Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-15 / 86. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 15. RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 11. számában feltett kérdésre Elvis a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Kondicz Katalin udvardi, Pásztor Károly szliácsi és Horváth Sándor felsőpatonyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! Oláh Jolán naiv festő kiállítása Bazin. Oláh Jolán magyarországi roma naiv festő alkotásaiból nyílik kiállítás holnap 15 órakor a Szlovák Nemzeti Galéria naiv művészetet bemutató kiállítótermében, a bazin-cajlai Schaubmar- malomban. A kiállítás a magyarországi RomArt, a Roma Művészetekért és Kézművességért Alapítvány, a Szlovák Nemzeti Galéria és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete szervezésében valósul meg - kurátora Uhl Gabriella (Budapest), szakmai munkatársként közreműködött Katarína Čierna (Pozsony), (m) A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat reggel 7 órától fél 12-ig a Hétről hétre című zenés, publicisztikai magazinunkat hallhatják. A tartalomból: Egy felmérés szerint a magyar emberek mindössze 12 százaléka olvas rendszeresen könyvet. Sokan máris meghúzták a vészharangot, és a könyvek korszakának végéről beszélnek, ugyanakkor egy olvasást népszerűsítő programból Magyarországon szinte országos mozgalom lesz. Mennyiben változik olvasási kultúránk? Az információs társadalomban milyen szerepet tölthetnek még be a könyvek? 10 óra után ezekre is keressük a választ stúdiónk vendégeivel, Haraszti Máriával, az AB-ART Könyvkiadó művészeti vezetőjével és Cse- lényi László költővel. Magazin- műsorunk első felében összefoglaljuk a hét politikai és gazdasági eseményeit, és részletesen szólunk a matematika írásbeli érettségi körül kirobbant botrányról is. Miklósi Péter Délidő című műsorának vendége Hideghéty Júlia gyógyszerész, akivel Szlovákia gyógyszerfogyasztásáról lesz szó. Téka című irodalmi magazinunkat 13 órától hallhatják. József Attila születésének 100. évfordulóján nagyszabású rendezvénysorozat zajlott Komáromban. A műsorban az ott történtekről számolunk be. 13.30-tól a Tallózóban megismételjük a Hernádi Judittal készült beszélgetésünket. 15 órától bemutatjuk Csóka Ferenc A földönkívüli című vidám hangjátékát, szlovákiai magyar színészek közreműködésével. A16 órai híreket a Köszöntő követi, majd nyelvi vétségeinkről lesz szó 1 percben. 17.30- tól összefoglaljuk a nap eseményeit a Napzártában. Vasárnap reggel 7 órakor hírekkel és sportösszefoglalóval indul műsorunk. 8.05-kor: A hét Londonban. A Világosság református egyházi műsorában 9.05-kor Erdélyi Pál vágfarkasdi lelkipásztor elmélkedik. 9.40-től a Zenei galériában a 120 éve született Weiner Leóra emlékezünk. 10 órakor hírek, sport, majd Gyerekzsúr. A 11 órakorjelentkező Ifjúsági műsorban a Selye János Egyetem sajtófelelőse, Benyó Péter beszél az I. Komáromi Egyetemi Napokról, szó lesz a Diákhálózat közelgő pályaválasztási körútjáról, és ellátogatunk Magyar- ország legnagyobb tehetségkutatójának múlt heti döntőjére. 13 órakor Térerő, ezúttal a Muravidéki Magyar Rádió szerkesztésében, témája a környezetvédelem. 14 órakor hírek, majd Kaleidoszkóp, melyben beszámolunk a komáromi Selye János Egyetem rektorának és három dékánjának hivatalos beiktatásáról. Megkérdezzük dr. Albert Sándor professzort, az egyetem rektorát, dr. Síkos T. Tamás professzort, a Gazdaságtudományi Kar, dr. Molnár János professzort, a Református Teológiai Kar, valamint dr. Erdélyi Margit professzort, a Tanárképző Kar dékánját, hogyan értékelik az egyetem indulása óta eltelt időszakot, és milyen feladatok várnak rájuk az elkövetkezendő időszakban. 15 órakor Segítsünk!, melyben ellátogatunk az ekecsi Magyar Tannyelvű Bennlakásos Speciális Alapiskolába és Szakmunkásképzőbe, amely a tanítás mellett gyakran átvállalja a család szerepét is. Beszámolunk a Carissimi karitatív szervezet jótékonysági gálaműsoráról, és egy feledi fiatalember elmondja, miért szeretne nyugdíjasotthont létesíteni. Néprajzi műsorunkban fél négytől a tardoskeddi Borbély Pálné verselgető asszonyt mutatjuk be. A Köszöntő és a Napzárta után 18 órakor fejeződik be közvetítésünk. (Nyit.) Pozsony vendége volt szerdán Andrzej Wajda, a lengyel és a világ filmművészetének egyik legjelentősebb személyisége. Az idős művész alkotásait retrospektív vetítésen láthatja a Febiofest közönsége, „ráadásként” pedig a Japánban tett utazásai során készített rajzaiból nyűt kiállítás a Lengyel Intézetben. (TASR-felvétel) „Eltűnünk, de addig is gyönyörködjünk a világban” - mondta Böröndi Lajos, aki a Pozsonyi Casino vendége volt Az Összegyűrt idő nyomában (Könözsi István felvétele) Böröndi Lajos mosonmagyaróvári költő neve több, Magyarország határain túli irodalomszerető magyar közösségben is ismerősen cseng. Nemrég a Pozsonyi Casinóban járt barátjával, Deák Ernővel, a Bécsi Napló főszerkesztőjével, hogy bemutassák a költő legújabb verskötetét, az Ösz- szegyűrt időt. BODNÁR EMESE A könyv színes, játékos borítója - amely Dolán György festőművész absztrakt festményének felhasználásával készült - mintha csak Böröndi személyiségét tükrözné. Az első benyomásra is melegszívű, nyitott, derűs embert, akiből beszélgetésünk során ömlött a szó. Nagy szeretettel beszélt barátairól, életéről, verseiről és terveiről. „Diákkoromtól kezdve verselget- tem. Az első versem a kecskeméti Forrásban jelent meg 1978-ban, az első verseskötetem pedig a Szépirodalmi Könyvkiadónál. Akkor ez volt a nagy állami kiadó. Kevés könyvet adtak ki, szinte elérhetetlennek tűnt. Még Illés Endre volt, aki biztatott, hogy próbálkozzak, végül csak négy-ötéves várakozás után, 1989-ben jelent meg. Úgy vélem, érthető verseket írok, bár mások szerint ez nem feltétlenül van így. Dolán Gyurival, akivel azóta sokat dolgozunk együtt, úgy ismerkedtem meg, hogy művelődési táborokba jártam Szlovákiába és szavalóversenyeket is zsűriztem ott.” Böröndinek az első, Dolán Györggyel közös kötete 1995-ben jelent meg A másik part címmel. A színes, albumszerű kiadványban szonettek és festmények váltogatják egymást, köztük nagyon sok felvidéki vonatkozású. Innentől kezdve Böröndi Lajos minden könyvét Dolán György illusztrálta, vagy valamilyen módon szerepelt benne. „A képzőművészetben kedvelem az absztraktot és a nagyon modernt is. Érzi az ember, hogy mond-e az neki valamit, vagy sem, mert megfogalmazni már nagyon nehéz” - vallja a költő. Böröndinek nemrég egy prózakötete jelent meg A macska lazíthat, az egér nem címmel, amelyben Ozsvald Árpáddal és Dénes Györggyel készült interjú is szereDeák Ernő és Böröndi Lajos pelt, meg néhány ceruzarajz szlovákiai magyar költőkről: Bábi Tiborról, Gál Sándorról, Cselényi Lászlóról, Zs. Nagy Lajosról. Húsz éven keresztül irodalmi recenziókat is írt, mert a pozsonyi Madách Kiadóból egy időben minden könyvet megkapott (a köteteket többnyire a győri Kisalföld című lapban értékelte). Ezért található némelyik lexikonban a neve alatt, hogy szakterülete a szlovákiai magyar irodalom, ami véleménye szerint nem felel meg a valóságnak, hiszen ezek az írások csupán afféle tudósítások arról, hogy ezek a könyvek léteznek. „Sajnos már megszűnt ez a műfaj, ma borzasztóan nehéz bármiről is tudósítani, ami valamilyen értéket hordoz” - tette hozzá. Böröndi Lajos legutóbbi kötete, az Összegyűrt idő Bécsben jelent meg ötvenedik születésnapjára. Az előszót a Bécsi Napló főszerkesztője, Deák Ernő írta. A kötetet először, még a hivatalos bécsi bemutató előtt Szencen mutatták be, majd végigjárták vele a magyar egyesületeket, eljutottak Innsbruckba, Salzburgba és Linzbe is. A könyvben Dolán György mellett Stano Černý munkái is szerepelnek. „Čemý nem tud magyarul, én meg szlovákul, úgyhogy marha jól megértjük egymást, Gyuri szokott tolmácsolni. Stano valamikor a Markíza televízióban volt főállásban vágó, most nagyon jó festő.” „Az Összegyűrt idő erős válogatás, nagyon szigorú voltam magamhoz. Megmondom őszintén, nekem tetszik. A legjellemzőbb vers benne a Planctus. Arról szól, hogyan lehet szeretni a történelmünket, magunkat, a hazát. Én azt mondom, amit Ady: bántva, ostorozva. Ezt a verset megjelentettem a helyi lapban. Kivágva kaptam vissza egy példányt, azzal, hogy üyen szemetet nem szabad a címlapon megjelentetni, mert ünnepelni nem így kell. Én meg úgy gondolom, hogy piros, fehér, zöld kokárda szemfedők alá rejteni az ünnepet sem kell. Egyébként pesszimista költészet ez, mert abból táplálkozik, hogy el fogunk tűnni a történelemben, mint mindenki előttünk. Ezen nincs mit csodálkozni, de közben gyönyörködjünk a világban. Az Összegyűrt idő abból az élményből jött, hogy nincs idő. Másrészt abból a fájdalomból, ahogy összegyűr minket az idő. Harmadszor pedig az is benne van a kötetben, hogy egy kislányom meghalt 1982-ben.” Böröndi a Bécsi Naplóval egy szlovákiai Széchenyi-vetélkedőn került kapcsolatba. Ott ismerkedett meg Deák Ernővel, aki a zsűri elnöke volt, és aki mindjárt fel is kérte, hogy írjon kritikát, verset az újságba. Azóta is napi kapcsolatban vannak, és részt vesz az újság szerkesztésében. Elsősorban irodalommal foglalkozik, verseket, régiós híreket közvetít. A mosonmagyaróvári sor- tűzper túlélőivel, áldozataival, a hozzátartozókkal készített interjúkat a Bécsi Naplónak, és részt vett a tárgyalásokon is. Magyarországon az 56-os eseményeknek ez a része feltáradan, főleg a sortűzperek. „A könyvemet mindenhol Deák Ernő mutatta be. A bécsi kapcsolat arra is jó volt, hogy Szlovéniába is elmehettünk együtt. Horvátországba is eljutottam, a baranyai háromszögbe nem sokkal azután, hogy kivonultak a szerbek. Erdélyben is sokat jártam. Kaptam néha olyan megjegyzést még Szencen is, hogy »eljönni díszmagyarkodni sokkal könnyebb«. Én azonban csak meg akarom ismerni a múlt minden szeletét. Teljesen természetes ez, ha valaki Mosonmagyaróváron egy történelmi régió kellős közepén él, és egy nagy kultúrház igazgatója, ahol nagyon sok kapcsolat van.” Arra a kérdésre, készül-e a közeljövőben kötetet kiadni, csak annyit mondott, hogy ezt se nagyon akarta, és nem olyan fontos számára állandóan könyvet megjelentetni. „Most nagyon nehéz lenne belőlem bárkinek verset kipréselnie, mert talán csak hét verset írtam szeptember óta. Legutoljára egy József Attila-verset. Nem kell sietni. Idő nincs, de rengeteg van, és nem fontos annyira. A magunk életét kell karban tartani. Vártam, hogy visszatérjen a gólya a falumba, és tegnapelőtt délután meghallottam a kelepelését. Ez óriási élmény... Most József Attila-évforduló van, és Magyarországon a költőt ezerszer újraírják, mindenki kihasználja. Nem szeretem az ilyen évfordulókat, de írtam egy József Attiláról szóló verset. Annak az utolsó számozott része így szól: »a világ mint egy mérgezett ostya / Hull alá a szörnyű pokolba, / Ahonnét vétetett / amikor bevégeztetett.« Én így ünnepeltem József Attilát.” A lap központi témája az északi peremvidék népélete - a tanulmányok négy tájegységre kalauzolnak el Tallózás Gömörországban SZÁSZI ZOLTÁN Bár a Gömörország idei első számának központi témája az északi peremvidék népélete, a lap az ügynöklistákról szóló vezércikkel indul, Tököly Gábor tollából. A szerző szerint: „Letaglózó erejű a névsor! Oldalról oldalra bukkannak elő barátaink, munkatárasa- ink, köztiszteletet élvező személyek, ma is közhivatalokat betöltő, választott tisztségeket ellátó ismerősök nevei.” Komoly és igen kemény hangvételű írás, amely gondolkodásra és cselekvésre buzdít. A lap Lássátok, feleim című rovata - négy tájegységből merítve - az északi magyar peremvidék népéletével foglalkozó tanulmányt közöl. Gecse Annabella a baracai fogadott rokonság kutatásának eredményeit tárja fel, Agócs Gergely a Felföld hagyományos zenei kultúrájában felbukkanó ördön- gös muzsikusokról szóló legendákat mutatja be, Varga Norbert a Szent György-napi kihajtás népszokásait, Csáky Károly pedig a Hont megyében előforduló Luca- napi szokások hagyományozódá- sának kérdéskörét elemzi. A Futárszalonban a vezércikkével hasonló problémát feszeget versben Bettes István; Makulátlan Fehér Barna című poémája keser- - vesen cinikus, és a besúgókorszak helyzeteit a vers eszközeivel, maró iróniával mutatja be. Egyedülálló érdekességként a méltatlanul elfeledett, gazdag felvidéki kapcsolatokat is ápoló Gulyás Pál versei közül is válogat a lap; köztük van az is, amelyet alig pár nappal József Attila halála után írt. Ezenkívül Gulyás Pál levelezéséből is keresztmetszetet nyújt a lap. Kovács Tibor rima- szombati történelemtanár a Bettes István által összeállított, Dúdor István és József Attila műveiből készült könyvet ismerteti. A Magyarok a nyelvhatáron rovatban Gaál Lajos a kurinci tölgyesről ír, G. Kovács Gyula a Gömö- ri protestáns gályarabok történetét folytatja, Barczi Gyula pedig az Andrássyak 20. és 21. századi történelméről értekezik. Egy igen figyelemreméltó írás található az Emlékezetünkre rovatban. Németh László egyik utolsó írása éppen azt a Gulyás Pált méltatja, akinek verseiből és levelezéséből is olvashatunk a lapban. A Fúj a Nap alatt rovatban a Gömörország. fennállásának ötödik évfordulóján rendezett konferenciáról, Palládi Kovács Attila, Liszka József, Tököly Gábor nemrég megjelent műveiről, a Rudabányáról szóló tanulmánykötetekről, Agócs Gergely új CD-jéről olvashatnak méltatásokat. A folyóiratot Czent- he Zoltán fotói, Horváth Árpád toll- rajzai és Igó Aladár szobrairól készült fényképek illusztrálják.
