Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-30 / 72. szám, szerda
PÉNZVILÁG ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 30. VI Míg a bankkönyveken őrzött megtakarítások nagysága mérséklődik, addig a befektetési alapokra bízott pénzösszeg volumene egyre viharosabban nő Stratégiaváltás a lakossági megtakarítás világában AZ ALAPOK KEZELÉSI KÖLTSÉGEI játszanak a részvényalapok, ami érthető, hiszen ott jóval fejlettebb a tőzsde és jóval több átlátható tevékenységű és nyereséges vállalatot tartanak nyilván. Mekkora hozammal kecsegtetnek? Tavaly a koronában vezetett pénzalapok éves nyeresége 3,50 és 5 százalék között mozgott, idén viszont csak 2,50 és 4 százalék közötti profit valószínűsíthető. A koronában vezetett kötvényalapok 2004-ben 5,40 és 9,30 százalék közötti profitot hoztak, idén 3,50 és 6 százalék közötti értékek várhatók. Aki tavaly az amerikai részvénypiacon tevékenykedő alapokba fektetett, az 0,90 és 20 százalék közötti nyereséggel zárta az évet, 2005- ben jóval visszafogottabb a prognózis: -5 és 5 százalék közötti, azaz sokan veszteséget könyvelhetnek el. Megjegyzés: a részvénypiacok ígérik a legnagyobb nyereséget, azonban csak azoknak, akik hosszú távra fektetnek be. Végezetül az európai részvénypiacokon dolgozó alapok tavaly 4,80 és 18,50 százalék között teljesítettek, idén az amerikaihoz hasonlóan -5 és 5 százalék közötti profit várható. Érdemes megjegyezni, hogy az Across Investment Services befektetési tanácsadó cég úgy látja, földrészünkön 2005-ben éppen Kelet- és Közép-Európa piaca nyújtja a legkecsegtetőbb befektetési lehetőségeket, 10 és 20 százalék közötti hozamot prognosztizálva. Mindenért fizetni kell Az alapkezelők visszatérő hibája, hogy sokszor nem figyelmeztetik az ügyfeleket eléggé arra: e befektetési forma nem jelent okvetlenül magas hozamot. 2003-ban például átlagosan csupán 3,5-4 százalék közötti volt a szlovákiai alapok hozama, bár ez a konzervatív hozzáállásnak is köszönhető, tudniillik 2003- ban a befektetők mintegy 50 százaléka az államkötvényekre szakosodó alapokat választotta. Nem említettük még a kezelési költségeket: a belépési díj az első évben elviheti akár az éves hozam felét is, ám ha több évig tartó befektetésről van szó, akkor ez a tétel minimalizálódik. Emellett van még az éves kezelési költség is. Ezért a számunkra megfelelő alap kiválasztásakor érdemes áttanulmányozni az alap működésével kapcsolatos adminisztratív költségeket is. J Szlovákiai sajátosságok A felmérések szerint a szlovákiai befektetők hallatlanul konzervatívak, a befektetéseik több mint 50 százalékát valamelyik pénzalapban helyezik el. Ezen belül is a szlovák koronában vezetett pénzalap a sláger, amely a legkevésbé kockázatos. Egyes szakértők az üyen típusú alapokat nem is tekintenek valósaknak, az itt elhelyezett pénz csupán egyfajta parkolópályán van, várakozási pozícióban. Míg Európában és Észak-Amerikában az utóbbi időszakban csökkent a pénzalapok jelentősége, addig nálunk alig egy év alatt 7 százalékkal nőtt. További sajátosság, hogy nálunk gyakorlatilag nem létezik részvénypiac, ezért a befektetések döntő többsége külföldre irányul, ami némi árfolyamkockázatot von maga után. Végezetül a szlovákiai befektetők meglehetősen kényelmesek, ezért választják legegyszerűbb megoldásként a pénzalapokat. Ez nem mindig a legkedvezőbb lépés, ám napjainkban még csupán fizetjük a befektetési alapok világában az iskolapénzt. (shz, PP) Az utóbbi időszakban, párhuzamosan a betétek utáni kamatok esésével, látványosan visszaesett a lakosság banki megtakarításainak növekedési volumene. Ezzel szemben a befektetési alapok szerepe egyre nő. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ veken pihen” - mondta Peter Krištofovič, Szlovákia egyik legnagyobb független befektetési tanácsadó cége, az AFS vezér- igazgatója. Igazat adhatunk Viliam Páleníknak, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) közgazdászának, aki még tavaly közölte: Napjainkban nem éri meg takarékoskodni, mivel a legfeljebb 3-4 százalékos kamat (napjainkban még ennyi sem) előnye elveszik a magasabb infláció mellett, ráadásul 2004-től az egységes áfakulcs miatt a kamatadó a korábbi 15 százalékról 19 százalékra emelkedett. Tanácsát persze csak az fogadhatja meg, aki egyáltalán tud takarékoskodni. A Szlovák Statisztikai Hivatal Ha ez az irányzat folytatódik, akkor a közeljövőben már abszolút számokban is mérséklődni fog a bankbetéteken, számlákon pihenő megtakarítás összege. Ennek oka döntően abban keresendő, hogy a banki kamatok a nullához közelítenek, vagyis aki nem keres más megtakarítási formát, az összességében veszít pénze vásárlóértékéből. A keresés máris elkezdődött, s ennek egyik megnyilvánulási formája a befektetési alapokba áramló pénz látványos növekedése. Ráfizetéses a bankkönyv „A cigarettás dobozokon rajta van az egészségügyi minisztérium figyelmeztetése, miszerint a dohányzás súlyosan károsítja az Ön egészségét. Hasonló módon a pénzügyminisztériumnak is figyelmeztetni kellene a polgárokat arra, hogy a bankkönyv használata veszélyezteti a takarékoskodók pénzügyi elképzeléseinek megvalósulását. A bankbetétek kamatán ugyanis még senki sem gazdagodott meg, ennek dacára a szlovák polgárok megtakarításainak több mint 60 százaléka a mai napig a legalacsonyabb kamatozású folyószámlákon vagy azonnali felmondású bankkönySzinte valamennyi bank kínálja a befektetési alapok termékeit A hagyományos pénzügyi termékek hívei a bankfiókok leggyakoribb látogatói felében sorra összeomlottak a piramisjátékot folytató, irreálisan magas, akár 40 százalékos kamatot is ígérő nem banki alapok, melyekben együttesen vagy 40 milliárd korona ragadt benn. Napjainkban szinte az összes szlovákiai pénzintézet befektetési alappal is várja az ügyfeleket. Az a trend figyelhető meg, hogy a kliens a bankbetét helyett befektetési alapba fektet, ami a bank szempontjából úgy nyilvánul meg, hogy az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. 2004 végén mintegy 30 alapkezelő 300- at elérő befektetési alapjából válogathattak az ügyfelek. A legnagyobb hazai befektetési alap a Szlovák Takarékpénztár által kezelt AM SLSP, amelyre 2004-ben 9,77 milliárd koronát bíztak, a második helyen álló VÚB Asset Management 8,42 milliárd, a Tatra Asset Management pedig 2004 végén 7,3 milliárd koronát kezelt. A választék tehát szerfelett nagy, arról nem is szólva, hogy számos alaptípust különböztetünk meg. Az alapok változatos világa Van pénzalap (koronában, euróbán, dollárban vezetik), továbbá kötvény-, részvényalap, vegyes profilú alap és ún. alapok alapja. Ezen belül megkülönböztetünk rövid lejáratú, közép és hosszú távon működő alapokat, végezetül különbséget kell tenni a viszonylag kockázatos, ám magas hozamot ígérő alapok (az IT- technológiákban tevékenykedő társaságok papírjaira szakosodó alapok), a közepesen kockázatos, nagy és ismert cégek részvényeit vásárló alapok és a minimális kockázatú, állampapírokra szakosodó alapok között. Még egy fontos megjegyzés: az alapok döntő többségénél nincs garantált nagyságú kamat, van bizonyos hullámzás, ám hosszabb távon a megbízható alapok határozottan nagyobb nyereséggel kecsegtetnek, mint a bankbetétek. Nálunk egyelőre a konzervatív befektetési forma a jellemző, azaz az ügyfelek döntően a pénz- és kötvényalapokba fektetnek be (az alapok által kezelt pénz 80 százaléka), ám ugyanez jellemző Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra is (az intervallum 70 és 82 százalék között mozog). Nyugat-Eu- rópában jóval nagyobb szerepet szerint ugyanis 10 főből mindössze 4 képes havi bevételéből rendszeresen félretenni. Lendületesek az alapok Visszatérve a megtakarítási szokásokhoz, a folyamatosan csökkenő banki kamatok folyományaként rohamos a befektetési alapok térnyerése. Míg 2001- ben az alapkezelők mindössze 6 milliárd koronát forgattak meg, addig 2002-ben már 16 milliár- dot bíztak rájuk, 2003-ban közel 40 milliárdot, 2004 végén pedig ez az érték megközelítette a 80 milliárd koronát. A lendület idén sem tört meg, hiszen az év első 8 hetében további 12 milliárd koronát bíztak az alapokra, ami még a tavalyi szenzációs év időarányos részéhez viszonyítva is elképesztő (2004 első 8 hetében ugyanis az idevágó mutató 4 milliárd volt). A kétszámjegyű szlovákiai növekedési ütem 2004-ben a leggyorsabb volt Európában, bár tegyük hozzá, ez az alacsony kiindulási helyzet következménye. E felívelés némileg meglepő, főleg ha tudatosítjuk: a Mečiar-korszakban a kuponokra vadászó alapokat lehe- tetlenítették el, majd 2002 első (Somogyi Tibor felvétele) Alaptípus Belépési díj Kilépési díj Évi illeték Pénzalap 0,00-3,00 0,00-1,00 0,29-1,40 Kötvényalap 0,25-5,25 0,00-2,50 0,47-2,30 Részvényalap 3,00-5,25 0,00-1,00 0,60-3,10 Vegyes alap 0,00-5,25 0,00-5,00 0,60-4,30 Alapok alapja 1,00-5,25 0,00-0,75 0,00-1,79 Az adatok százalékokban értendők, a belépési és a kilépési díj egyszeri kiadást jelent. Például az 5,25 százalékos belépési díj annyit tesz, hogy 100 ezer koronás befektetés esetén 5250 koronát kell befizetni. (Forrás: HN)
