Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-27 / 96. szám, szerda
ÚJ szó 2005. ÁPRILIS 27.________________________________________________________________________________________FÓKUSZBAN : A LOBBITÖRVÉNY Ha a kormány, majd a szlovák parlament is rábólint az új törvénytervezetre, pontos nyilvántartás készül a lobbiszervezetekről és a lobbistákról 3 Lobbizni csak pontosan, szépen, ahogy a törvény írja Komoly úriemberek megadják a lobbizás módját (Képarchívum) Világszerte sokan sokféleképpen lobbiznak, s több országban ez egyértelmű szabályok szerint történik. Nálunk is léteznek politikai és gazdasági érdekcsoportok, melyek megpróbálják befolyásolni az egyes döntéseket, ám tevékenységüket senki nem ellenőrzi, gyakran felmerül a korrupció gyanúja. Az igazságügyi minisztérium ezért kidolgozta a lobbitörvényt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a kormány, majd a parlament is rábólint az új normára, pontos nyilvántartás készül az egyes lobbiszervezetekről és a lobbistákról. A központi regiszterben szereplők hivatásos lobbizóknak számítanának, akiknek az interneten kötelességük lenne közzétenni, mikor, melyik politikussal találkoztak, miről tárgyaltak. A korrupcióellenes Transparency International üdvözölte, hogy végre nálunk is egyértelmű szabályok vonatkoznának a lobbizásra, s a közvélemény megtudná, a politikusokon kívül kik befolyásolják az egyes törvények elfogadását, a különböző döntések meghozatalát. Ugyanakkor többen figyelmeztetnek: nem szabad túl bürokratikus rendszert bevezetni. Kétségkívül az új törvény bizonyos papírmunkát, adminisztratív terheket róna a cégekre, vállalkozókra, ám aki ennek ellenére bejegyezteti magát, az egyfajta reklámnak is számít majd, s jelzi: az adott vállalatnak nincs gondja az átláthatósággal. Fokozatosan kiderülne az is, mely cégek és személyek számítanak komoly lobbizóknak, kik tartják szem előtt a polgárok és a vállalkozók érdekeit, kiknek vannak tiszta szándékaik. Mivel minden nyilvános lesz, végső soron a törvény a lobbi megtisztulását is jelenti, vélik a jogászok. Jelenleg a legismertebb lobbizóknak a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), a szakszervezetek, a különböző kamarák, a gazdák, a közlekedési és egyéb érdekszövetségek, valamint a civil szervezetek - például a Greenpeace, a Transparency International, a Fair Play Szövetség - tartoznak, de gyakran lobbiznak a magáncégek és üzletláncok képviselői is. A törvény értelmében a politikusok apró figyelmességet kaphatnának, ám nagy ajándékokat, pénzt nem fogadhatnának el a lobbis- táktól, s a konferenciaturizmus is tilos lesz. Törvénysértés esetén százezer koronától egymillióig terjedő bírságot lehetne kiszabni. Amerikában a lobbisták például ügyvédi irodák vagy kereskedelmi cégek alkalmazottai lehetnek. A lobbizó személy meghívhatja a politikust ebédre, ám a költségek nem haladhatják meg az 50 dollárt. Ha a sikeres lobbi eredményeképpen megfelelő döntés születik, vagy az adott érdekcsoport számára kedvező rendeletet, törvényt fogadnak el, utólag, hálából adhatnak pénzt a befolyásolt politikusnak, aki ezt nem tagadja le, hanem hivatalosan ezt is bejegyezteti, s az összeg a pártkasszába vándorol. A hálapénz nem haladhatja meg a 10 ezer dollárt. Szlovákiában ezt nem engedélyeznék, mert azonnal felmerülne a korrupció gyanúja. Ján Hrabala jogász, a törvény egyik kidolgozója nem helyesli, hogy a politikusoknak fizessenek azért, mert józan érvekkel hagyják meggyőzni magukat, azonosulnak valamilyen jó gondolattal, a törvények kidolgozásakor figyelembe veszik a szakmák vagy érdekcsoportok észrevételeit. „Azért váltak politikusokká, mert vannak bizonyos ideáljaik s elképzeléseik az állam irányításáról, amiért fizetést kapnak” - szögezte le Hrabala. A képviselők a kérdésben nem egységesek. Sokan nem örülnének annak, ha törvény születne a lobbizásról. A parlament alkotmányjogi bizottsága tegnap foglalkozott a törvénnyel, s inkább az amerikai megoldást tartanák elfogadhatónak, (sza, h) Ha valaki kiír egy pályázatot, hogy az adott hivatal 300 millió korona értékben el akar végeztetni bizonyos munkát, senki nem lobbizhat valamely cég érdekében A javaslat meghatározza, mi a különbség a lobbi és a korrupció között B. SZENTGÁLI ANIKÓ Ján Hrabala a kormányhivatal korrupcióellenes osztályának vezetőjeként aktívan bekapcsolódik az igazságügyi minisztérium műhelyéből származó javaslatok kidolgozásába. Részt vett a vagyon eredetéről szóló norma, a képviselői immunitást szűkítő és a számvevő- széki hatásköröket bővítő tervezet előkészítésében, s nevéhez fűződik a lobbitörvény is. A korrupcióellenes harcról ismert jogászt ez utóbbiról kérdeztük. Mi a célja a lobbitörvénynek? Alapvetően a lobbizást szeretnénk legalizálni; mint normális hivatalos állást, foglalkozást. Lobbizhatnak majd különböző jogi és természetes személyek, akiknek bejelentési kötelezettségük lesz. A tevékenységet kisiparos-engedélyre is lehet majd végezni. Vagyis aki lobbizni akar, ki kell váltania a vállalkozói engedélyt? A törvény elég sokat foglalkozik a vállalkozói engedélyre vonatkozó dolgokkal, mert ez fontos, de ha a lobbi a javasolt törvény által meghatározott keretek között zajlik, akkor legális tevékenységnek minősül, s nem feltétlenül kell vállalkozónak lenni. Lobbizni lehet majd kisiparos-engedélyre, lehet fő foglalkozásként űzni. De ez nem jelenti azt, hogy kizárólag iparosengedéllyel lehet majd ezt a tevékenységet folytatni. A különféle szövetségek, civil szervezetek is lobbizhatnak, a lényeg, hogy a törvény pontosan kimondja, mi minősül lobbizásnak, és mi már nem nevezhető annak. Ha foglalkozás is lehet a lobbizás, akkor ezért az illető rendes fizetést kap? Kitől? Nem beszélhetünk fizetésről. Ha foglalkozásként akarja valaki űzni, szükség van vállalkozói engedélyre, s az elvégzett munkáért attól kap jutalmat, aki megbízza. Például egy fogyasztóvédelmi szövetség vagy a cukrászok egyesülete, netalán az autógyártók érdekszervezete azt akarja, hogy bizonyos törvényt elfogadjanak, az előterjesztett jogszabályjavaslatban kijavítsanak néhány cikkelyt, mert ellenkező esetben a gyakorlatban a javasolt megfogalmazás komoly problémákat okozhat. Nincs abban semmi rossz, ha a törvényalkotás kezdeti vagy bármelyik szakaszában megpróbálják csiszolni a tervezetet, hiszen az adott szakma képviselői tudják a legjobban, mire van szükségük. Ezért felbérelhetnek egy lobbistát-vagy egy lobbicéghez fordulnak, mely képviselni fogja az érdekeiket, vagyis a nevükben lobbizni fog. Ez azt jelenti, hogy a hivatásos lobbista találkozik azokkal, akik a törvényben a kívánt változtatásokat végrehajthatják, és megpróbálják meggyőzni őket érveikkel. Ez így működik Brüsszelben és Európa más államaiban is, ez bevett módszer az USA-ban is. Szlovákiában a lobbi szónak különös íze, olykor pejoratív színezete van. Mi a különbség a korrupció és a lobbi között? A törvénytervezet egyértelműen kimondja, hogy a lobbizás kapcsolatteremtést és kommunikációt jelent, mely célja befolyásolni a kormány és a jogszabályban felsorolt különböző szervek dokumentumait, döntéseit. A lobbi nem engedélyezett az individuális jogi aktus terén. Vagyis? Például nem szabad lobbizni a tenderek, a közbeszerzés során. Ha valaki kiír egy pályázatot, hogy az adott hivatal 300 millió korona értékben el akar végeztemi bizonyos munkát, vásárolni akar valamit, akkor senki nem lobbizhat valamely cég érdekében. Korrupcióról akkor beszélünk, ha nemcsak szavakkal érvel valaki, hanem kenőpénzzel is próbálja meggyőzni tárgyalópartnerét. A lobbista nem adhat csúszópénzt célja elérése érdekében. Ugyanakkor a törvény tartalmaz egy apró kivételt, ugyanis nem szeretnénk, ha a szokványos, mindennapi, ártatlan, társadalmi kapcsolatok is automatikusan bűnösnek minősülnének, vagy gyanút keltenének. A lobbista és a tisztségviselő ismerheti egymást, jóban lehetnek, s nem biztos, hogy ha együtt ebédelnek vagy megisznak egy kávét, mindenképpen lobbizásról van szó, talán csak barátokként elbeszélgettek. Csakhogy ez állítás állítás ellenében. Hogyan lehet majd ellenőrizni, mikor beszélhetünk lobbizásról, mikor ártatlan ebédről? Ez esetben nem látok problémát. A törvény pontosan meghatározza, mi a lobbi, melybe egy kávé, egy ebéd belefér. Korrupcióról akkor beszélünk, ha valamit egyéni, előnyszerzés vagy pénzjutalom fejében befolyásol valaki, ha kenőpénzért egy tisztségviselő visszaél hivatali jogköreivel, s törvényellenesen cselekszik. Ha ön százezer koronát ad valakinek azért, hogy elintézze, hogy az ön vagy egy ismerős cége megnyerjen egy versenytárgyalást, s megbízzák a milliós közbeszerzés lebonyolításával, vagy ötvenezer koronát fizet az orvosnak, hogy azonnal végezze el a szükséges műtétet, az korrupció. Viszont ha egy polgári társulás szeretné szigorítani a környezetvédelmi szabályokat, s az aktivisták futkosnak a politikusok után, tárgyalnak velük, a miniszterekhez fordulnak, s igyekeznek meggyőzni őket arról, hogy a törvénynek mit kellene tartalmaznia, az nem korrupció, hanem lobbi. S ha emellett megisznak egy kávét, vagy meghívják egymást ebédre, nem számíthat bűn- cselekménynek. A lobbitörvény pontosan meghatározná, hol a határ. Ha már korábban is lett volna ilyen jogszabály, felelősségre lehetett volna vonni például Macejko minisztert... ...aki ellen a könnyű motorvonatok ügyében korrupció gyanúja miatt indult eljárás, ami miniszteri székébe került, de beszüntették a nyomozást, mert nem történt bűncselekmény, állítólag csak lobbizott. Ön szerint nem lobbizott? Korrupcióról nem beszélhetünk, hiszen az ügyészség szerint bizonyíthatóan nem került sor kenőpénz átadására, viszont az általa kifejtett tevékenység már tiltott lobbinak minősülhetne, mert többmilliós tender eredményét próbálta befolyásolni. Ki ellenőrizné a törvény által meghatározott határ betartását? Ki mondaná ki, mikor beszélhetünk lobbiról, mikor tiltott lobbizásról, s mikor már korrupcióról? A korrupció bűncselekmény, az a bűnüldöző szervekre tartozik. A törvény értelmében létrejönne a lobbisták központi nyilvántartása, a benne szereplő személyeknek bejelentési kötelezettségük lenne, negyedévente jelentést kellene leadni, minden lobbikapcsolatról be kellene számolni, az információkat közzé kellene tenni. Azaz mindent a nyilvánosság ellenőrizhetne. Ha felmerül a gyanú, hogy valaki nem teljesítette a törvényben meghatározott kötelezettségét, vagy tiltott lobbizást folytat, bárki felhívhatná a hatóságok figyelmét, hiszen ez esetben már a lobbitörvény megsértéséről beszélhetünk. Például valaki úgy véli, tiltott lobbizásra került sor, kihágásnak minősülhet, s az a szerv, mely a törvény értelmében illetékes a panaszt kivizsgálni, s a szükséges eljárást lefolytatni, a gyanú beigazolódása esetén büntetést szabhat ki. A jogszabály pontosan meghatározná, milyen törvénysértésért milyen büntetés jár. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS EG; 15-20 FOK A Nap kel 05.42-kor - nyugszik 19.58-kor A Hold kel----nyugszik 06.59-kor A Duna vízállása - Pozsony: 480, apad; Medve: 440, árad; Komárom: 380, árad; Párkány: 300, árad. ELŐREJELZÉS Nyugaton napközben erősen megnövekszik a felhőzet, egész nap a borongós és napos idő váltakozására, helyenként előforduló záporra, zivatarra kell számítani. Napközben 15-20 fokos csúcshőmérsékletre, északon 13 fokra van kilátás. Nyugati, délnyugati lesz a légmozgás. Éjszakára 9 és 5 fokos hőmérséklet várható. Holnap változóan felhős, általában napos időre, délután átmeneti esőre van kilátás. A hőmérséklet 17 és 21 fok körül alakul. 0RV0SMETE0R0L0GIA ¥ Az időjárás hatásai következtében ma a reumatikus, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben küszködök tünetei erősödhetnek fel. Az alacsonyabb vérnyo- másúak esetében gyakoribb lehet a migrénes eredetű fejfájás. Némileg fáradtabbak leszünk, teherbírásunk és összpontosító készségünk romlik. Lassulnak reakcióink, ezért minden esetben na- * gyobb a balesetveszély. Nyugtalanabbak, ingerültebbek lehetünk a megszokottnál.
