Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-05 / 77. szám, kedd

VII ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 5. Otthonunk A természettől nem elszakadni kell, hanem benne harmóniát, egységet kell lelnünk, akár az ősi kínai térrendezési hagyományok újjáélesztésével FENG SHUI - otthonteremtés felsőfokon Az emberek többsége han­gulatos, meleg otthonra és kulturált munkahelyi körül­ményekre vágyik. A szépség és a kényelem biztonságá­nak azonban sokszor ellent­mond a nyugati kultúra diszharmonikus épületei­nek tömege. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A feng shuival, azaz az ősi kínai térrendezés művészetével egyre többször találkozhatunk publikáci­ók, riportok útján. Ma már hazánk­ban sem ritka, hogy irodák, üzlet- helyiségek, magánlakások beren­dezését, átalakítását feng shui szak­értőre bízzák. A hatás nem egy eset­ben megdöbbentő. A feng shui se­gítségével még egy rossz fekvésű, beosztású épületből is harmonikus munkahelyet, otthont lehet vará­zsolni a lakberendezés egyszerű kelléktárának segítségével. Ezért nincs mitől idegenkedni az első hal­lásra talán kissé misztikusnak tűnő keleti lakberendezés filozófiájától. Ha szükséges, néhány ésszerű vál­toztatással mi magunk is képesek vagyunk plusz energiaforrást adó otthont teremteni - csak el kell sajá­títanunk a feng shui látásmódját. A feng shui kínai szó, pontos for­dításba jelentése: szél és víz. A feng shui mesterek közel háromezer év­vel ezelőtt meghallgatták a vidék üzenetét, a szél susogását és a víz áramlását, mielőtt kijelölték a leen­dő település helyét. Ez az ősi szer­tartás engedi éreztetni a feng shui fő törekvését: a természettől nem elszakadni kell, hanem benne har­móniát, egységet kell lelnünk. A kí­naiak szerint a esi (erő, energia) mindent áthat, mindent összeköt. Otthonunk is önálló lény, akivel“ megosztjuk életünket egymást köl­csönösen befolyásolva. Tapasztalhatjuk, hogy a tárgyak­nak is van „lelkűk“. Melyikünk ne kötődne egy szép festményhez, egy régi, talán nem is működő faliórá­hoz, vagy a nagyitól örökölt, rég megvakult tükrös szekrényhez, még ha ezek a holmik csupán szá­munkra értékesek. Ha otthonunk ezekkel a tárgyakkal van ízlésesen berendezve, hazaérve kellemesen fel tudunk töltődni. Hasonlóan egy túlzsúfolt, rendetlen iroda kényel­metlen székekkel, nem megfelelő világítással rontja az ott dolgozók munkakedvét. Rajtunk áh tehát, hogy lakásunk, irodánk negatívan vagy pozitívan befolyásolja kedély­állapotunkat, ami végső soron éle­tünk egészében is érezteti hatását. A csit tudatosan erősíthetjük az ősi, szent kínai okiraton (Ji Csing- en) alapuló págua térkép alapján. A négyzet formájú térképet küenc egyforma mezőre osztották, kö­zéppontján a Föld helyezkedik el, a többi az emberi élet egy-egy leg­féltettebb értékét szimbolizálja (gyermek, szerelem, egészég, hír­név, tudás, gazdagság, utazás, kapcsolatok). A Föld körüli trigramok mindegyike képvisel egy ősi elemet (pl. az Egészség a fa elemnek felel meg). Az egymás melletti területek színei harmoni­zálnak, ill. egymásba mosódnak (pl. az Egészséget szimbolizáló zöld és kék szín sötétedik a hozzá képest lejjebb lévő Tudás területé­re érve, de világosodik a feljebb ta­lálható Gazdagság színeiben). A térkép használatakor első lépés­ben határozzuk meg lakásunk alaprajzát, majd idomítsuk hozzá a pákua térképhez. Ha nem négy- szögletes az alaprajz (mert laká­sunk U, L vagy más alakú), akkor a hiányzó részeket érdemes megerő­sítenünk, hogy a esi természetes áramlását biztosítani tudjuk. Vegyünk egy konkrét példát! Há­zunk „L“ alakú, ha kiegészítjük négyzetre, akkor a bejárat felől nézve hiányzik a szerelem és há­zasság területe. Aki ilyen épület­ben él, gyakran társtalan, nem ta­lál magának megfelelő partnert, sokszor csalódik. Nem muszáj azonban költséges építkezésbe kezdeni, egy-két változtatás is mozgásba hozhatja a csit. Siker, Gazdagság vörös, kék, bíbor Egészség. Csatád zöld. kék fa Pákua-térkép. A pákua térképet a bejárat felőli oldalról kell néz­ni. Minden területnek megvan a saját színvilága. A Föld melletti­ek még egy-egy elemet is képviselnek. Kerti tavakat, főleg dísztóként, már az ókorban is létesítettek, és azóta is a kert kialakításának egyik hangsúlyos eleme Ma már nem luxus a kerti tó, könnyen teremthetünk vízparti környezetet SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Napjainkban, agyonurbanizált világunknak egyre többen hátat fordítanak, és visszamenekülnek egy természetesebb környezet­be. Aki teheti kertes házba, par­kosított lakóterületre költözik az úgymond kényelmes városi la­kásból. Ha pedig egy mód van rá, akkor vízparti környezetet választanak. Vízpartot manap­ság minden kertben létrehozha­tunk, amennyiben rászánjuk ma­gunkat egy kerti tó kialakításá­ra. Cikkünkben a kerti tavak vi­lágában való eligazodás mellett, szeretnénk a tényleges tóépítési munkákhoz is segítséget nyújta­ni. A kerti tavak alatt zömmel a mesterségesen kialakított, a kert díszítésére, vagy valamilyen víz­gazdálkodási célra szolgáló, ki- sebb-nagyobb szabad felszínű vízzel telt medencéket értjük. Nagyon kevés helyen, főleg ma­gas talajvízszintű, vizenyős terü­letű telkeken találunk eredetileg meglévő tavat. A kerti tavak nagy részét azonban csak újólag, az általunk elképzelt kertrészen alakítjuk ki. Kerti tavakat, főleg dísztóként, már az ókorban is lé­tesítettek, és azóta is a kert kiala­kításának egyik hangsúlyos ele­me. Napjainkban pedig a termé­szetes környezetet utánzó tavak a divatosak. A fentiek alapján, tehát díszta­vakra és vízgazdálkodási felada­tot ellátó „haszontavakra“ oszt­hatjuk a kerti tavakat. A díszta­vak tovább csoportosíthatók, ún. mérnöki tavakra, mint például egy köztéri szökőkút csobogóta­va, vagy a játszótéri sekély be­tonmedence. De mérnöki tavak, a kertünkben található, hasonló feladatot ellátó, körzővel-vonal- zóval tervezett, építőanyagokból készített, főleg az épület esztéti­kai összhatását befolyásoló kis tavak is. Ugyancsak mérnöki ta­vak közé sorolhatjuk a kerti für­dőmedencéket is. A mérnöki tavak jellemzője, hogy bennük ivóvíz-minőségű víz található, melynek minőségét vízgépészeti berendezésekkel igyekszünk az eredeti állapotá­ban fenntartani. Emiatt nem sok közük van a természet-közeli ta­vakhoz. Mérnöki jellegű kis me­dencék - akár a télikert, a terasz díszítésére - különféle műanyag­okból egy darabban előregyártva is készülhetnek. Ezeket a párszáz literes medencéket a helység pá­rásításától kezdve a miniatűr er­dei biotó kialakításáig széles kör­ben felhasználhatjuk. A hozzájuk illeszthető gépészeti technológia a jelenkor összes műszaki vívmá­nyát tartalmazza, csak a pénztár­cánk szabja meg, hogy mit vará­zsolunk kertünkbe ezekkel a mi­niatürizált tavacskákkal. Ezzel együtt kialakításuk és működte­tésük inkább az épületgépész szakma keretén belül marad, ezért is tekintjük ezeket mérnöki .berendezéseknek. A kevésbé kötött formájú, épí­tőanyagukkal nem díszítő me­dencéket, tavakat nevezzük dísz­tónak. Régebben ezeknek a ta­vaknak a medrét kiásták, majd többé-kevésbé vízzáró agyaggal burkolták, és persze folyamato­san utántöltötték, mert a vizük elszivárgott. Ahol a közelben fo­lyik egy patak, annak vizét elgá­tolva vagy átszivattyúzva is ve­zethetünk vizet a hasonló módon kialakított tavakba. Az időjárás­nak kiszolgáltatva azonban, na­gyon nehezen lehet bennük ál­landó vízszintet tartani, és ezzel együtt a tó léte is eleve bizonyta­lanná, válik. Ugyanez a buktató­ja a természetes talajvíz tavak­nak is, ugyanis a vízutánpótlá­suk, természetes módon nem megbízható, ezért gyakran kiszá­radnak. Napjainkban azonban rendel­kezésre állnak különböző mű­anyagokból készült, vízzáró fóli­ák, melyek alkalmazásával töké­letesen vízzáróvá tehetjük tava­inkat. Ezért ma már egyszerű földmunkával és valamelyik víz­záró burkolat alkalmazásával könnyen kialakíthatjuk az ízlé­sünknek megfelelőt. Persze ez csak az első lépés, mert azokat berendezni, működésüket folya­matosan fenntartani rengeteg to­vábbi munkával jár. Ezeket a te­vékenységeket azonban saját magunk - hála a modern anya­goknak - tökéletesen el tudjuk végezni. A pusztán esztétikai értéket képező dísztavakon kívül renge­teg, a víz felhasználásához kap­csolódó funkciót látnak el az-, ún. vízgazdálkodási (haszon) tavak. Például csapadék és öntözővíz­tározás, tűzoltóvíz biztosítás, szennyvíz utókezelés, halastó, fürdő- és sporttó. Ezeket a fel­adatokat a közművekkel el nem látott területen található ingatla­nok esetében általában egyszer­re kell ellátnia egy ilyen „haszontónak“. Ezek a tavak 50- 1000 m2 vízfelületűek, és 1-2 m mélyek, tehát igen különböző méretűek lehetnek. A bennük tá­rolt jelentős víztömeget részben a csapadékvíz tárolásával, rész­ben mesterséges (fúrt kutas) víz­ellátó rendszer segítségével biz­tosíthatjuk. A kisebb tavakat a házi vízellátó rendszer is táplál­hatja Amennyiben a természetes ál­lapothoz igen közel álló tavat kí­vánunk építeni, akkor ún. biotavat alakítunk ki. A biotavakat a természetes biológi­ai egyensúly megteremtésével, és az egyensúlyi állapotnak - mi­nél kevesebb mesterséges be­avatkozással való - fenntartásá­val működtetjük. Ezt a nagyobb méretű tavak esetében könnyebb elérni. A kisebb tavak biológiai egyensúlyát a ma már sok helyen beszerezhető, különböző márká­jú, de lényegében azonos elven működő víztisztító rendszerek­kel biztosíthatjuk. A mellékletet szerkeszti a reklámosztály. Reklámmenedzser: Kis Péter, tel.: 0905/413 623, felelős szerkesztő: Lőrincz Adrián. Levélcím: Otthonunk, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 242

Next

/
Thumbnails
Contents