Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-29 / 98. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 29. RÖVIDEN Nyomoznak Kropilák ügyében Pozsony. Hivatali jogkörrel való visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen kezdett eljárást a rendőrség belső ellenőrzéssel foglalkozó osztálya Stanislav Kropilák ügyében, tájékoztatta lapunkat Boris Ažal- tovič belügyi szóvivő. Néhány rendőr ugyanis nem teljesítette kötelességét az ANO parlamenti képviselőjének közlekedési balesete kapcsán, azaz nem vették jegyzőkönyvbe, milyen sérüléseket szenvedett a baleset áldozata. „Amíg az ügy nem tisztázódik, nem tájékoztatunk” - szögezte le Ažaltovič. Azt sem árulta el, Kropilák kit ütött el, és az illető milyen sérüléseket szenvedett. Az ügy pikantériája, hogy Kropilák még azt is tagadja, egyáltalán balesetet okozott, és feljelentést tett rágalmazásért az ezt közlő médiák ellen, (sza) Eddig kevesebbet kaptunk az uniótól Brüsszel. Szlovákia 2004 májusa és decembere között összesen nettó 159,86 millió eurót (6,35 milliárd korona) kapott az Európai Uniótól, ami elmarad a korábban várt 191 milliótól - derült ki az EU nem hivatalos becsléséből. Pozsony tavaly 218,9 millió eurót fizetett be a brüsszeli közös kasszába, ahonnan 378,8 milliót kapott. Ez utóbbiból 118,3 millió jut az előcsatlakozási forrásokra, 116,1 millió a strukturális alapokra, 41,1 millió a mezőgazdaság támogatására és további 70 millió eurót egyfajta átalányként kapott. (TASR) Fotelt hajított Mečiar után Prága. Ivan Gašparovič államfő a Mladá fronta Dnes prágai napilap tegnapi számában megjelent interjúban bevallotta: egy fotelt hajított Vladimír Mečiar HZDS-elnök után egy múltbeli nézeteltérésük során. „Az esetre azért került sor, mert Mečiar sértődötten elhagyta a parlament üléstermét, amiért nem adtam neki szót” - mondta a köz- társasági elnök. Gašparovič elismerte: bőven akadtak gyanús elemei a HZDS által lebonyolított privatizációknak. (TASR) 1,5 milliárdos beruházás Gömörben Gömörhorka. Csaknem 1,5 milliárd koronás beruházást fontolgat a svéd SCA Hygiene Holding a gömörhorkai papírgyár üzemeltetésének kibővítésére az elkövetkezendő két évben. A svéd vállalat képviselői és Pavol Rusko gazdasági miniszter tegnap írták alá a befektetésről szóló formális egyezséget. A cég papír, cellulóz és műanyag alapanyagú higiéniai termékek előállítását tervezi; kezdetben 125 új munkahely teremtésével számolnak. (TASR) Vezet a Smer, harmadik az MKP Pozsony. Ha most tartanák a parlamenti választásokat, 28 százalékkal a Smer nyerne - derült ki az MVK ügynökség legfrissebb felméréséből. A második helyen a HZDS végezne 13,2%-kal, harmadik az MKP 12,5%-kal. A parlamentbe negyedikként 9,1%-os támogatottsággal az SNS kerülne. A megkérdezettek 8-8 százaléka a KDH-ra és az SDKÚ-ra, 7%-a pedig az ANO-ra szavazna. (TASR) Visszaéltek a püspök e-mail címével Pozsony. Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Szlovákiai Református Egyház, ugyanis valaki Erdélyi Géza püspök nevében e- mail fiókot nyitott a freemail.hu szerveren. Nem lehet szó véletlen névegyezésről, mert míg a feladó neveként az Erdélyi Géza név jelenik meg az üzenetben, addig a név mögött az erdelyigpuspok@free- mail.hu postafiókcím található. A Szlovákiai Református Egyház Zsinati Irodája is kapott levelet a címről, s az irodának többen jelezték, üzenetet kaptak a szóban forgó címről. Az irodának küldött üzenetben Erdélyi Géza nevében információt kérnek a Zsinati Irodától. Az üzenetet az egyházvezető provokációnak tartja, (-m-) Rybníček 220 ezres jutalmat kap Pozsony. Nyereséggel zárta a 2004-es évet a Szlovák Televízió, árulta el lapunknak Somogyi Alfréd, a tévétanács tagja. Ezért úgy döntöttek, Richard Rybníček igazgató megérdemel egy kis jutalmat: megkapja évi fizetése 30 százalékát, ami 220 ezer korona, (sza) „Már nem éltem hiába!” Mikuláš Dzurinda kormányfő tegnap facsemetéket ültetett a Magas-Tátrában. (TASR-felvétel) A menedzsment azt állítja, a bérbeadásra váratlanul került sor, nem is tudott róla Pályázat nélkül választották ki a vágsellyei kórház bérlőjét Pozsony. A belső rendelkezések megsértésével, a szavazáskor a képviselők többsége számára teljesen ismeretlen nonprofit szervezetnek adták bérbe Nyitra megye képviselői a komáromi és a vágsellyei kórházat - állítja Peter Oremus megyei képviselő. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A testület március 29-i ülésén kapták kézhez a két kórház bérleti szerződését, melyen már a bérlőt - a Nemocnica Komárno nonprofit szervezetet - is feltüntették. - A bérlőt, kifogásolható módon, versenypályázat nélkül választották ki úgy, hogy a szervezetet csak ez év március 15-én jegyezte be a nyitrai kerületi hivatal - mondja Oremus. A megye nem szólította meg a vágsellyei kórház jelenlegi vezetését sem, pedig az igazgatóság már szeptemberben elkészítette egy nonprofit szervezet létrehozására és a kórház további működésére vonatkozó javaslatát. „Terveinket ismerte a megye vezetése is, igaz, én többször is kifogásoltam azt az elképzelést, mely szerint a kórházat nonprofit szervezetnek kellene üzemeltetnie - mondta lapunknak Mária Jaro- šová, a vágsellyei kórház igazgatónője. - Véleményem szerint ez a szervezeti forma nem megfelelő egy kórház üzemeltetésére, hiszen csak ajándékokat fogadhat el, a további működéshez elengedhetetlen tőkebevonást nem teszi lehetővé.” Az igazgatónő állítja, több befektetővel is tárgyalt, melyek más szervezeti forma létrehozása esetén hajlandók lettek volna anyagilag is hozzájárulni a kórház üzemeltetéséhez. Mivel a bérbeadásra teljesen váratlanul került sor, a menedzsment nem is tudott róla, ezért nem kérhette a bérleti jogot, állítja Jarošová. Pályázat nélkül, de az egészség- ügyi bizottság egyetértésével fogadta el Nyitra megye önkormányzata a komáromi és a vágsellyei kórház bérbeadásáról szóló szerződéseket, mondta lapunknak Hugyivár Imre, az önkormányzat tagja. „A megye költségvetését éves szinten mintegy 400 millió koronával terhelik meg a hatáskörébe tartozó kórházak, ezért bérbeadásuk, átalakításuk már egy éve téma az önkormányzatban” - mondta lapunknak a képviselő. - Kialakítottunk egy egységes szerződést, és ennek alapján lett kiválasztva a bérlő.” Pályázatot azonban nem írtak ki, azok közül választottak, akik már korábban is jelentkeztek a kórház bérlése miatt. Hugyivár állítja, hogy a konkrét szerződéseket megtárgyalta az egészségügyi bizottság is. A képviselők a komáromi és a vágsellyei kórház sorsát ugyanazzal a határozattal döntötték el, melyben a nagytapolcsányi és a lévai kórház bérbeadása is szerepel. A két utóbbi intézményt a jelenlegi vezetés által alapított nonprofit szervezetek üzemeltetik majd. A bérlő nem vállalja át azonnal és teljes mértékben a kórház 2003. január 1-je után keletkezett tartozásait. A bérleti szerződés szerint a Nemocnica Komárno n. o. évente csak a kórház tartozásának 1/14-ed részéért vállal felelősséget. Tirinda Sándor igazgató szerint azonban szükség esetén - ha a hitelezők rögtön követelnék a tartozások kifizetését, vagy végrehajtást kérnének a tartozásra - akár azonnal ki tudnák fizetni azt. „Bankgaranciával rendelkezünk” - mondta lapunknak az igazgató, azt azonban nem árulta el, melyik bank vállalt garanciát az alig egy hónapja létező szervezet esetében. Vágsellye önkormányzata tegnap hallgatta meg Tirinda Sándor beszámolóját a kórház üzemeltetésével kapcsolatos elképzeléséről. (lpj) Egy MKP-s ellenszavazat A határozatot feltűnő összhangban hozta meg a testület: a 42 jelen lévő közül 29 igennel -16 MKP-s, 8 HZDS-Smer koalícióba tartozó, 5 SNS-es, illetve függeden képviselő - szavazott, egyedül Szabó Olga (MKP) ellenezte a kórházak bérbeadását. Ő Oremusszal ért egyet, szerinte is kevés információval rendelkeztek, a szerződéseket aznap kapták meg, így nem tudták áttanulmányozni. „Nem vállalhattam felelősséget a bérbeadásért” - mondta lapunknak Szabó Olga. (lpj) A diákoknak legalább két idegen nyelvet kell megtanulniuk, hogy érvényesüljenek a munkaerőpiacon Három tárca egyeztet az oktatás jövőjéről RÁCZ VINCE Pozsony. Jövő augusztusig a tervek szerint mintegy 64 ezer pedagógus vehet részt számítógépes felkészítésen. Szlovákia gazdasági versenyképességének fejlesztése érdekében szükség van a munkavállalók adó- és járulékterheinek legalább 2-4%-os csökkentésére is, derül ki a pénzügyi, a munka-, szociális és családügyi, valamint az oktatási minisztérium által közösen kidolgozott cselekvési tervből. Az oktatással, foglalkoztatással, tudományos kutatással és műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat tartalmazó dokumentumot a munkaügyi tárca államtitkára, Miroslav Beb- lavý ismertette tegnap egy szakmai konferencián. Az egyik legfontosabb cél, hogy a pedagógusok megfelelő számítástechnikai ismereteket és gépkezelési gyakorlatot szerezzenek, valamint megismerkedjenek az oktatásban is alkalmazható számítógépes szoftverek használatával. Bővíteni kell az iskolai számítógépes szaktantermek hálózatát is. A terv megvalósítására az elkövetkezőkben mintegy 400 millió koronát fordítana az oktatási minisztérium. Használható tudás Szlovákia gazdasági versenyképességének fejlesztését és a tudásalapú társadalom kialakítását célul kitűző cselekvési program megalkotói úgyszintén fontosnak tartják, hogy mielőbb hatályba lépjen az új közoktatási törvény, mely a jogi hátterét képezné az oktatás tartalmi reformjának. Az elképzelések értelmében, legkorábban 2006 januárjában kerülne a parlamenti képviselők asztalára az 1984 óta hatályos közoktatási törvény módosítása. Az életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtésére 2010-ig 100 milliót költené az állam. A szükséges forrást az Európai Szociális Alap (ESZA) biztosítaná. A tehetségek elkallódása ellen A középiskolákban bővíteni kell az idegennyelv-oktatást, a diákoknak legalább két idegen nyelvet kellene elsajátítaniuk, hogy érvényesüljenek a munkaerőpiacon. A következő hat év során, a fenti célra - szintén az ESZA jóvoltából - 200 milliót fordítanának. A tervek szerint kiemelten kezelnék a tehetséggondozást, tehetségfejlesztő központokat hoznának létre, az első ilyen intézmények jövő augusztusban alakulhatnak meg. Az elképzelések értelmében már idén szeptemberben megkezdődne a hazai felsőoktatási intézmények típusonkénti besorolása. Az egyetemeket három csoportba sorolnák: megkülönböztetnének kutatóegyetemeket, kizárólag felsőfokú mesterképzést nyújtó egyetemeket, illetve csak felsőfokú alapképzést nyújtó, úgynevezett szakfőiskolákat. A cselekvési program megalkotóinak elgondolásai között szerepel a pedagógusi életpályamodell kidolgozása és a pedagógusok szakmai továbbképzése feltételeinek megteremtése is. A fentiekkel kapcsolatos tényleges elképzeléseit 2006-ban teszi közzé az oktatási tárca. A költségek fedezetét, mintegy 110 millió koronát uniós forrásból biztosítanák. Általában olyan szakirányokat oktatnak, amelyek felkapottak és alacsony költségyetésűek Négy magánegyetem működik az országban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában jelenleg négy magán felsőoktatási intézmény működik, három a fővárosban. A Szent Erzsébet Egészségügyi Egyetem, a Közgazdasági és Közigazgatási Egyetem, a Jog- tudományi Egyetem, továbbá a trencsén-pozsonyi kettős székhelyű Menedzsment Egyetem. Hallgatóik szerint elsősorban azzal különböznek az állami egyetemektől, hogy egyénileg közelítenek a diákhoz, partneri viszonyt alakítanak ki vele, figyelembe veszik igényeit. Többnyire nem tartanak felvételi vizsgát, így a tanulás tulajdonképpen pénz kérdése. A magánegyetemi képzés hiányosságaira általában a közegyetemek és az Akkreditációs Bizottság figyelmeztet. Szerintük túl magas a levelező tagozatos hallgatók száma, az oktatói gárda pedig sok esetben párhuzamosan több egyetemen is tarnt. Ennek az az oka, hogy a felsőoktatási intézmények arányához mérten még mindig nincs elegendő professzor és képzés színvonalát garantáló szakember. Libor Vozár, az Egyetemek Tanácsának elnöke szerint a közegyetemek oktatói közül sokan a magánegyetemeken is órákat adnak. Ezt a Szlovák Rektori Konferencia is így látja. Az ok természetesen az oktatók aránylag alacsony fizetése. Vozár szerint a hazai magán- egyetemek főként olyan szálirányokat oktatnak, amelyek felkapottak, sokan érdeklődnek irántuk, és alacsony költségyetésűek. Például a jogtudományi képzés éves költsége mintegy 30 ezer korona diákonként, ezzel szemben az egészségügyié elérheti a 100 ezret is. Ahhoz, hogy egy felsőoktatási intézmény működhessen, legyen az közvagy magánegyetem, az általa oktatott szakoknak rendelkezniük kell akkreditációval. Matej Bilý, az Akkreditációs Bizottság tagja elmondta, a két intézménytípus létrehozása közti különbség pusztán annyi, hogy a magánegyetem alapításához elegendő a kormány beleegyezése, míg a közegyetem megalakulásához parlamenti hozzájárulás is kell. Figyelemre méltó, hogy a környező országokhoz képest Szlovákiában működik a legkevesebb magánegyetem. Számuk a múlt héten nőhetett volna, ha a kormány beleegyezik a kassai Pál Mester Szláv Nemzetközi Egyetem megalapításába. A kormány elutasító döntése azonban várható volt, mivel sem az oktatási minisztérium, sem az Akkreditációs Bizottság nem támogatta az alapítást. Az egyetemen pilótákat, repülésirányítókat, informatikusokat és számos egyéb mellett például városrendezőket is képeztek volna, (rv, s, t) A TANDÍJAK NAGYSÁGA *Szent Erzsébet Egészségügyi Egyetem 6 990-9 950 Sk/év ‘Közgazdasági és Közigazgatási Egyetem 15 850-19 850 Sk/év ‘Jogtudományi Egyetem 49 000 Sk/év ‘Menedzsment Egyetem 48 200-63 300 Sk/év
