Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-26 / 95. szám, kedd
Fókuszban: csernobil-évforduló 3 ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 26. Egy közeli és egy távoli felvétel az eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlenség helyszínéről (Képarchívum) Ma sem lehet pontosan tudni, hány áldozatot követelt az ukrajnai atomerőmű-katasztrófa 19 éves a Csernobil-történet Tizenkilenc éve, 1986. április 26-án következett be a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilben a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű- szerencsétlensége. MTI-HÁTTÉR A Kijevtől 130 kilométerre létesített erőműben 1000 megawattos, úgynevezett könnyűvizes, grafithű- tésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. Április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktora ellenőrizhetetlenné vált, s pár másodperc múlva két robbanás vetette szét. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, s tíz napon át égő tűz keletkezett a reaktorban. Nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe, több százszor annyi, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. A Szovjetunióban a balesetről az első jelentéseket csak két nap múlva adták ki, a Pravda csak május 5-én számolt be először a tragédiáról. Szlovákiát egy hullámban érte a szennyezés: az első hullám Csemo- bütól észak-északnyugati irányba indult el, Skandinávián és Lengyelországon át érkezett az országba április 28-án. Ez folytatódott Magyarországra is. A második, nagyobb felhő déli irányba indult, Románián és Jugoszlávián keresztül május 7-én ért Magyarországra, ezt az adagot a másnapi esők mosták a talajba. A Magyarországot és Szlovákiát ért terhelést a volt Szovjetunión kívüli európai mezőnyben enyhe-közepes jelzővel minősítették, ami messze alatta maradt az Alpokban és Dél-Németországban mért értékeknek. A katasztrófát egy félresikerült kísérlet okozta. A reaktorblokk személyzete különleges biztonsági eljárást akart kikísérletezni egy szimulált vészhelyzetben: azt akarták kideríteni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a veszély esetére tervezett póthűtőrendszer üzemeltetésére. A kísérlet során a reaktor teljesítményét 20-30 százalékra nyomták le és minden érvényes előírás ellenére ebben az alacsony, instabil, és alig ellenőrizhető teljesítménysávban üzemeltették. A kiszolgáló személyzet számos előírást figyelmen kívül hagyott, ráadásul elfelejtette bekapcsolni a vészhelyzetre tervezett póthűtőrendszert. A balesetet követően az erőmű másik három blokkját lezárták, több, másutt működő, hasonló típusú reaktort leállítottak a Szovjetunióban. Az első és a második blokkot 1986 decemberében újraindították, a negyedik fölé vasbetonszarkofágot építettek. A felelősség megállapítására indult vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, 1987- ben az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték a biztonsági előírások megsértése, szolgálati beosztással való visszaélés, illetve bűnös hanyagság miatt. Mindazonáltal az atomerőmű tervezési hibáit, illetve hiányosságait már 1986. július 3- án államtitokká nyilvánították. Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a kitelepítések. 1986 és 1990 között 90 ezer, 1990 és 2000 között 72 ezer főt költöztettek át a sugárszeny- nyezett területekről, sokan önként hagyták el lakóhelyüket. Az erőmű körül 30 kilométeres tiltott Zónát létesítettek a hatóságok. A sugárszennyezetté vált Csernobil és Pripjaty városok helyett a kitelepítettek, de elsősorban az erőmű dolgozói számára új települést emeltek az erőműtől 50 kilométerre északra, a Zónán kívül Szlavutics néven. Ma sem lehet pontosan tudni, hány áldozatot követelt a katasztrófa, hányán betegedtek meg, vagy haltak meg azóta a radioaktív szennyezés okozta betegségekben. A halálos áldozatok száma 1991-es hivatalos adat szerint 32,1996-ban 230 volt, akik elsősorban a közvetlenül érintettek: az ott dolgozók, valamint a mentésben részt vevők közül kerültek ki. 1993-ban 3,8 millió, 1995-ben 5 millió ember fertőzéséről beszéltek Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. A legjobban sújtott terület Ukrajna: itt 12 megye több mint 2300 települését, 50 ezer négyzetkilométernyi területet ért sugárszennyeződés, amelynek következtében 3,5 millióan szenvedtek egészségkárosodást, közöttük 1,5 millió gyermek. 1986-1987-ben sok ezer ukrajnai lakos vett részt a mentésben, közülük sokakat olyan kóros mennyiségű sugárzás ért, hogy életük végéig orvosi ellátásra szorulnak. Az 1990-es évek közepétől erős nemzetközi nyomás nehezedett Ukrajnára az erőmű végleges bezárása érdekében. Kijev 1995-ben megállapodott erről az Európai Unióval, s 2000. december 15-én végleg leállították az erőmű még működőképes utolsó blokkját. (A többit már korábban inaktív állapotba helyezték.) A csernobili robbanás az atom- energetika történetének eddigi legsúlyosabb balesete volt, mely rádöbbentette az emberiséget, hogy az atomenergia még békés célú fel- használás esetén is beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik. (Sa-nk) Csernobili lakás (Képarchívum) 63 bűnügyi eljárás a csernobili vagyon elprédálása miatt Mindent kifosztottak MTI-HÍR Kijev. Az ukrán főügyészség 63 eljárást indított a csernobili atomerőmű vagyonának elprédálása miatt - közölte Tatyjana Kornyakova helyettes főügyész. A főügyészség adatai szerint az államnak a csernobili lopásokkal 14 millió dollárnak megfelelő kárt okoztak, a katasztrófa következtében egészség- károsodást szenvedetteket, illetve a katasztrófa felszámolásában részt vetteket pedig 170 millió dollárral károsították meg. „A csernobili zóna létesítményeinek példa nélkül álló kifosztására derült fény” - közölte Kornyakova. Elmondta, az elmúlt két év alatt kereskedelmi cégek sikkasztották el a reaktorblokk fölé emelt szarkofág felújítására szánt összegeket. A felrobbant 4. reaktor fölé épített szarkofág munkálatait 1986 őszén fejezték be. Biztonságos üzemideje jövőre jár le. A szarkofág alatt mintegy 200 tonnányi, erősen radioaktív fűtőanyagot tartalmazó massza található. Ukrán tudósok korábban közölték, aggódnak a létesítmény állapota miatt. Az erőmű vezetősége egy inteijúban közölte, a vállalatnak mintegy 6 millió dollárnyi tartozása van: több mint 1,6 millió dollárral tartoznak az alkalmazottaknak, 800 ezer dollár a kifizetetlen vülanyszámla, 120 ezer dolláros a gáztartozás, a dolgozók utaztatásáért a vasútnak 300 ezer dollárral adósak. A csernobili atomerőműre szánt 2005. évi kiadásokat az ukrán atomerőműveket működtető Ener- hoatom vállalat által létrehozott különleges alapból kell finanszírozni. A kormány a mai napig nem dolgozta ki az alap feltöltésének rendjére vonatkozó utasítást, ami nélkül nem történnek átutalások. Az atomerőmű a súlyosbodó helyzetről levélben tájékoztatta a tüzelő- és energiaügyi minisztériumot, a pénzügyi tárcát és a kormányt. A vállalat közölte, hogy a nehézségek ellenére folytatják az energiablokkok és az üzemterület fenntartásához, a sugárbiztonság garantálásához, valamint a három energiablokk és a 4. reaktor fölé épített szarkofág biztonságos létesítmény- nyé változtatásához szükséges munkálatokat. Ivan Placskov tüzelő- és energiaügyi miniszter közölte, az építkezést jövőre kezdik el, és az új szarkofág három év múlva készül el. Mint mondta, a nemzetközi közösség kész további összegeket felajánlani. Az adományozók, közöttük az Európai Unió és az Egyesült Államok május 12-i találkozójukon hozzák meg a végleges döntést. Elég egy földrengés az újabb katasztrófához Veszélyben a UNO Kijev. Bármikor összedőlhet a Csernobili Atomerőmű felrobbant energiablokkja felé emelt betonszarkofág. Elég egy földrengés, és radioaktív por kerülhet a környező területekre. A konstrukció stabilizálására irányuló munkálatok tavaly óta tartanak, naponta közel 120 embert vonnak be a felújításba. A legújabb megfigyelések kimutatták, hogy a szarkofágon 50 mm-től 20 cm-ig teijedő repedések és elszarkofág mozdulások láthatóak. A törmeléket tartó vázak több helyen is eldőltek. A.számítások kimutatták, hogy egy földrengés következtében ez a tartóváz rádőlhet a gépteremre, ezáltal radioaktív por kerülhet a levegőbe, a környező területekre. A baj megelőzése érdekében további tartópilléreket állítanak fel. Az állomáson megjegyezték, a munkálatok nagyon nehéz körülmények között zajlanak: mesterséges fény mellett, alacsony hőmérsékleti viszonyok, magas sugárzás közepette. VARHAT0 IDŐJÁRÁS: FELH0S0DES, ES0; 11-15 FOK A Hold kel 23.05-kor - nyugszik 06.24-kor A Duna vízállása - Pozsony: 360, apad; Medve: 350, apad; Komárom: 330, apad; Párkány: 280, apad. ELŐREJELZÉS Túlnyomóan felhős, borult égboltra számíthatunk, sokfelé várható zápor, zivatar. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11-15 fok között alakul. Gyenge, délnyugaton észak- nyugati légmozgás várható. Az éjszaka folyamán 10 és 5 fokot mérhetünk. Holnap zömmel felhős lesz az égbolt, napközben némileg felszakadozik a felhőzet, de így is gyakran fordulhatnak elő esőzések. A hőmérsékleti értékek 14 és 18 fok között várhatók. 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai időjárás hatásai következtében a reumatikus és mozgás- szervi, valamint a szív- és érrendszeri betegek sűrűn találkozhatnak kellemetlen tünetekkel. Sokan migrénes eredetű fejfájásra, a régi sebek helyén érzett fájdalomra panaszkodhatnak. Fulladás, nehéz légzés állhat elő a krónikus légzőszervi betegeknél. Reakcióidőnk csökken, általában romlik a szellemi és fizikai teherbírásunk. Fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek lehetünk.
