Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-30 / 99. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 30. Fókuszban: egy éve az unióban 3 Egy éve csatlakozott Szlovákia az Európai Unióhoz Semmi új a csillagok alatt Tavaly óta nem a vörös, hanem a kék alapon sárga csillagjegyében telnek a május elsejék. Holnap lesz egy esztendeje, hogy kilenc másik országgal együtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz, 25 tagúra duzzasztva Európa nyugati országainak tisztes társaságát. ÖSSZEFOGLALÓNK A Nyugat számunkra, középkeletiek számára teljesen azonosult a jólét fogalmával, ám az EU- tagsággal nem jött el egy csapásra a Kánaán, noha sokan ebben reménykedtek. Mert reménykedni nagyon tudunk, csak elfelejtjük, hogy tenni is kell valamit a jólétért. Elemzők sem tudják pontosan megmondani, mikor élünk majd jól - egyesek húsz év türelmi időt kérnek, mások szerint hatvan év múlva leszünk nyugati szinten. A mindennapokban nem éreztük meg a tagságot, bár egyesek panaszkodnak, hogy nem kapják vissza a Mehrwertsteuert, mások meg örülnek, hogy most már nem jelent traumát átkelni a határon, s hogy Magyarországon is megvehetik a szobabútort anélkül, hogy kellemetlenkedjenek velük a határon. Úgy tűnik, az újonnan csatlakozók józanul fogadták az EU-tagságot. A kezdeti eufóriát felváltotta a létfenntartás napi gyakorlata. Nem özön- löttük el a nyugati világot olcsón kínálva munkaerőnket, nem vetették bele magukat a szegényebb rétegek a nyugati szociális hálóba; nem történt semmi, amitől féltek a régi tagok, s amiben reménykedtek az újak. Jobbnál jobbak viszont a gazdasági mutatóink, ezerrel zárkózunk fel, a politikusok és a gazdasági szakemberek nem győzik dicsérni a csatlakozás hasznát, a vállalkozók a komolyabb versenyhelyzet okozta nehézségek ellenére is pozitívan nyilatkoznak uniós tagságunkról. S itt újra csak a mindennapi életre gyakorolt hatást kellene kibontani, ha lenne mit. De ne legyünk ünneprontóak: a remény megmarad, s most úgy tűnik, hogy van is miben reménykedni. De addig is: tenni, tenni, (mert) Az EB elnöke szerint már nincs értelme régi és új tagok megkülönböztetésének Barroso évfordulós üzenete MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. „Egyévnyi teljes értékű közös munka után nincs már értelme annak, hogy az Európai Uniót emlegetve különbséget tegyenek annak régi és új tagjai között” - hangsúlyozta a tavalyi EU- bővítés egyéves évfordulója alkalmából kiadott közleményében Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke. „A bővítés máris segített megerősíteni Európában a politikai és gazdasági stabilitást, a demokráciát és az emberi jogokat” - mutatott rá. „A szélesedés új életminőséget, nagyobb befolyást, új eredményeket hozott az EU-nak. A tagországok tanulnak egymás tapasztalataiból, kultúrájából, képességeiből, kezdik megismerni az európai közösség új realitásait” - emelte ki Barroso. A brüsszeli uniós testület átfogó áttekintést adott ki az egyéves tagság konkrét eredményeiről, és ebben megállapította, hogy jóllehet a régi és az új tagok még mindig komoly politikai és gazdasági kihívásokkal néznek szembe, a bővítés óta eltelt időszakban mutatkozó irányvonalak „nagyon pozitívak”. Az új tagországok gazdasága a régiek átlagának több mint kétszeresével növekszik, idén átlagosan több mint 4 százalékkal. Az agrárkifizetésekkel kevesebb probléma volt, mint gondolták, tavaly a tíz új országban átlagosan 50 százalékkal emelkedett a gazdák átlagjövedelme. Valamennyi új tagország nettó haszonélvezője volt az EU-költség- vetésnek tavaly: tízen összesen 3,2 milliárd euróval járultak a közös büdzséhez, míg onnan közel 6 milliárd eurót kaptak vissza. (Szlovákia megközelítőleg hatmilliárd koronával kapott többet Brüsszeltől, mint ameny- nyit befizetett.) Megugrott az idegenforgalom, nagyobb méretű lett a diákok, fiatalok, nyelvtanulók mozgása az új tagországokból és oda. Az ukrajnai események az EU-tagság biztonsági előnyeire is emlékeztetik a keleteurópaiakat a bizottság szerint. Közvélemény-kutatások szerint a kelet-európaiak pozitívabbnak érzik EU-tagságukat ma, mint egy évvel ezelőtt a csatlakozást. Nem bizonyultak igaznak a másodosztályú tagságról és a régebbi tagok kulturális dominanciájáról szóló jóslatok sem. A régi tagállamokat illetően a bizottság kiemelte az újakkal folytatott kereskedelem megugrását, jelentősen nőtt a korábbi 15 országból az újak felé tartó export is. A régebbi tagok a legnagyobb külföldi befektetők az új országokban, csak tavaly 13,8 milliárd eurót invesztáltak be ott (jóllehet ez még mindig csak töredéke a régi tagok egymás közti, 156 milliárdos befektetéseinek). A régi tagországok bevételi többlete az újakkal szemben az elmúlt években egyre nőtt, tavaly 7,5 milliárd dolláros volt összesen. Tízéves idősíkon a tavalyi bővítés 0,7 százalékos nemzetijövede- lem-növekedést (GNI) jelent a régi tagországok számára. Nem igazolódott az a félelem, hogy a keleti új tagokból munkaerő árasztja el a régi tagállamokat, de alaptalan lett a gyenge színvonalú árukkal, illetve az olcsó importtermékekkel kapcsolatos várakozás is. Egyetlen esetben sem kellett alkalmazni a csatlakozási szerződésekben szerepeltetett három védzáradékot gazdasági zavarok, a belső piac működésének megingása vagy bel- és igazságügyi problémák miatt. A bizottság azt is megállapította, hogy az új tagországok jelentős fejlődést értek el az elmúlt évben az uniós pénzforrások fel- használásának tekintetében. 2004-2006 között tízen összesen 24 milliárd eurónyi felzárkózási segítséget kapnak az e célt szolgáló kohéziós és strukturális EU- alapokból, és ebből már tavaly 1,36 milliárdot ki is fizetett (és ennél jóval többnek az átutalását ígérte oda) az EU. Eduard Kukán: Szlovákia az unió tagjaként nem veszítette el önazonosságát Elégedettek a pozsonyi politikusok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pavol Hrušovský, a Keresztény- demokrata Mozgalom és a parlament elnöke, a három közjogi méltóság egyike az európai uniós csatlakozásunk óta eltelt egy évet értékelő beszédében azt mondta, Szlovákia az Európai Unió tagállamaként a jelenleginél tevékenyebb szerepet vállalhatna a szabadság és a demokrácia - úgymond - exportálásában a diktatúra által sújtott, totalitárius államokba. Úgy véli, az ország kellő öntudatról tett tanúbizonyságot és hatékonyan képviselte a nemzeti érdekeket a közösségben. A kereszténydemokraták továbbra sem támogatják az európai alkotmány ratifikálását a hazai törvényhozásban. Szerintük a dokumentum elfogadása Szlovákia szempontjából számos veszélyt rejteget. Ennek ellenére nem kételkedik abban, hogy a parlament május 11-ére tervezett ülésén jóváhagyja a tervezetet. Eduard Kukán külügyminiszter szerint Szlovákia az unió tagjaként nem veszítette el nemzeti önazonosságát: „A közösségben egyenrangú félként veszünk részt a döntések meghozatalában.” Az Új Polgári Szövetség (ANO) szintén elégedett a csatlakozás óta eltelt egy év hozadékával, a liberálisok állítják, teljesültek az ország elvárásai. „A belépés révén egyebek mellett jelentősen bővültek a külföldi tőke beáramlásának lehetőségei, ezáltal pedig további munkahelyek jöhetnek létre” - jelentette ki Katarína Glončáková- Golev, az ANO alelnöke. A HZDS szerint Szlovákia uniós csatlakozása révén egyértelműen elfoglalta helyét a szabad és a demokratikus világban. Ján Kovarčík, a párt alelnöke jelezte, a törvényhozásban támogatni kívánják az uniós alkotmány ratifikálását. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes holnap a kormányhivatalba várja az unió helyzete iránt érdeklődőket. A látogatók személyesen kérdezhetik Csákyt egyebek mellett a tervezett bővítésről, az elfogadásra váró alkotmányról. Ján Figeľ európai kulturális biztos, korábbi szlovák főtárgyaló elégedett az első egy évvel. Szerinte a bővítés okozott katasztrófát, s megfelelő válasz volt az öreg kontinens problémáira. Az új tagállamok új válaszokat hozta a kérdésekre. Figeľ hangsúlyozta, Európa nemcsak jól működik, hanem erősebb is, mint korábban volt. Jan Marinus Wiersma, az Európai Parlament korábbi szlovákiai jelentéstevője megállapította: a csatlakozás kezdetén főleg a politikai feltételek nem teljesítése miatt lehetett hallani Szlovákiáról, míg manapság Brüsszelben a gazdasági reformok, az adók és a befektetések kapcsán említik az országot. Olli Rehn bővítési biztos úgy fogalmazott: nagyon jól elő lett készítve a bővítés. Ezzel elődjét, Günter Verheugent dicsérte, aki szerint a tavalyi volt az eddigi legjobban előkészített bővítés az EU életében, (érvé, s, t) Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter értékelése Jót tett az uniós tagság ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Európai uniós tagságunk első évében Szlovákia agrárágazata megbirkózott valamennyi felmerült problémával” - mondta tegnapi értékelő sajtótájékoztatóján Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. „Az ágazattal kapcsolatos törvényi feltételek már összhangban vannak az unió szabályaival, sőt a kritériumoknak olyannyira megfelelünk, hogy januártól már az Egyesült Államokba is exportálhatunk élelmiszert, amit nem mindenki mondhat el magáról” - tette hozzá a tárcavezető. A mezőgazdaság tavaly összességében mintegy 2 milliárd korona nyereségre tett szert, a veszteséges szövetkezetek, farmok száma érezhetően visszaesett, az ágazatot korábban bizalmatlanul kezelő bankok is nyitottak a termelők irányába. Ez utóbbi például úgy nyilvánult meg, hogy míg korábban a farmereknek 10-13 százalékos kamat mellett hiteleztek, addig idén már 3,5-5 százalék közöttire esett a kamat. A termelők a vártnál rugalmasabban reagáltak az uniós lehetőségekre: a SAPARD alap keretét a várakozásokkal ellentétben teljes egészében sikerült kimeríteni, a május 16-ig igényelhető közvetlen agrárkifizetéseket igénylő kérelmek is rugalmasan érkeznek. Simon Zsolt szerint tegnapig már 1628 kérelem érkezett, ami a tavalyi 12 500 igénylés több mint 10 százaléka. A gabona intervenciós felvásárlása is jól halad, a felkínált termény legalább 50 százalékát (239 ezer tonnát) már felvásárolták. A miniszter szerint napjainkban az agrárszektor 5 százalékkal részesedik az ország bruttó hazai össztermékéből (GDP), ami a jelzett dinamizmus mellett a későbbiek során akár 10-12 százalékra is felkúszhat. „Bár a mezőgazdaságban még mindig alacsonyak a bérek, ám örvendetes tényként megállapíthatjuk, hogy tavaly 11-12 százalékkal emelkedtek az ágazatban a reálbérek, ami abszolút számokban kifejezve mintegy 1500 koronát jelent” - közölte Simon Zsolt, (shz) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, 18-23 FOK A Hold kel 02.21-kor - nyugszik 10.11-kor A Duna vízállása - Pozsony: 440, apad; Medve: 465, változatlan; Komárom: 430, árad; Párkány: 370, apad. ELŐREJELZÉS Ma jobbára derült lesz az égbolt, csak elvétve növekszik meg a felhőzet. Helyenként számíthatunk futó esőre. A legmagasabb napi hőmérséklet 18 és 23 fok között váltakozik majd. Gyenge, változékony szél fúj az ország egész területén. Holnap megnövekszik a felhőzet mértéke keleten és északon, ezekben a régiókban esőre is számíthatunk. A napi hőmérséklet 20 és 24 fok között alakul, továbbra is változékony marad a szél. 0RV0SMETE0R0L0GIA □ Az időjárás az egész hétvége folyamán kedvező hatást gyakorol a szervezetre. Megnő a szellemi- és fizikai teljesítőképességünk, könnyebben tudunk koncentrálni feladatainkra. Ritkábban jelentkeznek a reumatikus jellegű problémák, az ízületi-, valamint a régebbi sérülések helyén jelentkező fájdalmak. Továbbra is magas marad a légnyomás így az arra érzékenyeknél gyakrabban fordulhat elő fejfájás, szédülés.
