Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-30 / 72. szám, szerda
IV Pénzvilág ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 30. Tavaly tovább bővült a jelzáloghitelezés piaca Mind alacsonyabb kamatok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Két éve a legizgalmasabb hazai pénzügyi trendnek vitathatatlanul a jelzáloghitel felfutása volt. Bár e hitelezési forma 1997 óta ismert a piacon, 2003-ban több jelzáloghiteit nyújtott az e pénzügyi termék nyújtására is jogosult 10 bank, mint a tavalyi évet megelőző időszakban összesen. Az erősnek számító, ráadásul 4,5 százalékos állami kamattámogatást garantáló 2002-ben a jelzáloghitelek együttes volumene 9,3 milliárd korona volt. Ám 2003-ban, amikor az állami kamattámogatás 2,5 százalékra mérséklődött, a jelzáloghitelek folyósítása elérte a 21 milliárd koronát! Tavaly fokozatosan megszűnt a kamattámogatás, ennek dacára a jelzáloghitelek volumene 17,5 milliárd koronára rúgott. A 2003-ban kezdődött trend a gazdaság fel- pezsdülése mellett annak is köszönhető, hogy látványosan estek a hitelkamatok: 2003-ban az állami támogatást is figyelembe véve az ügyfelek 4,75 és 6 százalék közötti kamat mellett jutottak lakáshitelhez. E téren az év meglepetése az OTP Banka Slovensko volt, amely annak dacára, hogy csak 2002 októberében bukkant fel a jelzálog- piacon, 2003-ban az Általános Hitelbank (6,19 milliárd korona) és a Tatra banka (3,96 milliárd korona) mögött a harmadik legtöbb jelzáloghiteit (3,32 milliárd korona) nyújtotta. Az OTP vezetése sikerük titkát a Magyarországon már bevált know-how-val, továbbá a rugalmassággal és gyorsasággal magyarázta. Ez tehát a múlt, az utóbbi időben már nem a jelzáloghitel-nyújtás dinamizmusa volt a sláger, hanem az állami kamattámogatás megvonása ellenére csökkenő kamatterhek okoztak forradalmat a piacon. Az infláció és a jegybanki alapkamat csökkenése miatt az utóbbi időben folyamatosan csökken a jelzáloghitelek kamatterhe. Az egy évre szóló fix lekötésű jelzáloghiteit március derekán legolcsóbban a Dexia nyújtotta, 3,89 százalékkal. A francia tulajdonú Dexia nem lesz sokáig rekorder, hiszen 4 százalék alatti kamatot vezet be az UniBanka is, továbbá kamatpolitikájának átértékelését ígéri a Volksbank (Ľudová banka), a ČSOB, az Istrobanka és a HVB Bank is. A pénzintézetek tudják, hogy az ügyfelek leginkább a kamatok alakulását nézik, pedig nyilvánvaló, hogy a termék megvásárlásakor nem szabad csupán egyetlen mutatóra fókuszálni. „A kamatterhek fokozatosan az Európai Unióban megszokott szintre süllyednek” - mondta Silvia Nosál- ová, az Általános Hitelbank (VUB) szóvivője. Megfigyelők szerint e kedvező folyamat nemcsak az alapkamat esésének eredménye, hanem a gazdasági fellendülésnek is köszönhető. Tegyük hozzá, hogy a táblázatunkban feltüntetett legalacsonyabb kamatlábak csak a legjobb, azaz az anyagilag legjobb pozícióban lévő klienseknek járnak, az ádagos kamat tehát 1-1,5 százalékponttal magasabb, (shz, h) Bank Legalacsonyabb kamatszint Általános Hitelbank 3,99 Szlovák Takarékpénztá 5,1 Tatra banka 4,45 Dexia 3,89 Volksbank 5,2 OTP Bank 4,5 UniBanka 4,95 Istrobanka 4,95 HVB Bank 5,95 ČSOB 4,95 Az adatok százalékban értendők és az adott bankok március derekán nyújtott legalacsonyabb kamatait tükrözik. Az Általános Hitelbank esetében az euróbán nyújtott jelzáloghiteire vonatkozik a kamat. (Forrás: HN) A Betétvédelmi Alapnak a legtöbb fejtörést a Devin Bank okozta Már 20 milliárdot fizetett a Betétvédelmi Alap A múlt hosszú árnyéka ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Betétvédelmi Alap (FOV) 1999 óta összesen 20 milliárd koronát fizetett az összeomlott hazai pénzintézetek károsult ügyfeleinek- közölte Rudolf Šujan, az alap elnökségének elnöke. Konkrétan az AG Banka, a Szlovák Kreditbank (SKB), a Dopravná banka és a Devin Bank klienseiről van szó, amelyek 1999 és 2001 között sorra csődöt, fizetésképtelenséget jelentettek. Mint ismeretes, az alap csupán a természetes személyeket kártalanította, a jogi személyeket nem. A mintegy 20 milliárdos tétel legnagyobb részét a Devin Bank ügyfeleinek folyósították, összesen 11,6 milliárd korona értékben. A Dopravná banka esetében az összeg 2,2 milliárd, a Szlovák Kreditbank esetében 4,3 milliárd, az AG Banka esetében pedig 1,7 milliárd koronára rúgott. A FOV kasz- szájába a kereskedelmi bankok fizetnek be. Az első problémák jelentkezésekor, azaz 1999-ben csupán 2,26 milliárd korona volt a kasszában, ami mindössze az AG Banka klienseinek kártalanítására volt elegendő. Az 1996 óta működő speciális, nem állami pénzügyi szervezet a fennmaradó összeget a Szlovák Nemzeti Banktól hitelezte. 2001 óta jelentősen javult a szlovákiai kereskedelmi bankok állapota, gyakorlatilag mindegyik tőkeerős külföldi társaság kezébe ment át, ezért napjainkban a pénzintézetek már azt szorgalmazzák, hogy csökkenthessék a Betétvédelmi Alapba történő kötelező befizetéseiket. (SITA, s) Ha az egyre közkedveltebb bankkártyát használjuk, akkor ne a kis tételek fizetésekor vegyük elő Közel 4 millió van forgalomban Már nem ingyenes a pénzkiadó automata használata (Pavol Majer felvételei) Bankkártyánkkal a legnagyobb hibát akkor követjük el, ha jelentéktelen összegek fizetésekor használjuk, vagy pedig a nem az anyabankunkhoz tartozó pénzautomatából veszünk ki vele kisebb összeget. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában 1989-ben bukkantak fel az első pénzkiadó automaták és a bankkártyák. Viharos felfutásuk eredményeként 2000- ben 1,72 millió, 2003-ban 3,02 millió, 2004 végén pedig már 3,63 millió plasztikkártya volt forgalomban. A pénzkiadó automaták száma 2000-ben 1084-re, 2004-ben pedig már több mint 1500-ra rúgott, s becslések szerint országszerte mintegy 14 ezer üzletben, vendéglátóhelyen lehet kártyával fizetni. A kártyahasználati szokások szintén változnak: míg 2002-ben a pénzkiadó automata használata és a vásárláskor történő használat között 4 az 1- hez volt az arány, addig 2003-ban már csak 3 az 1-hez. Csak összehasonlításul: 2003-ban a szlovákiai üzletek összesített forgalma 323,7 milliárd koronára rúgott, a bankautomatákból kivett pénz volumene 156,6 milliárd korona, a plasztiklappal történő fizetés nagysága pedig 23,2 milliárd korona volt. Ami a nemzetközi kártyatársaságok plasztikpénzeit illeti, Miroslav Kozler, a Visa International regionális igazgatója közölte: a közép-európai térségben 2003-ban Szlovákiában nőtt a leginkább a Visával lebonyolított tranzakciók'száma. Adatai szerint 2003-ban az éves növekmény 80 százalékot tett ki, míg az idevágó cseh mutató 74 százalék, a magyar 46 százalék, a szlovén 41 százalék és a lengyel 23 százalék volt. Tavaly 1,2 millió Visa-kártya volt forgalomban, ami 2002-höz viszonyítva 22 százalékos növekménynek számít, a MasterCard esetében 1,76 millió kártyát tartottak nyilván, ami 2002-höz képest 28,5 százalékos növekedés. A bankkártyák elterjedése nem véletlen, hiszen mindenki, aki legalább folyószámlát nyit egy bankban, hozzájut a plasztiklapocskához. Napjainkban a pénzintézetek szinte automatikusan nemzetközi használatra szánt bankkártyát kínálnak az ügyfelüknek. Ám nem elég a pénztárcánkban őrizni a mind divatosabb kártyát, ildomos azt helyesen is használni. Vajon melyek a leggyakrabban elkövetett hibák? „A leggyakoribb hibának a következő fogyasztói magatartás számít: a pénzautomatából sokszor és kisebb tételben veszik ki a pénzt, majd az ügyfelek az üzletekben készpénzzel fizetnek. Ez még egy régebbi időszak reflexe, amikor a pénzkiadó automaták használata díjmentes volt, viszont az üzletekben nem lehetett az elektronikus fizetőeszközt használni. Mára viszont gyökeresen megváltozott a helyzet” - közölte Marta Krejcarová, a ČSOB szóvivője. „Az ügyfélnek végig kell gondolnia, hogy havi átlagban hányszor szeretné használni a bankkártyát, s ennek ismeretében érdemes bankjában a megfelelő szolgáltatói, pénzügyi csomagot kiválasztani” - árnyalja a képet Kollár Andrea, a HVB bank sajtóképviselője. Napjainkban a pénzintézetek zöme a bankautomaták használatának díjmentességét eltörölte, átlagosan egy-egy pénzkivétel 6 koronába kerül. Ez az összeg többnyire akkor érvényes, ha az ügyfél havonta legfeljebb négyszer veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Fényes kivételnek számít az UniBanka, amelynél még mindig ingyenes a pénzkiadó használata. (P, shz) Szlovákia jelenlegi bankrendszerének színvonala megközelíti a nyugat-európai pénzintézetek magas nívóját Sokat segített a valóban kiélezett piaci verseny ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia szinte összes bankja az ezredfordulót követően külföldi, zömmel nyugati kézbe került. Ezzel párhuzamosan a külföldi, tőkeerős tulajdonosok nemcsak a pénzintézetek külső megjelenését modernizálták, hanem a pénzügyi termékeket, a szolgáltatásokat is, és az importált know-how révén az itteni bankok egyre inkább megközelítik a nyugat-európai színvonalat. „Az itteni piaci verseny sok esetben kiélezettebb, mint Nyugat- Európában” - állítja Kollár Andrea, a HVB Bank szóvivője. Ennek következményeként a hazai bankpiac az európaihoz hasonló vonásokat vesz fel, ami lehetővé teszi a nyugati és a szlovákiai pénzügyi szolgáltatások palettájának egybevetését. A németosztrák gyökerű HVB Bank azonban rámutat a különbségekre, azokra a vonásokra is, amelyek némileg előnytelenné teszik a nálunk uralkodó helyzetet. Ezek közé tartozik a Betétvédelmi Alapba történő kötelező és magas arányú befizetés, amelynek mértéke a betétvédelem alá eső megtakarítások 0,75 százalékával egyenlő. A Szlovák Takarékpénztár (SLSP) képviselői azonban inkább a külföldi tőke hozadékát emelik ki. Konkrétan a takarék- pénztár az osztrák Erste Bank csoportjába tartozik, amely Kelet- és Közép-Európában rendkívül erős pozíciókat épített ki. „Az Erste Bank szeretné, ha ügyfelei élveznék a nemzetközi pénzügyi csoportból fakadó előnyöket. Például azt a tényt, hogy ha külföldön a testvérbankok pénzkiadó automatáit használják az SLSP kliensei, akkor kisebb kezelési költséget fizetnek, mint egyébként. Ugyancsak előnyt élveznek, ha Csehországba utalnak át pénzt, hiszen a Cseh Takarékpénztár is az Erste kezében van” - mondta Éva Güttlerová banki szóvivő. A csoportból adódó előny természetesen az OTP Banka Slovensko ügyfeleire is vonatkozik, hiszen a magyar OTP Horvátországban és Bulgáriában is pénzintézetet privatizált. Aki tehát nyáron az említett két országba utazik kirándulni, az OTP-ügyfélként profitálhat a közös anyavállalat jelentette szinergiahatásból. Az olasz tulajdonú Általános Hitelbank (VUB) azt emeli ki, hogy Szlovákia rohamosan közelít a nyugati mutatókhoz. Azonban egyelőre még komoly elmaradás mutatkozik a lakásfinanszírozás terén. Míg nálunk a lakásokra nyújtott hitelek nagysága alig éri el a bruttó hazai össztermék (GDP) 6 százalékát, addig Nyugat-Európában ez az arány 34 százalék körül mozog - mondta Silvia Nosáfová, a VÜB szóvivője. Nem véletlen tehát, hogy napjainkban éppen a jelzáloghitelezés jelenti az egyik slágert. Ami viszont a pénzügyi termékek nívóját, a fiókok felszereltségét, a banki alkalmazottak képzettségét illeti, már szinte alig érünk el a normálistól - tette hozzá. „Úgy gondoljuk, hazai bankpiacunknak máris európai vonásai vannak, ráadásul versenyképes” - állítja Katarína Keráčiková, a Dexia Bank kül- kapcsolataiért felelős szakértője. „Szlovákia a fejlődés egy bizonyos fokán áll, a kulcsfontosságú reformok sorozatos elfogadásának időszakában található. Ebből adódóan a Szlovákiában tevékenykedő társaságok és az itteni polgárok esetenként más pénzügyi termékeket részesítenek előnyben, mint nyugat-európai társaik. Ezért a termékek és szolgáltatások a szlovákiai igényekhez vannak szabva” - állapította meg Elena Pénzes-Strobl, az Istrobanka képviselője, aki hozzátette: az életszínvonal emelkedésével nálunk is várható a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők érdeklődési körének módosulása. Katarína Ševčík- ová, az UniBanka szóvivője a nyugatitól egyelőre különböző megtakarítási stratégiára világított rá: „A betétállományok 60- 65 százaléka még mindig hagyományos bankbetéteken nyugszik, a külföldi mutatókkal egybevetve kisebb részarányt képviselnek a befektetési alapok, az értékpapírok vásárlása és az életbiztosítások. Ám tegyük hozzá, nálunk is érezhetően módosul a megtakarítások struktúrája, azaz visszaszorulnak a bankbetétek és feljövőben vannak a befektetési alapok. Ezzel nem vagyunk egyedül, hasonló a helyzet az Európai Unió szinte valamennyi új tagállamában.” Végezetül tegyük hozzá, hogy egyelőre nemcsak megtakarításaink szerkezet különbözik a nyugateurópaitól, hanem a háztartások hiteligénylése is. Magyarán, a háztartások még nem olyan eladósodottak, mint tőlünk nyugatra, ami fokozatosan megváltozik, amint növekedni kezd a lakosság életszínvonala. (ER, shz) Alapadatok Szlovákia bankrendszerérői Mérlegfőösszeg 1162,2 milliárd Sk Az ügyfelek megtakarítása 769,0 milliárd Sk Koronában vezetett betétek 318,9 milliárd Sk Teljes hitelkinnlevőség 441,5 milliárd Sk Jelzáloghitelek 39,7 milliárd Sk Jogi személyeknek nyújtott hitel 281,2 milliárd Sk Az adatok Szlovákia valamennyi bankjának együttes adatait tükrözik 2004-ben (Forrás: Szlovák Takarékpénztár)
