Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-04 / 52. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 4. Kertészkedő 17 A füvesítési termesztési technológia alkalmazásának előnyei és hátrányai a szőlő- és gyümölcstermesztésben jó talajtakaró gyep? A gyepesítés a védekezés jó kiegészítő eszköze lehet (Illusztrációs felvétel: Zsáki) Holnap Kürtön ismét borversenyt rendeznek Hagyományos kóstolgatás és szakmai megmérettetés Milyen a Legutóbbi számunkban a füvesítéses termesztési technológiát mutattuk be. Az alábbiakban a módszer növényvédelmi vonatkozásaira mutatunk rá. RACSKÓ JÓZSEF Figyelemre méltó a gyep növény- védelmi vonatkozása is, mivel a szőlőben szürkerothadás ellen bizonyos esetekben nem ismertes igazán hatékony kémiai védelem, a gyepesítés a védekezés jó kiegészítő eszköze lehet. Ugyanis egyrészt megköti a nyári csapadékot, így kevesebb víz áll rendelkezésre, tehát kisebb a bogyók duzzadásának és felrepedésének esélye. Másrészt csökkenti a vegetatív növekedést, s ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a lombozat szellősebb marad. Továbbá a tápelemek felvehetősé- gének kiegyenlítettebbé válása miatt kisebb az elrúgás és a klorózis vagy a fürtkocsánybénulás esélye. Ezenkívül télen mérsékli a talaj át- fagyását, valamint bizonyos esetekben lehetővé teszi a szerves trágya kiküszöbölését. A fű a gyümölcsös talajának szervesanyag-szükségle- tét jórészt biztosítja elhaló gyökérzetével és a kaszálékkal. Mélyen korhadó gyökérzete folyamatosan lazítja a talajt, ellátja tápanyaggal, mikroelemekkel. Rendszeres kaszálással a gyümölcsös szellőzése is jó. Végül, de nem utolsósorban, a nagy csapadékú vagy öntözött területek magas fűhozama állati takarmányként is felhasználható. Csak öntözött termesztésben A fűtakaró azonban köztudottan többlet vízigényt támaszt a gyümölcsösökben, ezért füvesítés csak öntözéses termesztésben vagy olyan helyen valósítható meg és tartható fenn, ahol az évi csapadékmennyiség eléri a 700-800 millimétert. A csapadék mennyisége mellett az eloszlás is igen fontos. A teljes terület füvesítése esetén problémaként merül fel, hogy a fűtakaró vízigénye a szőlőével és a gyümölcsfákéval megközelítően azonos, ezért igen jelentős a vízfelvétele. További probléma, hogy a fűgyökérzet vízfelvevő- és hasznosító képessége megelőzi a gyümölcsfákét. Ám ha csak a művelő utat füvesítjük, vagy csak minden második művelő utat, akkor lényegesen csökkenthető ez a többlet vízigény. A gyepet alkotó növények gondos megválasztásával, ideális tápanyagellátási technológiával és a gyep rendszeres kaszálásával vagy zúzásával a víz- és a tápanyag-konkurenciát minimálisra lehet csökkenteni. így a talajvédelmi, a környezetvédelmi és a technológiai előnyök fokozottabban érvényesülhetnek. Nem kellő vízellátottság esetén a füves talajok nedvességtartalma kisebb, mint az ugaron tartott talajoké, ami a gyümölcsfák esetében csökkent hajtásnövekedést, és kevésbé elágazó gyökérrendszert okoz. A füvesítés egyébként is felszínes gyökéralakulást eredményez, így a vastagabb gyökerekből sok nő felfelé a gyepbe, ahol sűrűn elágazódik. Bár az is igaz, hogy a mélyebb rétegekben is több hajszálgyökér fejlődik. A füves talajon kifejlődött finomabb gyökérrendszer nagyobb tápanyagfelszívó felületet ad, és a növény sokkal hatékonyabban használja ki a talaj nedvesség- és tápanyagkészletét. A fű alatt csak addig fejlődik nagy mennyiségű adszorbeáló gyökér, amíg a talaj nedvességtartalma megfelelő. Száraz körülmények között azonban az aktív adszorbeáló gyökérfelület csökkenése gyorsabb és a fák is gyengébben fejlődnek. A fűvel szemben támasztott követelmények Mindezek figyelembevételével a jó talajtakaró fű a következő tulajdonságokkal rendelkezzen:- bojtos és nagy tömegű, de nem mélyre hatoló, sekély (15-30 cm) gyökérzetet növesszen, azaz ne jelentsen gyökérkonkurenciát a termesztett gyümölcsfajok számára;- nagy számú (40-60 ezer da- rab/m), a föld közelében, oldalirányban elágazó hajtást fejlesszen;- gyorsan bokrosodó, de lassú és alacsony növekedésű legyen, amelyet a tenyészidőszak alatt 2-3 alkalommal (a jelenlegi 7-9. alkalom helyett) nyírunk (május végén, június eleje, illetve a szüret előtt);- jól tűrje az árnyékolást, a kaszálást és a taposást;- mérsékelt tápanyag- és vízfogyasztás jellemezze;- szárazság-, só- és fagytűrő, hosszú élettartamú (5-8 év), s ha lehet önmagától megújuló legyen. Ezen igényeknek a nem taracko- ló aljfüvekből és évelő pillangósokból álló keverékek felelnek meg leginkább: az angol perje (Lolium perenne), olasz perje (Lolium mul- tiflorum), réti perje (Poa pratensis), sovány perje (Poa triviális), csomós ebír (Dactylis glomerata), juhcsenkesz (Festuca ovina), réti komócsin (Phleum pratense), taré- jos cincor (Cynosutus cristatus), fehérhere (Trifolium repens). Ám például a török szegfű (Tagetes pa- tula) vagy a szudáni fű (Sorghum sudanense) is hatékony segítség lehet növényvédelmi szempontból, egyes gyökérnematódák ellen. A gyepnövények fajgazdasága a hasznos élő szervezetek gyakoribb előfordulásával is jár. A takarónövények virágpora például a ragadozó atkák alternatív tápláléka lehet. A fajgazda talajtakaró növényzet a biológiai sokféleség kialakulása által elősegíti az ökoszisztéma bizonyos fokú önszabályozását. Ha virágzó sorközi növénytakaró kialakítása nem lehetséges, a virágzó növények jelenléte az ültevény melletti szegélyek meghagyásával is elérhető. A füvesítés hátránya A füvesítés hátrányaként említhető, hogy - az alsóbb rétegek pá- rásabb mikroklímájának köszönhetően - növekszik a gombafertőzés veszélye, és elősegíti a késő tavaszi kisugárzási fagyokat, valamint a törzset és a gyökereket károsító rágcsálók elszaporodását. Ez megakadályozható, ha a korábban lekaszált, de még el nem hordott, korhadt fűtakarót összegyűjtjük és komposztáljuk. További hátrány, hogy a rajzó cserebogarak petéiket a növényzettel borított talajba rakják. E negatív hatás kiküszöbölésére Nyugat-Európában a jégeső ellen védő hálókat a talajra terítik. Ezzel egyrészt a nőstények petézé- sét gátolják, másrészt a talajból éppen kibújó új nemzedék útját akadályozzák. Ezenkívül általános tapasztalat, hogy a fák növekedése és a termés mennyisége igen gyenge, ha a facsík gyepesített. A csökkent termésmennyiséghez gyengébb minőség is társul. Ezentúl gyorsul a savlebomlás, ezért csökken a must savtartalma. SÜTŐ ZSOLT Divatba jöttek a borversenyek. Manapság már olyan településeken is rendeznek helyi borkóstolókat, ahol egy kis túlzással mindössze néhány évvel ezelőtt láttak először csemegeszőlőt, az is importból származott. Ám ha a zsűri szakavatott, és tanácsaival, észrevételeivel helyes irányba, azaz a borok és borászat igazi megértése, megszeretése felé terelgeti a szőlőtermelő gazdákat, akkor nincs semmi baj. Tévúton járunk viszont, ha a borversenyt csak azért szervezik, hogy az ünnepség végén mindenkinek aranyérmet osszanak ki. Az érsekújvári járásbeli Kürtön 1982-ben rendezték meg az első borversenyt. Tehát abban az időben, amikor még nem a divat, hanem a bor hozta össze a szőlőtermelő gazdákat, borászokat. Azóta is minden év március első hétvégéjén megtartják a kürti szőlőből készült nedűk seregszemléjét. E találkozót csak azért nem nevezem versenynek, mert ez a kifejezés nem BÁLINT GYÖRGY Az enyhe napokon sok kertben már csattog a metszőolló, igaz, hogy inkább csak az idős fák ritkító és a fiatal gyümölcsfák alakító metszésével foglalkoznak a kertművelők. És ez így helyes, mert amilyen sürgős a ritkító és alakító metszés, annyira nem szabad elsietni a szőlő és az őszibarack termőmetszését. A virágrügyek ugyanis még a tél végén is károsodhatnak, különösen, ha az ősz nem kedvez a rügyek tökéletes beérésének, az enyhe tél eleji napok csökkentik a lappangó élettevékenységet, a tápanyagkészletet és az ellenállóképességet. Mielőtt a metszéshez hozzáfogunk, feltétlenül győződjünk meg a rügyek épségéről. Ha például a szőlővesszők alsó - esetleg befedett - rügyei kipállottak volna, akkor a szokásosnál hosszabb termőcsapot hagyjunk. Ha viszont az őszibarack termővesszőinek már a tövén bőséges rügyberakódást észlelünk, és a rügyeket egészségesnek is találjuk, akkor fölösleges túl hosszú termővesszők meghagyásával indokolatlanul megterhelni a fákat. A rügyek épségének vizsgálatára két módszert javaslunk. A fák, illetadja vissza kóstolgatással egybekötött nyilvános zsűrizés családias hangulatát. A kürti bor mindig is kivált a környék borai közül. Nagyon lassan ugyan, de kezdünk már rájönni arra, hogy miért. Kezdjük felfedezni kincseinket, ráeszmélni önmagunkra, ráérezni a titkokra. A kürti szőlőtermő dombokon a kellemes savak mellett jó, statisztikailag is igazolt cukorfokok érhető el. A kürti borok igazi titka azonban másban rejlik. Valószínűleg a szárazanyag-tartalomban és ásványi anyagokban, amelyek a bor többi összetevőivel együtt - hosszabb érlelés után - a gazda odafigyelése mellett gyönyörű egységben sugározzák a harmóniát. Március 5-én Kürtön ismét összegyűlnek a helyi és környékbeli gazdák. A Korpás András szőlőnemesítő és borszakértő vezette zsűri pedig értékeli egész évi munkájukat. Reméljük hogy ezen a napon - Hamvas Béla gondolatait idézve - találkozhatunk majd azzal az Isteni maszkkal, aminek BOR a neve.... ve szőlőtőkék különböző részeiről vágjunk le egészséges, jól beérett termővesszőket és azokat állítsuk vízzel telt edénybe. Szobahőmérsékleten az őszibarackvesszők már 5-6 nap múlva bimbózni kezdenek és rövidesen virágba borulnak, a szőlővesszőkön pedig mintegy két hét múlva fakadnak ki a rügyek, megmutatva, hogy hány százalékuk vészelte át károsodás nélkül a téli hónapokat. A másik módszer még gyorsabb tájékozódást tesz lehetővé. A kiválasztott vesszők rügyeit középen, hossztengelyük mentén, a vessző hosszával párhuzamosan metsszük át éles késsel vagy zsilettpengével. A rügyet szétnyitva megfigyelhetjük az őszibarackvirág, illetve a szőlő hajtáskezdeményét. Ha a rügy belső állománya zöld vagy zöldessárga, akkor a rügy ép és termés fejlesztésére alkalmas. Ha viszont a rügy belseje teljesen vagy a tövénél megfeketedett, akkor abból virág vagy hajtás már nem fejlődhet, a rügy elfagyott. Az idejében és gondosan végzett rügyvizsgálat biztos támpontot nyújt ahhoz, hogy a metszéssel szabályozzuk a termés mennyiségét és ezzel közvetve annak minőségét is. Mielőtt a tavaszi metszéshez hozzáfognánk Vizsgáljuk meg a rügyeket líuŕimt?*1 ■ 3+3+3+3-tj i Már március 8-án megtalálják az Uj Szóban az iskolásoknak szánt plakátsorozatunk első darabját Az első plakátot a Naprendszer bolygóinak és a szorzótáblának szenteltük. A Puskát minden hónapban megtalálják az Új Szóban! VttAGU AZ fcfABER ES A
