Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-30 / 72. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 30. 28 Szülőföldünk Fejlettségi szempontból Kassa, Besztercebánya és Nyugat-Szlovákia van az élen A gyarapodó országrész(ek) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nyugati országrész, Besztercebánya, Zólyom és Kassa a fejlődés motorja, a fő gondok közé a környezetkárosodás és a népességfogyás tartozik. Első típus: Pozsony, Kassa, Banská Bystrica, Zvolen (és járásaik). Az ebbe típusba tartozó járások (városok) helyzete hét területen kiemelkedően jó, s azok közül is a foglalkoztatottság, az urbanizáltság és a műveltség indexe a leginkább kedvező. Jó a környezet- védelmi infrastruktúrájuk, a gazdasági termelékenység szintje, a közlekedési és a műszaki-informatikai infrastruktúra. A település- szerkezet és a lakosság szociális helyzete ugyancsak kedvezőnek ítélt. A legproblematikusabbnak a táji-ökológiai szempont tekinthető. Mindent egybevetve szlovákiai viszonylatban a legfejlettebb régió típusa ez, s a fejlődőképesség szempontjából is a legjobb feltételekkel rendelkezik. A lakosság népesedési mutatói azonban csak átlagosnak mondhatók. Második típus: Pezinok, Piešťany, Trnava, Prievidza, Puchov, Trenčín, Nyitra és Žilina. A nyolc nyugatszlovákiai járásban megfelelő szintű a gazdasági termeléknység, kedvező a településszerkezet. A gazdasággal legszorosabban összefüggő két mutató: a foglalkoztatottsági és a szociális helyzet ugyancsak jó, s kellően képzett, nagymértékben városiasodon: a lakosság. A műszaki-informatikai háttér átlagos, javuló tendenciát mutat. A környezetvédelmi infrastruktúra és a demográfiai helyzet megfelel az országos átlagnak, de a szakemberek rosszabbodást várnak. Harmadik típus: Malacky, Szene, Dunaszerdahely, Hlohovec, Senica, Skalica, Bánovce nad Bebravou, Ilava, Myjava, Nové Mesto nad Váhom, Topoľčany, Liptovský Mikuláš, Turčianske Teplice. Az e típushoz tartozó járások táji-ökológiai helyzete kiemelkedően jó. Kedvezőnek tekinthető a foglalkoztatottsági és a szociális helyzet is. A szlovákiai átlagnak megfelelő a műszaki-informatikai infrastruktúra és a gazdasági termelékenység színvonala. Ugyanez a műveltségi szinttel és a népességgyarapodás ütemével kapcsolatban már nem mondható el - e területeken a mutatók nem érik el az országos átlagot. A járások felében a képzettség, több mint kétharmadában a természetes népszaporulat lehet a (közeljjövő egyik legnagyobb gondja, s romolhat a környezet minősége is. E járások többsége jelenti Pozsony „hátországát”, közülük több az 1996-os területi-közigazgatási felosztás során jött létre. E kategóriában is a gyengébbek közé tartozik Mátyusföld, Bars, Hont és Nógrád A középmezőny déli „sereghajtói” ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A fejlettségi szint szerinti középmezőnybe sorolhatjuk azt a három régiótípust, amelyekben a tizenegy főbb mutató fele vagy többsége kedvezőtlennek ítélhető .A magyarlakta vidékek közül ebben a kategóriában is a „sereghajtók” közé tartozik a magyarlakta Mátyusföld nagy hányada, valamint a Garam és az Ipoly mente nagy része. Negyedik típus: Poprad, Martin, Považská Bystrica, Prešov, Banská Štiavnica, Ružomberok, Žiar nad Hronom, Humenné, Dolný Kubín, Spišská Nová Ves, Kysucké Nové Mesto, Michalovce. E típusnak egyetlen kiemelkedően erős vagy gyenge oldala sincs. Relatíve nagyobb az urbanizáltság foka, jónak mondható a gazdasági termelékenység szintje. Átlagos a környezetvédelmi infrastruktúra és a foglalkoztatottsági arány, de utóbbi miatt a szociális helyzet már kedvezőtlennek minősül. A műszaki-informatikai infrastruktúra, a műveltségi szint és a táji-ökológiai helyzet az e típusba tartozó járások legsebezhetőbb pontja. Észak-szlovákiai járásokról van szó, többségüket a középső és a keleti országrészben találjuk. Ötödik típus: Bytča, Čadca, Námestovo, Tvrdošín, Stará Ľubovňa. Az északnyugati, északi országrész Lengyelországgal határos járásairól van szó. Nagyon jó a táji-ökológiai helyzet, alacsony azonban az urbanizáltság foka, nem kellően fejlett az infrastruktúra, az átlagosnál kisebb a gazdasági termelékenység, viszonylag kicsi a szakképzett lakosság aránya. A természetes szaporulat azonban itt az egyik legnagyobb. Hatodik típus: Galánta, Partizánske, Komárom, Léva, Érsekújvár, Vágsellye, Aranyosmarót, Brezno, Losonc, Žarnovica. A Délnyugat-Szlovákia keleti részét magába foglaló klasztert legfőképpen a rossz gazdasági és népesedési helyzet jellemzi, de kedvezőtlen képet kapunk akkor is, ha a környezetvédelmi infrastruktúrát, a műveltségi szintet, a foglalkoztatottságot, a gazdaság termelékenységét vizsgáljuk. Átlagosnak mondható a műszaki-informatikai és a közlekedési infrastruktúra, jó a településszerkezet. E típus magját a Nyitrai kerület déli részén lévő, magyarok lakta (a magyarság tömbterületének egy nagy részét magukban foglaló) járások alkotják. A klaszter fele 1996-ban létrejött (vagy átalakított) járásokból tevődik össze. Gajdoš kedvezőtlennek ítéli a helyzetet a gazdaság, a humaerőforrások és az élet- színvonal terén is. „Népesedési szempontból kiváltképpen problematikusjárásokról van szó” - állapítja meg a kutató. Bár a településszerkezet jó, az urbanizáltság foka pedig átlagos, gond van a műszaki-informatikai és a környezetvédelmi infrastruktúrával. Lévától keletre: a Losonci kivételével a déli járások a legrosszabb kategóriában Behozhatatlan hátrány? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A leszakadók dél- és kelet-szlovákiai csoportja - nagyjából a kevésbé kedvezőtlen és a rossz helyzetű értékelés mentén - két típusba osztható. Hetedik típus: Detva, Krupina, Pohár, Bardejov, Levoča, Medzilaborce, Snina, Stropkov, Svidník, Sobranec. Ez a klaszter a tizenegy vizsgált mutató közül csak egyben büszkélkedhet a „kiemelkedően jó” minősítéssel, ez pedig a táji-ökológiai szempont. Az összes többi területen problematikus járásokként kezeli a regionalisztika. Különösen rosszul állnak ezek a vidékek a gazdaság, a szociális helyzet, a foglalkoztatottság tekintetében, s lehangoló kép festhető az infrastruktúráról és a műveltségi viszonyokról is. Az ilyen járások több mint kétharmada Északkelet-Szlovákiában található, fennmaradó része pedig Közép-Szlovákia déli, de a magyarlakta sávtól északabbra fekvő területein; egy részük 1996- ban létrehozott új, kis járás. A gazdaság fejlődőképességéről árulkodó tényezők itt nagyon rosszak, egyedül a népesedési mutatók viszonylag jók. Szinte valamennyi ide sorolt régióban jóval az országos átlagot meghaladó a kisközségek aránya. Nyolcadik típus: Nagyrőce, Rimaszombat, Nagykürtös, Kežmarok, Sabinov, Vranov nad Topľou, Gelnica, Kassa-vidék, Rozsnyó, Tőketerebes. Az ebbe a típusba tartozó (három kivételével a szlovák-magyar határvidéken lévő) járásoknak egyetlen olyan mutatója sincs, amelyeket közös pozitív jegyként ki lehetne emelni. A tizenegy vizsgált tényezőből hat kiváltképpen problematikusnak tekinthető, legrosszabb a helyzet a foglalkoztatottság és az azzal szoros kölcsönhatásban álló szociális helyzet terén. A műveltségi szintről és az urbanizáltságról árulkodó index rossz, s negatívan értékelik a műszaki-informatikai infrastruktúrát is. Az átlagoshoz közeli a környezetvédelmi infrastruktúra és a településszerkezet. Peter Gajdoš figyelmeztet: határ menti járásokról van szó, amelyek Kelet- és Dél-Szlovákiában nagy, összefüggő területet alkotnak. (Lásd cikkünket a melléklet második oldalán a szegénység úgynevezett makrorégióiról.) A lakosság műveltség és szak- képzettség szerinti szerkezete ugyancsak kedvezőtlen, egyedül a természetes szaporulat tekinthető jónak az említett járások mintegy kétharmadában. A műszaki-informatikai infrastruktúra a szakértők szerint valamennyi e klaszterben lévő járásban mélyen az átlag alatt van. f Szlovákia járásai az infrastrukturális ellátottság indexe szerint A vízvezeték- és a csatornahálózathoz egyaránt csatlakoztatott háztartásban élők aránya járásonként (az adatok százalékban értendők) CZ3 40 százalékig A vezetékes vízzel és csatornahálózattal ellátott lakosság aránya délen alacsony Dél-Szlovákia infrastruktúrája ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az infrastrukturális ellátottság indexét több tényező határozza meg. Ez a mutató legfőképp attól függ, mennyire épült ki egy-egy járásban a vízvezeték- és a csatornahálózat, hány háztartást kapcsoltak a szennyvíztisztító-állomásokra. A négy évvel ezelőtti adatok szerint a lakosság mintegy 84 százalékát, megközelítőleg 4,5 millió embert láttak el vezetékes vízzel, s az arány évről évre javul. A vezetékes ivóvíz tekintetében már árnyaltabb a kép: az ellátottság aránya járásonként 50 és 100 százalék közötti. A magyarlakta régiók közül a legjobb, 95-100 százalékos az ellátottság Pozsonyban, a Vágsellyei járásban és Kassán. Másfelől azonban néhány évvel ezelőtt hetven százalék alatti volt ez az arány a Rimaszombati, a Nagykürtösi, a Kassa-vidéki, a Tőketerebesi és a Nagymihályi já- ' rásban - hogy csak a magyarok lakta érintett régiókat említsük. A legutóbbi népszámlálás szerint a lakosok 55,2 százaléka (megközelítőleg hárommillió ember) otthona volt csatornahálózatra kapcsolva. Átlagon felüli, 80-100 százalék közti az ellátottság Pozsonyban, Kassán és a Besztercebányai járásban, de csak 10-30 százalék között mozgott a négy évvel ezelőtti adatok szerint például a Komáromi, az Aranyosmaróti, a Kassa-vidéki és a Tőketerebesi járásban. A vízvezeték- és csatornahálózathoz egyaránt csatlakoztatott háztartásban élők aránya a Pozsonyi kerületben 88 százalék, az Eperjesi és a Kassai kerületben meghaladja a 70 százalékot, a Trencséni, a Zsolnai és a Besztercebányai kerületben több mint 60 százalék. A Nyitrai és a Nagy- szombati kerületben 2001-ben a lakosság fele rendelkezett ilyen közműhálózattal. A vízvezeték- és csatornahálózattal is ellátott lakosság aránya viszonylag magas, 80,1 és 100 százalék közötti Pozsony és Kassa járásai esetében (csak a magyarlakta régiókat említjük), de alacsony, 60 százalék alatti - a Losonci és a Nagymihályi kivételével - valamennyi magyarlakta járásban. Szlovákia táji-ökológiai típusokba sorolva extrém módon terhelt nagyon erősen terhelt erősen terhelt közepesen terhelt kevésbé terhelt 4 4 4 i i « 4 4 i 4 4 4 4 4 4 4 4 4 SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet cikkeit írta: Korpás Árpád. A mellékletet szerkesztette; Klein Melinda Az összeállításban szereplő valamennyi térképet, táblázatot és a grafikont az említett kiadványból vettük. Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1, Telefon: 02/59 233 426 és 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com
