Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-08 / 80. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 8. Fókuszban: a pápa temetése 3 A Szent Péter-bazilika altemplomában lesz II. János Pál örök nyughelye, sírját egyszerű kőlap borítja majd Három koporsóba helyezik a pápát II. János Pál holtteste a Szent Péter-bazilikában (ČTK/AP-felvétel) Vatikánváros. Alig húsz lépésre a Petrus hic est (Itt van Péter) oltárfelirattól, vagyis Szent Péter feltételezett nyughelyétől temetik el ma a vatikáni bazilika altemplomában a szombaton elhunyt II. János Pál pápát. ÖSSZEFOGLALÓNK A gyászszertartást megelőzően a néhai egyházfő arcára fehér selyemlepel kerül. Ciprusfa koporsójában melléje helyezik kis zacskóban kitüntetéseit, ólomhengerben személyes dokumentumait, és összekulcsolt kezei alá kerül a mitra, a fehér pápai süveg is. A ciprusfából készült koporsót előbb horgany-, majd mogyorófa koporsóba helyezik, majd a vatikáni grották egyik oldalkriptájában Lengyelországból hozott földbe temetik a néhai II. János Pált. Ugyanolyan egyszerű kőlap takarja majd sírját, mint amilyen VI. Pál „modern” sírköve. A vatikáni grottákba, a Szent Péter-bazilika alatti altemplomba az olasz sajtó szerint eddig 62 pápa temetkezett - pompázatos és szerény nyughelyek egyaránt találhatók itt. II. János Pál sírja már elkészült: 170 centiméter mély, 2 méter hosszú és 1 méter széles fehér „medencébe” kerül a hármas koporsó a rendkívül egyszerű boltíves cellában. Miután Piero Marini érsek, pápai ceremóniamester utolsó imád mond a halottért, fehér márványlap zárja le a sírt. A vatikáni grottákat, barlangokat még a reneszánsz korában kezdték el kiásni a bazilika alatt, bennük őskeresztény szarkofágok, a IV. századból származó templom maradványai találhatók. Közel 1200 esztendő olasz mestereinek, szobrászainak és művészeinek munkái láthatók itt, a mozaikrészleteket például Giottónak tulajdonítják. A bazilika, illetve a grották alatt egy hatalmas pogány temető is elnyúlik, amelyet az őskeresztények vettek használatukba még római üldöztetésük évszázadai során. Joaquin Navarro-Valls vatikáni szóvivő bejelentette: a temetés helyszíne azzal magyarázható, hogy II. János Pál pápa nem hagyott hátra végakaratot, ezért kézenfekvő a bíborosok döntése. A temetési szertartást, a ma délelőtti gyászmisét - amelyen jelen lesznek a bíborosok, a keleti keresztény egyházak pátriárkái - Joseph Ratzinger kardinális, a bíbo- rosi testület dékánja mutatja be. A temetésen közel kétszáz külföldi állam- és kormányfő részvételével számolnak, köztük lesz George Bush amerikai, Aleksander Kwasniewski lengyel elnök, II. Albert belga király, Jósé Luis Rodriguez Zapatero spanyol, Mihail Fradkov orosz, Tony Blair brit kormányfő, Károly walesi herceg, Maunel Du- rao Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Magyarországot Mádl Ferenc államfő, Szlovákiát Ivan Gašparovič köztársasági elnök, Pavol Hrušovský házelnök és Eduard Kukán külügyminiszter képviseli. (mti, ú) A középkorban a pápa halálhírére a tömegek gyakran nekilódultak a pápai és az egyházi javaknak Fosztogatásokat hoztak a pápai temetések PANORÁMA Róma. A pápai temetések a középkorban és azt követően is tumultusokat és fosztogatásokat hoztak Rómára a La Repubblica című olasz napilap csütörtöki összeállítása szerint. A lap visszatekint arra, hogy a középkorban a pápai halálhírre a tömegek gyakran nekilódultak „a pápai javaknak”, fosztogatásokkal téve emlékezetessé az egyháztörténelmi eseményt. Ma már inkább csak a zsebtolvajlás dívik, a Vatikánba látogató zarándokok tömegében nagy előszeretettel dolgoznak a világ minden részéből idesereglő zsebesek, a szürke hétköznapokon is. Az elmúlt napok tengernyi zarándoka tisztelgő csöndben, fegyelmezetten sorakozott, hogy végső búcsút vegyen az elhunyt egyházfőtől, de az elmúlt évszázadokban ez távolról sem volt így. A középkor és a reneszánsz századaiban, s a nem is oly távoli múltban Róma püspökének elvesztése kollektív gyászt jelentett, de egyben az Örök Város uralkodói székének megüresedését, a „reménytelenség” egyfajta kollektív érzését, amely gyakran vezetett tumultuózus jelenetekhez, rablásokhoz és fosztogatásokhoz. Gaspare Pontani római történetíró beszámolója szerint alighogy terjedni kezdett IV. Sixtus (Francesco della Rovere - 1471-1482) halálhíre az éjszakában, egész Róma felriadt a rablások zsivajára. Fiatalok rohanták meg az elhunyt pápa unokaöccse, Girolamo Riario gróf palotáját, s sáskahadként mindent elvittek, még az ajtókat és ablakokat is. Másutt százával kötötték el a főpapoktól és nemesektől a teheneket és kecskéket, szamarakat és lovakat, disznókat és ludakat, más baromfival együtt, s a sózott húsnak és a pármai sajtnak is lába kelt a raktárakból. IV. Pál pápa (Carafa grófja) halálának napján, 1559. augusztus 9-én a tömeg a tömlöcöket rohanta meg, és kivétel nélkül kiszabadította a római börtönökben sínylődő rabokat. A Capitolium dombján pedig lerombolták az egyházfő alig három hónapja emelt márványszobrát. V. Sixtus halálhírére 1590. július 11-én a Navona téren portékájukat kínáló árusok az érkező fosztogatók elől javaikat mentve menekültek el az Örök Városból. Nem késtek az ellenintézkedések sem, már a XV. század végén megerősítették a városkapuk őrségét a pápai halálhírre, s a bíborosok is részt vettek a pápai palota kincseinek és javainak megóvásában. A rablások és fosztogatások azonban már a pápák súlyos betegségének hírére is megindultak ezekben az évszázadokban. A haldokló, de még életjeleket adó III. Honoriust (Lamberti di Fiag- nano - 1124-1130) például kénytelenek voltak meg is mutatni az egyik ablakból az összesereglő népnek - amely már támadni kezdte a templomokat -, hogy ezzel akadályozzák meg a rablások továbbterjedését. A mind nagyobb méreteket öltő fosztogatásokról először különben a X. század elején történik említés, s e rablások nemcsak Rómát, hanem az itáliai püspökségeket is fenyegették - írta a La Repubblica. Eddig két csodás gyógyulást tulajdonítanak neki Rövid időn belül szentté avathatják II. HÁTTÉR Vatikánváros, A szombaton elhunyt pápa, aki több szentet avatott, mint összes elődje együttvéve, hamarosan csatlakozhat a szentek sorához. Már halálának másnapján „Nagy II. János Pálnak” titulálták, amely jelző a katolikus egyházban csakis a már szentté avatott egykori pápáknak jár. Angelo Sodano leköszönő vatikáni államtitkár volt, aki elsőként felvetette az elhunyt pápa szentté avatásának gondolatát. „Nagy II. János Pál teljes nyugalomban, a szentek derűjével” hunyt el - mondta a vatikáni bazilika előtt vasárnap délelőtt bemutatott miséjén a bíboros. A szentté avatási aktákat a vatikáni Szentté Avatási Ügyek Kongregációja állítja össze, változóan hosszú idő alatt. II. János Pál felgyorsította az eljárást, amely korábban akár évszázadokig is eltartott: a Krisztus stigmáit viselő Pio atyát 24 évvel halála után avatták szentté 2002-ben, ugyanabban az évben, mint az Opus Dei konzervatív egyházi szervezet 1975-ben elhunyt alapítóját, Maria Escriva de Balaguert. A szentté avatás útjára azonban csak akkor léphet valaki, ha igazoltan csodákat tett. A boldoggá avatáshoz egy, a szentté avatáshoz két - legtöbbször posztumusz - csodatétel szükséges. János Pált Márpedig máris II. János Pálnak tulajdonítanak két állítólagos csodás gyógyulást: egyet Mexikóban, egyet pedig Kolumbiában. Egy mexikói család állítása szerint II. János Pál csodás módon meggyógyította 1990-ben leukémiában szenvedő négyéves kisfiúkat, akiről az orvosok már lemondtak. A most 19 éves Heron Badillo családja és a zacate- casi egyházmegye egyaránt csodaként tartja számon a történteket. Heron Badillo - elmondása szerint - azután gyógyult meg súlyos betegségéből, hogy a szentatya megérintette arcát, majd megcsókolta homlokát és fejét. A család az egyházmegye püspöke, Javier Lozano Barra- gan - aki ma a Vatikán bíborosa és egészségügyi minisztere - jóvoltából kerülhetett a pápa közelébe a zacatecasi repülőtéren, a pápa második mexikói látogatása alkalmával, 1990 májusában. A kolumbiai Medellínben egy 90 éves apáca, Ophélie Trespala- cios nővér állítja, hogy a pápa 20 évvel ezelőtti áldása nyomán kigyógyult egyensúlyi problémákat is okozó, fájdalmas hallószervi betegségéből. Egyes egyházi személyek azonban figyelmeztetnek: annál korábban válhat egy pápa szentté, minél kevesebbet írt, hiszen munkáit is meg vizsgálni. Márpedig II. János Pál rengeteget írt. (pan, ú) Kálvin városa nem ereszti félárbocra a zászlókat Genf továbbra is elhatárolódik a Vatikántól MTI-HÍR Genf/Párizs. Genf, a kálviniz- mus bölcsője tegnap újra elhatárolódott a Vatikántól és nem ereszti félárbocra a zászlókat II. János Pál temetése idején. A város, ahol Kálvin János a 16. században meghirdette tanait, a protestantizmus szigorú változatát, nem tesz kivételt a helyi szabály alól, amely szerint a zászlók leeresztésével kizárólag svájci állampolgár emléke előtt tisztelegnek, és soha nem engedik félárbocra külföldi méltóságok halála esetén. Az egész kantonra vonatkozó döntést a helyi kormány ismertette. A szomszédos Vaud kanton ugyancsak megtagadta, hogy eleget tegyen a szövetségi kormány felhívásának, indoklást azonban nem tettek közzé. A hagyományosan szintén protestáns Zürich kanton ugyanakkor megadja a Bern által megkívánt tiszteletet a gyászszertartás alatt. A francia szabadkőműves páholyok kifogásolták az ellentmondást az egyházat az államtól elválasztó 1905-es törvényről való megemlékezés visszafogottsága és a magas állami vezetőknek II. János Pál pápa temetésén való részvétele között. A páholyok közös közleményükben hangsúlyozták, hogy a pápa egyházi és állami méltóságának egybeolvadása lehetőséget ad a köztársaság előtti idők hagyományainak felújítására. A lehető legnagyobb éberségre szólítanak fel egy olyan pillanatban, amikor nem fordulhat elő, hogy a plurális társadalom, amelynek építéséhez hozzájárulunk, a felekezetekre töredezés okozta megosztottságon alapuljon. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG; 14-18 FOK A Nap kel 06.18-kor- nyugszik 19.31-kor A Hold kel 06.12-kor - nyugszik 19.15-kor A Duna vízállása - Pozsony: 380, apad; Medve: 390, apad; Komárom: 350, apad; Párkány: 285, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA d23 Ma változóan napos, időről- időre felhős égbolt várható. Az ország nyugati területein erősen megnövekszik a felhőzet, délután helyenként esőre, záporra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14-18 fok között alakul. Megerősödik a déli szél. Éjszaka 10 és 6 fokos hőmérsékleti értékeket mérhetünk. Holnap sok helyütt fordulhat elő zivatar, 11 és 15 fokos hőmérsékletre van kilátás. Vasárnap némi lehűlés várható. Ma még front- mentes idő várható, de a közeledő hidegfrontot az arra érzékenyek szervezete már jelezheti. Az uralkodó hatások következtében gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak miatti vagy a migrénes eredetű fejfájás, fáradékonyabbak, aluszéko- nyabbak lehetünk. Teljesítőképességünk és reakcióidőnk jelentősen gyengülhet, ezért fokozott óvatossággal közlekedjünk. Holnap a mainál kissé kellemetlenebb hatásokkal számolhatunk.
