Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-15 / 86. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 15. Fókuszban: a konklávé előtt A katolikus főpapok óvatosan fogalmazzák meg elvárásaikat II. János Pál utódával szemben Európa nyitott pápát szeretne Hétfőn kezdi meg tevé­kenységét a pápaválasztó bíborosi testület, vagyis a konklávé. Arról már jó ide­je folynak a találgatások, hogy ki lesz az új pápa, de arról kevesebb szó esik, ki­nek milyenek az elvárásai vele szemben. ÖSSZEFOGLALÓNK Többségében egy ökumeniku- sabb és a katolikus egyházon be­lüli sokféleségnek nagyobb fi­gyelmet szentelő pápát várnak az európai egyházi vezetők, függet­lenül attól, hogy katolikus több- ségű-e vagy sem az adott ország. A katolikus főpapok óvakod­nak olyan elvárásokat megfogal­mazni II. János Pál utódával szemben, ami az eltávozott egy­házfővel szembeni kritikaként lenne értelmezhető. A franciaországi püspöki kon­ferencia elnöke, Jean-Pierre Ricard a más vallásokkal folyta­tandó párbeszédet említi a jöven­dő pápa legfontosabb feladatai között. Más francia főpapok a polgári társadalommal való meg­békélést, a nők szerepéről, a homoszexualitásról, a válásról, a papi nőtlenségről szóló vita fel­élesztését remélik. Az osztrák katolikus egyházon belül megosztottság mutatkozik az ultrakonzervatív egyházi ve­zetők és a teológiai, politikai és erkölcsi kérdésekről vitázni kívá­nó hívők között. A svájciak olyan pápát szeret­nének, aki jobban odafigyel a hí­vőket foglalkoztató kérdésekre - közölte Albert Longchamp, a L’Echo Magazine katolikus szem­le főszerkesztője. Az Opus Dei katolikus szervezet egyik tagja, Josep Ignasi Saranya- na atya abban reménykedik, hogy „az új egyházfő ugyanolyan meg­értést tanúsít majd a spanyol kato­licizmus sajátosságai iránt, mint tette azt II. János Pál”, aki megkü­lönböztetett figyelmet szentelt en­nek a konzervatív szervezetnek, olyannyira, hogy szentté avatta annak alapítóját, Jósé Maria Escriva de Balaguert. Az Egyesült Királyságban a ki­sebbséget képező és a konzerva­tív irányzathoz tartozó katoliku­sok helyeslik a II. János Pál-féle irányt, különösen a házasság és a művi terhességmegszakítás te­rén. A katolikusnál liberálisabb anglikán egyház folytatni kívánja „a magas színvonalú párbeszé­det, ami II. János Pál idején folyt”. Az, hogy az anglikán egy­ház feje, Rowan Williams canter­bury érsek - ebbéli hivatalában a történelemben elsőként - jelen volt a katolikus egyházfő temeté­sén, „a két egyház közeledéséért” kifejtett 27 évi munka mellett ta­núskodik - mondta egy anglikán Bíborosok gyülekezete a hétfői konklávé előtti tegnapi egyeztető- szóvivő, (mti, ú) sen a Vatikánban (Reuters-felvétel) Egy lengyelre az oroszok mindig csupán úgy tekintenek, mint ellenségre, még ha az maga a pápa is Az orosz ortodox egyház olaszt látna szívesen HÁTTÉR Az orosz ortodox egyház olasz pápát szeretne a lengyel II. János Pál utódjaként látni abban a re­ményben, hogy javulnának a je­lenleg legalábbis hűvös kapcsola­tok - vélekednek Oroszországban dolgozó katolikus papok és római Vatikán-szakértők egyaránt. Ha hivatalosan nem is ismerik el, az orosz hierarchia nem hagy­hatja teljesen figyelmen kívül a honfitársaikban mélyen meggyö­keresedett meggyőződést, hogy egy lengyel katolikus csak lehetsé­ges nyugati hódító lehet. Még ha pápa is, „egy lengyelre mindig úgy tekintenek, mint ellenségre” - mondta Orazio Petrosillo, az II Messaggero című olasz napilap Vatikán-szakértője. A Vatikánhoz intézett üzenetében, II. Alekszij orosz pátriárka reményét fejezte ki, hogy a római katolikus egyház életében nyíló új korszak segíteni fog megújítani az ortodoxokkal „a kölcsönönös tisztelet és keresz­tény felebaráti szeretet kapcsola­tait”, burkoltan elismerve, hogy a mostani állapot nem felel meg en­nek az eszményképnek. A buzgó hittérítés és több ezer (valaha ka­tolikus, majd 1946-ban Sztálin ál­tal az ortodoxok javára kisajátí­tott) ukrán plébánia hirtelen visz- szafoglalásának vádja ugyancsak a gyanakvás fent említett logikájá­ba illeszkedik. A bizalmatlanságot csak felerősítette számos lengyel pap jelenléte Oroszországban, ahol a kommunizmus 70 éve szin­te teljesen felmorzsolta a helyi papságot. Mostanában olyan nemzeti ünnepet készülnek beve­zetni, amelyen arról a napról em­lékeznének meg, amikor az orosz hazafiak kiűzték a Kremlből a len­gyel betolakodókat 1612-ben. .Ál­talánosságban elmondható, hogy az ortodoxoknak nagyon nehezé­re esett elfogadni” a lengyel papo­kat - ismerte fel egy Moszkvában dolgozó, nyugati katolikus egyhá­zi személyiség. „Ha az új pápa olasz lesz, a dolgok jobbra fordul­hatnak” - vélte. Egy több mint tíz éve Moszkvában élő francia pap osztja a nézetét. Az orosz ortodo­xok olaszt szeretnének, még ha a „pápaképes” olaszok egyike sincs ínyükre - állította. A moszkvai „olasz változatot” két további érv támaszthatja alá: a jó légkör, amelyet a patriarkátus- hoz fűződő kapcsolataiban meg tudott teremteni Antonio Mennini vatikáni nuncius, aki 2002 óta töl­ti be tisztségét Moszkvában, vala­mint a Kelet felé nyitás politikájá­nak emléke, amit hajdan Agostino Casaroli bíboros irányított, aki VI. Pál alatt és II. János Pál pápaságá­nak első éveiben a vatikáni diplo­mácia vezetője volt. A jövendő pá­pára vonatkozó preferenciáikról mégis óvatosan nyilatkoznak a patriarkátus emberei. „Szeret­nénk megoldani a problémáinkat, ezt azonban nem akarjuk össze­kötni egy meghatározott személy­lyel a Vatikánban” - magyarázta Igor Vijanov atya, a katolikus egy­házzal fenntartott kapcsolatok fe­lelőse. „A katolikus egyház na­gyon központosítottnak tűnik, olyan, mint egy piramis, csúcsán a pápával - folytatta Vijanov -, bi­zonyos helyzetekben azonban, mint például Ukrajnában, a Szentszék nem ellenőrzi a hely­színi történéseket. A kúria egyik méltósága bevallotta nekem: nem tudjuk elérni, hogy nekünk enge­delmeskedjenek” Ukrajnában - mondta a tisztségviselő. Ami a „hívők toborzását” és a hittérítői magatartást illeti, amivel a patriarkátus vádolja a katolikus egyházat, Vijanov elítélte az oroszországi katolikus árvaházak­ba befogadott gyermekek hitokta­tásának kérdésében tanúsított alapvető ellenállást. „Nyilatkoza­tok hangzanak el az együttműkö­désről, közös oktatásukról, ezeket azonban nem követik gyakorlati lépések” - jelentette ki. (mti) 3 Az amerikaiak megengedőbb utódot szeretnének Liberális utódot akarnak MTI-HÍR Liberálisabb felfogású pápát szeretnének látni az amerikaiak az elhunyt II. János Pál utódja­ként a felmérések szerint. A Gal­lup közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak többsége azt sze­retné, ha az új pápa megenge­dőbb lenne olyan kérdésekben, mint a fogamzásgátlás, a papi nőtlenség eltörlése és a nők pappá szentelése. A CNN hírtelevízió és az USA Today napilap számára végzett felmérésbe 1040 felnőttet vontak be, közülük 254 volt kato­likus. A hibahatár 3 százalék. A megkérdezettek 59 százaléka olyan irányvonalat szeretne, ame­lyet II. János Pál képviselt, a konk­rét kérdésekben azonban a változ­tatások mellett foglaltak állást. Az amerikaiak 63 százaléka felolda­ná a papi házasságkötés tilalmát, 55 százaléka a nőknek is lehetővé tenné a papi hivatást. A megszólaltatottak 78 százalé­ka vélekedett úgy, hogy meg kel­lene engedni a katolikusoknak a fogamzásgátló szerek használa­tát, közel 60 százalékuk ugyanak­kor egyetértett az abortuszt ellen­ző vatikáni állásponttal. A vála­szolók 59 százaléka nagyobb en­gedékenységet remél az őssejtku­tatás terén is. Az Ipsos-Public Affairs felméré­se szerint az amerikaiak 51 száza­léka, a római katolikus amerikai­aknak pedig 75 százaléka véli úgy, hogy II. János Pál az egyik legna­gyobb pápaként vonult be a törté­nelembe. Minden három válaszo­ló közül kettő megengedné, hogy a papok házasságot köthessenek, csaknem ugyanilyen arányban nyitnák meg a papi pályát a nők előtt. Minden 5 amerikaiból 4 azt szeretné, ha az új pápa elődjénél erélyesebben lépne fel a kiskorú­akat molesztáló papok ellen az AP hírügynökség megrendelésé­re 1001 fős mintán végzett vizs­gálat szerint. Egyházi méltóságok elvárásai a pápával szemben Legyen más, mint János Pál MTI-HÁTTÉR Alábbi összeállításunkban köz­readjuk néhány választójoggal rendelkező bíboros véleményét arról, milyen tulajdonságokkal bí­ró egyházfőt látnának szívesen Szent Péter trónusán. Philippe Barbarin (Franciaor­szág) : Azt kérem Istentől, hogy az új pápa igazi szent legyen. Vagyis olyan személy, akiben megláthat­juk Krisztus fényét. Hogy Latin- Amerikából származik-e vagy Eu­rópából, idős-e vagy fiatal, az má­sodlagos szempont. Claudio Hummes (Brazília): Olyan személyre van szükség, aki reprezentálja (a katolikus egyhá­zat), egyúttal pedig befolyással bír a világban. Meg kell mutatnia, hogy az egyház az emberiség szol­gálatában áll, elsősorban is a sze­gények és a kirekesztettek szolgá­latában. Bemard Panafieu (Franciaor­szág): Elsősorban azokra a kihívá­sokra kell reagálnia a jövendő pá­pának, amelyek a mai világban tornyosulnak az egyház előtt. Szem előtt kell tartania azt is, mi­lyen választ adjon az egyház a Biblia nevében az emberiség által föltett kérdésekre - nem csupán Nyugat-Európa lakosságának, de a többi hatalmas földrész népei­nek kérdéseire is. Jorge Medina (Chile): Minden pápa csak konzervatív lehet. Szent Pál apostol azt mondta ta­nítványainak: „őrizzétek meg sér­tetlenül a hit alapjait”. Konzerva­tív az, aki megőriz. Az egyházi doktrína értelmében egy pápa nem lehet liberális. Friedrich Wetter (Németor­szág) : Olyan pápát szeretnék lát­ni, akinek egyénisége éppúgy Krisztusban gyökerezik, mint II. János Pálé. Ugyanakkor bizonyos dolgokat nyilván másként fog csi­nálni, mint elődje. Ez igaz volt más pápák esetében is. XII. Pius idején mindenki azt gondolta: ki léphet az ő örökébe? Aztán jött XXIII. János, akit sokan csalódás­sal fogadtak: milyen öreg! És lám: milyen nagyszerű dolgokat vitt véghez! Utána következett VI. Pál, aki nagyban különbözött az előd­jétől, ám a maga nemében szintén kiemelkedő volt. Jean-Marie Lustiger (Francia- ország): Ne hasonlítson II. János Pálra, ám ugyanúgy szeresse az igazságot, az embereket, az em­ber megváltását; legyen benne bátorság és erő. II. János Pál utódját keresik (Reuters-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÖBB-KEVESEBB FELHŐ; 13-18 FOK A Nap kel 06.04-kor - nyugszik 19.41-kor A Hold kel 09.43-kor- nyugszik 02.21-kor A Duna vízállása - Pozsony: 360, változatlan; Medve: 340, apad; Komárom: 325, apad; Párkány: 265, apad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA KIJEVI 4 Általában válto­zóan felhős égbolt lesz jellemző, nyu­gaton helyenként felszakadozik a ^ 1' V* * gomolyfelhőzet. Főleg keleten szá­míthatunk elszórtan esőzésre. Nap­közben 13-18 fokos csúcshőmér­sékletre van kilátás, délnyugaton 20 fok lesz. Mérsékelt lesz az észak- nyugati, északi irányú légmozgás. Éjszaka 10 és 6 fokig csökken a hő­mérő higanyszála. Holnap felhős lesz az égbolt, néhol zivatar alakul­hat ki. A hőmérséklet 18 és 22 fok körül alakul. 75 Kftinri Frontmentes időre számítha­tunk, de a reuma­tikus és mozgás- szervi panaszok­kal küszködőkre így is nehézségek várnak. Gyakoribb lehet a hátge- rincbántalmak miatti fejfájás, az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is fájdalmat érezhetünk. Enyhülnek azonban a szív- és ér­rendszeri betegek tünetei. A gyen­gébb idegrendszerű egyének eseté­ben depressziós tünetek jelentkez­hetnek. Holnap hasonló vagy ked­vezőbb hatások uralkodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents