Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-25 / 94. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 TALLÓZÓ THE SUN DAY TIMES A kormányzó párt biztos előnyét mutatták a választási kampány utolsó teljes hete előtt kiadott közvéleménykutatások is, ám a sajtóban előkerült új értesülések ismét a felszínre hozták az eddig háttérbe szorult iraki háborút. A felmérés szerint az 1997 óta hatalmon lévő párt most a választók 37 százaléka voksolna; ez egy ponttal magasabb az egy hete mértnél. Az ellenzéki konzervatívoknak a múlt hetinél két százalékponttal kevesebb, 34 százalékos támogatottsága van. E különbség alapján a Labour 363 képviselővel vonulhatna be a 659 tagú választott kamarába, a toryk képviselő- csoportja ennek mintegy fele, 187 fős lenne.- Miniszter úr, fütyülnék én a fájó reformokra, ha egészséges volnék. De már fütyülni se tudok. (Szalay Zoltán rajza) Az emberiség keblében oroszlánszív dobogott. Engem azzal a kéréssel tiszteltek meg, hogy én morogjak... Churchill harapós humora „Ne riadjunk vissza a velős kifejezésektől, még akkor se, ha a mindennapi beszédből valók.” Az intelem Winston Churchilltől származik, aki fél évszázadig koptatta az angol alsóház padjait, és igazán nem állítható róla, hogy járatlan lett volna a demokrácia dolgaiban. E. FEHÉR PÁL Persze, tudnivaló, mit jelentettek Churchill számára a „yelős kifejezések. Mi naponta szembesülünk azzal a gyakorlattal, amely a parlamenti szóhasználatot az adott nyelvek legsilányabb színijére szállította le, az útszéli káromkodások otrombaságaira. Az idézet és a további idézetek forrása Dominique Enright könyve, Winston Churchill harapós humora, amely a közelmúltban jelent meg Bárdos László fordításában Budapesten. Vagy 160 oldalon sorjáznak a szellemesebbnél szellemesebb mondások, és ez a humor nem kíméli sem vetélytár- sait, sem barátait. Mégis: megtudhatjuk, hogy nem az úgynevezett nyomdafestéket nem tűrő kifejezések alkalmazása jelentette a mindennapi beszéd forrásként való használatát, hanem az, hogy szakított a ceremóniás XIX. századi modorral, és valóban azt akarta, hogy ne csak értsék, hanem szellemesnek is tartsák mondandóját. Sértette is, persze, de... Egyszer például ekként kezdte beszédét: „Mélyen tisztelt képviselőtársaim! Természetesen bármelyikük félbeszakíthatja beszédemet, és ami azt illeti, magam sem óhajtom gyöngyszemeimet...” Ekkor váratlan szünetet tartott, talán arra gondolt, hogy megsértheti-e kollektivem az egész parlamentet, mert a folytatás nem a logikus „disznók elé” lett, hanem: „azok elé szórni, akik nem kérnek belőle”. Utódjáról, aki a háború alatt helyettese volt, a Munkáspártvezetőjéről Clement Attlee- ről nem volt nagy véleménnyel. Mondotta róla: „báránybőrbe bújt - bárány” - meg azt is, hogy „szerény ember, és van is mire szerénynek lennie”. Egyszer aztán elterjedt, hogy Churchill azt mondta: „Egy üres taxi érkezett a Downing street 10. elé, és mikor kinyílt az ajtaja, Attlee szállt ki belőle.” Amikor a szóbeszéd visszajutott Churchill- hez, szükségesnek tartotta kijelenteni: „Mr. Attlee bátor szívű és tiszteletre méltó úriember, azonfelül megbízható munkatárs, aki buzgón szolgálta hazáját, amikor az bajban volt. Lekötelezne, uram, ha szíveskedne felvilágosítani mindenkit, valahányszor alkalma adódik rá, hogy sohasem termék efféle megjegyzést Attlee-ről, és megvetem azt, aki így beszél róla.” Viszont tény az is, hogy Attlee így vélekedett Churchillról: „Winston ötven százalékig géniusz, ötven százalékig sült bolond. Egyébként úgy viselkedik, mint egy vásott kölyök.” A politikai ellenfél nyilatkozata nagyjából megegyezik a jóbarátéval, Roosewelt amerikai elnökével: „Naponta száz ötlete támad, ezek közül átlagosan négy nagyjából jó ötlet.” Viszont Chur- chillnek volt humorérzéke, és akár magáról is képes volt ironikus véleményt nyilvánítani, mint amikor Párizsban mondott beszédet, Franciaország felszabadulása alkalmából: „Vigyázat, franciául fogok beszélni! A vállalkozás nem veszélytelen, és alaposan próbára teheti Nagy-Britanniához fűződő barátságukat!” Azt pedig a háború legveszélyesebb hónapjaiban, 1941-ben mondotta az alsóházban: „Nem haragszom meg a kritikáért, még akkor sem, ha a nyomaték kedvéért átmenetileg eltávolodik a valóságtól”. Churchill „aranyköpéseinek” sokasága ma már a politikai világfolklór része. Hozzátenném: az idő múlásával azonban a churchilli aforizmák hatása ugyancsak csökkent. Ám azért soha nem felejtjük, hogy ő mondta 1947 novemberében: „senki nem állítja, hogy a demokrácia tökéletes vagy csalhatatlan. Éppenséggel úgy tudjuk, hogy a demokrácia a legrosszabb államforma, leszámítva az összes többit, amellyel eddig próbálkozott az emberiség”. És az nem kevésbé fontos, hogy Churchill, aki világosan látta a demokrácia sebezhetőségét, magát a demokratikus elveket pontosan ezért a legvégsőkig védelmezte. Talán ebbe a kategóriába tartozik az a mondása, amely szerint .jelentős politikai reformnak számítana, ha elérnénk, hogy a bölcsesség éppoly könnyen és gyorsan terjedjen, mint a balgaság”. Churchill nagy ember volt és ezt tudta magáról. Kortársai többségét egyszerűen lenézte, de kizárólag lelke mélyén. Egy magyar származású amerikai történész, John Lukács szerint még Hitlert is inkább vetélytársának, mint ellenségének tekintette, és e tétele bizonyítására egész könyvet írt, A párviadal címmel. Egyszer így szólt második világháborús szerepéről: „Nem én voltam bátor: az országnak s az egész emberiségnek a keblében oroszlánszív dobogott. Engem azzal a kéréssel tiszteltek meg, hogy én morogjak. Mindamellett remélem, hogy néha sikerült megsúgnom az oroszlánnak, merre irányítsa karmait.” Rá lehetne venni a mai politikusokat, hogy olvassanak néha, s ha már olvasnak, akkor némi figyelmet szenteljenek Churchillnek? A pápa azt is elutasítja, hogy katolikusok más vallásúakkal együtt részesüljenek az oltáriszentségben XVI. Benedek felfogása néhány alapkérdésben MTI-HÁTTÉR A hivatalába tegnap beiktatott XVI. Benedek pápa (Joseph Ratzinger) az elmúlt több mint húsz évben a Vatikán hittani kongregációjának vezetőjeként lényegesen formálta a katolikus egyház felfogását alapvető kérdésekben. TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁS: Annak érdekében, hogy az egyház még csak közvetve se legyen részese az abortusznak, Ratzinger elérte, hogy az egyház kilépjen a terhességmegszakításról a nőket lebeszélő, de végső soron az abortuszt nem tiltó tanácsadási rendszerből. FELVILÁGOSODÁS ÉS MODER- NITÁS: Ratzinger kételyeket táplál a modernitás szabadságfelfogásaival szemben, s óv a féktelen liberalizmustól. FELSZABADÍTÁSI TEOLÓGIA: Ratzinger a latin-amerikai felsza- badítási teológiát marxista szemléletűnek tartja, az irányzat egyik neves képviselőjét, Leonardo Boffot megrendszabályozták. BIBLIA: A katolikus hit nemcsak a szentíráshoz, hanem az egyházi tradíciókhoz is igazodik. NŐK: Katolikus papok továbbra is csak férfiak lehetnek. Ratzinger elutasítja a feminizmust. HÁBORÚ ÉS BÉKE: A Benedek név választásával az új pápa kapcsolódik XV. Benedek pacifista törekvéseihez. XV. Benedek az első világháború idején a béke érdekében munkálkodott. A VATIKÁN ÉS A HELYI EGYHÁZAK: Ratzinger legutóbb ellenezte Róma túlzott központi hatalmát, s több beleszólási jogot sürgetett a püspökök és a helyi egyházak számára. LAIKUSOK: Ratzinger a növekvő paphiány ellenére is ellenzi, hogy laikusok (fogadalmat tett, de pappá nem szentelt személyek) miséket celebráljanak. LITURGIA: Ratzinger a latin nyelvű misézést becsüli a nemzeti nyelven folyó misézés ellenében. ÖKUMÉNE: Ratzinger hangsúlyozza, hogy a katolikus egyház fölötte áll más keresztény egyházaknak, s elutasítja, hogy katolikusok más vallásúakkal együtt részesüljenek az oltáriszentségben. TABLETTA ÉS ÓVSZER: Ratzinger elutasítja a terhességgel szembeni művi védekezést, s a házassági hűséget tartja az AIDS elleni védekezés legjobb eszközének. VÁLÁS: Ratzinger ellenezte, hogy az ismét megházasodó elváltak áldozhassanak. TÉVEDHETETLENSÉG: Hitbéli és erkölcsi kérdésekben a pápa tévedhetetlen. PAPI NŐTLENSÉG: Katolikus papok továbbra sem nősülhetnek. KOMMENTÁR Másfél millió közpénzből KOCUR LÁSZLÓ Közel másfél - pontosan 1,4 - millió koronát kell a közszolgálati televíziónak kifizetnie bírság címén. A frekvenciatanács 2004-ben öt alkalommal figyelmeztette, tizenhárom alkalommal pedig bírsággal is sújtotta a Szlovák Televíziót. A büntetés összegével - melyet a SuperStar reklámbevételeinek töredékéből elegánsan, szemrebbenés nélkül kifizethetnek - az STV maga mögé utasította mindkét kereskedelmi csatornát. A közszolgálati televízió közintézmény, mely üzembentartási díjakból, állami támogatásból és reklámbevételekből gazdálkodik, így az 1,4 milliót is az adófizetők zsebéből veszik ki, horkanhatnánk fel. (Ez a szlovákiai magyarokkal szemben még inkább igazságtalan, mint a többségi nemzet tagjaival szemben, az előbbiek ugyanis lényegesen kevesebbet nézik a közszolgálati televíziót, fizetniük mégis ugyanannyit kell). Ám a tavalyi bírság összege alig tízezer koronával nagyobb a tavalyelőttinél - ez ugyan még önmagában nem vigasz -, ezzel szemben van egy nézhetőbb, emberközpontúbb közszolgálati televízió. Richard Rybníček 2004-ben meghirdette az Új kezdet fantázianevet viselő programját. Ugyanebben az évben sikerült megegyezniük a tévétársaságoknak a peoplemeterek kérdésében, ez utóbbi fejlemény átláthatóbbá tette a reklámok eladhatósága szempontjából a médiapiacot, és a naplós nézettségmérés leáldozása éppen a közszolgálati tévé számára bizonyult keserű pirulának. Az elektronikusan mért adatok ugyanis lényegesen alacsonyabb nézettséget mutattak. Ezzel a helyzettel kellett szembenéznie Rybníčeknek, miközben ott voltak az előző vezetések által kötött előnytelen szerződések, a pocsék infrastruktúra és a tartósan fenntarthatatlan épület gondja is. Az Új kezdet óta a köztévé elleni panaszok száma a négyszeresére nőtt. A nézettség ugyan ennél mérsékeltebben növekedett, az intézmény azonban sikeresen abszolvált egy imázsváltást, növekedett a hírműsorok hitele is. Az oly sokat bírált megaprodukcióval, a SuperStarral pedig több embert sikerült a képernyő elé ültetnie, mint eddig bárkinek az országban. Egy kiadónk számára készített felmérés szerint a szlovákiai magyarok 56 százaléka állította, hogy nem nézi a tehetségkutató versenyt, a maradék 44 valamilyen formában követte, vagy legalább egyszer látta. A nézettségnek és a közszolgálatiságnak ugyan nincs sok köze egymáshoz, de az sincs sehol előírva, hogy az állami televíziónak unalmas és nézhetetlen műsorokkal kell előállnia a közszolgálatiság jegyében. Nézőket pedig - jobb híján - csak a kereskedelmi csatornáktól tud elszipkázni, amelyek emiatt - érthető módon - idegesek. JEGYZET Titkos IQ-teszt MOLNÁR IVÁN Az ország tavalyi műveltségi tesztjének, a Nagy tudáspróbának a sikerén felbuzdulva az egyik magyar kereskedelmi csatorna ma este újabb műsort indít a nemzet értelmi szintjének felmérésére. A Rettegés foka címmel agyonreklámozott „megmérettetéshez” azonban ezúttal kifinomultabb, részben titkos módszereket vesznek igénybe. Míg tavaly bonyolult logikai kérdésekre kellett válaszolnunk, ma a műsor kezdetekor elég lesz kényelmesen hátradőlnünk a karosszékben a kikapcsolt tévékészülék elé. Hogy lemérhessük az intelligenciánkat, ahhoz ezúttal csak két dolgot kell tudnunk. Egyrészt, hogy az átlagos IQ-szint 100 pont körül mozog, másrészt, hogy mi lesz a műsorban. A csatorna a jó vásári komédiáshoz hasonlóan már hetek óta ordítja a nagyvilágba a második kérdésre adandó választ is. Csatornánk sztárja koporsóba zárva a megvadult patkányok társaságában! Balázska rózsaszín fürdőgatyában, ahogy a patkányok csípik, harapják és visítoznak! Győzike, Csonka András, Fekete Pákó, Stohl András, Kokó egy vízbe merülő autó utasaiként, kígyók között fekve és madárpókokat ropogtatva! Ha ennek tudatában a tévé előtt ülve leküzdhetetlen vágy támad bennünk, hogy bekapcsoljuk a készüléket, azonnal levonhatunk 10 pontot az intelligenciahányadosunkból. További 10 pontot számíthatunk le, ha a tévét be is kapcsoljuk, 10-et pedig, ha ezt a műsort 20 percnél tovább nézzük. Ha végignézve a műsort, elégedetten állunk fel, azzal az elhatározással, hogy legközelebb is megtekintjük, az IQ-nk nagy valószínűséggel 62 alatt van. Ez az a nagyon alacsony szint, amely a lakosság 2 százalékára jellemző, és gyógyításra szorul. Persze sokan azzal védekezhetnek, hogy imádják Győzikét meg Balázskát, ezért nem hagyják ki a műsort. Nekik is tudniuk kellene azonban, hogy imádott sztárjaiknak úgy segíthetnek a legjobban, ha be sem kapcsolják a tévét. A csatorna vezetői így legközelebb talán nem kényszerítik sztárjaikat a legelemibb emberi méltóságuk feladására. A világot csupán a nézettségi mutatókon keresztül szemlélő programigazgatók pedig talán arra is rájönnének, hogy az emberek még nem teljesen hülyék, akikkel a szennycsatornában úszkáló szilárdabb ürüléket is megetethetik. Ha ennek ellenére mégis rettegni szeretnénk, csukjuk be a szemünket, és képzeljük el, hogy akár holnap elveszíthetjük a munkánkat, egyszerre érkezik meg a villany-, a gáz-, a víz- és a fűtésszámla, a gyerekünknek pedig nem tudunk enni adni. Kellemes rettegést!
