Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-11 / 82. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZŐ 2005. ÁPRILIS 11. RÖVIDEN Meghallgatás lehallgatásügyben Pozsony. A tanúk meghallgatásával folytatódik ma a Pozsonyi 2. Járásbíróságon az illegális lehallgatásról szóló per. A Sme napi­lap egyik szerkesztője és Pavol Rusko gazdasági miniszter közti te­lefonbeszélgetés rögzítéséért, illetve a törvénytelen lehallgatás le­hetőségének elhallgatásáért a titkosszolgálat három volt alkalma­zottját vették őrizetbe - Ľuboš K.-t, Ľubomír L.-t és Milan B.-t jog­köri visszaéléssel vádolják. (TASR) Tiltakozás a magas földadók miatt Trencsénteplic. A Vidék Parlamentje (V1PA) tiltakozik a föld- használati adó emelése ellen. A VIPA tegnapi közgyűlésén az el­nökség tagjai egyetértettek abban, hogy az önkormányzatok a szolgáltatások és az idegenforgalom terén éppen azoknak az ag­rártermelőknek és kisvállalkozóknak a helyzetét nehezítik meg, akik munkahelyteremtéssel némiképp javítanak a vidékiek foglal­koztatási arányán. Az önkormányzatoknak az adók emelése he­lyett a vidékfejlesztésben kellene részt venniük - áll a VIPA sajtó- közleményében. (TASR) Kórházban Michal Kováč exelnök Pozsony. Kórházba szállították a múlt héten Michal Kováč egy­kori köztársasági elnököt, akit az orvosok négy napon át tartottak megfigyelés alatt. Állítása szerint rutinbeavatkozáson esett át: az állát kellett megműteni. A 74 éves Kováč januárban hátgerincbán- talmak miatt szorult kórházi kezelésre, tavaly szeptemberben pe­dig húgycsőműtéten esett át. (TASR) 3,6 millió toleranciára Pozsony. A kormány tartalékalapjából 3,6 millió koronát kér Csáky Pál miniszterelnök-helyettes egy olyan cselekvési program idei beindítására és megvalósítására, amely a diszkrimináció, a rasszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet bármely for­máját volna hivatott megelőzni. A támogatás összesen 15 projek­tet célozna, az egyes minisztériumok különböző kormányon kívü­li szervezetekkel működnének együtt. Csáky a jogszabályterveze­tet tárcaközi egyeztetésre bocsátotta. (TASR) Felemás nárciszok napja: üresek voltak az utcák Még lehet adakozni TASR-HÍR Pozsony/Kassa. A fővárosban több mint 3,9 miihó, Kassán pedig mintegy 600 ezer koronát gyűjtöt­tek össze az önkéntesek a pénteki nárciszok napján, vagyis a rákelle­nes világnapon. Pozsonyban a ta­valyi adományokhoz képest 200 ezer koronával több, Kassán vi­szont *200 ezer koronával kevesebb gyűlt össze. Az utcák kiürültek, a legtöbben feltehetően II. János Pál temetését követték figyelemmel otthonukban és gyászoltak. Az idei kampány teljes bevétel­ének nagyságát legkésőbb április 20-áig teszi közzé a Rákellenes Li­ga. Ha felhívják a 848-as (Orange) vagy az 18 400-as (Eurotel) szá­mot, hívásukkal 30 koronával já­rulhatnak hozzá a daganatos bete­gek gyógyításához. Ezenkívül a 2629740400/1100-as számlaszá­mon is adakozhatnak egészen ápri­lis 15-ig. Humora nagyon fog hiányozni ennek az országnak Elhunyt Stano Radič TASR-HÍR Pozsony. A kormányfő és a par­lament elnöke is táviratban fejez­te részvétét a pénteken este szív- infarktusban elhunyt humorista, Stano Radič családjának. Mikuláš Dzurinda és Pavol Hrušovský is úgy véli, Radič nem pusztán hu­morista volt, hanem olyan ember, aki a humor fegyverével harcolt egy normális, tisztességes társa­dalom kialakításáért. „Poénjai, de finom és eredeti bírálatai is hiá­nyozni fognak, nemcsak mint té­vénézőnek, hanem mint politi­kusnak is” - írja Hrušovský. Stano Radič 1983 óta készített szórakoztató műsorokat a Szlo­vák Rádióban, majd később keres­kedelmi adóknál. A rendszervál­tás után rövid ideig a VPN parla­menti képviselője volt, eredeti foglalkozása szerint szociológus. A tévénézők leginkább a Markíza televízió kedd esténként sugár­zott Heti hetes című műsorából is­merhették. Stano Radič (1955-2005) (Ján Krošlák felvétele) A miniszter távozásra szólította fel államtitkárát, akinek esze ágában sincs lemondani Perpatvar az oktatási tárcánál Pozsony. Martin Frone, a kereszténydemokrata ok­tatási miniszter szerint a liberális ANO-t képviselő František Tóthnak, a szak­tárca államtitkárának tá­voznia kellene posztjáról múlt heti, a készülő közok­tatási törvényt bíráló kije­lentése miatt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Frone jelenleg arra vár, Tóth önként nyújtsa be lemondását. A miniszter szombati, rendkívüli sajtótájékoztatóján megerősítet­te, szűkítette az államtitkár hatás­körét, a közoktatás finanszírozá­František Tóth és Martin Frone. Kioktatják egymást (Pavol Funtál és Ján Krošlák felvétele) sát ezentúl a másik államtitkár, Szigeti László felügyeli majd. Tóth csupán a tudomány és a mű­szaki fejlesztés kérdéseivel foglal­kozik. František Tóth ezzel szemben nem tervezi, hogy visszalép, sőt továbbra is szeretné ellátni a köz­oktatási támogatásokkal kapcso­latos feladatait. Úgy véli, a tárca­vezető felszólítása, hogy ő mond­jon le, pusztán kellemesebbé tette a szombat délutánját. Az őt jelölő ANO is teljes mellszélességgel tá­mogatja őt. Frone állítja, már korábban, az ominózus kijelentése előtt is fon­tolgatta az államtitkár jogkörei­nek megkurtítását. Véleménye szerint Tóth aezal, hogy az utóbbi 15 év legrosszabb javaslatának minősítette a közoktatási törvény- tervezetet, egyben - politikai érte­lemben - halálos ítéletet mondott egy születő félben lévő jogi norma felett. Tóth elmondta, ugyanúgy bírál­ja Froncot, ahogy az előző válasz­tási időszakban a jelenlegi tárcave­zető bírálta - akkor még államtit­kárként - a korábbi minisztert, (s) Gál Gábor szerint Lipšicék nem dolgoznak jól, ha máris módosítani kell a rendeletet Ne az ügyfél fizessen az ügyvédnek, ha késik a tárgyalás kezdete ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha késik a bírósági tár­gyalás kezdete, az eltelt időért ne számlázhasson tiszteletdíjat az ügyvéd, javasolja az igazságügyi minisztérium, mely kidolgozta az ügyvédek jogi szolgáltatásaiért járó tiszteletdíjról szóló 2004- es kormányrendelet módo­sítását. A jelenleg hatályos nor­ma értelmében ugyanis ha a bírósági vagy más szerv által kezdeményezett tár­gyalás objektív okokból nem kezdődik el időben, egyes jo­gászok az időveszteséget is kiszám­lázhatják ügyfelüknek, ami a szak­tárca szerint nem igazságos. Objek­tív körülmény lehet például közle­kedési dugó, bombariadó, áramki­esés, betegség, vagy ha valamilyen okból a bíró nem jelenik meg idő­ben, stb. A tervezet indoklása sze­rint megengedheteden, hogy ha a tárgyalás nem az ügyvéd vagy a kli­ens hibájából kezdődik több mint fél órával később, a jogi képviselő a várakozási időért is honoráriumot kérjen. „Ez erkölcstelen” - olvasha­tó a kormány honlapján közzétett anyagban. „Nem rossz elképzelés, hogy az ügyfél ne fizesse meg a késést, ami­kor ő nem tehet róla. Csakhogy az éremnek két oldala van. Sokszor az ügyvéd sem abból a városból szár­mazik, ahol a tárgyalást tartják. Előfordul, hogy egy napig utazik, hogy odaérjen, vagy ott száll meg, és bosszantó, ha azért marad el a tárgyalás, mert a bíró nem jelenik meg. Az ügyvéd sem fejős tehén, hogy az ilyen kiadásokat zsebből fedezni tudja” - nyilatkozta la­punknak Gál Gábor ügyvéd, a par­lament alkotmányjogi bizottságá­nak tagja. Az alapgondolatot he­lyesli, szerinte sem a polgárra kell pluszterhet róni, inkább az állam­nak, illetve annak kellene kompen­zálnia az ügyvédet veszteségéért, akta kárt okozta. „Volt egy-két eset, amikor nem értesítettek bennünket időben. Elég, ha egy nappal előtte felhívnak, vagy faxon, e-mailen küldenek információt arról, hogy a tárgyalás elmarad vagy később kezdődik. Az interneten megtalál­ható az összes ügyvéd elérhetősé­ge, tehát csak bírósági hanyagság­ról lehet szó, ha a változásról nem szólnak idejében az érintetteknek” - tette hozzá az MKP képviselője. Ő egyébként nem hiszi, hogy az ilyen várakozási időt bármelyik ügyvéd kiszámlázná ügyfelének. Szerinte a javaslat egyfajta boszorkányüldö­zés a minisztérium részéről. A tiszteletdíjakról szóló rendele­tet tavaly év végén változtatták, ám a norma nem lett jobb. „Az elő­ző igazságügyi miniszter, Ján Čarnogurský rendelete korrekt volt, mindenkinek megfelelt. Ezzel szemben a mostani szerint a vesz­tes fél húzhatja az időt úgy, hogy egy koronájába se kerül, s az igaz­ságszolgáltatás késni fog. Az, hogy a dokumentumot rövid időn belül ismét meg akarják változtatni, azt bizonyítja: Lipšicék nem dolgoz­nak túl jól” - jegyezte meg Gál Gá­bor. (sza) Az interneten megtalál­ható az összes ügyvéd elérhetősége. 3 nap, 348 feketemunkás 20 ezer új alkalmazottat jelentettekbe Pozsony. Az Szél akció első há­rom napján 2466 céget ellenőriztek és 348 feketén dolgozót találtak a szociális hivatal és a munkafel­ügyelőség emberei - tájékoztatta lapunkat Martin Danko, a szociális minisztérium szóvivője. Az illegális alkalmazottak leleplezése mellett az ellenőrzés további eredménye, hogy az elmúlt héten közel 13 ezer munkaadó jelentett be új alkalma­zottat. „Ez mintegy 20 ezer újon­nan bejelentett személyt jelend’ - mondta a szóvivő. A kiszabott bír­ság összege elérte a 200 ezer koro­nát, de az ellenőrök első alkalom­mal még elnézőek voltak: gyakran csupán figyelmeztetették a munka­adót, büntetést csak a „visszaesők” kapnak. Április elsejétől a munka­adónak már a munkaviszony meg­kezdése előtt be kell jelentenie új alkalmazottját. A statisztikai hivatal nyilvános­ságra hozta az átlagkeresetre vo­natkozó februári mutatókat. A reál­bérek a legnagyobb arányban az iparban és a távközlésben emelked­tek, egy év alatt 18,5 százalékkal. A legkisebb az építőiparban volt: nem érte el a 3,5 százalékot. Opj) Martináková szerint a Szabad Fórum egyenesen eltörölné a képviselői immunitás intézményét Támogatják a mentelmi jog szűkítését, de. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlamenti képvise­lők immunitásának szűkítésével a pártok többsége egyetért, egyedül a kommunista párt ellenzi a men­telmi jog korlátozását. A Dániel Lipšic igazságügyi miniszter által előterjesztett jogszabályt azonban a Smer sem támogatja, és a koalíci­ós pártok között sem teljes az egyetértés, derült ki a Szlovák Tele­vízió tegnapi politikai vitaműsorá­ban. Pavol Minárik (KDH) szerint a mentelmi jognak csak a parlamenti munkára kellene vonatkoznia. Egyetért miniszterük javaslatával, vagyis azzal, hogy a képviselő elle­ni eljárás megindításához a rendőr­ségnek és az ügyészségnek ne kell­jen a parlament beleegyezését kér­nie, csupán az őrizetbe vételéhez. A Magyar Koalíció Pártja a keresz­ténydemokrata miniszter javasla­tánál többet is el tud képzelni. „Ha a rendőrök bűncselekmény elköve­tése közben tetten érik a képvise­lőt, akkor minden további nélkül letartóztathatnák” - ismertette az MKP elképzelését Gál Gábor. A Szabad Fórum is helyesli a mentelmi jog korlátozását, és tá­mogatni fogja a parlamentben, mondta Zuzana Martináková párt­elnök a JOJ tévé vitaműsorában. Sőt pártja egyenesen eltörölné a mentelmi jogot.,A városok, közsé­gek olykor fontosabb döntéseket hoznak, mint a parlament, a helyi képviselők pedig nem rendelkez­nek mentelmi joggal, mégis képe­sek végezni a munkájukat. Szerin­tem az immunitásnak a parla­mentben elhangzó kijelentésekre sem kellene vonatkoznia” - szö­gezte le Martináková. Vitapartne­re, Pavol Minárik (KDH) szerint azonban kormánypártnak nem il­likjavasolnia az immunitás eltörlé­sét, mert az elsősorban az ellenzé­ket hivatott védeni. Minárik elis­merte, a számvevőszék jogköreit bővítő javaslat most azért került külön törvénytervezetbe, mert ko­rábban többen állították: a mentel­mi jog szűkítését megszavaznák, de azzal nem értenek egyet, hogy a községek gazdálkodását a számve­vőszék ellenőrizze. Külön-külün talán nagyobb az esély, hogy vala­melyik törvényt elfogadják. Minárik szerint gondot okoz, hogy több honatya polgármester vagy helyi képviselő is egyben. A Sza­bad Fórum tervezete megakadá­lyozná, hogy a képviselők halmoz­zák a különböző funkciókat, ám erre a többi párt elutasítóan rea­gált. Martináková a korábbi ta­pasztalatok alapján úgy véli, sem a mentelmi joggal, sem a számvevő- székkel kapcsolatos, sem pedig a vagyon eredetéről szóló törvény- tervezetet nem szavazza meg a parlament. A képviselők mentelmi jogát al­kotmánytörvény szabályozza, így módosításhoz legalább 90 szavazat szükséges. Mivel jelenleg a törvény elfogadását nem támogatja egyet­len ellenzéki párt sem, elfogadásá­nak kicsi az esélye, (lpj, sza) A vagyonbevallás és a vagyon eredete Állítólag több párt is támogatná a közjogi méltóságok vagyon­nyilatkozatának pontosítását. A kialakult helyzetről szerintük a parlament mentelmi bizottsága tehet, mert olyan űrlapot hagyott jóvá, amelyen nem kell feltüntetni a vagyontárgyak értékét. Juraj Blanár (Smer) bejelentette, pártja javasolni fogja a nyomtatvány módosítását. Ha az említett bizottság ezt elfogadja, jövőre már a tulajdon beszerzési árát és időpontját is fel kell tüntetniük a képvi­selőknek. Blanár szerint a vagyonbevallás mellett hozzájárulhat a politikai élet tisztaságához a vagyon eredetéről szóló törvény elfo­gadása. Ez a tulajdonost kötelezné, hogy polgári peres eljárásban bizonyítsa, tisztességes úton szerezte vagyonát, (lpj)

Next

/
Thumbnails
Contents