Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-15 / 86. szám, péntek

GONDOLAT

2005. április 15., péntek__________________________________________________________________________ 5. évfolyam 7. szám

József Attila belenézett Szalatnai Rezső útlevelébe, és ezt mondta: „Útlevél, útlevél... úgy szeretném látni Pozsonyt, a hegyeket, te, a Tátrát! Vigyél magaddal!”

Az anyanyelwel azonosult anyaszeretet

Több oka is lehetett annak, hogy a Szlovákiai Magyar írók Társasága féltucatnyi társrendező szervezettel karöltve Komárom városát választotta József Attila centenáriuma alkalmából a szlovákiai magyarság körében meghirdetett megemlékezések központi rendezvényének színhelyéül.

KISS JÓZSEF

A város szellemiségén túl az ön- kormányzat anyagi és erkölcsi támogatása ebben minden bizonynyal közrejátszott. De lehet, hogy a szárnyait bontogató magyar egyetem is immár éreztetni kezdi szellemi kisugárzó erejét. Annál is inkább, mert József Attila költői örökségéhez a szlovákiai magyar diákságnak megvan a maga külön jussa.

Érzékletes képet ad erről Szalatnai Rezső József Attila és szlovákiai barátai címmel az Arcképek hegyekkel című, a pozsonyi Madách Kiadó gondozásában

1969-ben megjelent veretes esz- székötetében szereplő, a személyes találkozás egyéni ízeivel átitatott írása. S maga az emlékidézés szinte a József Attila-i életút hányattatásai és a szlovákiai magyar kisebbségi szellemi kapaszkodókeresés viszontagságai közötti rokonságot sejtető képzet- társításokra csábít.

Szalatnai Rezső a szlovákiai magyar cserkészet keretei közül kinőtt, s a falukutató valóságfeltáráson át a társadalmi tenni akarás és a kisebbségi küldetésvállalás irányába elinduló Sarló mozgalom résztvevőjeként, immár tanári diplomával a zsebében találkozott József Attilával Pesten. Szalatnai a találkozás élményeit és a Sarló József Attilához fűződő kapcsolatait megörökítő vallomását még 1957-ben, immár Magyarországon élve vetette papírra. Akkor, amikor Szlovákiában a Sarlónak még a puszta emlegetése is titkosrendőri kíváncsisko- dást váltott ki, minthogy a Sarló kapcsolatot tartott fenn a szlovák baloldali értelmiségnek a DAV című folyóirat köré tömörült csoportosulásával. Ennek tagjai, később, a második világháború után politikai pályára kerülve az ötvenes években jó ideg, gyakorlatilag 1963-ig börtönbüntetéssel, sőt akasztófával is sújtott főbenjáró bűnelkövetőknek számítottak. A Sarló élvonalába tartozó Lő- rincz Gyulának, a szlovákiai magyarság sokáig egyszemélyes politikai képviselőjének hallgatnia kellett Sarló-beli ténykedéséről, olykor azt nyilvánosan is megtagadva.

A hatvanas évek közepén elindult csehszlovákiai liberalizálódás a szlovákiai magyar berkekben lehetővé tette a Sarló hagyományainak újraélesztését, amiből Szalatnai Rezső oroszlánrészt vállalt a Dobos László által szerkesztett Irodalmi Szemlében. S a prágai tavasz még élő hajtásainak megóvására törekedő szlovákiai magyar közegben ekkor látott napvilágot Szalatnai Rezső említett gyűjteményes kötete.

Nemsokára azonban ellentmondásos helyzet alakult ki

Szalatnai Rezsőnek a szlovákiai magyar szellemi életben a hatvanas években örvendetesen kiterebélyesedő szerepvállalása körül is. A fiatal költők Egyszemű éjszaka című kötetének a poétika, a szövegközpontúság irányába elmozduló költői világképét súlyosan elmarasztalva a közéleti költészet kizárólagosságát védő hangot ütött meg „a költő törvényíró” szemlélet jegyében. S ebben, ahogy Fonod Zoltán írja az Irodalmi Szemle 2003. évi 6. számában megjelent tanulmányában, „a »bajvíváshoz« fegyvertársak is akadtak. Súlyos tévedés lenne azonban a támadások mögött az akkori politikai élet akarnok- jainak az acsarkodását, cselszövéseit feltételeznünk, mivel a vita elindítása s a megszólaló kortársak észrevételei, elmarasztalásai

József Attila jól ismerte a szlovákiai magyarság helyzetét.

%

l kôru t. t < /u * 4 unt *

íttbOTt 'A' R : V»**#* *.* trm *

t í } rv* .* Ah* »tw,

HOXl'ÁTH tifi t. W>.

U\/\At 4.WI; V«.

rtí ASfxtR ■

KI f *.\ Öli UIKléS: 1ftn •

I tHK* rf.ri.K

, bt*

íl.

n

V I c; V K

O

HÚM'KKHŰI

//\m /m r<' v«.

1 f. Séa*H,k Atul M

m

.

KI / * >

«V

ititmuŕit nm)/

m4p* m*r*h&4Í0éisaik

Iftítwíé

.

u /»frí s

*T*

„

tf+ \m r

■>' V»n

A*.

„ Jö/Mi

inti *

* íri>.\ar

V ?4?

DEÖ***{a»*%f í

H) Rt š/tí

A tiii'lr

ľt.

„ i

mm"

•1 /.<•"’ Itn.

A ,tr M. ,

m,

t. uAim

i n t

’MÁ J* WtWK’illit- >

fik

t,SK:Ít- rí R i.wr.

rr :**.?*»**i Wik

>/■•******

ifi“.

,

•■>■<'* >. i

% A . pPfttin

n.

;

r l 4S/UI

Kli/if JtSA HM

JÓ/SIt

* f t ' f V

; ctönoY. v <ft< o.v

>4 V T,

h. V<i.)

! Ml H síiatH

4,\fHV

<«.rn*r» *i.m kiad«»

ára i pí s a 6

A Szép Szó első száma

(Fotók: Képarchívum)

nem politikai megrendelést elégítettek ki, hanem saját véleményüket fogalmazták meg, a művészetek iránti érzéketlenségükkel, a kísérletezések és a másság iránti elfogult magatartásukkal együtt.” S ezután jött egy újabb fordulat.

Ugyancsak a Madách Kiadó gondozásában megjelent Szalat- nainak a Kisebbségben és igazságban című cikkválogatása, mely immár a kisebbségen belüli „konszolidált” hatalom gyakorlói által szorgalmazott támadások kereszttüzébe került. Az egyik kritika szerzője (Bábi Tibor) Szalat- nainak a Sarlóban kifejtett tevékenységét valamiféle, a kommunista ideológia alapján értelmezett „szabadkőművességként” aposztrofálta, segítségül használva a szociáldemokrata Szalat- naival szemben Fábry Zoltán korabeli bírálatát. Fábry írása a kommunista szemlélet kizárólagosságán belül is a legszélsőségesebben dogmatikus, rövidesen a kommunista párt által is kisiklásnak nevezett politikai irányvonalat tükrözte. Ez volt a Fábry számára később lelkiismeret-furdalá- sokat is okozó proletkultos- rappista időszak egyik tehertétele.

íme: történelmi sorscsapások eltérítésre képes hatóereje József Attila szellemének a kisebbségi létbe is betörő áradásával szemben! Hisz az úgynevezett „egyszeműek” színre lépése valójában a költészet önmagával azonos József Attila-i értelmezésének jegyében fogant. S épp ezen a szálon keresztül talált a szlovákiai magyar diákság sarlós nemzedéke József Attila költészetéhez - Szalatnai Rezső közreműködésével - utat. Mert a sarlósok tudtak arról, hogy amikor lapjuk hasábjain napvilágot látott az első József Attila-köl- temény, több verse már a liberális beállítottságú Kassai Naplóban is megjelent.

Magáról József Attiláról először a budapesti Eötvös-kollégistától, a későbbi egyik legjelesebb szlovákiai esszéírótól, Vass Lászlótól hallottak. A budapesti Bart- ha Miklós Társaság Pozsonyba látogató egyik csoportjának tagjaként a hazaiaknak sajnálkozva számolt be - amint Szalatnai Rezső írja - a pozsonyi főpályaudvarról a „Stefánia út rügyező gesztenyefái alatt bandukolva”, hogy József Attila a gyorsvonatról lemaradt.

Ezután, 1930 nyarán kereste fel Szalatnai Rezső Pesten a híres Japán kávéházban a költőt, aki az ott töltött néhány nap során bemutatta neki a várost, és ismertette vele a „pesti állapotokat”. Szalatnai emlékezetében megragadt, hogy József Attila jól ismerte a szlovákiai magyarság helyzetét, a kisebbségi sorsot átérezve a cseh és szlovák irodalmi helyzet felől is érdeklődött, és különösen az apró részletekre volt kíváncsi. Az egyik séta közben belenézett vendége útlevelébe, és a fontoskodó hivatalosságot utánozva adta vissza azt, e szavak kíséretében: „Útlevél, útlevél... úgy szeretném látni Pozsonyt, a hegyeket, te, a Tátrát! Vigyél magaddal!”

A búcsúzásnál a Déli pályaudvaron megállapodtak abban, hogy a népi írókkal együtt tesznek a szlovákiai magyar városokat végiglátogató körutat. A csehszlovákiai rendőrhatóságok azonban a kérvényt visszautasították. József Attila - ahogy Szalatnai megjegyzi - eljutott ugyan Bécsbe és Párizsba, de sohasem látta meg a Szlovákiához került ősi magyar városokat, ahol annyi híve volt.

A költő nővérének, József Jolánnak Szalatnaihoz 1938 májusában írt levele szerint verseinek első kiadásából Szlovákiában több példány kelt el, mint Budapesten. Szalatnai ez idő tájt a halott költőre emlékező, a Csehszlovákiai Népszavában is közölt előadást tartott a komáromi művelt munkásoknak. „A Litovel-szálló nagytermében nem volt már állóhely sem, a későn érkezők az ajtókat nyitva hagyták, s künn a szálló vendéglőjében megbénult minden. A pincérek is megálltak, s hallgatták, fülelték az átszűrődő verseket a teremből. Áhítatos csend volt, igazi ünnep volt, egy költő befogadása. így indult el vándorútra a halott költő. Diáknaptártól kezdve, folyóiratok,

Első kötetéből Szlovákiában több példány kelt el, mint Budapesten.

■ . / '

Kt, Q-f

e • • * * *

<s> I p-r-t-iníl+K K U.J -iU t

könyvek, újsághasábok vitték szét a tökéletesség és igazság törvénye gyanánt minden igazmondó sorát” - írta Szalatnai Rezső.

íme, Komáromhoz kötődik József Attila szlovákiai magyarsághoz szóló teljes üzenete. Mintha csak megelevenedne az „egész népemet fogom, / s nem középiskolás fokon / tani- / tani” költői ars poetica igazi értelme: az elesettekkel vállalt szolidaritáson túl a mindennapi megélhetés gondjaival küszködő munkásemberek számára is a tisztes polgári lét méltóságának és harmóniájának követelése.

A mai komáromi egyetemisták többsége is ilyen családból származik. Szüleiknek még az eltorzult hatalom azt a József Attila- képet erőltette, mely szerint költészete azonos a proletárbosszút árasztó plakátok jelszavaival. Ilyesmit igyekezett láttatni a harmincas évek elején az Út című folyóirat hasábjain József Attila verseiről Fábry Zoltán is. S amikor Fábrynak egyetemessé váló vox humanája az induló Új Szóban József Attila szellemi örökségének újraértelmezésére is kiterjedt, Fábry írásának éleslátását a felnövekvő nemzedékek számára elhomályosította a József Attila költészetét meghamisító görögtűz. De mára vajon nem homályosuké el az, hogy József Attila minden szellemi nyitottsága ellenére is szocialista volt? Azzá tette - ahogy ezt most a centenárium alkalmából egy televíziós interjúban a még élő küzdőtárs, Fejtő Ferenc megállapította - munkában megfáradt anyja iránti szeretete. S az immár korán elvesztett anya ölelő karjainak melege iránti sóvárgás hatotta át verseiben a munka költészetté nemesedését.

Anyai szeretet, anyanyelvi tökély és a mindennemű munkának kijáró megbecsülés egybeolvadása... Vajon gondol-e erre a mostani kisebbségi diáknemzedék Komáromban, amikor végre kitágulnak a legfelsőbb szintű anyanyelvi műveltségszerzés lehetőségei? Vajon miközben tudatosítják azt, hogy az anyanyelven szerzett tudás a legtartósabb, kiérzik-e József Attila költészetéből a „min- denséggel mérd magad” üzenetének valódi - frázispufogtatástól mentes - kihívását az integrálódó Európában...?

—í yút'3..'Jy

»*,*•***'*

7^ ír-•*ÍJK+‘«'«u ^

■jVj 2» ,,,