Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-13 / 84. szám, szerda

2005. április 13., szerda MOZIMUSTRA 2. évfolyam 15. szám Megkezdődött a Febiofest film- és videofesztivál Kim Ki-duk csodálatosan lírai, elgondolkodtató történetének lassú tempójú képeiből határtalan nyugalom árad A legújabb termés és retrospektív vetítések TALLÓSI BÉLA Elsősorban a cseh és szlovák filmek, valamint az európai mozgóképek szemléjeként alapí­totta meg Fero Fenič a Febiofest elnevezésű fesztivált a kilencve­nes évek elején. A hagyomány szerint előbb Csehországban zaj­lik, majd Szlovákiában. Nálunk ezen a héten kezdődött Pozsony­ban. Jelenleg a Tatra, a Hviezda, a Mladosť mozi, a Nostalgia filmklub és a Charlie Centrum műsorán szerepelnek a Febiofest film- és videofesztivál mozgóké­pei, valamint a Cseh Centrum­ban is tartanak vetítéseket. Po­zsony után több vidéki városban- egyebek közt Kassán, Nyitrán, Besztercebányán - is látható majd válogatás a Febiofest kíná­latából. A cseh és szlovák filmgyártás újdonságai elnevezésű szekcióba- ez a szemle fő szekciója - Jan Svérák és Martin Dostál A Papa, avagy Zdenék Svérák márványba vésve című munkáját is vetítik, amely tizennégy nap alatt ké­szült, nyolcvan órányi anyagból vágva. A fesztivál filmjeire elláto­gatok láthatják továbbá Jin Svoboda, Jan Némec, Milan Cieslar és Vera Chytilová új mun­káját is. De nem csak a legújabb cseh termésből kínál a Febio­fest. A cseh vígjáték há­rom muskétása című szek­cióban a „nagy klassziku­sok”, Vlastimil Brodský, Rudolf Hrušínský és Jin Sovák felejthetetlen alakí­tásait elevenítik fel olyan filmek­kel, mint például a múlt rendszer­ben sokáig dobozban tartott Pa­csirták cérnaszálon, a Szeszélyes nyár, a Fiacskám, én készültem. Idén is lesz válogatás a legújabb cseh televíziós filmtermésből - bemutatják például az ifjúsági filmjei által igen népszerű Vít Olmer legújabb, Kék kő című opu­sát. És még mindig a cseh produk­cióknál maradva, a Febio stúdiói­ban készült alkotásokból, doku­mentumfilmekből is összeállítot­tak négy műsorblokkot. Az idei Febiofest lehetőséget kínál, hogy betekintsünk a világ filmművészetét meghatározó olyan nagy rendezőegyéniségek életművébe, mint Jim Jarmusch és Emir Kusturica. Jarmuschtól a tavalyi Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon nagy tetszéssel fogadott Kávé és cigaretta, továb­bá a Halott ember, A ló éve - Neil Young és a Crazy Horse élőben, a Szellemkutya, a Mystery Train, valamint a Permanent Vacation című alkotások láthatók. Az 1980-ban készült 75 perces szí­nes filmdrámának, a Permanent Vacationnak a Febiofesten tartják szlovákiai ősbemutatóját. A Kus- turica-válogatásba A papa szolgá­lati útra ment, az Emlékszel Dolly Belire?, az Arizonai álmodozók, az Underground, valamint leg­újabb munkája, Az élet egy csoda került be. Az európai film nagy öregjé­nek, a lengyel film vezető rende­zőjének, Andrzej Wajdának is életmű-bemutatót tartanak: a retrospektív vetítés tíz filmet tar­talmaz. Ebből az alkalomból a pozsonyi Lengyel Intézetben ma 17 órakor kiállítás nyílik Andrzej Wajda rajzaiból, melyeket a ren­dező Japánban tett útjai során készített az ország történelmi he­lyeiről. A megnyitón Wajda is részt vesz. Az HBO bemutatja elnevezésű szekcióban két filmet vetítenek. Katja von Garnier rendezését, az Iron Jawed Angelst, amelynek szerepeire olyan nagy neveket kértek fel, mint Hilary Swank, Anjelica Houston, Patrick Demp­sey és Julia Ormond. A történet az 1910-es években játszódik - Alice Paul (őt játssza Hilary Swank) életét feldolgozva a nők szavazati jogért való küzdelmét mutatja be. A másik HBO-pro- dukció Joseph Sargent játékfilm­je, amely az orvostudomány for­radalmárairól szóló izgalmas dráma. A rangos fesztiválokon bemu­tatott és díjazott alkotások közül is beválogattak a programba né­hányat. Park Chan-vook alkotá­sát, a tavalyi cannes-i fesztiválon nagydíjjal kitüntetett „bosszú­melodrámát”, valamint az igé­nyes filmes művészettörténeti kalauz, Az orosz bárka rendező­jének, Alekszander Szokurovnak Apa és fia című munkáját is lát­hatják a Febiofest ínyencei. A né­met film az elmúlt években meg­erősödött. Említsük csak Oliver Hirschbiegelt, aki két olyan nagy produkciót jegyez rendezőként, mint A bukás - Hitler utolsó nap­jai, valamint A kísérlet, amelyet nálunk ugyancsak a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon mu­tattak be. Vagy emeljük ki a „nagy öreget”, Volker Schlön- dor.ffot, akinek ez idő tájt A ki­lencedik nap című megrázó alko­tása öregbíti a német film jó hí­rét. A legújabb információk sze­rint a közeljövőben a Szolidaritás (Solidarnosc) lengyel szakszer­vezet megalapításáról készül fil­met forgatni. Aztán itt van a Né­metországban élő török rendező, Fatih Akin, akinek Fallal szem­ben című munkája, amely tragi­kusan végződő love story két ön­gyilkos hajlamú szerelmesről, el­nyerte a 2004-es Berlini Fesztivál nagydíját. A Febiofest közönsége is bizonyára érdeklődéssel fogad­ja a filmet, nem csak a díj miatt. Hanem mert egyrészt a téma vonzó, a törökök németországi beilleszkedési problémáit bon­colgatja, másrészt Akinról bizo­nyára sokaknak Ferzan Ozpetek jut eszébe, aki törökként Ola­szországban vált sikeres rende­zővé. A Projekt 100 - 2005 elnevezé­sű filmmustrából is nyújt a Febiofest előzetest - ebben a szekcióban egyebek között Antal Nimród nagy sikerű, több rangos díjjal kitüntetett metró-filmjét, a Kontrollt is vetítik. Ma a Lengyel Intézetben kiállítás nyílik Andrzej Wajda rajzaiból. Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz Való igaz, hogy a dél-kore­ai rendező, Kim Ki-duk filmjeire saját hazájában nem járnak tömegesen a mozinézők, ám a külföldi filmfesztiválokon és a művészmozik vetítésein ő lett az ezredforduló egyik legnagyobb csillaga. Való­jában ki is Kim Ki-duk, a negyvenöt éves rendező, akit leginkább a dél-koreai film fenegyerekeként tar­tanak számon?! ERDÉLYI EDIT Nyomorúságos szociális körül­mények között nőtt fel, és még a középiskolát sem fejezte be. Hosz- szú éveken át nem érdekelte sem­mi, nem tudta, mit jelent a kultu­rális élet, moziba is csak egyszer jutott el évente. Aztán Franciaor­szágban próbált szerencsét: utcai festő lett belőle. A mozgókép iránti érdeklődés egyik napról a másikra ébredt fel benne, és bár soha nem tanulta, miképpen kell filmet for­gatni, 1996-ban napvilágot látott Kim Ki-duk első munkája. Egészen rövid idő múltán pedig sorra kö­vetkeztek sokkoló, morbid és bru­tális filmjei, mint A sziget és a Cím­zett ismeretlen, hogy csak a legne­vesebbeket említsem. Kim Ki-duk egészen sajátos, egyedülálló filmnyelvet terem­tett: a kegyetlenséget és perverzi­tást, amelyek a legkülönfélébb társadalmi traumákat tárják fel, csodálatos képi világgal és költői- séggel ellenpontozza. A koreai rendező az elmúlt évek során so­ha nem rejtette véka alá, hogy tör­téneteivel sokkolni akar, borzal­makat borzalmakra halmozva akarja a nézőt állásfoglalásra bír­ni. Nem kíméli sem a hőseit, sem a nézőket. Kemény, brutális jelenetekkel teli filmjei után azonban 2003- ban egy letisztult, gyönyörű és poétikus munkával lepte meg a közönséget. A Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz című filmjét sze­rencsére nemcsak Kim Ki-duk né­hány rajongója láthatja valame­lyik filmfesztiválon, hiszen a ha­zai mozihálózatba is bekerült. A Tavasz, nyár, ősz, tél... és ta­A kolostor nyugalmát egy gyógyulni odaérkező beteg lány zavarja meg vasz története Dél-Korea északi részén, egy isten háta mögötti ko­lostorszigeten játszódik. Itt, a vi­lág zajától elzárva, a csupán csó­nakkal megközelíthető kolostor­ban neveli a buddhizmus tanaira leendő utódját az öreg mester. A tavaszt felváltja a nyár. A gyermeket tizenhét éves szerze­tesként látjuk viszont. A kolostor nyugalmát egy gyógyulni odaér­kező beteg lány zavarja meg: a fi­atalok ugyanis egymásba szeret­nek, és amikor a lány gyógyultan távozik, a fiú követi. Szenvedélyes szerelmük, egymás birtoklása előbb féltékenységet, majd hara­got szül. Ősz. A fiatal szerzetes immár felesége gyilkosaként tér vissza a kolostorba, nyomában két rendőr­rel. Vezekelnie kell bűneiért. Tél. A buddhista mester elvé­gezte a rábízott feladatot, mág­lyát rak, hogy rituális öngyilkos­ságot kövessen el. A kolostorba hamarosan visszatér a szerzetes, hogy felújítsa a régi buddhista ta­nokat. Fedelet ad egy szerencsét­len kisgyermekes anyukának, s amikor az a tóba fullad, befogadja a kisfiút. ... és tavasz. Ez már az új ta­vasz, az új élet ébredezése. A szer­zetes az öreg mester tanításának megfelelően neveli, irányítja utódját, a kisfiút. A Tavasz, nyár, ősz, tél... és ta­A fiatal szerzetes és a lány szenvedélyes szerelme előbb féltékeny­séget, majd haragot szül vasz című filmben látható négy évszak a főszereplő életútjának legfontosabb állomásait jelöli. Kim Ki-duk munkája az emberi élet és az ember kulcsfontosságú Az új tavasz folytatást és egyensúlyt ígér érzéseinek a története, az évsza­kok ciklusával érzékeltetve. A ta­vasz a születést és a halált hozza, a nyár a szenvedélyt, az ősz a ha­ragot, a tél pedig végre a meg­nyugvást jelenti. A ciklus az új ta­vasszal zárul, amely folytatást és egyensúlyt ígér. A Tavasz, nyár, ősz, tél... és ta­vasz a művész legszemélyesebb és legkiegyensúlyozottabb munkája. Eddigi filmjeinek középpontjában a nők és férfiak közötti kiéleződött viszony, az örökös harc állt, ezút­tal azonban mindez a háttérbe szorul. Kim Ki-duk ebben a mun­kájában a destruktív szenvedély­nek mindössze egyetlen nyári epi­zódot szentel. Túldramatizálás he­lyett a melankóliát választja; fölöt­tébb lassú tempójú képeiből ha­tártalan nyugalom árad. Az ese­mények azonban ennek ellenére rendkívül gyorsan peregnek. Kim Ki-duk csodálatosan lírai, elgondolkodtató történetét, amelyben a felnőtt szerzetes sze­repét saját maga játszotta el, szí- (Képarchívum) vesen ajánlom a figyelmükbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents