Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-05 / 77. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 5. 14 Agrárkörkép - hirdetés Az őszi búza az egyik legjelentősebb növényünk. Az újabb és újabb fajták megjelenése nyomán a növény tápanyag-visszapótlása is egyre nagyobb figyelmet kap. Az őszi búza tápanyagellátásának szervezése A búza rendkívüli alkalmaz­kodóképessége közismert, hiszen a kedvezőtlenebb ta­lajtulajdonságokból, a rosz- szabb időjárási viszonyok­ból, gyengébb agrotechni­kából és az alacsonyabb tápanyag-gazdálkodási szintekből adódó káros kö­vetkezményeket is gyakran képes ellensúlyozni. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Ez a képesség azonban nem je­lenti azt, hogy a búza ne igényelné vagy nem hálálná meg a jobb agro­technikát, a tudományos alapokra helyezett trágyázási stratégiák al­kalmazását. Tudomásul kell venni, hogy a több mint tíz éve tartó talaj­zsaroló gazdálkodás következté­ben a termőtalajok felvehető táp­anyag-bázisa kiürülni látszik, és az utóbbi évek szeszélyes, gyakran kedvezőtlen időjárásai viszonyai megmutatták, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű búzát csak átgondolt és megalapozott tápanyag-visszapódással lehet biz­tonságosan megtermelni. Nitrogén Fontos tudni, hogy a nitrogén­hiány mellett a túlzott vagy az egy­oldalú N-táplálás szintén komo­lyan veszélyezteti a termésbizton­ságot. A nitrogénnel túlzottan ellá­tott növények hajlamosak a meg­dőlésre, a betegségekkel szembeni nagyobb fogékonyságra, és a rep­roduktív fázis a foszfor relatív hiá­nya miatt gyakran erősen eltolód­hat, ezért az érés túl későn fejező­dik be. Az őszi búza alá a nitrogén egy részét az alaptrágyázással egy időben kell kijuttatni, arról azon­ban erősen megoszlanak a vélemé­nyek, hogy a nitrogénadagnak mekkora részét képezze az ősszel kijuttatott mennyiség. Az idevonat­kozó rendelet alapján az összes nit­rogén hatóanyag nem lehet több 170 kg/ha-nál. Az egyszeri kijutta­tott mennyiség pedig nem halad­hatja meg a 60 kg-ot hektáron­ként. A nitrogén hatóanyag na­gyobb részének őszi kijuttatása magában rejt bizonyos kockázatot. Lejtős területen, humuszban és agyagkolloidokban szegény (ho­mok, humuszos homok) talajokon egy csapadékban gazdag őszi és té­li időjárás vagy nagyobb mennyisé­gű hó hirtelen elolvadása az oldott formában jelenlévő nitrogén ható­anyagokat a talaj mélyebb rétegei­be, esetleg a talajvízbe juttathatja. Ily módon a nitrogén a növény gyö­kérzónájából kikerülve eltűnhet a növény számára hasznosítható ré­tegből, és legfeljebb a talajvíz nitráttartalmát gyarapítja. A búza a tavaszi hónapokban robbanásszerű tápanyagfelvételt produkál, ezért a tavaszi fejtrágyá­zást célszerű n tél végi, kora tavaszi időszakra időzítem, hiszen a talaj természetes tápanyagfeltáró dina­mizmusa ezt az igényt nagy való­színűséggel nem lenne képes kielé­gíteni. Ezeknek a megnövekedett igényeknek a kielégítésével siethe­tünk a talaj és a növény segítségé­re, hiszen ha ebben az időszakban abszolút vagy relatív tápanyaghi­ány (foszforhiány is) lép fel, akkor azt a növény kezdeti fejlődése meg­sínyli. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a búza a kora tavaszi idő­szakban már viszonylag rövid ideig tartó tápanyaghiányra is termés- csökkenéssel reagál. Ezért fontos a téli időszakból felébredő búza szá­mára a megfelelő mennyiségű nit­rogén fejtrágya formájában. A foszfor Az őszi búza a foszfortrágyázást nemcsak meghálálja, de igényli is. A foszfor a generatív szervek fejlő­dését, azaz a termésképzést ser­kenti. A foszforral bőven ellátott növény gyökérzete is fejlettebb, ja­vul a víz- és tápanyagfelvétele. Túl­adagolása esetén viszonylagos nit­rogénhiány következhet be, ami káros. Foszfor hiányában károso­dik a szénhidrát és a nitrogén anyagcsere, a növény nem fejlődik kielégítően. Az őszi búza foszfor­igénye kielégítésének legjobb mód­ja az őszi alaptrágyaként kijutta­tott, és a legmélyebb talajművelési eljárással bedolgozott foszfortrá­gyázás. így biztosítható leginkább, hogy a - talajban nagyon lassan, vagy egyáltalán nem mozgó - fosz­for tápelemek a búza foszforigé­nyének maximumán már a nö­vényben legyenek, megfelelő, fel- táródott formában, és a gyökérzó­nában egyenletesen elkeveredve a növény számára rendelkezésre kell, hogy álljanak. A foszfor felvé­tele az egész tenyészidőszakban fo­lyamatos, hiszen ahhoz, hogy a vi­rágzás időszakában megnöveke­dett foszforigényét a növény fedez­ni tudja, a belső raktárainak kell feltöltve lenniük. Néha különböző okok miatt az őszi alaptrágyázás nehézségekbe ütközik. Ilyen esetekben már csak a tavaszi fejtrágyázás segíthet abban, hogy a búza foszforigényét kielé­gítsük, de ez a beavatkozás - a már említett jellegzetességek miatt - rendkívül korlátozott eredményt adhat. Ha mégis erre kényszerülünk, néhány szempontot mindenkép­pen figyelembe kell vennünk. A műtrágyák feltáródására rendelke­zésre álló idő meglehetősen szűkre szabott, tehát mindenképpen cél­szerű gyorsabban feltáródó műtrá­gyaféleséget, például szuszpenziót választani. Az időbeni eltolódás mellett a térbeli eltolódás is korlá­tozza a tavaszi foszfortrágyázás eredményességét. A felvehető fosz­forformák a talajban gyakorlatilag nem mozdulnak el, és a gyökér nö­vekedése során hamar túljut azon a talajszinten, ahol a fejtrágyázásból származó foszfor hatóanyagok ta­lálhatók (hiszen itt már mélyebb bedolgozásra nincs lehetőség), és így a fejtrágyaként kijuttatott fosz­fortrágyáknak a kezdeti kedvező (gyökérnövekedést segítő, nitro­gén túlsúlyt megakadályozó, stb.) hatásai viszonylag hamar meg­szűnnek. Ha tehát tavaszi foszfor­utánpótlásra kényszerülünk, akkor sem javasolható a teljes adagú trá­gyázás. A kálium A búza harmonikus tápanyagel­látásának legösszetettebb problé­maköre a kálium-visszapótlás kér­dése. A nitrogén után káliumból használ fel legtöbbet a növény egy tonna szemtermés képzéséhez. En­nek ellenére a kísérleti eredmények és a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy abban az esetben, ha a talaj jó és igen jó kálium-ellá­tottsági kategóriába tartozik, és a táblán nem hagyták ki több éven keresztül a trágyázást, akkor a káli­umtrágyázás gyakorlatilag kocká­zat nélkül, illetve minimális kocká­zattal elhagyható. Ha a búza valamely káliumigé­nyes növény előveteményeként szerepel a vetésforgóban, érdemes a káliumtrágyázást már a búza ve­tése előtt elvégezni, így ezeket a ká­liumkötő helyeket telíteni, és így a következő évben már nem szüksé­ges az igényesebb kultúrák szük­ségletén felül a talajt is trágyáz­nunk. Ha területünk K-tartalma a talajvizsgálati eredmények alapján jónak minősíthető, és az elővete- mények K-igényét maradéktalanul kielégítettük, akkor a gabonater­mesztés esetében célszerű inkább a N- és P-igény minél teljesebb kielé­gítése. (sz) PR0P0NIT R 720 EC A napraforgó és a kukorica minőségi védelme VILLÁR GÁBOR/ Arysta Agro Slovakia A kukorica és a napraforgó ter­melői felemás érzésekkel zárták az előző esztendőt. Közvedenül a napraforgó betakarítása után a fel­vásárlói árak csalódást okoztak, azonban novemberben és decem­berben a termék ára és az iránta va­ló kereslet már megugrottak, s ez a termelők számára kedvezőbb bevé­teleket jelentett. Várhatóan ez a fo­lyamat megy majd végbe a kukori­cánál is, ugyanis a tavalyi ára egy­általán nem felelt meg a termelők elvárásainak. Hagyjuk tehát ma­gunkat meglepni, hogy hogyan ala­kul majd ezen a téren a helyzet a tavaszi hónapokban. Az azonban mindenképpen nyil­vánvaló, hogy mindkét terméknek az EU-ba való belépésünket köve­tően is van jövője. A termelőkön múlik, hogy hogyan használják ki a lehetőségeket. A kukorica és főleg a napraforgó terméseredményei azonban arra késztetnek bennün­ket, hogy elgondolkodjunk a ter­mesztéstechnológiai eljárások megfelelő alkalmazásáról. Annak ellenére, hogy a naprafor­gó termesztése iránt az utóbbi években jelentősen megnőtt az ér­deklődés, s ezt a termőterület nö­vekvő nagysága is bizonyítja, a ter­méshozamok az előző esztendők­höz képest csökkentek, s gyakorla­tilag az 1 t/ha átlagos szinten álla­podtak meg. A tavalyi esztendőben ugyan kedvezőbb eredmények szü­lettek, s általában meghaladták a 2 t/ha értéket, ehhez azonban jelen­tős mértékben hozzájárult az időjá­rás kedvező alakulása is. A termesztéstechnológia egyes elemei, amelyek a minőségi termés­hozamok meghatározó tényezői közé tartoznak, általában ismertek. Közéjük tartoznak a napraforgó ve­tésforgóba való besorolásától kezd­ve a lehető legalacsonyabb veszte­ségekkel történő minőségi betakarí­tásig mindazok az agrotechnikai in­tézkedések, amelyeket feltételenül be kell tartani a sikeres termesztés érdekében. A terméshozamok csök­kenésének egyik fő oka a kedvezőt­len légköri viszonyok alakulása mellett elsősorban az alapvető ter­mesztési elvek be nem tartása és a napraforgó növényvédelmi jelentő­ségének lebecsülése. Ugyanakkor a növény gombaölő szeres védelme, főleg a gombás megbetegedések egyre erősödő nyomása miatt a ter­méshozamok egyik meghatározó tényezőjévé válik. Ugyanilyen fontos a növény gyomirtó szeres kezelésének sike­res megoldása is. Egyértelműen ér­vényes, hogy a sikeres termesztés alapja a gyomok - kultúrnövény - gyomirtó szer közötti kölcsönös kapcsolatrendszer, amely a tényle­ges talajviszonyok ismeretéből in­dul ki. A napraforgó nagyon érzé­keny a korai gyomosodásra, főleg a fejlődés első 4-6 hetében, az állo­mány 35-45 cm-es magasságáig. Ezután a napraforgó gyomokkal szembeni toleranciája már na­gyobb. A napraforgó gyomirtó szeres kezelésében a leggyakrabban al­kalmazott eljárás a készítmények preemergens alkalmazása, amely fokozatosan felváltja a korábbi ke­vésbé hatásos PPI rendszerű alkal­mazást, amelyet a vetés előtt dol­goztak be a talajba. A preemergens alkalmazás a ké­szítmények bevetésének módja és a hatásuk időtartama szempontjá­ból hatékonyabban oldja meg az egyéves egy- és kétszikű gyomnö­vények elleni védelmet. A fűféle gyomok elleni védekezésre meto- laklór, linuron és acetoklór ható­anyagú készítményeket használ­nak. Közülük az utóbbi időben fő­leg az acetoklór alapú készítmé­nyek és azok kombinációinak al­kalmazása terjedt el. Ezek a ké­szítmények a gyomokra gyakorolt erőteljes hatásuk mellett adott kö­rülmények között a fiatal napra­forgóban is „gyomirtó szeres tüne­teket” okozhatnak. A tünetek első­sorban a napraforgó gyökérrend­szerének visszafogottabb növeke­désében nyilvánulnak meg, de nyomot hagyhatnak a fiatal nö­vény első valódi levelein is. A fel­sorolt tünetek a növényállomány­ban az időjárás alakulásától füg­gően a későbbi növekedési fázi­sokban is megnyilvánulhatnak, és a maguk módján hozzájárulhat­nak a terméshozamok csökkené­séhez. Ezért a gyomirtó szer kiválasztá­sakor figyelembe kell venni a „ké­szítmény napraforgóval szembeni szelektivitását”. A megfelelő készít­mény abban az esetben sem káro­síthatja a napraforgót, ha a fitoto- xicitáshoz kedvező feltételek ala­kulnának ki, például közvedenül a napraforgó kelése utáni intenzív esőzés nyomán a könnyű, alacsony humusztartalmú talajokban. Az Arysta Agro Slovakia cég immár 3. éve kínál ilyen készítményt PRO- PONIT ® néven. A PROPONIT ® 840 EC sikeres alkalmazása után a PROPONIT ® 720 EC javított vál­tozatával lépünk a piacra, amely új még jobb minőségű védelmet nyújt a napraforgóban és a kukoricában. A javított formuláció stabilabb, bio­lógiailag hatékonyabb, nem kristá­lyosodik és nem fagy meg, mint né­mely egyéb készítmény. Folyamatosan javítjuk terméke­ink minőségét a termelők számára! A készítmény a kloroacetamid alapú szerek csoportjába tartozik és 720g/liter propisoklór ható­anyagot tartalmaz. A PROPONIT ® 720 EC a talaj­ban ható gyomirtó szerek közé tar­tozik, napraforgóban való alkal­mazását, a vetést követően 3 na­pon belül, a növény kikelése előtt kell elvégezni. Biológiai hatékony­ság szempontjából megbízhatóan irtja az egyéves fűféle gyomokat, pl. a kakaslábfüvet és a muharfélé­ket valamint a magról kelő fenyér- cirkot. Megfelelő talaj- és légköri viszonyok, főleg kellő csapadék esetén a köles ellen is megfelelően hat. A PROPONIT ® 720 EC bizo­nyos mértékig hatékony a napra­forgóban leggyakrabban előfordu­ló kétszikű gyomok ellen is, pl. a szőrös disznóparéj, a libatopfélék, a pásztortáska, a labodafélék, a csattanó maszlag, a vadrepce stb. ellen. A megfelelő hatékonyság el­érése érdekében azonban mindig azt tanácsoljuk, hogy a kétszikű gyomok ellen ható megfelelő part­ner-készítmény kombinációban való alkalmazásával együtt juttas­suk ki. A hatóanyagot a csírákon és részben a fejlődő gyökérrendsze­ren keresztül veszik fel a gyomok. A megbízható hatás eléréséhez megfelelő csapadékellátásra is szükség van. A készítmény alkal­mazásától számított 2 héten belül legalább 10 mm csapadékra van szükség. A propisoklór hatóanyag fizikai és kémiai tulajdonságai alapján kevésbé oldódik a vízben, mint az egyéb acetamid alapú készítmé­nyek, amelynek köszönhetően a talajban tovább marad perzisz­tens. Ez a tény elsősorban akkor válik előnnyé, ha például az alkal­mazást követően hosszabb ideig száraz időjárás uralkodik. A készít­mény hatásspektrumának szélesí­téséhez, főleg a nehezen irtható kétszikű gyomnövények elleni vé­dekezésben a szert fluorokloridon, (pl. RACER ® 215 EC), vagy linuron (pl. AFALON ® 45 SC, LINUREX ® 50 SC) hatóanyagú készítményekkel lehet kombinál­ni. A készítmény további előnye, hogy a napraforgó mellett a kuko­ricában, a burgonyában és egyéb növényállományokban is használ­ható. Bízunk abban, hogy a naprafor­gó-termesztők értékelni fogják, hogy az új PROPONIT ® 720 EC készítmény amellett, hogy minő­ségi védelmet nyújt a gyomok el­len, a napraforgó elleni szelektivi­tást is biztosítja. Ez a tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a készítményt bármilyen éghajlati vagy talajvi­szonyok között sikeresen alkal­mazzuk a napraforgóban. Mind­ezt alacsony alkalmazási költsé­gek mellett, amelyek megegyez­nek az acetoklór alapú készítmé­nyek egységnyi területre számított költségeivel. Termény károsító adag/ha koncentráció megjegyzés Kukorica kétszikű gyomok, egyéves fűfélék 2,5-3,01 PPI - vetés előtt a talajba bedolgozva PRE - vetés után a kukorica kelése előtt E-P0ST - a kukorica max. 3-leveles állapotáig Napraforgó kétszikű gyomok, egyéves fűfélék 2,5-3,01 PRE - 3 napon belül a vetés után a kelés előtt, TM-kombinációban való alkalmazás lehetséges (Racer 25 EC, Afalon 45 SC) Burgonya 2,51 PRE - kiültetés után, a burgonya kelése előtt ACCNIT a kukorica sikeres termesztésének alapja I ALAPVETŐ GYOMIRTÓ SZER A KUKORICÁBAN Kakaslábfű Muharfélék Pirók ujjas muhar PROPONIT ® Új minőség a kukorica és a napraforgó védelmében ÚJ KÉSZÍTMÉNY A GYOMOK IRTÁSÁRA A KUKORICÁBAN, A NAPRAFORGÓBAN ÉS A BURGONYÁBAN f HrJ §11m , AZ ACETOKLÓR ALAPÚ KÉSZÍTMÉNYEKHEZ VISZONYÍTVA SZAVATOLTAN MAGASABB FOKÚ SZELEKTIVITÁS BP-5-11B88

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents