Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-23 / 93. szám, szombat

12 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 23. MINDENNAPI KENYERÜNK Az Úrnak szentelve ÉDES ÁRPÁD Ige: „Azután odahozatta a má­sik kost, a felavatási kost, Áron és fiai pedig rátették kezüket a kos fejére. Miután levágták, vett Mór zes a vérből és megkente Áron jobb fülének cimpáját, a jobb keze hü­velykujját és a jobb lába nagyuj- ját... A többi vért ráhintette Mózes az oltárra. Akkor vette a kövérjét, a farkat és mindazt a kövérjét a mi a beleken van, meg a májon levő hártyát meg a két vesét a raj­tuk levő kövérjével, végül a jobb combot... és elfüstöltette az oltá­ron az égő áldozatra téve. ” (3Mózes, 8,22-28.) Egy ősrégi szertatás kulisszái mögé pillanthatunk be a fent idé­zett bibliai részben. Az első fő­papnak, Mózes bátyjának, Áron­nak és fiainak fölavatási szertar­tásába. A hét napig tartó ünnep­ség egy szeletét találjuk itt, ami­ben Isten szimbolikusan elpecsé­teli, eljegyzi magának Áront és fi­ait a szolgálatra. Miután felöltöz­tették a szent öltözetbe, előbb a vétekáldozat vé­rével kellett engesztelést szerezni az oltárért és önmagáért. Majd a má­sodik áldozat a teljes odaadás teljesen égő ál­dozata volt. Csak ezt kö­vetően kerülhetett sor a fölavatási áldozatra. Ennek során vérrel kenték meg a főpap jobbik felét. A fülével azt szimbolizálva, hogy az Úrra hallgat. Továbbá azt teszi, amit az Úr mond (hüvelyk­ujj), és oda megy, ahova az Úr küldi (lábujj). Ezután az oltárra került az áldozatból az Isten ré­sze, mindennemű kövérje, meg a vese és a máj hártyája. A többit pedig Áronnak és fiainak kellett megfőzniük, és a szent helyen el­fogyasztaniuk. Vajon miért volt az áldozatnak ilyen elosztása? Először is a vér Izrael fiai számára bármüyen formában szent volt, az életet szimbolizálta, fogyasztá­sa tilos. Az áldozati állatok kövér­je az erő jelképe egyrészt, más­részt a titkok fátyla. így mindig az égőáldozati oltárra kellett, hogy kerüljön. A vesék az emberi lélek belsejét, érzéseit, titkait hordozó szervek (jól ismerjük a zsoltáros és a próféták vallomásait: te is­mered az én veséimet). Ezentúl a máj hártyájával együtt a környe­ző pogány népeknél a jóslások és jövendőmortdások legfőbb eszkö­zei, ugyancsak az oltárra tartoz­tak. Isten így akarta megóvni papjait és népét a pogány befo­lyásoktól. Mert bár állandó kísér­tés forrásai voltak, Istennek át- adottan, az Isten oltárára helyez­ve nem jelentettek többé veszélyt az emberre. Ami megmaradt az áldozatból, az a színhús. Ez erősí­tette, táplálta az áldozókat a szol­gálatuk végzéséhez. Milyen külö­nös, ha mai szemmel megvizsgál­juk, éppen az maradt az ember­nek, ami az egészsége szempont­jából számára a legjobb. Amit meg Isten magának kért, azzal védi az ő szolgáit a külső világ dé­monainak és babonáinak befo­lyásától is. Ma már ilyen beavatási szer­tartásokat nem végzünk. Néhány elemét megtaláljuk egyes keresz­tyén, felekezetek papszentelései alkalmával. Természetesen nem áldozati állatok vérével, hanem olajjal vagy más szent kenettel, hiszen a mi húsvéti Bárányunk, Krisztus már egyszer s mindenkorra megál- doztatott. Mégis úgy gondolom, hogy egyete­mes üzenetet is hordoz ez a tanítás az Újszövet­ség népének, nekünk is. Pál apostol azt írja: „Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Is­ten Lelke bennetek lakik? Ha va­laki az Isten templomát megront­ja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.” (lKor 3, 16-17) Talán azért oly hangos sok szórakozóhely, hogy még vé­letlenül se halld meg a lelkiisme­ret halk szavát, azért oly füstös, nehogy meglásd a leselkedő ve­szélyt. Babonák meg kabalák kö­töznek gúzsba felvilágosult el­méket. Vese és máj helyett ho­roszkópok meg kristálygömbök köszönnek ránk újságban, hirde­tésben, úton-útfélen. Lehet, hogy a bennünket egyre inkább elborí­tó szemét is ennek a testi-lelki környezetszennyezésnek a kö­vetkezménye. Az Isten irgalmára kér Pál, „hogy okos istentisztelet­ként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik až Istennek.” Mert „egészsé­günkre szolgál. A szerző református lelkész Mindenki ellenőrizheti, gyermekei problémáinak kezelésében valóban tökéletes képességekkel rendelkezik-e Támasza ön a gyermekének? (Illusztráció: Vári) Bármilyen gondjával-bajá- val bizalommal fordul ön­höz a gyermeke? Határo­zott nemmel csak az felel­het a kérdésre, akinek nincs, vagy az, aki eleve el­hárít mindennemű felelős­séget. Aki viszont igent mond, a teszt segítségével ellenőrizheti, vajon gyere­kei problémáinak kezelésé­ben valóban olyan tökéletes képességekkel rendelkezik- e, mint azt hiszi. CSALÁDI TESZT Hogyan reagál, ha gyermeke megkérdezi, mit jelent bizonyos illeden szó? ♦ rémülten faggatom, hol hallotta (2 pont) ♦ megőrzőm a nyugalmamat, „majd később megmagyará­zom”, mondom neki abban a re­ményben, hogy elfelejti (7 pont) ♦ higgadtan elmagyarázom á szó jelentését, de figyelmeztetem, hogy ebben a formában csak il­letlen emberek használják (4 pont) ♦ megszidom, és megtiltom, hogy még egyszer kiejtse előttem ezt a szót (0 pont) Mit tesz, ha sétálnak a park­ban, és közben hallják, ahogy va­lakik vulgárisán beszélnek? ♦ úgy teszek, mintha nem halla­nám (8 pont) ♦ felhívom a gyerekem figyelmét az illetlen kifejezésekre és arra, hogy ilyent rendes ember nem használ (4 pont) ♦ gyorsan elviszem onnan a gyere­ket (3 pont) ♦ figyelmeztetem a csúnyán beszé­lőket (1 pont) Mit tesz Ön, ha gyermeke fél? ♦ megpróbálom kideríteni a féle­lem okát, esetleg szakemberhez fordulok (4 pont) ♦ megmagyarázom neki, hogy nagy már ahhoz, hogy féljen (0 pont) ♦ vele együtt szenvedek, abban bízva, hogy elmúlik a félelme (8 pont) ♦ megmagyarázom neki, hogy nincs mitől félnie (3 pont) ♦ a „kísérteteket” seprővel kikerge­tem az ágy alól (4 pont) ♦ kinevetem a félelmét (1 pont) Hogyan viselkedik, ha gyerme­két rajtakapja, amint az a nemi szervével játszik? ♦ nem veszem észre (6 pont) ♦ ráijesztek, hogy ezzel árt magá­nak (0 pont) ♦ megmagyarázom neki, hogy ha­sonló dolgok szigorúan a ma­gánszférába tartoznak (4 pont) A gyerek rosszkedvű. Megpró­bálja felvidítani? ♦ nem, a kisgyereknek is jogában áll rosszkedvűnek lenni (1 pont) ♦ azt tudakolom, bántja-e valami (4 pont) ♦ igen, nem bírom látni, ha szomo­rú (7 pont) Felfedezi, hogy gyermeke lo­pott az önkiszolgálóban, de er­ről csak ketten tudnak. Mit fog tenni? ♦ azonnal a rendőrségre mennék (0 pont) ♦ visszavitetném vele, s megbe­szélnénk, hogy tisztességes em­ber fizetés nélkül nem vesz (4 pont) ♦ igyekeznék az ügyet eltussolni (10 pont) ♦ úgy tennék, mintha mi sem tör­tént volna (8 pont) Serdülő gyermeke barátai né­melyikét nem tartja szimpatikus­nak. Hogyan viselkedik velük? ♦ nem engedem be őket az ottho­nunkba • (0 pont) ♦ ignorálom őket (1 pont) ♦ indokaimat közlöm a gyerekem­mel, de a döntést rábízom (4 pont) ♦ egyfolytában szidom őket a gye­rekem előtt (8 pont) A gyerek elesik, megüti magát, de „sebesülése” nem olyan ko­moly, mint a sírása. Hogyan old­ja meg a helyzetet? ♦ megszidom vagy jól elfenekelem (1 pont) ♦ vele együtt sírok (8 pont) ♦ a bibit gyorsan megfújom, vala­mivel elterelem a figyelmét (4 pont) Értékelés: 0-22 pont: Túl szigorú a gyer­mekéhez, képtelen ráhangolódni az érzékeny gyermeki lélek gondja­ira, ilyenformán nem tud igazán tá­masza lenni, ha „nagy” problémái vannak. 23-^14 pont: Mindig megtalálja az arany középutat. Tudja, mikor hagyja békén, és mikor szenteljen neki fokozott figyelmet. Nem köny- nyű önt kihozni a sodrából, s ez á türelem jelenti gyermeke számára a tökéletes támaszt. 45-66 pont: Ön túlságosan ér­zékeny, nagyon elfoglalt. Gyer­mekét mindennel elhalmozza, csak hogy ne zavarja a problémá­ival. (k) ÖTLET-TÁR Kerti bolondságok TIPPEK Bár még előttünk a fagyos szen­tek, végérvényesén megérkezett megint a tavasz, s a virágoskertek láttán kedvünk is virágosabb. íme, néhány újabb ötlet a Családi Kör takarékos és praktikus olvasóinak, hogyan menthetik meg a haszna­vehetetlennek kikiáltott régi tár­gyaikat, s hogy tehetik hangulato­sabbá otthonukat, házuk táját. Konzervált virág A konzervdobozok némelyike olyan szép, hogy kár kidobni. Nem is kell! Alkalmi virágvázát készíthetünk belőle, ha van egy szegünk, egy kalapácsunk és egy­két méter madzagunk (vagy szép zsinórunk, esetleg szalagunk). A dobozt a felső részénél kétoldalt átlyukasztjuk (ehhez kell a szög és a kalapács), belefűzzük a zsi­nórt, és felakasztjuk - akár a bejá­rati ajtó kilincsére, hogy a vendé­get virágözönnel fogadjuk. Hogyan került a csizma a falra? Úgy, hogy viselésre alkalmatlan, kényelmetlen, a talpa is leválik. De a szára erős, kemény. Kifényesítet­tük, és felakasztottuk a veranda fa­lára. De hogy haszna is legyen, vi­rágot ültettünk bele. Másfél literes műanyag palack tetejét levágtuk, az aljába kavicsot szórtunk, hogy oda vezessük el a felesleges vizet, a palackot megtöltöttük földdel, be- íeültettük a virágot, és úgy csúsz­tattuk be a csizmaszárba. Feneketlen kosár Valamikor szép lehetett a fonott füles kosár, de az alja már kisza­kadt. Ezt is sajnáltuk kidobni, a sziklakertben besüllyesztettük a földbe, és örökzöldet ültettünk bele. Kivirágzott a szeneskanna Ez a tárgy is feleslegessé vált, kiszorította a gázfűtés. De átfest­ve rendhagyó virágvázát kapunk (illetve virágkannát). A belsejét kibéleltük fóliával, megtöltöttük földdel, és beleültettük a virágot. (Ennek az aljára is szórtunk egy kevés kavicsot.) Hogy az öntözés könnyebb legyen, a víz ne folyjon ki, a kanna első lábait támasszuk alá (ahol lehet, tegyük egy lépcső­fokkal feljebb). Hálóban A fiókban találtunk egy háló­szatyrot - ma már nem ilyennel járunk bevásárolni. Belecsúsztat­tunk egy cserép petúniát, és a szatyrot felakasztottuk egy kiszá­radt fa ágára, (köp) (Képek: Vári)

Next

/
Thumbnails
Contents