Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-27 / 96. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 27. Európai unió 11 Aláírták Bulgária és Románia csatlakozási szerződését az Európai Unióval Tíz évet vártak erre a pillanatra Szlovákia részéről Eduard Kukán külügyminiszter és Berényi József államtitkár írta alá a csatlakozási szerződést. (Képarchívum) Ünnepélyesen aláírták hétfőn Luxembourgban Bulgária és Románia csat­lakozási szerződését az Eu­rópai Unióval. A szerződé­sek értelmében a két balká­ni ország 2007. január 1-jé- vel nyer teljes jogú tagsá­got az unióban. ÖSSZEFOGLALÓ A dokumentum záradékai kö­zött mindazonáltal szerepel az, amelynek alapján a csatlakozás egy évvel elhalasztható, ha a további felkészülés üteme elmarad a kívá­natostól. A csatlakozási szerződést a jelen­legi tagországok részéről a külügy­miniszterek - köztük Eduard Ku­kán, valamint Berényi József kül­ügyi államtitkár is - írták alá a Neu- münster apátság épületegyüttesé­ben. A két „ünnepelt“, Bulgária és Románia a legmagasabb - állam- és kormányfői - szinten képvisel­tette magát. Mind Bukarest, mind Szófia 10 évet várt erre a pillanatra: Romá­nia 1995. július 22-én, Bulgária 1995. december 14-én nyújtotta behivatalos csatlakozási kérelmét. A nem is olyan régen még 12 tagú EU így tizenkét év alatt 27-re emeli tagállamainak számát, lakóinak száma 485 millióra, az unió teljes területe 4,25 millió négyzetkilomé­terre nő. A közelmúltban áldását adva a két ország csadakozására - a ko­rábbi gyakorlattól eltérően - az Eu­rópai Parlament is kiharcolta a jo­got arra, hogy felkészülési folya­matuk ellenőrzésébe mindvégig beleszólása legyen, és javasolhassa akár a halasztó záradék életbe lép­tetését is. A képviselők elsősorban a korrupció és a bűnözés elleni harc­ban, a környezetvédelemben, a közigazgatási és igazságügyi refor­mok területén, az állami támogatá­sok leépítésében, ill. a kisebbségek ügyében szeretnének még jelentős előrelépést látni a csaúakozásig. Több demokráciát jelent Jean-Claude Juncker luxembur­gi miniszterelnök, az EU kor­mányfői tanácsának soros elnöke ünnepi beszédében azt hangsú­lyozta, hogy Európának még több demokráciát, még több szabadsá­got jelent a két ország csadakozása. Jósé Manuel Durao Barroso, az Eu­rópai Bizottság elnöke annak fon­tosságát emelte ki, hogy Bulgária és Románia a belépésig még hajtsa végre az előírt reformokat. Folytatják a felkészülést Traian Basescu román elnök ün­nepi beszédében történelminek nevezte a csadakozás napját Ro­mánia szempontjából, és leszö­gezte, országa kellő eltökéltséggel és energiával folytatja a felkész­ülést. „Nincs szándékunk lekésni a 2007-es randevút“ - jelentette ki. Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár kormányfő hangoztatta: hazájának történelmében mér­földkő az aláírás, amely újabb lé­pést jelent a földrész teljes egysé­ge felé is. Egyúttal bizakodását fe­jezte ki, hogy az EU és tagországai mindent megtesznek a csatlakozá­si szerződés időbeni ratifikálásá­nak érdekében. „Most vált teljessé a rendszerváltás” Az elmúlt tizenöt esztendő leg­fontosabb pillanata Románia szá­mára a csadakozási szerződés alá­írása, 1989 után most vált teljessé és visszafordíthatadanná a rend­szerváltás ebben az országban - mondta hétfőn Markó Béla románi­ai miniszterelnök-helyettes. Markó, aki egyben a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) elnö­ke, maga is jelen volt Luxembourg­ban az ünnepélyes aláíráson. A politikus elmondta: a belépés és az integráció között különbséget kell tenni. Még jó néhány évbe be­letelik ugyanis - fejtette ki -, míg Románia valóban beilleszkedik az európai rendszerbe. Tény, hogy az ország számára az elmúlt tizenöt esztendő legfontosabb pillanata a csadakozási szerződés hétfői alá­írása. Ennek óriási belpolitikai je­lentősége van, hiszen 1989 után most vált teljessé és minden szem­pontból visszafordíthatatlanná a rendszerváltás Romániában - han­goztatta a miniszterelnök-helyet­tes, hozzátéve: a belépés időpont­jáig, 2007 januárjáig Romániának még nagyon sok kritériumot kell teljesítenie. Sokat kell még tenni az igazságszolgáltatás terén, fontos intézkedéseket kell tenni a korrup­ció elleni harcban, növelni kell a gazdaság versenyképességét - so­rolt fel néhány példát a politikus. Magyarok és magyarok A romániai magyarok számára 80-90 esztendő távlatában végre most nyílt lehetőség arra, hogy amit a XX. században a történelem velük rosszat cselekedett, azt az EU-ba való bekerüléssel jóvá lehet tenni - vélte Markó, hangoztatva: „Magyarok és magyarok hamaro­san együtt lehetnek az integrációs szervezeten belül“. Romániában a nyilatkozatok szintjén nincs olyan politikai erő, amely ellenezné az in­tegrációt. Ám mindenfajta elzárkó­zás a demokratikus intézmény- rendszer kibővítésétől és az euró­pai kritériumok bevezetésétől, mindenfajta autarchikus gazdaság­szemlélet, idegengyűlölet, kisebb- ségellenesség az EU ellen hat. Az országban vannak ilyen politikai megnyilatkozások - mondta Mar­kó, konkrétan is megnevezve a Nagy-Románia Pártot. Az MTI arra vonatkozó utalásá­ra, miszerint a hétvégén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Szé­kely Nemzeti Tanács a védzáradék alkalmazását kérte arra az esetre, ha a román parlament nem hagyná jóvá Székelyföld autonómiáját és az erdélyi magyarság személyi elvű önrendelkezését, Markó Béla ezt felelődén álláspontnak nevezte. Az erdélyi magyarság számára ugyan­is az integráció szempontja is prio­ritást élvez - fejtette ki -, e közös­ség sorsa nagy mértékben függ at­tól, hogy az ország milyen hamar lép be az unióba, és milyen hamar lépnek érvénybe az uniós szabá­lyok. Nagy mértékben függ a kü­lönböző autonómiaformák megva­lósításától is - tette hozzá a politi­kus, leszögezve, hogy ezt a két pri­oritás nem szabad egymással szem­beállítani. (MTI, TASR) RÖVIDEN Eutanázia: naponta egy ember hal meg Belgiumban átlagosan naponta egy ember hal meg eutanázia miatt - áll az eutanáziaeseteket figyelő kormányzati testület je­lentésében. Belgiumban 2002-ben legalizálták a kegyes halált. Az első 15 hónap tapasztalatai alapján a bizottság bejelentette, hogy 259 eutanáziát regisztráltak, ez átlagosan havi húsz esetet jelentett. A testület legfrissebb adatai szerint jelenleg havonta ' átlagosan 30 esetet regisztrálnak, de ez nem azt jelenti, hogy az esetek száma nőtt volna, hanem azt, hogy több orvos jelenti be azokat. Sok orvos azért nem jelent, mert az országban bürokra­tikus döntések sorozatához kötik a kegyes halál megadásának lehetőségét. Az adatokból az is kiderült, hogy az eutanáziaese­tek 60 százaléka a belga kórházakban, 40 százaléka pedig ott­hon történik, (eurohirek.hu) A hollandok 32 %-a elhagyná hazáját Egy felmérés szerint a hollandok harminckét százaléka kiván­dorolna az országból, és csak ötvenegy százalékuk büszke hazá­jára. Az amszterdami székhelyű Signicom közvélemény-kutató felmérése szerint a hollandok harminchárom százaléka szerint tíz év múlva Kína nagyobb hatalom lesz, mint az USA és Európa együttvéve. A felmérés eredményét értékelő holland sajtó meg­döbbentőnek tartja, hogy a hollandok sokkal pozitívabban vi­szonyulnak Kínához, mint saját országukhoz. A megkérdezet­tek negyvenhat százaléka negatívan gondolkodik Hollandiáról, Kínával kapcsolatban ez az arány csak harmincöt százalék. Bár a hollandok tartanak a kínai népesség nagy létszámától és a kommunista rendszertől, szimpátiát kelt bennük a nagy ország gazdasági jövője, a kínai kultúra (külön is a gasztronómia), va­lamint a kínai fal. (eurohirek.hu) Bevándorlókra van szükség Az európai gazdasági növekedés gyorsításához a régi tagálla­moknak bevándorlókat kell fogadni az új tagállamokból és Eu­rópán kívülről - mondták szakértők egy brüsszeli konferencián. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy megfelelőkép­pen szabályozni kell a bevándorláspolitikát. Jelenleg inkább alacsony képzettségű munkaerő érkezik az EU-ba, ez nem növe­li a kontinens termelékenységét, (forrás: vg.hu) Kínai autógyár Európában? Elsőként valószínűleg a Cherry hoz létre európai üzemet a kí­nai autógyártók közül. Értékesítési hálózat és egy összeszerelő üzem létrehozását tervezi Európában a Cherry. A vállalat akár már 2007-től elindíthatja az összeszerelést Európában, bár a rendelkezésükre álló idő ehhez rendkívül kevésnek tűnik. Az in­formáció forrása Lin Huaibin, a gyár piaci elemzője, akit a Fi­nancial Times című lap német kiadása idéz. A gyár Kelet-Közép- Európában, vagy esetleg Délkelet-Európában épülne fel. Az or­szágok közül Csehország vagy Lengyelország, illetve Románia esélyes a beruházás elnyerésére. A készülő autók teljesítenék az európai ütközésbiztonsági és károsanyag-kibocsátási normá­kat. (forrás: vezess.hu) Textilipar - Kína tiltakozik az Európai Unió lehetséges lépései ellen Induljon gyorsított vizsgálat! ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság véglegesen ma dönt a kínai textildömping ügyében alkalmazandó vizsgálati eljárásról - közölte a bizottsági szó­vivő. A kínai kormány korábban hiva­talosan tiltakozott az EU lehetséges lépései ellen, amelyek az év eleje óta rohamosan növekvő kínai texti­lexportnak készülnek gátat vetni. Ugyanakkor az Európai Bizottság bejelentette, hogy hivatalos kérést kapott Franciaországtól az ügyben a rendkívüli, gyorsított eljárás me­gindítására. Az Európai Bizottság szóvivője kedden bejelentette: reggel hivata­los levelet kaptak Franciaországtól, hogy a tervezett kilenc áru­kategóriában gyorsított vizsgálat induljon. A vizsgálat, a normális eljárás szerint, 150 nap alatt vezethet el akár a hi­vatalos mennyiségi korlá­tozások visszaállításához. Egy tag­ország külön kérésére azonban rendkívüli eljárást alkalmazhat­nak, amely a folyamat első részét jelentősen lerövidítené: így a vizs­gálati szakasz és a Kínával folyta­tott nem hivatalos megbeszélések nem tarthatnak tovább 60 napnál. Néhány tagország úgy véli, hogy a vizsgálat hivatalos ideje túl hosz- szú lenne, és ez túlságosan nagy kárt okozna az európai textilipar­nak. Az európai ágazati szövetség, az Eurotex és a tagországok közül elsősorban a hagyományos divat­nagyhatalmak, Olaszország és Franciaország sürgetik az Európai Bizottság beavatkozását. A francia textilipar azt valószínűsíti, hogy a kínai árudömping miatt az idén újabb 7 ezer állás szűnhet meg az ágazatban. A francia textilipar - a nagyságra harmadik Európában - az elmúlt években évi 10 százalé­kos munkahelycsökkenést volt kénytelen elszenvedni. A kínai kereskedelmi miniszté­rium keddi közleménye szerint az Európai Bizottság indoklása a vizsgálat megindítására „nem ki­elégítő“, mivel az unió tavaly má­jusi bővítése miatt az idei első ne­gyedben kínai vélekedés szerint az uniós textilpiaci helyet „megle­hetősen különbözik“ a bővítés előtti helyzettől, így azzal „nem is összevethető“. A minisztérium a nem hivatalos megbeszélések mellet foglalt állást, és figyelmez­tetett az EU esetleges egyoldalú el­járásából fakadó negatív követ­kezményekre. A kínai textüáruk dömpingvitája és a bejelentett uniós vizsgálat kap­csán Kína már hétfőn figyelmezte­tett, hogy az esetleges korlátozások ellen szigorúan fellép. A kínai ke­reskedelmi miniszter úgy véli, hogy nem országa a fő felelős a bizonyos piacokon drámaian növekvő kínai textilimportért. Mint mondta, a ja­nuár 1-jén eltörölt importkvóták sokkal inkább a fogadó országok évtizedes protekcionizmusát fejez­ték ki, és a kvótakorlátozás feloldá- sa'csak ezt a méltánytalan piacvé­delmet szüntette meg. Egyes kínai textiláruk feltétele­zett uniós dömpingje kapcsán a hétvégén mélyült el a vita az EU és Kína között: Peter Mandelson uni­ós kereskedelmi biztos bejelentet­te, hogy április 25-én vizsgálatot és nem hivatalos megbeszéléseket kezd Kínával. A vizsgálat összesen 9 termékkategóriát érint. Szlovákia ugyancsak aggasztó­nak tartja a kínai textilexport növe­kedését, ezért minden olyan intéz­kedést támogat, amely a kínai tex­tilexport ellen irányul. A kínai dömpingáru ugyanis a szlovák tex­tiliparra nézve is negatív következ­ményekkel járhat. (mti, sita) Szlovákia ugyancsak ag­gasztónak tartja a kínai textilexport növekedését, KI MIT TUD AZ EURÓPAI UNIÓRÓL? A legjobbak Brüsszelbe a: 45 b: 50 c: 55 Kérdések (7. forduló) Mikor nyújtotta be Romá­nia hivatalos csatlakozási ké- 1. Melyik uniós csúcstalálko- relmét? Az Európai Parlament néppár­ti frakciója (EPP-ED) tagjaként az MKP két europarlamenti kép­viselője lapunk hasábjain játékot hirdetett. A játék keretében a he­ti rendszerességgel május 25-ig minden héten 3-3 kérdést te­szünk fel az EU-val kapcsolat­ban. A legjobb válaszadók között a játék végeztével kisorsoljuk azt a három szerencsés (18 év felet­ti) nyertest, aki júniusban az Eu­rópai Parlament néppárti frakci­ója által finanszírozott 5 napos tanulmányúton vehet részt. A (következő hétfőig feladott) válaszokat az Új Szó címére (EU- ROJÁTÉK jeligére) és az euroja- tek@ujszo.com e-mail címre vár­juk. A játékosok tüntessék fel pontos címüket, nevüket és élet­korukat. A helyes válaszokat a soron következő szerdai szá­munkban közöljük, (ú) zón döntöttek a Szlovákiával folytatandó csatlakozási tárgya­lások megkezdéséről? a: 1999 Berlin b: 1999 Helsinki c: 2000 Nizza 2. Hány százalékos volt a választási részvétel az unióban a 2004-es EP-választásokon? a: 1995. július 22-én b: 1994. július 22-én c: 1996. július 22-én A 6. forduló helyes válaszai: 1. a. 1957 2. a. Mars 3. c. népszavazással ‘Bíenvenue ^ ^ < * (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents