Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-06 / 104 szám, péntek

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 6. IZVILÁG 13 I I » » » i » » § HÁZI KOSZT A folyadékfogyasztás egyik legízesebb módja, a leves AZ ÍZVILÁG KONYHÁJA A kiadós, laktató, ráadásul nem is nagy gonddal elkészít­hető remek húsételek után az ízvilág gazdasszonya, Mocso- nokyné Vass Laura most egy ugyancsak könnyen elkészíthe­tő, ám ugyancsak különös íz­hatást keltő levest kínál pénteki asztalunkra. És mert nem is egyet, az előkészületekbe édes­anyja, a nyugdíjas tanító néni is besegít: pucolja a burgonyát, reszeli a zellert. Mi lehet külö­nösen finom egy krumplileve­sen, gondolhatják, akik a húst is hússal eszik. Nézzék csak a képeket, és utánozzák. Mire a végére érnek, már kóstolhatják is a különösen ízletes eledelt. A másikat - hogy milyent, legyen meglepetés - meg megnézhetik a következő ízvilágban azok, akik levesesek. Meg azok is, akik nem, mert ezek után biztos ők is levesesek-lesznek. (gy) FINOM ZELLERES KRUMPLILEVES Hozzávalók: 8-10 darab közepes burgonya, fél zellergumó, olaj, só, pirospaprika, ételízesítő, zeller zöldje. A zellert káposztareszelőn lereszeljük. A kockákra vágott burgonyát és a reszelt zellert olajon, kevés só­val megdinszteljük, majd megszórjuk édesnemes pirospapriká­Felengedjük vízzel, használhatunk egy kis ételízesítőt is. (Laura ajánlata: bioboltokban kapható natúr ételízesítő!) Nagyon egyszerű, és mégis más, finomabb, mint a hagyományos krumplileves. Válogatós gyerekeknek érdemes bögrében tálalni! (Somogyi Tibor felvételei) Megszórjuk a zeller zöldjével. Azon melegében tálaljuk. ÉTELTÖRTÉNELEM Élvezetes leírása az jó magyar ételeknek - 46. VALÓDI MAGYAR SZAKÁCSKÖNYV Az 1800-as évek végén jelent meg Zilahy Ágnes szakácsköny­ve, melyet maga Jókai Mór ajánlott a nagyközönségnek, s melynek receptgyűjteménye iz­galmas kalandot jelenthet a ma háziasszonyának is. Amellett, hogy változatos főznivalót talál benne, kortörténetnek is igen érdekes. Ebből olvashatnak szemelvényeket korhű nyelve­zetben és helyesírással. A darával készült tészta Egy kilónyi lisztből gyúrt tésztát vágjunk úgy fel, mint a tehén túrós tésztához szokás gömbölyű las­kákba. A darás tésztát sokkal jobb laska, mint koczkákba felvágott tésztából készíteni, mert ez nem ragad össze a főzés és állás köz­ben, holott a koczka-tészta vesze­delmesen kényes. Ha rendesen megfőztük a laskatésztát, tegyünk egy kanál zsírban nagy lábasba, hogy könnyen keverhessük. Mig a tészta kifő, azalatt készítsük el a hozzá való darát a következő mó­don: egy tojásnyi zsírt tegyünk forrni s később öntsünk a zsírba tíz deka nagyszemű darát. A darát erős tűzön igen ügyelve és folyton kavarva pirítsuk meg egyenlő rózsaszínűre és mikor a lehető leg­forróbb, öntsünk bele egy pohár­nyi forró vizet, sózzuk jól meg és rögtön borítsuk a zsíros kifőtt tész­tába; kavarjuk össze és tálaljuk fel forrón. A mákos tészta A mákhoz való tésztát, éppen úgy vágjuk fel, mint a tehén túrós tésztához való tésztát szo­kás. Ha a laska tésztát jó bő vízben meg főztük, szedjük ki nagy lyukas fakanállal és tegyük azon forrón egy nagy lábasban zsírba. Egy kilónyi lisztből gyúrt tésztához egy jó tojásnyi zsir szükséges. Kavarjuk össze a tész­tát a zsírral és egy késhegynyi só­val, azután öntsünk a tésztára negyed kilónyi darált mákmagot és annyi czukorport a mennyi Ízlésünkhöz éppen megfelel. Ke­verjük jól össze a tésztát a mák­kal és azon forrón, frissen elkészítve tálaljuk föl, mert ha csak egy fél óráig áll is élvezhe­tetlenül elszárad, megzsirosodik és minden zamatját elveszíti. A sonkás tészta Egy fél küónyi lisztből gyúrjunk rendes nyújtani való tésztát. A son­kás tésztához való tésztát inkább vékonyra, mint vastagra kell nyújtani. Az elnyújtott tésztát vag­daljuk fel a rendes koczkákba, főz­zük meg jó forró vízben. Mikor megfőtt, szedjük ki szűrő kanállal egy mély tálba. Miután a tésztát a vízből kiszedtük, azonnal tegyük bele a következő módon készült töl­teléket: negyed kilónyi kövérrel ve­gyes sonkát vagdaljunk fel jól apró­ra és keveijük el a kifőtt tésztával, a melybe tegyünk illő mennyiségű sót, négy egész tojást, három deczi jó tejfelt és egy tojásnyi zsírt. Ezeket mind jól össze kell keverni a tésztá­val. A sonkás tészta külső borí­tékához való parázs tésztát a követ­kező módon kell készíteni: negyed kiló lisztbe tegyünk két egész tojást, egy kanál czukorport, egy tojásnyi zsírt és annyi tejfelt, hogy a tészta kissé puha és elnyújtható legyen. A tésztát nyújtsuk el úgy kerek tál nagyságúra, tegyük egy czikkes borító formába, úgy hogy a tészta egészen a forma széléig felérjen és ebbe a parázstésztába öntsük bele a sonkával összekevert tésztát. Ilyen eljárás mellett a parázs tésztának széle marad, a melyet rá kell borítani a sonkás tésztára. Ezen tésztával teletöltött formát, tegyük csendes tűznél sütőbe; egy óra alatt megsül szép pirosra. Ha megsült, borítsuk ki kerek tálba. Ez főleg va­csorára való étel. A tejbefőtt laska Egy kilónyi lisztből gyúrt tész­tát vagdaljuk fel vékony, gömbö­lyű laskákba. Három liter tejet te­gyünk forrni és mikor forró lesz, tegyünk bele egy darab vaníliát és egy tojásnyi czukrot, majd főzzük belé a felvágott laska tésztát; ka­varjuk folytonosan, a mig a tejet mind elitta a tészta. (Lángtüzre ne tegyük, mert azonnal kozmás lesz.) Ha egészen elfőtt a tej, te­gyünk bele tetszés szerinti meny- nyiségű mazsolát. Egy czikkes for­mát kenjünk ki vajjal, hintsük meg zsemlyemorzsával és tegyük bele a tejbe főtt tésztát, azután te­gyük gyors tűznél sütőbe és ha megpirult, borítsuk ki kerek tál­ba. Végül hintsük meg vaníliás czukur-porral. A tehénturós gombócz Egy jó nagy tányérnyi friss, édes tehéntúrót tegyünk mély tál­ba és egy kávéskanálnyi sóval gyúrjuk annyira össze, hogy egy cseppet se legyen darabos; te­gyünk e túró közé hat egész to­jást, egy tojásnyi zsírt és annyi vi­zet, a mennyi négy üres tojás héjá­ba belefér. Ezeket kavarjuk össze jól, azután tegyünk' bele annyi lisztet, a mennyi által kissé kemé- nyecske tészta lehet belőle; de azért a tálban fakanállal mégis le­hessen keverni. A túrós tésztát ka­nállal .szakítsuk ki Ízlés szerinti nagyságú darabkákba; leghelye­sebb, ha egy tojásnyi darabokat formálunk belőle. Hintsünk meg egy deszkát liszttel s a lisztben hengergessük meg a tészta dara­bokat, kezünk között formáljunk belőle csinos kerekded gom- bóczokat. E tésztát nagy fazékban jó bő forró vízben kell megfőzni. 10-15 perez alatt készen van; kü­lönben a megfővés ideje a gombóczok nagyságától függ; ha a gombócz kicsi, hamar fő; ha nagy akkor valamivel lassabban; próbából egyet előbb ki kell a for­ró vízből venni," aztán késsel ketté kell vágni. Ha belől nyers, tovább kell főzni. Mikor készen van, te­gyük forró vajba. Tálaljuk ki lapos tálba hintsük be a tetejét pirított zsemlye-morzsával s úgy adjuk asztalra. A megpucolt krumplit kockákra vágjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents