Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-30 / 72. szám, szerda

14 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 30. EU-TUDAKOZÓ Külföldi gyógykezelés Szeretnék Németországba utazni gyógykezelés céljából. Ilyen esetben fizeti-e az egészségbiztosító a gyógyke­zelés költségeit? Jelige: műtét Azt ajánljuk, hogy egészség- biztosítójának előzetes enge­délyével vegye igénybe a kül­földi gyógykezelést. Ha ugyan­is valaki önkéntesen egy másik tagállamban gyógykezelteti magát, fő szabályként az egészségügyi ellátórendszer nem fedezi a gyógykezelés költségeit. Ilyenkor a gyógyke­zelés számláját a hazai biztosí­tóintézethez küldi a gyógyítást Euro Info végző intézmény. Az biztosító- intézetnek jogában áll mérle­gelni és saját belátása szerint dönteni a kezelési költségek térítésének mértékéről. Továbbra is várjuk olvasóink Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit EU-tudakozó megje­löléssel ellátott levélben vagy villámpostán. EU-HÍREK Konferencia az Európai Alkotmányról Csáky Pál kormányalelnök Európai fórum 2005 címmel az eu­rópai alkotmányos szerződésről rendez konferenciát április 8-án a pozsonyi várban. A konferencián előadást tart Margót Wallström, az Európai Bizottság alelnöke is. Közéleti személyi­ségek, a parlamenti pártok vezetői és szakértők vitatják meg az alkotmány jelentőségét Európa és Szlovákia szempontjából. Az alkotmányt valamennyi eu-tagállamnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy 2006. november 1-jén hatályba lépjen. (Eurolnfo) A püspökök támogatják az alkotmányt A katolikus püspökök uniós képviselete támogatja az Európai Alkotmányt, és felszólítja a keresztény vallásúakat,. tegyenek azért, hogy a dokumentum a gyakorlatban is működjön. Bár a püspökök sajnálatukat fejezték ki, hogy II. János Pál pápa kéré­se ellenére az Alkotmány nem tartalmaz utalást a keresztény­ségre, a COMECE ajánlással fordult az egyházközösségek felé. Az alkotmány „áttörés az egyház és a társadalom” számára, amely „a keresztény antropológia alapelveit tükrözi” - áll a nyilatkozatban. (EUvonal) Elfogadták az Európai Ifjúsági Paktumot Az EU állam- és kormányfői nemrég véget ért csúcstalálkozó­jukon elfogadták az Európai Ifjúsági Paktumot. A francia, svéd, német és spanyol közös kezdeményezés biztosítani kívánja, hogy az ifjúságpolitikát is figyelembe vegyék a foglalkoztatás­politika, a lakásügy, az oktatás vagy a szociális integráció kiala­kításakor. (EUvonal) Az unióban általában rossz az egészségügyi rendszerek megítélése - az új tagállamokban még rosszabb Európa fő betege: az egészségügy Termelékenységi veszteségnek vagy embernek tekinti-e Európa hetvenmillió krónikus betegét? Európában hetvenmillió krónikus beteg él. Nagy különbség azonban, hogy a 65 évnél idősebbek kor­csoportjában az új EU-ta- goknál a népesség éppen kétharmada, míg a régi tagállamokban alig több mint harmada beteg. ÖSSZEFOGLALÓ Nagy-Britanniában nemrég or­vosi vizsgálatra hívtak be egy 103 éves embert, azzal a felszólítás­sal: a szüleivel jelenjen meg. A számítógép nem tudta ugyanis ér­telmezni szokatlanul idős korát, ezért mint hároméves gyermeket értesítették ki. Egy szintén nagy- britanniai tudósítás szerint az ot­tani egészségbiztosítási rendszer­ben, az NHS-ben annyira felhal­mozódott a műtétre várakozók listája, hogy sokszor azóta már el­hunyt betegeket hívtak be. Az első történeten még csak ne­vet az ember, a másodikon nem. Pedig mindkettő ugyanannak a tünete: az egészségügy sokszor maga a legelhanyagoltabb beteg. És ez nemcsak a briteknél van így. Az Aktív Állampolgári Hálózat olaszországi civil szervezet a mi­nap Brüsszelben ismertette tava­lyi, az Európai Unió tizenöt régi tagállamára kiterjedő felmérését. Általános diagnózisuk lesújtó: az európaiak nem jutnak hozzá meg­felelő mértékben az egészségügyi ellátáshoz, továbbá betegségükről és a gyógymódok közötti választá­si lehetőségekről sem tájékoztat­ják őket eléggé. Mindez éppen a brit, az ír és a portugál egészség­ügyre a leginkább igaz, az osztrák­ra és a görögre a legkevésbé. A kórlapra minden bizonnyal még lehangolóbb megállapítások kerültek volna, ha az új EU-tíze- ket is sorra veszik. A dublini köz­pontú Európai Alapítvány az Élet­és Munkakörülmények Javításá­ért nevű szervezet felmérte: az új tagországokban, valamint Bulgá­riában, Romániában és Törökor­szágban az emberek átlagosan rosszabbnak ítélik az egészségi ál­lapotukat, mint az EU-15-ök lako­sai. Utóbbiakhoz viszonyítva az új tagállamokban élők közül két és félszer annyian nyilatkoztak úgy, hogy az egészségi állapotuk rossz. Európában hetvenmillió króni­kus beteg él. Nagy különbség azonban, hogy a 65 évnél időseb­bek korcsoportjában az új EU-ta- goknál a népesség éppen kéthar­mada, míg a régi tagállamokban alig több mint harmada (37 szá­zaléka) beteg. Mi lehet a kúra, mit tehet az unió? Az EU egészségpolitikájá­ban vannak ugyan közös irányok (mint a dohányzók és a mentális betegségekben szenvedők számá­nak csökkentése), a közös, „egy­ségesítő” politikák azonban - eu­rópai egészségbiztosítási kártya, kortörténetek egységes adatbázi­sának kialakítása - elsősorban azokat érintik, akik nem egyetlen EU-tagállamban dolgoznak és be­tegeskednek. Az egészségügyi intézményeket a tagállamok saját hatáskörben működtetik - ahogyan a mezőgazdasági támogatási rend­szert például már rég nem. Ahogy tehát az elégedetlen méhész jó okkal jön Brüsszelbe tüntetni, az viszont, aki Budapesten nem jut CT-vizsgálati időponthoz, inkább otthon elégedetlenkedjen. Az Európai Bizottság és a bete­gek jogainak érvényesüléséért küzdő civil szervezetek között egyébként komoly felfogásbeli különbség van. Brüsszelnek min­denről Amerikával szembeni ver­senyképességi lemaradása jut eszébe. így nyilván David Byrne, az előző egészségügyi EU-biztos is mélyen meg lehetett róla győződve, milyen helyesen szól, amikor a következőket mondta: „A modern gazdaságok a jó egész­ségre épülnek. Versenyképessé­gük egyre inkább attól függ, mennyire teszik képessé polgárai­kat arra, hogy egészségesebb, ter­melékenyebb életet éljenek.” A bölcs biztos még hosszasan mondta ugyanezt. Ám aki csönge­tett már hiába az éjszakás nővér­nek, az több vigaszt talál a 2002-es Európai Betegjogi Chartában. En­nek tizennégy pontja a többi között rögzíti: a pácienssel pontosan kö­zölni kell, milyen állapotban van, a róla hozott döntésbe lehetőleg be kell vonni őt, joga van a panaszhoz és adott esetben a kártérítéshez. Az igazi fájdalom: a leendő EU-alkot- mányba csupán a betegjogi charta leegyszerűsített tömörítvénye ke­rült be. (NOL) KI MIT TUD AZ EURÓPAI UNIÓRÓL? A legjobbak Brüsszelbe Az Európai Parlament néppár­ti frakciója (EPP-ED) tagjaként az MKP két europarlamenti kép­viselője lapunk hasábjain játékot hirdetett. A játék keretében a he­ti rendszerességgel május 25-ig minden héten 3-3 kérdést te­szünk fel az EU-val kapcsolat­ban. A legjobb válaszadók között a játék végeztével kisorsoljuk azt a három szerencsés (18 év felet­ti) nyertest, aki júniusban az Eu­rópai Parlament néppárti frakci­ója által finanszírozott 5 napos tanulmányúton vehet részt. A (következő hétfőig feladott) válaszokat az Új Szó címére (EU- ROJÁTÉK jeligére) és az euroja- tek@ujszo.com e-mail címre vár­juk. A játékosok tüntessék fel pontos címüket, nevüket és élet­korukat. A helyes válaszokat a soron következő szerdai szá­munkban közöljük, (ú) Kérdések (3. forduló) 1. A 6 tagúként indult Euró­pai Uniót először 1973-ban bővítették. Egyszerre hány ál­lammal? A. Eggyel B. Kettővel C: Hárommal 2: Szlovákia mikor választott először képviselőket az Európai Parlamentbe? A. 2004 május B. 2004 június C. 2004 szeptember 3. Ahhoz, hogy az európai al­kotmány hatályba lépjen, A. mind a 25 tagállamnak B. az összes tagállam kétharma­dának C. három híján minden tagál­lamnak jóvá kell hagynia. A 2. fordulóban a helyes vála­szok: 1. B. 1967 2. C. 732 3. B. Az Európai Bizottság szoci­ális ügyekért felelős biztosa (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Szlovákiában a lakosság majd ötödé állás nélkül lesz Európában a növekedés dacára kevés a munkahely NÉPSZABADSÁG Ausztriában háromszázalékos GDP-növekedés mellett észreve­hetően csökken a munkanélküli­ség. A Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Bécsi Intézete (WIIW) nemrégiben nyilvános­ságra hozott tanulmánya szerint ez a recept Kelet-Európára nem érvényes. Sőt, ebben a térségben - az új tagországokban - 4-5 szá­zalékos növekedés sem hoz új munkahelyeket, ami az osztrák gazdaságkutatókat kifejezetten aggasztja. Példának Lengyelországot és Szlovákiát említik: az előrejelzés szerint ezekben az országokban 2006-ban közel minden ötödik munkaképes korú állampolgár állás nélkül lesz, s különösen ne­héz helyzetbe kerülnek a fiata­lok, valamint a megfelelő kép­zettség hiánya miatt a munka­erőpiacon hátránnyal indulók. Mindez annak ellenére, hogy az igen alacsony adóteher és a mun­kaköltség sok nemzetközi, köz­tük osztrák konszernt vonz e két országba. Magyarország, Szlové­nia, Csehország munkanélkülisé­gi helyzetét az osztrák kutatók kevésbé tartják drámainak. A kutatók keserű megállapítá­sa, hogy a gazdasági növekedési folyamat és a tartós munkanél­küliség csak látszólag mond el­lent egymásnak. Az iparban a termelékenység ugyanis olyan ütemben nő, hogy az egyre több megrendeléshez sem szükséges több munkaerő. Az egyetlen munkahelyte­remtő ágazatnak a szolgáltatói­par tűnik - ez azonban csak a nagyvárosokban fejlődik. Ennek is megvan az oka - véli Michael Landesmann, a WIIW szakértője. Az olyan nagyvárosok, mint Bu­dapest vagy Prága 2004-ben nem kevéssé profitáltak abból, hogy egyes nagy nemzetközi konszer­nek több kiszolgáló részlegüket kitelepítették (outsourcing). Ugyanakkor éppen a vidéki ré­giókban kellene a szolgáltatói­parnak felszívnia a vidéki lakos­ságot - hangoztatja az osztráíc kutató. A térség legnagyobb or­szágában, Lengyelországban az emberek kereken egyharmada még mindig a mezőgazdaságban dolgozik, sok esetben a létmini­mumon tengődve. A helyzet ott nagyon hasonlít a háború utáni Európához - legalábbis ami a szerkezetváltás szükségességét illeti - jegyzi meg az osztrák sza­kértő.

Next

/
Thumbnails
Contents