Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-05 / 77. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 5. 16 Agrárkörkép - hirdetés A talajok termőképességének fenntartása, a talajok szervesanyag-tartalmának szinten tartása vagy növelése megoldható a zöldtrágyanövényekkel A költségtakarékos zöldtrágyázás elemei A mezőgazdasági termények kedvezőtlenül alakuló értékesítési árai, az értékesítési nehézségek, az intervenciós felvásárlás elhúzódása következtében a szorító gazdasági viszonyok közé került termelők számára fontos hangsúlyt kapnak a költségtakarékos megoldások. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az Európai Unióban a zöldtrá- gyanövényeket nagy tömegben termelik, s ez a gyakorlat támogatást is élvez. Nálunk a zöldtrágyázás sokáig csak felesleges költségszaporításnak számított. Az évek során feltárt kedvező tapasztalatoknak köszönhetően azonban ez as módszer hovatovább nálunk is meghonosodni látszik. Annál is inkább, mert a „Helyes gazdálkodási gyakorlat“ sok új alkalmazást javasol és követel meg a termelőktől a szántóföldi növénytermesztésben. A talajok termőképességének fenntartása, a növénytermesztésben a vetésváltásra vonatkozó szabályok betartása, a talajok szervesanyag-tartalmának szinten tartása vagy növelése, a jó talajszerkezetről való gondoskodás mind megoldható a zöldtrágyanövényekkel. És persze számolni kell velük a művelés minimális szintjének megtartása terén, és a gazdaság területeinek rendben tartása érdekében is. A rövid, ül. hosszú nappalos és a semleges zöldtrágyanövények helyes megválasztása lehetőséget kínál arra, hogy a nyáron betakarított növények tarlómunkái után a megfelelő - és munkaszervezési szempontból is legalkalmasabb - időben gondoskodjunk a talajok mielőbbi növényborítottságáról. A keresztesvirágúak - olajretek, mustár - rövidnappalos növények, ezért vetésidejük a nyárvégi időszakban esedékes. Pl. a júliusban elvetett, rövid nappalos mustár - ha van elég csapadék - szépen kikel ugyan, de a vegetáció nem nő meg, generatív és fejleden marad. így a kívánt vegetatív tömeget és talajszerkezet javító gyökérmennyiséget nem képes megtermeli. Ugyanakkor a hosszú nappalos facélia viszont minden időszakban sikeresen vethető, szépen díszük, jó borítottsá- got ad, és nagyon igénytelen növény. További lehetőséget kínál az olajretek, a pohánka, a bíborhere, takarmányrepce vetése és a belőlük létrehozott zöldtrágyakeveré- kek, amelyeket az adott terület talajviszonyaira adaptáltan kell alkalmazni. Az egynyári zöldtrágyanövények alkalmazása esetében nem szükséges az állomány őszi beszántása. Ehhez a technológiához mindenütt nagyon alkalmas növény lehet a lágyszárú mustár. így, a lefagyott, lesárgult szármaradvány révén egészen tavaszig megmarad a ta- lajborítottság, amely gátolja a víz- és széleróziót, megőrzi a talaj nedvességtartalmát. Tavasszal viszont a módszernek köszönhetően elmaradhat a költséges magágy-előkészítő munka, és tárcsás rendszerű direktvetőgéppel - amely elvágja a gyenge szármaradványokat - egy menetben elvégezhető a vetés. Pl. mustár zöldtrágya-elővetemény után mulcsba vetett cukorrépával vagy facélia mulcsba vetett kukoricával már jó eredményeket értek el. A zöldtrágyanövény jótékony hatása ebben az esetben a talajbo- rítottság, gyomelnyomás formájában, és főként a talajban hagyott - és ott elbomló - gyökértömeg kapcsán érvényesül. A mikrobiális tevékenység a talaj melegedésével egyidejűleg megindul. Ennek szabad szemmel látható egyértelmű jelei vannak, hiszen a talaj színe sötétebbé válik, és tapinthatóan jó szerkezetű lesz, (Illusztrációs felvétel) ami a biológiai élet beindulásáról árulkodik. A földigiliszták megjelenése szintén a talajélet megindulásának kezdetét jelzi. Ugyanakkor eltűnnek, ha túl alacsony a talaj nedvesség- vagy szervesanyagtartalma, hiszen utóbbi szolgál számukra táplálékul. A felszínen jól látható járataik vannak, és ürülékkupacok jelzik aktivitásukat. A mikroorganizmusokkal közös szántóföldi tevékenységük révén képesek a tarlómaradványokat a növények számára felvehető állapotba hozni. Járataik gravitációs pórusokként funkcionálnak, ami segíti a talaj levegőzését, és a csapadékvíz mélyebb rétegekbe vezetését. A talajok egyik veszedelmes állapotát, a tömörödöttséget kiváló hatékonysággal képesek megszüntetni. A zöldtrágyanövény vetését a lekerülő fővetés után végezik. A mustár és az olajretek száraz körülmények között is elvethető, hiszen az olajos mag károsodás nélkül elfekszik a talajban a csapadék érkezéséig. Ausztriában és Németországban egyszerű, kevés menetszámmal végzett költségkímélő megoldásokat alkalmaznak a gazdák. A házilag magtartállyal felszerelt grubber vagy a korszerű, függesztett, repítőtárcsás műtrágyaszóró is látható vetési munka közben. A csúcstechnikát jelentő direktvető gépek pedig természetesen a minőségi munkát szavatolják. Az istállótrágyázás költsége természetesen 4 évre oszlik el, valamint számolni kell gyomosodást okozó hatásával. Ezzel szemben a zöldtrágya gyomelnyomó, nincsenek szállítási, szervezési költségek, hatása pedig kevés N-műtrágya kiszórásával szinte teljesen azonos értékű. A „Helyes gazdálkodási gyakorlat” szabályzórendszere fokozatosan rákényszeríti majd a termelőket egy költségtakarékos zöldtrá- gyázási gyakorlat alkalmazására nálunk is. (w-mh) A búza és a rozs keresztezésének a terméke A triticale termesztése ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A triticale a búza és rozs keresztezéséből származó hibrid, amelyet a világon csaknem félmillió hektáron termesztenek. A növény egyformán értékes takarmánygabonaként és kenyérgabonaként, de elsősorban takarmánygabonaként veszik számításba. A beltar- talmi értékét tekintve főleg fehérjetartalma jelentős. A szem fehérjetartalma a környezettől, évjárattól és a talajtól is függően általában 14-18% közötti. A triticale céltudatos nemesítés útján jött létre. A búza és a rozs keresztezésének a terméke. A búzát és a rozsot már nagyon régóta keresztezték egymással, de a triticale gyakorlatilag az 1950-es években jött létre. A triticale alaktaniig a búza és a rozs között átmenetet képez. Szára a rozshoz hasonlóan magas. Kalásza hosz- szú, elkeskenyedő, oldalról nézve a rozshoz, élőiről nézve pedig a búzához hasonlít. A külső pelyva hosszú szálkát hord, mint a rozs és öntermékenyülő, mint a búza. Szemtermése nagy, kissé ráncos, töppedt, fakó színű és a rozshoz hasonlít. Fehérje tartalma átlagosan 18% körüli. A triticale éghajlatigénye a rozséhoz hasonló. Ezért elsősorban a rozstermelő körzetekben, de csak a jobb homoktalajokon és a közepes búzatalajokon termeszthető gazdaságosan. Gyenge talajokon a rozs többet terem, jobb talajokon pedig a búza ad magasabb hozamot. A triticale, igényeit tekintve általában a rozshoz áll közelebb, nem a búzához. A termesztése lényegében azonos a búza és a rozs termesztésével - főleg a rozstermesztés agrotechnikai irányelvei kell betartani. A tápanyagellátásban is azonos irányelveket kell követnünk, mint a búzánál, vagy a rozsnál. Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati eredményekkel, célszerű a fajlagos tápanyag-igényének megfelelő NPK hatóanyagot adni a triticale alá. A fajlagos tápanyagigény 100 kg termés és a hozzátartozó melléktermékek biztosításához: 2,53 kg N, 1,25 kg P2O5 és (Illusztrációs felvétel) 1,40 kg K20, amely 5,18 kg vegyes - NPK - hatóanyagnak felel meg. A gyakorlati trágyázás során - mivel többet terem a rozsnál - több tápanyagot igényel, mint a rozs és kevesebbet, mint a búza. A talajelőkészítés úgyszintén azonos a búza és a rozs talajelőkészítésével, csak a magágy minőségére igényesebb azoknál. A triticale-vetőmag előkészítésére és vetésére nagy gondot kell fordítani, főleg a vetőmag gyengébb csírázóképessége miatt. Nagyon fontos a korai vetés, általában a rozzsal egyidőben vethető. Kenyér- és takarmánygabona céljára szeptember közepétől szeptember; ha zöldtakarmányozásra vetjük, már szeptember elején is elvethető. Gabona-sortávolságra, 4-5 cm mélyre vessük. A szükséges vetőmagmennyiség: 4,9-5,1 millió csíra/ha. Ez a csíraszám - a gyenge csírázás, vagyis a több vetőmag miatt - kb. 230-260 kg/ha körüli vetőmagnak felel meg. Ezerszem- tömege 43-45 g. Különösebb ápolást nem igényel, illetve azonos a búza és főleg a rozs ápolásával. Betegségei a lisztharmat, rozsszárüszög, fuzá- rium és az anyarozs, amelyek ellen gombaölő szerekkel védekezhetünk. A kártevők közül a drótféreg, a kendermagbogár, a gal^o- nalegyek és a gabonapoloskák fordulnak elő. Ezek ellen talajfertőtlenítéssel védekezhetünk. A rozs és a búza után érik. Aratása - hosszú szalmája miatt - inkább a rozshoz hasonlít. Egyébként nem pereg, de cséplése nehézkesebb, mint a többi gabonaféléé, mert a kalászorsó erősen töredezik. (w-sz) OLAJREPCE krytonos štvorzubý REPCEORMAN YOS TALSTAR 10 EC, 0,1 l/ha blyskáčik repkový \ A- fénystabilitás- hosszútávú hatás- rendkívül kedvező ár REPCEFENYBOGAR FURY 10 EW, 0,075 l/ha- méhekre rel. ártalmatlan, légi permetezésre is alkalmas megbízható- alacsony adagolás- csökkentett ár!!! TALSTAR és FURY Tandem, amely bizonyított!,- „Egy" összegért két 100%-os kezelés,- Egyetlen szóval: GAZDASÁGOS F&N Agro Slovensko, s.r.o., Rožňavská 34, 821 04 Bratislava Tel.: 02/43 42 99 03, Fax: 02/43 42 99 36, http://www.fnagro.sk , www.fnagro.sk agro BP-5-10519 AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1
