Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-18 / 88. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 18. Idegenforgalmi szakoktatás létesül Gyergyóban Egyetemi rangú a főiskola KRÓNIKA Gyergyószentmiklós. Egyetemi minősítéssel és jogosultságokkal működik a 2005-2006-os tanévtől kezdve a kolozsvári Ba- be?-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának Gyer- gyószentmiklósra kihelyezett, eddig főiskolai besorolású intézménye. Az egyetemi rangra emelkedett oktatás eredményeként a 2005-ben beiratkozó diákok idegenforgalmi szakoktatásban részesülnek, és megszűnik az eddigi topográfia-földmérés szak. Dombay István, az intézmény vezetője, a BBTE földrajz karának szenátusi tagja elmondta, tegnap sikerült rögzítenie a júliusi szakmai szakgyakorlatok színhelyét is. Az eddig csak esetlegesen működő gyakorlatot ezentúl a tanintézet biztosítja a diákoknak Csíkszereda és Gyergyószentmiklós szállodáiban, illetve Marosvásárhely idegenforgalmi tevékenységű irodáiban. Az idén első évet végzők a Szent Anna-tó és a Gyilkos-tó természeti rezervátumában akár parkőrként is elkezdhetik a gyakorlatozást. A júliusban zajló felvételin magyar tagozatra 15 ingyenes és 30 fizetéses, román tagozaton 15 ingyenes és 15 tandíjas helyre lehet pályázni. „Román tagozatunk 90 százalékát magyar ajkú diákok teszik ki, mivel a magyar tagozaton a legerősebb a verseny a felvételiken” - mondta Dombay. A 2008-ban végző hallgató idegenforgalom-földrajz diplomához, valamint idegenforgalom szakdiplomához jut majd egyszerre. A tanári pályára vágyók harmadik diplomát is szerezhetnek, ha elvégzik a képesítéshez szükséges pszichope- dagógiai modult. Nem kell kifizetnie a pénzbírságot Jakab Attilának Döntés a Trianon-perben MAGYAR SZÓ Székelyudvarhely. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökének javára hozott döntést tegnap a székelyudvarhelyi bíróság a Trianon- perben. A helyi bíróságnak hétfőn kellett volna ítéletet hirdetnie a Trianon film vetítése kapcsán 50 millió lejjel megbírságolt Jakab Attila (képünkön) ügyében, de egy nappal elhalasztották az ítélethirdetést. A bírósági döntés semmisnek nyilvánította a rendőrség által kibocsátottjegyzőkönyvet, amelyben a hatóságok 50 millió lejes bírságot róttak ki Jakab Attilára. Marossi György ügyvéd, aki díjmentesen vállalta Jakab Attila képviseletét, elmondta: az ítéletet később közlik írásban a felekkel. A döntéssel elégedetlen félnek pedig a közlés időpontjától számított 15 napos fellebbezési idő áll rendelkezésére. Ha a székelyudvarhelyi rendőrség megfellebbezi a döntést az említett periódusban, az ügyet Csíkszeredában a megyei törvényszéken tárgyalják tovább. Mmt ismeretes, a január 12-én Székelyudvarhelyen levetített Trianon dokumentumfilm és az azt követő beszélgetés miatt Jakab Attilát 50 millió lejes büntetéssel sújtotta a helyi rendőrség. A hatóság azzal indokolta a bírság kirovását, hogy Jakab Attila illegális moziműködtetéssel foglalkozik, aki viszont igazságtalannak érezte a rárótt büntetést, mivel az UFF elnökeként mindössze engedélyezte a filmvetítést és az ezt követő beszélgetést a helyi Ifjúsági Házban Koltay Gábor rendező és Raffay Ernő történész jelenlétében. Ezért a helyi bíróságon kérte a büntetés viszszavoná- sát. A tárgyalások során kihallgatott tanúk megerősítették: nem illegális mozi működtetéséről volt szó, az UFF-elnök csupán résztvevőként volt jelen £ beszélgetésen, amely jóval meghaladta a vetítés időtartamát. „Úgy érzem, bebizonyosodott, hogy bár az európai integráció felé tartó Romániában még működnek a múlt rendszerben kialakult reakciók, már nem lehet jogtalanul büntetni és megfélemlíteni” - mondta Jakab Attila a döntés tudomásulvétele után. Arra a kérdésre, hogy segítene-e újra a film levetíté- sében vagy hasonló rendezvények szervezésében, Jakab kifejtette, nem alakultak ki benne gátlások a történtek miatt. Tőkés Lászlónak is szerepet szánnak a testületben Egyeztető tanács alakul KRÓNIKA Bihar megye. Megyei Egyeztető Tanács (MET) létrehozásáról döntött az RMDSZ bihari szervezete - jelentette be tegnap Nagyváradon Földes Béla, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A kezdeményezés célja, hogy a szövetség nyitottá váljék a civil szféra irányában. „Az RMDSZ 2005-ben már nem ugyanaz, mint ami 1990-ben volt. A testületet azért hozzuk létre, hogy egyeztessen a különböző érdekek, érdeklődések között” - fejtette ki Földes. A MET az országos szinten tevékenykedő Szövetségi Egyeztető Tanács mintájára jön létre, és részben annak szabályzata szerint működik majd. A tanácsnak 49 tagja lesz, tizenöt olyan személy vesz részt benne, akik kulturális, szociális vagy közéleti szinten fontosnak számítanak, valamint huszonnégy, a megyében működő civil szervezet, illetve oktatási intézmény képviselője. „A felkéréseket már ki is küldtük, most várjuk a visszajelzéseket” - közölte Földes. A megkeresett személyek között a történelmi egyházak vezetői, így Tempfli József római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómel- léki református püspök is szerepelnek. A MET a megyei választmány mellett működik majd, az új szabályzat szerint évente legalább két együttes ülést kell tartaniuk. Az új testületnek beleszólása lesz a szervezet költségvetésének elfogadásába, az ügyvezető elnök személyének kiválasztásába, sőt a közpénzek elosztására hivatott pályázatelbíráló testületek összetételébe is. „A Bihar megyei RMDSZ ezzel a lépéssel szeretné bővíteni információs forrásait, hiszen eddig jóval szűrtebben, jobbára a polgármesterektől és egyéb RMDSZ-es tisztség- viselőktől értesültünk a különböző problémákról. Most azonban a civil szervezetek képviselői közvetlenül is beleszólhatnak az őket érintő kérdésekbe, mivel közvetlen, szélesebb körű kapcsolatot építünk ki a civil szféra irányába” - összegzett Földes Béla. A MET alakuló ülését a tervek szerint április 18-án tartják. A Hargita népi együttes népművészeti bemutató körúttal kívánják igazolni a magyarság kulturális egységét Az erdélyi népitánckultúra őrzői Öt évvel ezelőtti turnéját kívánja folytatni a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes azzal a céllal, hogy bejárja Közép-Európa magyarok lakta vidékeit, köztük Kárpátalját is. KÁRPÁTALJA A budapesti székhelyű Magyar Kollégium Kulturális Egyesület felkérte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ), hogy működjön közre a turné kárpátaljai részének megszervezésében, melyre előreláthatóan 2005. szeptember 21-én kerül sor. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 1990. június 1-jén Hargita Megye Tanácsa által alapított hivatásos intézmény. Vállalt feladata, hogy ápolja az erdélyi folklórt, feldolgozza és bemutassa a térség táncait. Céljait a romániai magyarság folklórkincsének gyűjtésével, megőrzésével, ezeknek magas szintű színpadra vitelével és sokféle eszközzel történő terjesztésével, a „csak tiszta forrásból” jelszó szem előtt tartásával igyekszik elérni. Megalapítása a népi hagyományok éltetését fontosnak tartó szakemberek munkájának, odaadó igyekezetének, határozott fellépésének köszönhető. Az együttes megalakulása óta mintegy 1500 előadást tartott. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes közép-európai tuméindí- tó előadására szeptember 2-án lesz Csíkszeredán (Képarchívum) Fellépett a legkisebb, legeldugottabb erdélyi falvakban, de a legnagyobb magyarországi és romániai városok közönsége előtt is. Vallják, hogy helyzetüknél fogva felelősek minden népi érték felkutatásáért és megőrzéséért. Ezért szerveznek táncházakat, fesztiválokat, táborokat és gondoskodnak az utánpótlás neveléséről is. A fiatal csapat háta mögött több sikeres külföldi és magyarországi turné van. Az együttes igazgatója, András Mihály 1996-ban EMKE-díjat kapott. Az elmúlt másfél évtized során sok nagy sikerű előadást vittek színpadra, többek között az Erdé- lyország sok szép vize, a Két út van előttem, a Belülről izzó tűz, illetve legutóbb 2000. március 7- én a Múltunk - jelenünk-jövőnk című műsort. Az előadások érdekessége, hogy nemcsak az erdélyi táncokból ad ízelítőt, hanem a Kárpát-medencében élő többi magyar közösség gazdag tánckincséből is. Az előadásokra a hitelesség, az eredetiség jellemző, amelyet néphagyományok gyűjtésével sikerült elérni. Meggyőződéssel vallják, hogy őseik hagyományait éltetni és terjeszteni nemes elhivatottság, és hogy mindezeket az utódoknak átadni szent kötelesség. . A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes közép-európai turnéindító előadására szeptember 2- án lesz Csíkszeredán (Románia), majd többek között fellépnek még szeptember 4-én Szarajevóban (Bosznia-Hercegovina), szeptember 10-én Zentán (Szerbia-Mon- tenegró), szeptember 14-én Prágában (Csehország), szeptember 18-án Budapesten (Magyarország), szeptember 21-én pedig Ungváron (Ukrajna). Az együttes turnézáró előadására szeptember 25-én kerül sor Csíkszeredán. A horvátországi nemzeti kisebbségek számára alkotmányerejű törvény szavatolja a kétnyelvűséget Mit ér a törvény, ha nem lehet alkalmazni ÚJ MAGYAR KÉPES ÚJSÁG A horvátországi magyar nemzeti kisebbség nyelvhasználati jogát a Horvát Köztársaság parlamentje még a kilencvenes évek derekán a nemzetközi előírásokkal összhangban alkotmányerejű törvénnyel szavatolta, de vajon mit ér a törvény, ha a hétköznapi életben csak részben vagy egyáltalán nem lehet alkalmazni. Újra meg újra A horvátországi kisebbségek számára alkotmányerejű törvény biztosítja a kétnyelvűséget. A jogszabályban foglaltak értelmezése és gyakorlati alkalmazása, illetve végrehajtása a járások és városok elöljáróságának hatáskörébe tartozik. A többnemzetiségű helyi önkormányzatok alapszabályában azonban csak elvétve akad példa a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak tiszteletben tartására.- Az úgynevezett alkotmányerejű törvény messzemenőleg biztosítja azokat a jogokat számunkra, amelyeket az EU is elvár az országtól. A baj ott kezdődik, hogy a papírra vetett jogokat nem tudjuk minden esetben és minden helyzetben alkalmazni a mindennapi életben. Ilyen a magyar nyelvhasználat kérdése is. Ugyanis azokban a járásokban, ahol a kisebbségek relatív többségben vannak, nem minden esetben való^ sül meg a kétnyelvűség úgy, mint ahogy azt a törvény előírja. Mi szeretnénk ezeken a dolgokon változtatni. Minden lehetséges jogi formával élni fogunk, hogy megvalósítsuk azokat a jogokat, amelyeket ez az európai léptékű törvény számunkra biztosít - mondja Jakab Sándor, a HMDK ügyvezető elnöke. Történelmileg igazolt A szóban forgó törvény előírja, hogy mindenhol kötelező a kétnyelvűség, ahol a nemzeti kisebbségek százalékaránya eléri a 33- at, ám nem kell feltétlenül ragaszkodni az egyharmados „küszöbhöz”, ha az érintett régióban történelmi hagyományai vannak a két nyelv egyenrangú, hivatalos használatának. A magyar nyelv egyelőre két járásban - a Bellyei- ben és a Hercegszőlősiben - számít hivatalos nyelvnek.- A járási tanács három évvel ezelőtt fogadta el és ültette át a gyakorlatba is a kétnyelvűségre vonatkozó törvényt. A járás területén csak a magyar falvakra vonatkozik a kétnyelvűség, így ott a boltban, a postán is nyugodtan lehet magyarul beszélni. Bellye településre ez nem vonatkozik, a tanács tagjai ezt nem voltak hajlandók megszavazni. Igaz, a járási hivatalban van olyan alkalmazott, aki beszéli a magyart, a kommunális vállalat alkalmazottainak a fele is magyar nemzetiségű. A települések neve természetesen az egész járás területén két nyelven van kiírva - nyilatkozta lapunknak Cickái Csaba, a Bellyei járás tanácsának elnöke, hozzátéve, hogy a járási hivatal falán csak egynyelvű, vagyis horvát a tábla szövege. Újabb szépséghiba A horvátországi magyarok egyetlen - hivatalos - kétnyelvű okmánya a személyi igazolvány. Ezt viszont csak akkor igényelhetik, ha olyan járás területén élnek, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van. Horvátországban ezzel a „privilégiummal“ csupán a Bellyei és a Hercegszőlősi járás büszkélkedhet... A két említett járáson kívülre szorult magyarok nem igényelhetnek kétnyelvű személyi igazolványt pusztán azért, mert olyan járás területén élnek, ahol a magyar nyelv nem számít hivatalos nyelvnek. A „kiharcolt” kétnyelvű okmány szépséghibája csupán annyi, hogy a család- és utónevet nem magyarul tüntetik fel a dokumentumon. A horvát belügyminisztérium hivatalos indoklása szerint a szaktárca számítógépes rendszergazdái nem tudtak megfelelő programokat beszerezni a magyar ékezetek beiktatására... További kétnyelvű dokumentumokra csak akkor volna lehetőség (anyakönyvi kivonat, házasságlevél stb.), ha például Pélmonosto- ron is „tombolna” a kétnyelvűség, vagyis hivatalos, egyenrangú nyelv volna a magyar a horváttal. Erről viszont a városi vezetés hallani sem akar. A kisebbségi önkormányzat többszöri megkeresését ebben az ügyben még válaszra sem méltatta. Csupán hozzáállás, tolerancia kérdése az egész, egyszerűen felfoghatatlan, miért ez az ellenállás. Lehet ezt másképp is csinálni Jóllehet az olasz nemzeti kisebbség százalékaránya Isztria megyében jóval kisebb, mint a magyarságé Eszék-Baranya megyében, a tengerparti régióban 1995 óta alkalmazzák a kétnyelvűségről szóló törvényt - miután a megyei közgyűlés is jóváhagyta azt! Amíg nekünk el kell magyaráznunk a tisztviselő hölgynek, miért is akarunk kétnyelvű személyi igazolványt, és közben kénytelenek vagyunk eltűrni a hivatalnok gyanakvóan szúrós pillantásait, addig az olasz kisebbséghez tartozó állampolgárok Isztriában külön, csak az ő részükre kialakított ablaknál (salter) az olaszul beszélő hivatalnokkal anyanyelvükön tárgyalják meg a teendőket... A horvátországi magyarok számának és arányának alakulása 1910 és 2001 között
