Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-03 / 51. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 3. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Csipkerózsika 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nagy szerencse 19 KIS SZÍNPAD: Doktor Šuster 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Gazdag szegények 17 MOZI POZSONY HVIEZDA: Két szótaggal lemaradva (szlovák) 18 Szüzet szüntess (amerikai) 20 MLADOSŤ: Ibrahim és a Korán virágai (francia) 18 A tenger hívása (francia-spanyol) 15.30, 20 AU- PARK - PALACE: Vejedre ütök (amerikai) 11.30,12.30,14,15, 16.30, 17.30, 19, 20, 21.30 A hihetetlen család (amerikai) 15.30 Végállomás (szlovák) 18, 20.10 Snowboardozók (cseh) 12, 14.10, 16.20, 18.30, 20.40 Közelebb! (amerikai) 13, 15.10, 17.20, 19.30, 21.40 Két szótaggal lemaradva (szlovák) 13.40 Ray (amerikai) 18.10 Ibrahim és a Korán virágai (francia) 15.50, 21.10 A nemzet aranya (amerikai) 16.10, 18.40, 21.20 Aviator (amerikai) 17.10, 20.30 Penge: Szentháromság (amerikai) 14.50, 17.20, 19.40, 21.50 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (amerikai) 14.30, 16.50 Az operaház fantomja (amerikai) 19.20 Kalandférgek (amerikai-német-kanadai) 16.10.18.20, 20.20 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (amerikai) 14.20 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 16.40, 18.50 Hosszú jegyesség (francia-amerikai) 21 KASSA DRUŽBA: Közelebb! (amerikai) 19 CAPITOL: Vejedre ütök (amerikai) 16, 18.15, 20.30 TATRA: Snowboardozók (cseh) 17, 19.30 ÚSMEV: Végállomás (szlovák) 16, 20 IMPULZ: Az apokalipszis angyalai-Bíbor folyók 2. (francia) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: A holnap világa (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A hihetetlen család (amerikai) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Wicker Park (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Kóristák (francia) 19 LÉVA - JUNIOR: Kóristák (francia) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A holnap világa (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Aviator (amerikai) 16.15,19.30 Bűjócska (amerikai) 18, 20.15 Csudafilm (magyar) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Hölgyválasz (amerikai) 15.15,17.30,19.45 Kaptár 2. - Apokalipszis (né- met-francia-angol) 16 Közelebb! (amerikai) 14, 18.30, 20.30 Le a fejjel! (magyar) 14,16,18, 20 Micimackó és a Zelefánt (amerikai) 14.30,16.15,18.15 A nemzet aranya (amerikai) 20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (amerikai) 15.30 Penge: Szentháromság (amerikai) 15.30,17.45,20 Sorstalanság (magyar) 14.30,17.15, 20 Vejedre ütök (amerikai) 13.30,15.45,18,20.15 Híres emberek mesélnek kedvenc regényükről A nagy könyv az MTV-n MTI-HIR Budapest. Kedvenc regényükről és az olvasás élményéről mesélnek Magyarország legnépszerűbb emberei márciustól a Magyar Televízióban A nagy könyv című olvasásnépszerűsítő mozgalom keretében- mondta Sipos Pál, az MTV művelődési főszerkesztője. A program mellé állva hatvannál is több színész, művész, sportoló, tudós és ismert személyiség tesz majd őszinte vallomást olyan könyvekről, amelyek megváltoztatták, rendbe hozták, vagy éppen felforgatták az életüket - tette hozzá. Ismertetése szerint az MTV két csatornáján naponta többször, összesen 636 alkalommal láthatják a nézők e héttől, 53 napon át a beharangozó egyperces etűdöket. A 2005. év egyik legjelentősebb kulturális eseményeként beharangozott, brit minta alapján megvalósuló programban - amelynek az olvasáskultúra fejlesztése, az olvasás népszerűsítése a legfontosabb célja- az ország kedvenc könyvét keresik. Az újságíróknak tegnap levetített egyperces ajánlók között Szabó István filmrendező Jorge Semprun A nagy utazás című regényéről, Bálint András színész-rendező Má- rai Sándor Föld, föld!... című emlékezéseiről beszélt, Winkler Róbert újságíró Mihail Solohov Csendes Donját népszerűsítette. Nagy Marcell, a Sorstalanság című film főszereplője Kertész Imre azonos című regényéről osztja majd meg érzéseit a nézőkkel, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke J. D. Salinger Zabhegyezőjéhez, Vitray Tamás újságíró Thomas Mann József és testvérei című regényéhez fűződő viszonyáról fog szólni. A nagy könyv játékos olvasómozgalomban a rendszeresen jelentkező tévé- és rádióműsorok nézőit, hallgatóit, a program internetes oldalának látogatóit, valamint a kapcsolódó könyvtári és iskolai rendezvények résztvevőit szavazásra szólítják fel: nevezzék meg kedvenc magyar, illetve külföldi regényüket. A nagy könyv első nagy megjelenése a március 15-i 80 perces műsor lesz, amelyben megismertetik a nézőket a szabályokkal (ezek a www.anagykonyv.hu internetes címen teljes terjedelemben olvashatók). Április 23-án, a beérkezett jelölések alapján bemutatják Magyarország száz kedvenc könyvét, ami után hetente két alkalommal jelentkezik majd a könyvek csatája című vitasorozat. Június 11-én derül ki a 12 kedvenc könyv címe; a műsorfolyam befejező adásában, december 17-én dől el, melyik regény nyeri el a Magyarország kedvenc regénye 2005-ben címet. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma háttéranyaga szerint ma az érettségizettek egyhar- mada és a diplomások egyhatoda egyáltalán nem olvas könyvet, a felnőtték alig fele olvas el évente legalább egy könyvet. Harminc éve halt meg Németh László - szellemi láthatára szélességében és mélységében is monumentális A minőség bölcselője (Képarchívum) Életművének könyvespolcomon lévő húsz-egyné- hány rózsaszín-lila vaskos kötete mindig elbizonytala- nít. Olyan értelemben, hogy ismerem-e eléggé munkásságát. Hogyan ismerhetném, hiszen az egy teljes magyar világ! De a hozzá hasonló közeli elődeink-jószerével szinte kortársaink - is elbizonytalaní- tanak munkájuk mennyiségi és minőségi méreteivel. DUBA GYULA Azt sugallják: az írás állandó munka, sok munka! Majd így: az írói munka felelősség! S végül: az életmű állandó alkotói-szellemi jelenlét! A költői kérdést - méltó utódok vagyunk-e? - fel sem teszem. Inkább oda irányítanám a figyelmet, hogy mindez a múlt század üzenete! A végletesen ellentmondásos huszadik századé, amely egyrészt lehetővé tette a legembertelenebb szörnyűségeket, másrészt a felelős szellemiségek egész sorát teremtette meg. Például Németh Lászlót! Soroljunk mellé néhány társat is: Móricz Zsigmondot, a regényírót, Illyés Gyulát, a költőt, Veres Pétert, a parasztgondolkodót! Bár a névsor sokkal bővebb lehetne, így jellegzetes. Jelöl egy szellemiséget, amelynek Németh László mintegy a gondolati összegzője, eszmei kiteljesítője lehetett. Hogy a jelenség még jobban kidomborodjon, érdemes pillantást verni korábbi évszázadok néhány magyar személyiségére és azok szellemi teljesítményére. Balassi Bálint a 16. században a végvári élet férfias esztétikumát fogalmazza, Zrínyi Miklós a 17. században pedig „kis traktájá- ban” hadseregszerzésre oktat. Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításaival, Pázmány Péter vallásos vitairataival a korszerű magyar nyelvet fogalmazza. A 18. században a szabadságharcot Rákóczi, a nemzeti érzés s a nyelv pallérozását a bécsi testőrök (pl. Bessenyei) folytatják. S mintha a nemzeti szellemiség sűrűsödne! A 19. század nyelvújítással (Kazinczy), idea-költészettel (Kölcsey), kultúraalapozással (Széchenyi) indul, nemzeti drámaérzetet teremt (Vörösmarty) és szabadságeszményt (Petőfi), valamint a népi történelem költészetét (Arany). A 20. század elejére Ady az európaiságot hozza Párizsból, korszerű és egyetemes pillantást a „magyar ugarra”. Mintha mindezek összegeződné- nek, korszerűen kiteljesednének Németh László körül. Szellemi láthatára szélességében és mélységében valamiféle monumentalitást érzünk! Olyan gondolati kiteljesedést, amely az alapokig, a népi mélyrétegekig ér. Nem a népi írók mozgalmát akarom kiemelni, hanem Németh géniuszát. Bár a kettő szorosan összefügg! Ez a szellemi irányultság a huszadik századi magyar valóság terméke. Történelmi érték és szükségszerűség! Leginkább Németh László alkotói íve igazolja. Móricz a szépíró, Illyés a költő érzékenységével szemléli a népélet drámaiságát, Németh László a megismerő gondolattal közelít hozzá. Horváthné meghal című novellájával 1925-ben országos pályázaton nyeri el az első díjat. Mást akar, mint ami van: új magyar novellát. S nemsokára kiderül, hogy eszmei értelemben is mást akar: Harmadik Magyarországot! Nem a Horthy-féle félfeudálist, sem „az ellenzékbe szorult polgári liberális”- t, hanem „az elődök sugalmazását megértve” mást, melyet „nekünk, íróknak kell a magyar népből megidéznünk. A Harmadik Magyarország így jobban hasonlított egy platóm ideához, melyet egy nem politikára született ember a földre akart húzni, a valóság mélyebb vagy mennyei természeteként előcsalni, mint használható politikai programhoz.” (Negyven év). Tegyük hozzá: és mégis hatott! A világirodalomban is kevés példa van arra, hogy induló író lapot alapít: Németh László esetében ez a Tanú, amelyet teljes egészében maga ír. Évekig megjelenteti, száz ívnyi, többnyire esszéanyag. Megalapozza és előrevetíti átfogó gondolkodásának a távlatait, amelynek talán nem is az a fő erőssége, mily magasra ért, hanem hogy földközelből indult, s valóságközelségét mindvégig képes volt megőrizni. Fogalmi-gondolati értelemben tekinti át a múlt század első felének magyar valóságát. Még reformtervekre (Széchenyi) is futja erejéből! A „harmadik út”, a „minőség forradalma”, a „Medve utcai polgári”, a „Kert-Magyaror- szág ” látomása hiteles metaforák. A gondolati megismerés eredménye nála jellegzetesen fogalomalkotásba torkollik. Ahány műcím, annyi új megfogalmazás. Nézzük a regénycímeket! Gyász, Irgalom, Bűn, Iszony - fogalmi összegzésre utalnak. S a mitikus asszonyalakok: Kúrátor Zsófi, Égető Eszter. Korán megérinti a görög drámák tragikus halál-eszménye! Nézzük más oldalról az életmű kötetcímeit! Európai utas, Az én katedrám, Sorskérdések, A kísérletező ember, Két nemzedék, Sajkodi esték, Homályból homályba - fogalmi metaforák, mögöttük terjed a hatalmas Németh-univerzum. Honnan ez a kimeríthetetlen energia, mint lehetséges ily végtelennek tűnő szellemi láthatár? Mily csodálatos erős és spirituális minőség emeli a népi valóság és paraszttörténelem tényeit ily roppant teljességbe? Az évszázados ösztönlétet tudatos megvilágosodásba, a népi humuszt az egyetemes világnézet nemzeti síkjának régióiba?! S e roppant szellemi erőt a történelem fékező kanyaijai és romboló metamorfózisai sem képesek útjából kitéríteni! Az ötvenes évek elejének orosz fordításai s az „én cseh utam”, a műfordítás „gályapadja” sem jelent üresjáratot. A szocialista keretek sem törik meg a lendületet, esszékben, drámákban érik tovább. Az út sem magányos, hanem közös igyekezet. Illyés Fáklyalángjának Németh Galileije és Két Bolyaija a tejtestvérei. S a Sorskérdések rokona a Puszták népe és Az Alföld parasztsága is. Nem vagyunk pateti- kusak, ha megdöbbenünk. Amilyen iszonyatos a huszadik század magyar drámája és nyomorúsága, oly döbbenetesen „emberfeletti” és nagy ívű Németh László önvizsgálatának és reformeszméinek, szellemi minőségeinek teljesítménye. Az annyira várt huszonegyedik század talán már nem a nagy európai kataklizmák ideje lesz, de úgy tűnik fel, nem is az „emberfeletti” szellemi teljesítményeké. A nemzeti sors vizsgálata a politikai metamorfózisok anyagiasulása közben elbagatellizálódik. Németh László szellemi katedrálisa a múlt fényeit sugározza ugyan, de nem Escorial- ként, hanem lélekkel télién. Semmi nem ment fel a kötelesség alól, hogy ismerjük és tiszteljük ideáit, s emlékezve megünnepeljük számunkra elérhetetlennek tűnő teljesítményét! Együtt hallhatók Bartók hegedűduói és a Kárpát-medencei népek ihletet adó autentikus zenéje Szabadival a Fonóban - a Túlparton HIZSNYAI ZOLTÁN Szabadi Vilmosnak, Magyarország egyik legismertebb hegedűművészének és a Kárpát-medencei népek autentikus zenei hagyományát talán legavatottab- ban, legautentikusabban tolmácsoló Fonó Zenekarnak jelent meg a közelmúltban közös CD-je. Nem mindennapi esemény, hogy egy, a világ számos jelentős hangversenytermében rendszeresen koncertező, klasszikus komolyzenét világszínvonalon interpretáló művész és egy autentikus népzenét játszó zenekar egyugyanazon a hanghordozón, egyetlen szerkesztési koncepció részeként jelenik meg. Persze a régiónk hangszeres és vokális zenei hagyományát ápoló - és nem csupán interpretáló, hanem mind a mai napig gyűjtéssel is foglalkozó - Fonó nem akármilyen zenekar! Az együttes Magyarországról, valamint Szlovákia és Ukrajna magyarlakta területeiről származó tagjai ugyanis „más zenei műfajok - klasszikus vonószene, opera, a modern jazz irányzatai, világzene, autentikus klezmer muzsika - előadóival is együttműködnek, amint ez immár több tucat hanglemezükön is tetten érhető”. Az sem mellékes körülmény, hogy a Fonó az elmúlt években a világ számos kiemelkedő koncerttermében rendkívüli sikert aratva szólaltatta meg térségünk paraszt- és pásztormuzsikáját. És az sem, hogy 2002-ben megjelent Mixtúra Cultivatis című hanglemezükkel a világzenei körökben mérvadó párizsi Le Monde de la Musi- que folyóirat „Az év szenzációja” díját érdemelték ki. A Túlparton címmel megjelent CD-lemez bemutatásaként írt szellemdús szövegében Agócs Gergely, a Fonó tájainkról származó vezetője így fogalmaz: „...lemezünkön Bartók egyes hegedűduói mellett azok a népzenei dallamok (illetve az egyes dallamok közeli változatai) is szerepelnek, melyek alapot szolgáltattak az adott zeneművek meg- komponálásához. Máskor olyan vidékek népzenéje szólal meg, ahol a zeneszerző élete során zenefolklorisztikai terepkutatást végzett, de a párhuzamokat a saját gyűjtéseinkből származó dallamokkal is kiegészítettük. (...) Felvételünkön szeretnénk felmutatni (...) a két zenei világban párhuzamosan ható hangszeres virtuozitás elemeit is.” A Túlparton „kalandozva” Bartók első és második rapszódiájának sodró erejű hegedű- és zongoraszólamai (amelyeket Gulyás Márta zongoraművész szólaltat meg a lemezen) mellett erdélyi tánczenét, ezek szlovák párhuzamait, új stílusú magyar dallamokat, dudajátékot, ennek hegedűimitációját, ruszin és román népzenét egyként hallhatunk. Mindezt a lehető legmagasabb színvonalon. A korokon, térségeken és játékstílusokon átívelő, egymást keresztező zenei párhuzamok pedig a hatást egyenesen elementárissá fokozzák.
