Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-22 / 92. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 22. RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 16. számában feltett kérdésre Pőcze Borbála a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Balogh Karolina megyercsi, Homoly Mária uzapanyiti és Orem Gyula szodói olvasónk nyerte. Gratulálunk! MEDIAWAVE - FÉNYÍRÓK FESZTIVÁLJA Magyar és szlovák írók, műfordítók, Kalligram-könyvek Szlovákia budapesti nagykövetségének találkozóján Közép-európai könyves úton Esterházy Péter és Pavel Vilikovský (Németh András Péter felvétele) VÁGSELLYE Április 23. Vágsellyei kultúrház 17.00 Best of Mdiawave Films Sorin Dragoi: At My Grandpa­rents (11 perc); Phil Mulloy: A ze­ne hangja (11 perc); Marat Ma- gambetow: Dorogi-roads (63 perc); Dominique Scherrer: Bőrért pokol (28 perc) 18.00 Best of Mdiawave Films An Vrombaut: Kis farkas (6 perc); Johannes Kaßenberg & Klaus Reinelt: what’s in it for me? (15 perc); Florence Miailhe: Nyár MŰSORAJÁNLÓ Szombat. A Hétről hétre című magazinban szó lesz arról, hogy az Alsóbodokon működő Zoboralji Vállalkozói Magán Szakközépisko­lában a diákokkal a felnőttek is érettségiznek. Új lehetőség kínál­kozik szeptembertől Losoncon a Pedagógiai Szakközépiskolában: felsőfokú képzés. Van-e érdeklődés a kultúrházak műsorajánlatai i- ránt, illetve olyan-e a kínálat, a- mely megérdemli az emberek oda­figyelését? Ezekre a kérdésekre ke­resi a választ a 11.30-kor kezdődő Délidőben Miklósi Péter. Vendége: Mázik István. A Tékában Balázs F. Attila az AB ART Kiadó könyvhéti kiadványairól beszél. Bemutatjuk Zilahy Péter fiatal magyarországi költőt és műfordítót. 15.00-kor je­lentkezik a Kultúra világa. Benne megemlékezünk József Attila szü­letésének centenáriumáról. Kopócs Tibort a komáromi Limes Galériá­ban látható kiállítása kapcsán szó­laltatjuk meg. Tóth Tibor, a Komá­romi Jókai Színház igazgatója a társulat nyári feladatairól és a kö­vetkező évad terveiről beszél. esti randevú (12 perc); Wim Jon- gedük: Temperantia (19 perc); Phil Mulloy: Intolerance (11 perc); Eldora Traykova: Neonfé­nyes mesék (26 perc) 20.00 Koncert - KGB (Klub ge­niálnych bubeníkov) & Ernesto Naishtat - hagyományos afrikai és latin-amerikai ritmusok 22.00 Best of Mdiawave Films Noud Heerkens: Man in Motion (9 perc); Ella Davletshina: Retro (10 perc); Lutz: Kontakt Tripty­chon (30 perc); Marc Oriol: Big Lucky Carter (58 perc) Vasárnap. A Világosságban az otthon fontosságáról elmélkedik Józsa Attila bősi plébános. Beszél­getés hangzik el a pápaválasztás eredménye és a 16. Komáromi Ima­nap kapcsán. A Tompa Mihály Or­szágos Vers- és Prózamondó Verse­nyen történtekkel foglalkozik a Gyerekzsúr és az ifjúsági műsor. 13.00-kor beszámolunk a Komáro­mi Jókai Színház gálaműsoráról, amelyet József Attila születésének centenáriuma alkalmából rendez­tek. Lacza Tihamér műsorában, a Kaleidoszkópban bemutatjuk dr. Voigt Vilmos néprajzkutatót, majd a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő pozsonyi Liszt Ferenc Tár­saság két tagjával beszélgetünk. Végül ellátogatunk az alistáli ma­gyar iskolába, ahol anyanyelvi na­pokat tartottak. A15 órától kezdő­dő Glóbuszban szólunk arról, hogy a statisztikák szerint tavaly csök­kent a szlovákiai lakosok utazási kedve. A világ legszebb szigeteit be­mutató sorozatunkban Zakintosra kalauzoljuk el a hallgatókat. A Ha­zai tájakon című néprajzi összeállí­tásban a süvetei Szarka Ferenc ke­ramikust mutatjuk be. (B. E.) „Jönnek az oroszok” - je­lentette be Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazga­tója azon az irodalmi talál­kozón, amelyet a XII. Bu­dapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából, annak előestéjén rendezett Juraj Migaš, Szlovákia bu­dapesti nagykövete a kül­képviselet rezidenciáján. MISLAY EDIT Az oroszok jövetele azonban most korántsem nyugtalanító, mert ezúttal az irodalmárok jön­nek: a könyvfesztivál vendége idén a kortárs orosz irodalom lett, s ebből az alkalomból körülbelül 60 mű magyar fordítása látott napvilágot. Mielőtt azonban az oroszok megérkeztek, jöttek a szlovák és a magyar irodalmi élet jeles képvi­selői, írók, műfordítók, kritikusok, jött Rudolf Chmel szlovák kulturá­lis miniszter, volt budapesti nagy­követ, Bozóki András, a magyar kulturális tárca vezetője és Göncz Árpád volt magyar államfő (termé­szetesen írói, műfordítói minőség­ben is) a Szlovákia budapesti nagy­követének rezidenciájára. Juraj Migaš elmondta: a zenés irodalmi találkozókat - a két nem­zet közeledésének jegyében - an­nak idején Rudolf Chmel honosí­totta meg a szlovák külképvisele­ten, s ő szeretné ezt a hagyományt folytami. Három héttel e találkozó előtt hasonló jellegű rendezvény­nek adott otthont a szlovák nagy- követség, a két ország közötti alap- szerződés aláírásának 10. évfordu­lója alkalmából. „Ma talán szeret­nénk felmutatni valamit ennek az alapszerződésnek a gyümölcse­iből” - tette hozzá. A termés pedig egyáltalán nem rossz, s erről a ta­lálkozó résztvevői saját szemükkel is meggyőződhettek, hiszen az est nem kevésbé fontos szereplőinek méltán nevezhető Kalligram-köny­vek (a társkiadókkal megjelentetett kötetekkel egyetemben) a nagykö­vetség kisszalonjában kaptak he­lyet: magyar írók szlovákra fordí­tott munkái, szlovák írók magyarra átültetett művei - regények, esszé- és tanulmánykötetek, amelyek a két nemzet közös történelmét, múltját, kapcsolatait boncolgatják. Ott volt köztük három friss kötet is, három jelentős magyar mű, ame­lyek az elmúlt három-négy hónap­ban láttak napvilágot szlovák fordí­tásban a Kalligram műhelyében: Esterházy Péter Harmonia caelesti- se, Nádas Pétertől az Emlékiratok könyve, valamint a Nobel-díjas Kertész Imre Felszámolás című re­génye. Szigeti László a kínálatból kiemelte a Bibó István válogatott írásait közreadó kötetet, „mert ezen a zűrzavaros és egyre kaotiku­sabb értékrendű Magyarországon talán ő az a szerző, akinek szemé­lyét, munkásságát illetően kon­szenzus alakult ki”, és A szlovák­kérdés a 20. században című, Ru­dolf Chmel által szerkesztett esszé- és tanulmánygyűjteményt, amelyet cseh, szlovák, lengyel és magyar nyelven egyaránt kiadtak. A szépi­rodalmi művek közül Pavel Vili­kovský magyar nyelvre lefordított regényére, Az utolsó pompeji lóra, valamint Esterházy Péter már emlí­tett művére, a Harmonia caelestis szlovák változatára hívta fel a fi­gyelmet. A kötetek a nagykövet­ségről az Országos Idegennyelvű Könyvtárba vándorolnak, Szigeti László a találkozón Lukács Zsu­zsanna főosztályvezetőnek adta át szimbolikusan a könyvajándékcso­magot. A Kalligram igazgatójának tájé­koztatása szerint jelenleg 7-8 ma­gyar mű szlovák nyelvű fordítása készül, egyebek mellett Romsics Ig­nác Trianon-könyve, Németh Gá­bor Zsidó vagy?, Kukorelly Endre TündérVölgy és Bánki Éva Esővá­ros című regénye, Földényi F. Lász­ló és Szilágyi Ákos esszékötete, s Karol Wlachovský is hamarosan elindítja Grendel Lajos életműsoro­zatát szlovák fordításban. „Ugyan­csak készülnek szlovák szerzők műveinek magyar fordításai - mondta Szigeti László. - De köztu­dott, hogy a Kalligram ezt csinálja.” Ez a tény valóban annyira köztu­dott már, hogy nem is kell hangsú­lyozni. Amikor manapság tájaink irodalmi berkeiben közép-európai­ságról esik szó, akkor a Kalligram neve merül fel eklatáns példaként. Nevezhetnénk a kiadót akár a „kö­zép-európai könyves út” kikö- vezőjének, hiszen négy közép-eu­rópai nemzet, négy kultúra között „utaztatja” - a kölcsönös irodalmi párbeszédet serkentve - a figye­lemre méltán számot tartható műveket. Egymás értékeinek - egy­más megismerése érdekében. Vagy ahogyan Pavel Vilikovský a maga szubjektív, „szlovák írói szemszö­géből” látja: „Számomra azért döntő fontosságú ez a kiadó, mert lehetőséget nyújt a kortárs magyar irodalom legjobb műveinek megis­merésére, amelyek nélkül nem csu­pán az én világról alkotott képem, hanem a világirodalom is szegé­nyebb lenne. Másrészt teljesen nyílt önzéssel azt értékelem a kiadó tevékenységében, hogy a szlovák írók a műfordítás révén a magyar olvasókat is megszólíthatják. Nem kevésbé fontos, ám talán nem annyira látványos az a tény, hogy a Kalligramnak sikerült mozgósíta­nia a szlovák értelmiség alkotó energiáit, sőt állampolgári bátorsá­gát is, ami talán még nagyobb telje­sítmény.” A találkozó oldott hangulatát jel­zi, hogy a két ország magas rangú politikai képviselői is főként sze­mélyes emlékeiket elevenítették fel: Rudolf Chmel nosztalgiával idézte fel nagyköveti múltját, ami­kor a rezidencia a magyar értelmi­ség jeles alakjainak egyik kedvelt találkozóhelye volt, s amikor „még hittünk abban, hogy az író, az értel­miség szavának súlya van”. Magyar kollégája, Bozóki András annak örült, hogy végre belülről is megis­merheti a nagykövetség épületét, mert mint mondta, 89 augusztusá­ban, amikor az épület előtt fiatal demokrata aktivistaként társai prá­gai letartóztatása ellen tüntetett, csak kívülről szemlélhette meg. Göncz Árpád a maga közvetlen, megnyerő stílusával közölte: a Kal­ligram és az ő élete olyan szoros szálakkal kötődik egymáshoz, hogy azt lehetetlenség lenne szét­bogozni, ezért inkább nem is mé- lyedt bele. Ehelyett a nagykövetség konyhájának fejezte ki elismerését, amely szavai szerint minden nagy­követ idejében kiváló volt, s ahon­nan mindig szívesen fogadta a kós­tolót. Útravalóként annyit mon­dott: „kellemes olvasást kívánok!” A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok A MEDIAWAVE Nemzetközi Film- és Zenei Fesztivál szervezői idén szerényebb költségvetésből gazdálkodnak; a fotó- és a táncművészet hiányzik programkínálatából Tizenöt éves a Fényírók Fesztiválj (Képarchívum) BODNAR EMESE Hatvan országból nyolcvan film verseng egymással Győrött, illetve - néhány további magyar város mellett - Szlovákiában, Lengyelországban, Csehország­ban és Ausztriában a hónap végé­ig a MEDIAWAVE fesztiválon. A Fényírók Fesztiválja 15. születés­napját többek között kortárs, itt­hon még nem bemutatott francia filmekkel, szabadtéri vetítések­kel, életmű-bemutatókkal, rövid- és dokumentumfilm-válogatással ünnepli. A filmes versenyprog­ram kiemelt témája a XXI. száza­di mesék. Az évforduló alkalmá­ból újra levetítik a régi sikerfil­meket is, köztük Jošh Stelling re­mek erotikus filmjeit vagy Phil Mulloy feledhetetlen Intolerance- trilógiáját. A két alkotó idén a fil­mes zsűri tagjai között lesz. Köz­ben ismét fellép a William Parker Quartet Leena Conquest éne­kesnővel, valamint a James Blood Ulmer Trio (USA) és a LA PVC - Puerto Rico Salsa Band, a tavaly nagy sikert aratott kurd népzené­szek. A szaxofonvirtuózok közül jelen lesz például az amerikai Da­vid S. Ware, Rob Brown és a bra­zil Ivo Perelman. Mindemellett idén a norvég dzsessz kerül a kö­zéppontba. A magyarok közül például a Dresch Quintet, a Gren- csó Quartet, a Dél-Alföldi Szaxo­fon Együttes lép fel. Az etnokon- certek az idei műsorkínálatban sem maradnak el: a fesztiválra több spanyol együttes mellett egy francia formációt és egy chilei ze­nekart is várnak. Sajnos, ebben az évben felújítás miatt a Zsina­góga nem adhat helyet a koncer­teknek, helyette a Széchenyi tér­re szerveztek ingyenes bulikat. A fesztivál programját konfe­renciák, kerekasztal-beszélgeté- sek egészítik ki. Az ember és a pénz viszonyát, a pénzintézetek történetét és napjainkban betöl­tött szerepét tekinti át az Arany­borjú címmel megszervezett elő­adás. Különleges programnak számít még a Fröccs c. kiállítás, és A szóda szerepe a magyar italkul­túrában című előadás is, amellyel a szóda feltalálójának, Jedlik Ányos győri bencés tanárnak kí­vánnak emléket állítani, aki talál­mányával a fröccsivás kultúrájá­nak alapjait teremtette meg. A fesztivál szervezői idén sze­rényebb költségvetésből gazdál­kodnak. A tavalyi 70 millió fo­rinttal szemben most 40-50 mil­lióból akarják kihozni a rendez­vényt úgy, hogy a művészi szín­vonal ne szenvedjen kárt. Har- tyándi Jenő fesztiváligazgató ki­jelentette, hogy a filmes és a ze­nei program nagyon erős lesz ebben az esztendőben is. Idén nem hívtak drága előadókat, és háttérbe szorulnak olyan művé­szeti ágak, mint a fotó, a tánc, a színház és a képzőművészetek. Pedig a MEDIAWAVE 2004-en a fotókiállítások voltak a legláto­gatottabbak. „Tavaly az általunk rendezett egyéni és gyűjteményes kiállítá­sok, illetve a mások által szerve­zett, de szellemiségük okán a ME­DIAWAVE keretébe illő kiállítá­sok, amelyeket befogadtunk, együttesen jelenítették meg a kortárs kelet-közép-európai fo­tográfiát - mondta Eifert János fotóművész, aki tavaly művészeti vezetőként a fotográfiai rendez­a vényekért felelt, és saját zsebből fizette a fotográfiai program költ­ségeit. - Az idei program szerve­zésében nem vettem részt. Egye­dül a Győri MédiaKlub szervezé­sében megvalósult sajtótájékoz­tató összehozásában volt szere­pem, amire úgy kellett rábeszélni a fásult szervezőket. Sajnálom, hogy a tavalyi, tavalyelőtti sike­res fotósprogram után még be­számolási lehetőséget sem kap­tam igazán, hogy ezeket a saját szűk területükön érdekelt, abban nagyszerű embereket felrázzam, meggyőzzem, hogy a fesztivál jö­vőjét inkább kockáztatja a ké­nyelmesség, a biztonság, mint a nehézségek merész vállalása, amely mégiscsak a jövőt célozza meg. Mára már, amikor nálunk is sűrű egymásutánban követik egy­mást a filmfesztiválok és koncer­tek, és szinte mindenhol ugyana­zok a művek, ugyanazok az arcok láthatók, a MEDIAWAVE-nek nem lenne szabad beállni a sorba. Lehetne más és több azoknál, de ha a fotográfia és tánc - a 20-21. század legdinamikusabban fejlő­dő, legnépszerűbb és főleg leg­James Blood Ulmer maibb művészetei - hiányoznak, fabatkát sem ér az egész.” És mégis: az idei MEDIAWAVE - ha csonka lesz is - számos szín­vonalas rendezvénye között így is mindenki talál majd érdeklődésé­nek megfelelőt. És érdemes lesz a fesztivál záróeseményén, a május elsejei majálison is részt venni a komáromi Monostori erődben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents