Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-05 / 77. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 5. H Otthonunk Közvetlen lakástámogatásra 4-4,5 milliárd korona áll rendelkezésre dotáció, illetve alacsony kamatozású hosszú lejáratú hitelek formájában. Növekvő építési kedv mutatkozik országszerte „A szlovákiai pályázók az egyik legjobban felkészültek. ” (Somogyi Tibor Felvételei) Az ország gazdasági teljesítőképességének növekedése kedvező hatással van az új építési beruházások számának alakulására is. A CONECO szakvásár kapcsán az Állami Lakásfejlesztési Alap nyújtotta lehetőségekről, illetve az építőipar fejlődési tendenciáiról Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési tárcavezetővel beszélgettünk. INTERJÚ Mire számíthatnak mindazok, akik az alap nyújtotta lehetőségeket kívánják kihasználni? Az Állami Lakásfejlesztési Alap a tavalyi évhez hasonlóan idén is 7-7,1 milliárd korona fölött rendelkezik. Mivel a jelzáloghitel állami részről történő támogatása megszűnt - ennek oka pedig abban keresendő, hogy az elmúlt fél évben nagyban csökkentek a banki kamatok, miközben a bankok egyre kedvezőbb termékekkel állnak elő az alapban található pénz három részre osztható. Az elsőbe az a mintegy egymilliárd korona tartozik, főképp bérlakások építésére, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére, illetve a panelházak szerkezeti hibáinak felszámolására igényelhető dotációként. A következő két csoportot a lakásfejlesztésre, illetve a lakástakarékoskodás prémiumának kifizetésére fordítható összegek képezik. Közvetlen lakástámogatásra tehát 44,5 milliárd korona áll rendelkezésre dotáció, illetve alacsony kamatozású hosszú lejáratú hitelek formájában. Változtak-e a támogatás megszerzésének feltételei? Alapjában véve nem változtak, hiszen ezeket a Lakásfejlesztési Aiaprói szóló törvény szabályozza. Ennek egyik lényeges pontja, hogy a kérvényeket az alap a beérkezés sorrendjében bírálja el, és ezeket mindaddig fogadja, amíg a költségvetésében az igények kielégítésére szükséges pénz található. Milyen az érdeklődés idén? A bérlakás-építők és az egyéni építők részéről is egyaránt rendkívül nagy; úgy néz ki, hogy három hónap elteltével le fog kelleni állítanunk a kérvények fogadását. Jellemző volt ez a korábbi évekre is? A támogatás iránti igény mindig összefügg az általános gazdasági helyzettel. A lakásépítés során a községek vagy a fizikai személyek is nagy terhet vesznek magukra, és előbb mindig mérlegelik, hogy képesek lesznek-e húsz-harminc éven keresztül törleszteni a hitelt, illetve meg tud- nak-e hosszú távon is felelni azoknak a kötelezettségeknek, melyek a szerződésből fakadnak. 2004 második felétől nagy arányú fellendülés tapasztalható a kérvények számát illetően, ami annak tudható be, hogy a gazdasági fellendülés kezdi érzékeltetni a hatását a lakosság bevételei szintjén is. Egyre többen merik vállalni a hosszú távú teher kockázatát, és ez a trend a jövőben is növekedni fog. Ön szerint miképpen lehet egyensúlyt teremteni az egyre növekvő kereslet és a kínálat között? Úgy, hogy a jövő évben valószínűleg emeljük a kamatokat, de ezek sem lesznek túl magasak. A jegybank kamata jelenleg három százalék körül mozog - ez pedig már nem akkora teher, amely jelentősen megterhelné a családok költségvetését. Mennyire lehet a gazdasági növekedés letükröződését régiókra bontani? Egyértelműen Pozsonyban és környékén érezhető leginkább az, hogy a gazdaság fejlődése nyomán a lakosság bevételei is felszálló ágba kerültek. Pozitívumként értékelhető, hogy a főváros mellé kezdenek felzárkózni a nagyszombati, nyitrai, zsolnai és trencséni térségek is. Bizonyos élénkülés tapasztalható Kassán és környékén is. Mely térségek képviselik az ellenpólust? Egyértelműen a besztercebányai kerület, annak is a déli része - például a nagykürtösi járás. Arányaiban és abszolút értékben mérve is innen érkezik a legkevesebb pályázat. A jövőben fokozott figyelmet kell szentelni a térségbe irányuló beruházásoknak. Mit lehet tenni a térség felzárkóztatása ügyében? A kormány hozott egy olyan döntést, hogy nagy beruházásokhoz állami támogatást, ösztönzést csak azokban a régiókban nyújt, ahol lényegesen nagyobb a munkanélküliség aránya, mint az országos átlag. Elsősorban tehát Közép-Szlovákia déli része, illetve Kelet-Szlovákia jön szóba. Említette a panellakások konstrukciós hibáinak a felszámolására igényelhető támogatást; ez az ország lakótelepeinek jelentős hányadát érinti. Kik és milyen módon juthatnak hózzá? Tudni kell, hogy ez esetben nem azokról a hibákról van szó, amelyeket a tulajdonosok okoztak azzal, hogy elhanyagolták a karbantartást vagy más módon kárt tettek az építményben. Olyan hibák kiküszöbölésére kérhető ez a támogatás, melyek az építés során keletkeztek - például nem megfelelő műszaki eljárás alkalmazásával, vagy az építőanyag rossz minőségéből kifolyólag. Gondolok itt elsősorban az erkélyek vagy a panelelemek összeillesztésének szerkezeti hibáira, vagy a tetők szigetelésére. Összesen huszonkét olyan típushiba létezik, amelyek kijavítására támogatást nyújtunk Kik pályázhatnak ez esetben? A panelházak tulajdonosai - tehát az e célból alakult közösségek, de pályázhat a község, illetve az ezzel megbízott gondnok vagy lakásszövetkezet is. A dotáció a jogosult költségek ötven százalékának megfelelő nagyságrendben igényelhető, miközben a maximális költség 450 korona lehet négyzetméterenként. A Lakásfejlesztési Alap ugyanakkor a költségek nyolcvan százalékának megfelelő nagyságrendben húsz éves lejáratú hitelt nyújt e célra, 2,7 százalékos kamattal. A maximum ez esetben nyolcezer korona lehet négyzetméterenként. Ugyanakkor létezik egy harmadik, egyre népszerűbbé váló megoldás is, melynek keretében a tárca kezességet vállal a szerkezeti hibák felújítására felvett kölcsönért a pénzintézetnél. Valóban létezik egy harmadik eszköz is, melynek népszerűsége egyre növekszik; ennek lényege az, hogy a Szlovák Kereskedelmi Bankkal együttműködve bankgaranciát vállalunk, mégpedig háromszázezer korona értékben lakásonként. Építési szakemberek szerint a panellakások szerkezeti hibái abból erednek, hogy a múlt rendszerben nem megfelelő körültekintéssel építették fel ezeket. Valóban így van ez? Tény, hogy a múlt rendszerben e téren sok mulasztás történt, és ez néhány évtized elteltével óhatatlanul érzékelteti a hatását. Csehországban is küzdenek hasonló gondokkal, és az állam ott is támogatás formájában nyújt segítséget; Magyarországon tudomásom szerint ilyen jellegű támogatás nem igényelhető. Meg kell jegyezzem: a dotáció az állami költségvetést terheli, tehát nem Európai Uniós forrásokból származik. Március elején Prágában találkoztak az EU tagállamok építésügyi tárcáinak vezetői. A központi téma a „panelrengetegek” rendezésének ügye volt. Milyen megállapodás született? A lakótelepek problémája nem kimondottan közép- és kelet-európai fenomén; hasonló a helyzet például Spanyolországban és Portugáliában is. A prágai találkozón a hangsúly a revitalizáción volt. Megállapodás született arról, hogy a jövőben komplex programok segítségével próbáljuk emberközpontúvá tenni ezeket a lakótelepeket. Gondolom, elsősorban az Európai Unió forrásaira támaszkodva. Részben. E téren három forrásra lehet támaszkodni: az ott lakók saját forrásaira, az állam, illetve az önkormányzatok - tehát a felsőbb közigazgatási egységek, illetve a városok és falvak - költség- vetésére, harmadrészt pedig az Európai Unió szerkezeti alapjaiban található összegekre. Ez utóbbira támaszkodva főképp a közterületek felújítása, valamint szociális programok megvalósítása jöhet számításba. Miképp valósulna meg mindez a gyakorlatban? Elsősorban parkok, játszóterek létesítésére kell gondolnunk, de az olyan lakótelepeken, ahol magas a drogfogyasztó fiatalok aránya, átnevelési jelleggel programokat szervezhetnének nekik, esetleg szociális dolgozókat alkalmazhatnának. Arra, hogy a strukturális alapokból például épületek hőszigetelésére igényeljenek támogatást, nem nyílik lehetőség. Mikor valósulhat meg mindez a gyakorlatban? Idén le kell zárni az európai stratégiai keretterv kidolgozását, valamint a szerkezeti alapokra vonatkozó rendeletek és az EU költségvetésének a 2007-2013 közötti időszakra szóló tervezetének a jóváhagyását. Ezt követően jövőre kerül sor a nemzeti stratégiai kerettervről és az operatív programokról szóló tárgyalásokra; ha tehát a tagállamok a strukturális alapok segítségével akarják ezt a programot megvalósítani, még idén el kell készülnie az alapprogramnak, 2006. pedig a tárgyalások éve lesz. Milyen pozitív változásokra számíthatunk az említett időszakban? Nagyon fontos megemlíteni, hogy 2007-től a szerkezeti alapokban található összegek nagyságrendje az eddigieknek körülbelül a két-háromszorosára fog emelkedni. Jó esély van tehát arra, hogy a közösségi célokat szolgáló épületek - például az iskolák, a kultúrközpontok, illetve az egészségügyi intézmények - felújítása során ebből a jelentős forrásból is merítsünk. Ennek előfeltétele persze az, hogy az érintetteknek pályázniuk kell - mégpedig időben, kellő szakértelemmel. Az Ön megítélése szerint milyen szinten vannak az önkormányzatok és az intézmények képviselői e téren? Mennyire tudják kihasználni a kínálkozó lehetőségeket? Az utóbbi két évben e téren rendkívül jelentős változás állt be, ami egyrészt annak tudhat be, hogy információs kampány folyt a lehetőségek megismertetése céljából. Az érdeklődés a szerkezeti alapok nyújtotta lehetőségek iránt messzemenően meghaladja az elképzeléseimet; több operatív program esetében például már le kellett állítanunk a pályázatok fogadását. Összességében tehát elégedett vagyok, bár a regionális különbségek e téren is megmutatkoznak; ezt további iskolázások szervezésével próbáljuk felszámolni. Elmondhatom, hogy az újonnan csatlakozott EU- tagállamok közül a szlovákiai pályázók az egyik legjobban felkészültek. Az építésügyi minisztérium védnökséget vállalt a napokban zajló CONECO-vásár fölött. Az idei, sorrendben a 26. évfolyam már EU-ba tartozás jegyében zajlik. Milyen kihatással volt a taggá válás az ország építőiparára nézve? A CONECO nagy múlttal és komoly szakmai presztízzsel rendelkező vásár, ezért természetes volt, hogy a tárca idén is védnökséget vállalt fölötte. A nagyközönség számára főképp a Lakásfejlesztési Alap kiállító-területe lesz érdekes, míg a szakmai közönséget minden bizonnyal a panelházak szerkezeti hibáinak felszámolásáról, illetve a felújítás és karbantartás mikéntjeit tárgyaló nemzetközi konferencia fogja vonzani. Ami az építőipar egészét illeti, elmondhatom, hogy 2000-től egyfajta fölfelé évelő pályán fut; ezt bizonyítja, hogy egyre több a beruházás, tavaly például mintegy öt százalékos növekedést lehetett elkönyvelni az előző évhez viszonyítva. Az előrejelzések szerint ez a növekedés idén öt-tíz százalék között mozoghat. Ebben egyértelműen megjelennek az EU-hoz történt csatlakozás előnyei, és az, hogy az ország versenyképessége az elmúlt két évben javult. A politikai helyzet stabilizálódását követően az ország kedvelt beruházási célterületté vált, és ennek hatása az építőiparra kivetítve jelentős; növekszik a magánszemélyek beruházási, építése kedve, de a külföldi beruházók száma is növekszik. Fontos tényező, hogy általában hosszú távú beruházásokról van szó, amely hosszú távon kihatással lesz a lakosság életszínvonalára is.
