Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-20 / 90. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 20. Régió 5 Képviselők közbenjárása a megyei vállalatnál Szabó László: „Megpróbáltam megemelni a turult, és majdnem a fejemre esett” Galántán is központot nyitnak az útkarbantartók GAÁLLÁSZLÓ Galánta/Nagyszombat. „Az útkarbantartó vállalat nagyszombati igazgatóságán folytatott megbeszélésen ígéretet kaptunk: év végig létrehoznak egy galántai központot, s addig is a mostaninál nagyobb figyelmet szentelnek majd a Galántai járás közútjainak” - tájékoztatta lapunkat Bíró László galántai körzeti elöljáró, a nagy- szombati megyei önkormányzat MKP-s képviselője. Képviselőtársával, Zsillé Bélával együtt a Galántai járás polgár- mestereinek és lakosainak panaszait tolmácsolták a vállalat megyei igazgatóságán. Szerintük a jelenlegi állapotok olyanok, mintha a galántai közutaknak nem lenne gazdájuk. „Amikor a másod- és harmadosztályú utak megyei hatáskörbe kerültek, Galántán nem jött létre járási központ. Pontosabban van itt egy központ, de az csak autópályakarbantartásával foglalkozik - tájékoztatott Bíró. - A megyéhez tartozó utak elhanyagoltak; tavaly nyáron az út mentén nem kaszálták a füvet, télen akadozott a hóeltakarítás, az útjelző táblák és az úttestre festett jelzések állapota sem megfelelő.” A nagyszombati találkozón a vállalat megyei igazgatóhelyettese, Boris Valašek elismerte, probléma, hogy Galántán nincs központ, mivel a megye déli részén a du- naszerdahelyi, az északin a szeredi központ felügyeli a karbantartást. AJANLO Április 20. (szerda) Somorja -19.00: Zorán koncertje a városi művelődési központban.,(jóm) Komárom -17.15: a Selye János Egyetem és a Szlovákiai Magyar írók Társasága meghívására Benyovszky Krisztián, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanára tart előadást Az elrejtés és az elhallgatás műveletei címmel a rektori hivatal 404-es termében. (vkm) Nyitra - 13.40: Napjaink Finnországa címmel a Helsinki Egyetem Finnugor Tanszékének professzora, Kovács Magdolna tart előadást a nyitrai magyar tanszék vendégeként. Helyszín: Nyitra Diákszálló (B. Slančíkovej 1), S-l-es terem, (ú) Marcelháza - a három délnyugat-szlovákiai járásra kiterjedő Ki mit tud? vetélkedő komáromi regionális elődöntője a helyi kultúrházban. Szervezők: Dunaszerdahely önkormányzata és művelődési központja, Kondé Miklós Polgári Társulás, (ú) Április 21. (csütörtök) Komárom - 16.00: Robert Bohil helyi képzőművész Az én városom című kiállítása nyílik a Duna Menti Könyvtár Eötvös utcai főépületében, (vkm) Szene - 14.00: Boros Béla Magyar tanító a Kárpátok alatt című könyvét mutatja be Pukkai László, a kötet szerkesztője a Szene és Vidéke Társulás és a városi könyvtár szervezésében a művelődési központ kiállítótermében, (ú) Nagymegyer - 18.00: József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából Zsapka Attila és Gál Tamás műsora a városi könyvtárban, (jóm) Dunaszerdahely -19.00: Zorán koncertje a művelődési központban. (jóm) Komárom - 17.00: Nemere István író-olvasó találkozójára várja az érdeklődőket a Duna Menti Könyvtár. Helyszín a könyvtár Eötvös utcai főépülete, a belépti díj 20 korona, (vkm) Védtelen műalkotások? Galánta. „Késő már akkor gondolkodni, hogy hogyan pótoljuk az ellopott turulmadarakat, amikor rendőrségi ügy van a dologból” - állítja Szabó László galántai szobrászművész. GAÁL LÁSZLÓ Úgy véli, sokkal inkább a megelőzésre kellene gondolni, arra, hogy a még meglévő emlékműveket hogyan óvjuk meg a tolvajoktól. Nemrégiben Bátorkeszin, Nagykeszin, Kürtön, Perbetén, és Hetényben lopták el egyelőre ismeretlen tettesek a fémből készült turulmadarat az első világháborús emlékművekről. „A perbetei egyházközségből szólítottak meg, hogy esetleg pótolni kellene az öntvényből készült turulmadarat” - árulta el a művész, miként került kapcsolatba az esettel. Szerinte az elkövetők egyszerűen rájöttek: a szobrok könnyen le- szerelhetőek. „Mi, akik ma bronzszobrok állításával foglalkozunk, egészen más eljárásokat alkalmazunk, mint akkoriban, amikor a szóban forgó turulmadarakat állították - mondja. - Ma félig betonba ágyazzuk az alkotást, erős vasalást kapnak a szobrok. Amikor a háborús emlékműveket állították, nem is számítottak arra, hogy azokat esedeg ellopja valaki.” Szabó László elárulta, szúrópróbaképpen az egyik mátyusföldi községben megvizsgálták az ottani emlékművön elhelyezett turulszobrot. „A rögzítése már csak arra elég, hogy a szél le ne döntse - mondja. - Mivel a bronz másként tágul a hőre, mint a beton, ledarálta, elporlasztotta a betont. Megpróbáltam megemelni a turult, és az majdnem a fejemre esett.” Elmondta, a perbetei turulmadarat két darab tízes anyacsavarral fogatták a talapzatához. „Manapság nem lehet így rögzíteni egy szobrot, az vihette el, aki akarta, törni- zúzni sem kellett hozzá. Az összes hasonló emlékművet át kellene ellenőrizni, milyen a rögzítése. Egy szobor karbantartást igényel.” Miként kellene megóvni az emlékműveket? Szabó szerint nincs általános módszer. Más technológiát kell ugyanis alkalmazni egy gránit, egy homokkő vagy egy beton talapzatra elhelyezett szobornál. A legfontosabbnak azonban azt tartja, hogy rendszeresen jegyzékbe vegyék, dokumentálják az olyan emlékműveket is, amelyek nem szerepelnek a védett műemlékek jegyzékében. Miként pótolhatók az ellopott turulmadarak, és ennek milyen anyagi vonzata van? - kérdeztünk Szabó Lászlótól. „A legdrágább az lenne, ha egy teljesen új művészi alkotást készíttetnének. Fénykép alapján nagyon nehéz lenne rekonstruálni, az már egy teljesen új alkotásnak számítana. Ám van olyan megoldás is, hogy a még meglévő, valódi művészi értéket is képviselő turulmadárról másolatot készíttetnek. Ez jobban is idézné azt a kort, amelyben állították, mint egy új alkotás. Ez sem olcsó dolog, hiszen egy 60-80 centiméter magas szobornak csak az öntése legalább harmincezer korona, de egy új műalkotásért akár 150 ezer korona is reális ár.” A szobrász úgy véli, ha olyan helyen áll a szobor, ahol semmiképpen sem akadályozható meg a lopás, legjobb, ha az eredeti művet egymás, olcsóbb anyagból (például műgyantából) készített másolattal helyettesítik. A művész elképzelhetőnek tartja, hogy a szóban forgó esetekben megélhetési gondokkal küzdő színesfém-tolvajokról van szó'. Szerinte az kizárt, hogy környékbeli újgazdagok megrendelésére lopták el a turulmadarakat. „A legvalószínűbbnek azt tartom, hogy az Európai Unióban akarják értékesíteni a szobrokat. Franciaországban például nagyon jó pénzért lehet eladni az ilyen alkotásokat. Elszállítják ezer vagy kétezer kilométerre, ahol már anonim, ahol már csak mint ismeretlen műkincs szerepel. Ha valóban ilyen szándék áll a lopások mögött, a még meglévő emlékművek megmentésére nagyon sürgősen lépéseket kell tenni” - figyelmeztet Szabó László. Emlékérmet kapott a magyar kulturális minisztertől a kolozsnémai Illés Judit • • Összefogtak a templomukért ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom/Kolozsnéma. A műemlékvédelmi világnap alkalmából Bozóki András magyar kulturális miniszter A műemlékvédelemért - Forster Gyula-emlékérmet adományozott a kolozsnémai Illés Juditnak. Amint az a Magyar Tudományos Akadémián hétfőn megtartott ünnepségen elhangzott, a díjazott jelentős szerepet játszott a kolozsnémai református templom felújításának megszervezésében, az adománygyűjtésben, a pályázatírásban, határon átívelő összefogást alakított ki a templom megújítása érdekében. „Megszervezte a kárpátaljai zsindelyező brigád munkáját, ha kellett, szállást biztosított, ha kellett, főzött. Tevékenysége szép, követendő példája a hittel és elkötelezettséggel végzett munka erejének” - áll a méltatásban. „Az elismerést Illés Judit tulajdonképpen a kolozsnémai református egyházközség nevében vehette át, amely néhány éve belefogott a már nagyon rossz állapotban lévő, 13. századi, román kori műemlék templom felújításába - tudtuk meg Szalay Rozáliától, a komáromi járásbeli település polgármesterétől. - A munkálatok felügyeletéből és zökkenőmentes lebonyolításából oroszlánrészt vállalt Balázs Kálmán, az egyházközség gondnoka, akit külön köszönet illet.” (vkm) Az érdeklődők legközelebb május 21-én tehetnek látogatást az arisztokrata család 1887-ben építtetett, neoromán stílusú sírboltjában Egy napra megnyílt az aranyosmaróti Migazzi-mauzóleum VRABEC MÁRIA Aranyosmarót. A műemlékvédelmi világnap alkalmából hétfőn megnyitották a nyilvánosság előtt a Migazzi-család sírboltját. A neoromán stílusban, 1887-ben épült mauzóleumban Migazzi Vilmos gróf, Bars vármegye főispánja, a magyar országgyűlés képviselője, valamint neje, Migazzi (született Marczibányi) Antónia nyugszanak hatalmas fekete márvány szarkofágokban. Nyugalmukat évente háromszor „zavarják meg” látogatók, a műemlékek nemzetközi napján, május 21-én, a grófnő halálának évfordulóján és halottak napján, amikor misét mondanak a kriptában emelt, féldrágakő-berakásos carra- rai márványból faragott oltárnál. A mauzóleumot Vilmos gróf építtette a fiatalon, 48 éves korában elhunyt feleségének, aki egész életét az elesettek gyámolításának szentelte, és halálát is az egyik ápoltjától elkapott tífusz okozta. Antóniát először az aranyosmaróti uradalmat 1779-ben Mária Teréziától megvásároló bécsi érsek és váci püspök, Migazzi Kristóf Bertalan által átépíttetett Szent Mihály-templomba temették, koporsóját csak egy év múlva vitték át az elkészült mauzóleumba, amely pontos szimbolika alapján telepített park közepén áll. A sírkertet két kapu zárja, az egyikből szomorú lucfenyőkkel szegélyezett ösvény vezet a kriptába - ezen az úton haladt egykor a gyászmenet is. A másik ösvény a kripta bejáratától vezet a mindig zárva tartó „örökkévalóság kapujáig”. A két út V betűt alkot, azt jelképezve, hogy a halálból nincs visszatérés. Húsz éve betörtek a kriptába, megpróbálták felnyitni a szarkofágokat, de az óriási márványlapokkal nem bírtak A sírkert egyik kovácsoltvas kapuját viszont két évvel ezelőtt ellopták. Bár a mauzóleumépítő Vilmos gróf volt a család utolsó férfisalja - és ezért grófi címere a kripta falán is fejjel lefelé függ -, halálával nem tűnt el a Migazzi név. Antónia lányának a férje, Ambrózy István - aki később megalapította a világhírű malonyai arborétumot - bárói származására való tekintettel felvehette apósa családnevét. A sírboltban elhelyezett szarkofágok (Kiss Gábor felvétele) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Diáklány volt a rémhírterjesztő Dunaszerdahely. Egy tizenhét éves diáklány volt az, aki tavaly decemberben telefonon bejelentette, hogy bombát helyezett el a helyi egyesített középiskolában - derítette ki a rendőrség. „Az iskolában bomba van, és ez komoly!” - mondta a tanítás kezdete előtt a lány. Az épületet kiüríttették, speciálisan kiképzett rendőrkutyával átfésülték, robbanószert azonban nem találtak. A riadó miatt nyolctól tíz óráig szünetelt a tanítás. A lefülelt lány társai rábeszélésére hívott az iskolába - valamennyien a tanintézmény diákjai. Most egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható rémhírteijesztés miatt. A felelősségre vonás alól felbujtói sem bújnak ki. A vonatkozó jogszabályok értelmében 15 éves korig senki sem büntethető, 18 éves korig pedig a büntetés fele róható ki - tájékoztatott Martina Kredatusová nagyszombati kerületi rendőrségi szóvivő, (jóm) Holttest a Duna-híd alatt Pozsony. Ismeretlen sze- mélyazonosságú férfi holttestére bukkant egy 31 éves férfi hétfőn az Új híd alatti autóbusz-megálló közelében - tudtuk meg Silvia Mihálikovától, a pozsonyi kerületi rendőrkapitányság szóvivőjétől. A halál okát a törvényszéki boncolás során állapítják meg. (ú) Kiégett autók Kürt/Párkány. Két komolyabb tűzeset is történt a napokban az Érsekájvári járásban. Április 13-án reggel hatkor Kürtről értesítették a tűzoltókat, hogy ég egy Škoda Felicia. Valószínűleg szándékos gyújtogatás történt, a GE Autoleasing pozsonyi társaságnak ezzel mintegy 130 ezer koronás kára keletkezett - tudtuk meg Alena Bučekovától, az országos tűzoltó-parancsnokság szóvivőjétől. Nem hivatalos forrásból úgy értesültünk: szinte biztos, hogy szándékosan gyújtották fel a kocsit, ugyanis az autó már a bejelentés pillanatában szinte teljesen kiégett, s a helyszíneléskor három darab kétliteres, gyanús folyadékot tartalmazó palackot is találtak; ezeket most szakértők vizsgálják. Mint megtudtuk, a kocsit akkor éjjel lopták el Köbölkútról, Kürtig jutottak vele, ott leszerelték az első bal kereket, az autót felgyújtották, és a pótkereket is magukhoz véve távoztak a tettesek. A másik eset április 15- én reggel hatkor történt egy párkányi családi ház alagsori garázsában. A tűz okait még vizsgálják, de ebben az esetben a szándékosság kizárható. Előzetes becslés szerint a házban és az autóban keletkezett kár értéke 250 ezer korona - adta hírül az országos tűzoltóparancsnokság. Megtudtuk, egy régebbi, Mercedes márkájú, benzin és gáz üzemmódban is használható gépkocsi gyulladt ki. A garázs plafonja is megrongálódott, az autó melletti motorkerékpárok műanyag részei pedig megolvadtak. (buch)
