kifejezést a köznyelvben gyakran a daganatok különféle vegyületekkel történő kezelésé­nek jelölésére használják. Kenet A szervezetben termelődő egyes folyadékokat, váladékokat (pl. vér, hüvelyváladék) vagy centrifugálás után az üledéket tárgylemezen szétkenik, megfestik, majd ezt az orvos mikroszkópos vizsgálatnak veti alá. A vizsgálat kiválóan alkal­mas a sejtek alakváltozásával járó betegségek kimutatására. Keratin A szőrszálakban, a hajban és a körmökben jelenlévő rostos fe­hérje. Keratitisz A szaruhártya gyakran sérüléses vagy vírusos, olykor bakteriális ere­detű gyulladása, mely a kontakt- lencsét viselőknél fordul elő leg­gyakrabban. A szaruhártya megbe­tegedésekor a szem vörös, fájdal­mas, a látásélesség csökken és a be­teg kerüli a fényt, mert a fény a szem fájdalmát és könnyezését váltja ki (fotofróbia). A keratitisz sürgős szemészeti ellátást igényel. Keratoplasztika Szaruhártya átültetés. Műtéti beavatkozás, melynek során az orvos eltávolítja a szaruhártya homályossá vált, beteg részét, és a helyébe egészségeset ültet be, mely származhat magától a be­tegtől vagy donortól is. Kóma Eszméletlenség. A tudat, a moz­gató (akaratlagos) idegi működés, valamint az érzékelő képesség el­vesztése, az akaratlan (vegetatív) működés (főleg a légzés és a szív­működés) részleges vagy teljes megmaradása mellett. A kóma rö- videbb vagy hosszabb ideig fenn­állhat, lehet sekélyebb vagy mé­lyebb. Túlhaladott kómáról akkor beszélnek az orvosok, ha az érin­tett egyén élete már csak mester­séges úton tartható fenn. Komputertomográfia Számítógépes rétegfelvétel. Az anatómiai egységek gammasuga­rakat különbözőképpen elnyelő ké­pességén és annak mérésén alapu­ló diagnosztikai képalkotó eljárás. Az elkészült felvételeket számító­gép tárolja, mely a hagyományos röntgenképnél 500-1000-szeresen élesebb képminőséget tud vissza­adni, és rétegenként „szeletelve“ ábrázolja a vizsgált szervet. Léte­zik a teljes test és külön a fej vizs­gálatára szolgáló készülék is. A röntgensugár forrása elhelyezked­het a beteg testén kívül, ez a transzmisszió (átvitel vagy átbo- csátás), vagy a testén belül, vala­milyen radioaktív anyagnak a szö­vetekbe injektálása után, ez az emisszió (kibocsátás). A kapott kép szürke vagy színes lehet. AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL A hosszú élet titka Az úgynevezett földközi tengeri étrend - mely jelentős mennyi­ségű gyümölcs-, zöldség- és gabonabevitelen, illetve kevés hús, de sok hal fogyasztásán alapul -, egy tanulmány szerint valóban meg­hosszabbíthatja az életet. Antonia Trichopoulou professzor és csa­patának számításai szerint egy egészséges hatvanéves férfi, aki szigorúan tartja magát a mediterrán diétához, várhatóan kerek egy évvel tovább él, mint az a társa, aki nem így étkezik. Az Athen Tudományegyetem kutatói kilenc európai ország 74000 - hatvan év fölötti - polgárának adatait értékelték ki. Ered­ményeiket a British Medical Journal című szaklap internetes verzi­ójában publikálták. A földközi-tengeri étrend alapja a növényi koszt, mely telítetlen zsírsavakat is tartalmazz - melyek például az olívaolajban fordulnak elő. Hús helyett pedig inkább halat ajánl a di­éta, melynek hívei le­mondanak a sajtról és a joghurtról is, valamint a telített zsírsavakat tartalmazó ételekről - azaz főleg az állati ere­detű alapanyagból ké­szült élelmiszerekről. Fahéjat és mentát az autóba A fahéj vagy a menta illata ébren tartja az autóvezetőt, és növe­li a koncentrációs képességet. Ugyanakkor feszültségoldó és a frusztráció ellen is jók ezek az aromák - figyelték meg amerikai pszichológusok. Bryan Raudenbush, az Egyesült Államokbeli Wheeling Jezsuita Tudományegyetem kutatója és teamje egy Sarasotában tartott konferencián ismertette kutatási eredménye­it. A szakemberek már korábbi tanulmányokban is rámutattak, hogy a fahéj és a menta növeli a motivációt, a koncentrációs kész­séget és jó hatással van a teljesítményre is, mivel csökkenti a fá­radtság-érzetet - a köz­ponti idegrendszer mű­ködését élénkíti ugyanis. A nyugat-virginiai pszi­chológusok azt vizsgál­ták, hogyan hatnak ezen aromák az autóvezetés során. A fahéj- és menta­aromát a járművek szel­lőzési rendszerén keresz­tül negyedóránként har­minc másodpercen ke­resztül engedték be az utastérbe. Az eredmény: az aromaterápiával ké­nyeztetett sofőrök kevés­bé voltak feszültek és je­lentősen fittebbek ma­radtak, mint az illat-fel­hőben nem részesülő kontrollcsoport tagjai. „Ideális” ételek Brit kutatók szerint a gyermekek már igen korán kialakítják ma­gukban az „ideális” étel fogalmát - és a színeknek igen jelentős szerep jut a választásban. A Birmingham Tudományegyetem egyik pszichológuscsoportja úgy találja, hogy a gyermekkor igen korai szakaszában rögzül, mi­lyen ételeket kedvel majd az illető. A BBC vonatkozó cikke szerint már kisgyermekkorban rögzülnek a kulináris kedvencek „vizuális prototípusai”. A kutatók megállapították, hogy azon kisgyerme­kek, akiknek az első szilárd tápláléka kétszersült volt, a későbbi időszakban is előszeretettel fogyasztottak barnás-aranysárga szí­nű ételeket - például csipszet vagy sült krumplit. Azok a babák, akiket változatosan etettek - gyümölcsöket és zöldségeket is kap­tak megfelelő mennyiségben -, a későbbiekben is szívesen fo­gyasztották e vitamingazdag, egészséges tápanyagokat. Az pedig, hogy a gyermekek vonakodnak még csak megkóstolni is bizonyos ismeretlen ételeket, arra vezethető vissza, hogy már igen korai szakaszban kialakították a számukra ideális étkezés vizuális kép­zetét. A szakértők szerint például ezért nem eszi meg sok gyermek a zöld élelmiszereket. (Forrás: Galenus)

Next

/
Thumbnails
Contents