Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-24 / 69. szám, csütörtök

8

Kultúra

ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 24.

A Böngésző nyertesei

A Vasárnap 12. számában feltett kérdésre Varga Sándor a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Szacsko Borbála szentmáriai, Lóczi Tünde taksonyi és Kiss Kálmán keszegfalui olvasónk nyerte. Gratulálunk!

SZÍNHÁZ

KOMÁROM

JÓKAI SZÍNHÁZ: Ármány és szerelem (vendégjáték Somorján) cs. 19

MOZI

POZSONY

MLADOSÍ: 5x2 (fr.) cs., péntek 16,18,20 MÚZEUM: Pink Floyd - A fal (ang.) cs. 19.30 AUPARK- PALACE: Robotok (am.) cs., p. 11.30, 12,12.40,13.30,14,14.40,15.30,16,16.40,17.30,18,18.40, 20.40 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (am.) cs., p. 12.10,14.30 Közelebb! (am.) cs., p. 16.50, 19.10, 21.20 Bújócska (am.) cs., p.

11.20.13.40.16.10.18.20.19.30.20.30.21.50 Szeretőkés gyilkosok (cseh) cs., p. 12.50 5x2 (fr.) cs., p. 17.50 Penge: Szentháromság (am.) cs., p. 15.20,20.20 Ray (am.) cs., p. 20 Vejedre ütök (am.) cs., p. 14.10,16.30,19,21.30 Snowboardozók (cseh) cs., p. 16.20,18.30,

20.50 Átok-The Grudge (jap.-am.) cs., p. 15.40,17.40,19.40,21.40 Kalandférgek (am.-ném.) cs., p. 15.50, 18.10 Aviator (am.) es., p. 20.10 A nemzet aranya (am.) es., p. 14.20,17,19.50 A hihetetlen család (am.) es., p. 16.10 Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz (kor.) cs., p. 18.50,21

KASSA

DRUZBA: A Maszk fia (am.) cs., p. 19 CAPITOL: Bújócska (am.) cs., p. 16, 18, 20 TATRA: Wicker Park (am.) cs., p. 17.30 ÚSMEV: Robotok (am.) cs., p. 16,18, 20

DÉL-SZLOVÁKIA

SZENC - MIER: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) cs. 18 GALÁNTA - VMK: Szüzet szüntess (am.) p. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A belső tenger (sp.) cs. 17,19.30 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (am.) p. 17,19.30 VÁGSELLYE-VMK: Kóristák (fr.) cs. 20 A holnap világa (am.) p. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Az operaház fantomja (am.) cs., p. 19 LÉVA-JUNIOR: Az utolsó gyémántrablás (am.) cs.

16.30 Két szótaggal lemaradva (szí.) p. 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az utolsó gyémántrablás (am.) cs. 16.30, 19.30 Vejedre ütök (am.) p. 16.30,19

GYŐR

PLAZA: Átok - The Grudge (jap.-am.) cs., p. 14, 16.15, 18.30,

20.30 Csak lazán! (am.) cs., p. 13, 15, 19.30 Le a fejjel! (magy.) cs., p. 14.15, 16, 17.45 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (am.) cs., p. 13, 15.15 Millió dolláros bébi (am.) cs., p. 14.30, 17.15 Az operaház fantomja (am.) cs., p. 15, 17.45, 20.30 Penge: Szentháromság (am.) cs., p. 19.30 A randiguru (am.) cs., p. 13.30, 15.45,18, 20.15

A Pátria rádió húsvéti kínálatából válogathatnak • •

Ünnepi programok

MŰSORAJÁNLÓ

Nagypénteken 9 órától ökumenikus egyházi műsorral jelentkezünk. A tízórai hírek után. kezdődő irodalmi összeállításban az ünnep ihlette verseket, prózarészleteket hallhatnak hazai színművészeink tolmácsolásában. 10.35-től Robert Burns, Dsida Jenő, Áprily Lajos, József Attila, Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső és Kányádi Sándor megzenésített verseit a Kaláka együttes adja elő. Ebben az évben emlékezünk Jókai Mór születésének 180. évfordulójára. Ebből az alkalomból tűztük műsorra halhatatlan műve alapján készült hangjátékunkat: A kőszívű ember fiai 1974-ben készült Boldoghy Kató rendezésében. 13 órakor Induljunk a keresztútra címmel néprajzi összeállítást sugárzunk. Fél kettőtől a magyarul beszélő romáknak közvetítünk. 15.05-kor kezdődik a Pulzus ünnepi kiadása Ürge Tamás szerkesztésében. A műsorban az emberiség legfájdalmasabb témáját, a szenvedést boncolgatja Mészáros András filozófus, Bordás Sándor pszichológus és Zsidó János teológus-lelkipásztor.

Nagyszombaton a 13 órakor kezdődő Téka című irodalmi magazint aláljuk figyelmükbe, melyben egyebek közt a Kalligram irodalmiművészeti folyóiratról beszélgetünk Csehy Zoltánnal. Az irodalmi műsort a Keresd a nőt! követi. Női magazinunkban a hazai és nemzetközi szinten is ismert és elismert keramikusművész, az ipolysági Kutak Adrienn vall pályájáról, életéről. 15 órai kezdettel tűztük műsorra a bősi művelődési otthonban 2004. december 12-én rögzített Tavaszi szél vizet áraszt népdal és népzenei seregszemle első részét.

Húsvétvasárnap hírekkel indul a műsor. 9 órakor református istentiszteletet közvetítünk Madárról. A tavasz és a legszebb tavaszünnep a témája a 10 óra 10 perckor kezdődő Gyerekzsúrnak. Utána ifjúsági műsorunkban a húsvété a főszerep, erről kérdezzük a fiatalokat és Olasz István színészt. Sztárvendég a Kormoran együttes.

Húsvéthétfőn az Ünnepi reggelben arról is szólunk, mi kerüljön a locsolók elé az ünnepi asztalra. Húsvéti vendégváró című élő magazinunkban szó lesz a locsolkodás szokásának kialakulásáról, városon és falun. Mi minden van az egyes régiók, tájak ünnepi asztalán, erről is szólnak tudósítóink. A négyórás magazinban helyet kap vers és humor, szórakozás és sok-sok zene. Várja önöket a műsorvezető, Polák László. 15 órai kezdettel tűztük műsorra a Tavaszi szél vizet áraszt népdal- és népzenei seregszemle második részét. (B. E.)

Áttörés síkból térbe - Szabó Ottó rozsnyói kiállítása április végéig tekinthető meg

Kezdetben volt a vonal...

„Álmok, ha bejönnek” - ez a címe Szabó Ottó Rozsnyón megnyílt kiállításának. Bejöttek! És itt akár be is fejezhetném az írást. Merthogy látványt különben is majdnem lehetetlen írásban elfogadhatóan visszaadni. Ennek a kiállításnak a képi világát pedig még megközelítőleg sem lehetséges szavakkal rekonstruálni.

SZÁSZI ZOLTÁN

Engedtessék meg mégis néhány széljegyzet kedvcsinálónak a potenciális tárlatlátogató - a látni és gondolkodni kívánók számára.

Szabó Ottó kortárs alkotóként folyamatosan olyan dolgot művel, ami a mai képzőművészetben ritkaságszámba megy: egész világokat teremt.

Kezdetben volt a vonal. Miként a teremtésnél az Ige. Mert hát nem tagadhatja meg az ember önmagát. Szabó Ottó ugyanis grafikusként indult, a vonal szerelmeseként. A mostani kiállításon ebből a korszakából is látható néhány kép. Egyfajta retrospektív válogatás ez, amely bizonyos fogódzókat ad a néző számára. Támpontokat a legfrissebb alkotások értelmezéséhez.

Ami előttünk zajlik: a vonal folyamatos átalakulása térré és idővé. Az egyetlen pontba sűrített, teremtés előtti mindenség fölfeslik, és fokozatosan kitölti dimenziónk teljes térfogatát és -idejét. Szabó Ottó képes arra, hogy teremtsen. Ezernyi gondosan irányított, szarkalábszerű vonalából ismeretlen térformák, egész univerzumok rajzolódnak ki: bennük ember- és istenalakok, arcfragmentumok, lovak... És minden alakzaton, egymásba nyíló, egymásból kibomló, egymást átfedő részleten rajta a világ teremtésétől eltelt évmilliók patinája. Mintha csak hámló vakolat alól tűnnének elő, véletlenszerűnek

Szabó Ottó rozsnyói tárlatának látogatói

(Szekeres Éva felvétele)

látszik a színek előbukkanása, ám ha jobban belemélyed a tekintet a kép struktúráiba, mindig éppen a teremtés folyamatát meghatározó azon elemek mutatják meg magukat színben és fényben, amelyekre talán a Teremtő is először kezdett figyelni a világ formálásakor. Egy virág, egy levél, egy kéz, egy ujj, egy arc variációi, a test tökéletessége - mert látja az Úr, hogy amit csinál, az jó.

A Rozsnyón élő festő- és grafikusművész mostani kiállításának képeit szemlélve ennek a folyamatos kreatív mögélátásnak, kibontásnak, részletgazdagításnak és rendteremtésnek lehetünk alkotó részesei. Szabó Ottó a vonaltól már eljutott a térig, most a térbe fonja bele a színt. Beleoldja a látványba a rejtélyes megismerési folyamatot, az utat, amelynek során megpörkölődtek, majd leolvadtak szárnyai, hogy a színek tengerébe hulljanak. Olyan ez az egész, mintha egy hófehérre meszelt templomfalon fölsej lenének, az évszázadok festék- és vakolatrétegei alól átderengenének a gótika szentjeinek arcvonásai. Mintha a festő ecsetjével takarná ki előbb csupán a körvonalakat, majd a test térbeliségét, végül pedig az életet adó színeket is. Szépen, óvatosan, lassan bontva a vakolatot, amely egyben a síkból való kitörés, a plaszticitás élményét is adja.

A képeken a misztika is jelen van. A honfoglalás, az'anyagi és szellemi haza építésének fázisai, álmodott és reális történelem, mely egyszerre esendően emberi és fenségesen istenközeli. A test finomsága, mezítelen kiszolgáltatottsága, megfeszülése - megváltásért és szerelemért vagy csak egyszerűen a megismerésért. Valahonnan az idők mélyéből kitü- remkedve. Álarcok, melyek mindent eltakarnak, és mindent megmutatnak. Robosztus fehér-szürke vakolatréteg alól kikandikáló gótikus kecsesség.

Fedezz fel! - szinte hívnak a képek belemélyülni egy-egy látszólag mellékesen odakarcolt vonalkódba. Álmok, ha bejönnek - de ezek az álmok a világ apokaliptikus látomásaival ütnek mellbe. Egyszerre csendesítő és vihart kavaró élmények. Egy alkotói folyamat hosszmetszete. Az egyre élesebb színek. Óarany és vörös, barna és mélykék. Még csak foltokban, mert a vonal, a mindent meghatározó ige még mindig kordában tarja őket. Azt hiszem, a színek előbb-utóbb felszabadulnak majd - hogy újra visszavonulhassanak a vonalak védelmébe. A vonalak pedig ki fognak törni a térbe. Már volt ilyen próbálkozás. Tessék belépni volt a címe. Térg- rafika.

Mi jöhet még? Az örökös megismerni vágyás milyen utakra vezeti Szabó Ottót? Talán visszasűríti világát a (kiinduló) pontba? Vagy monumentális, akár több száz négyzetméteres alkotásokká tágítja? Annyi bizonyos, bárki nézi meg Szabó Ottó képeit, egy idő után sóvárogni kezd utánuk. Ezekkel a festményekkel ugyanis jó egy térben lenni. Jó érezni a fényüket, formáikat, rejtelmeiket. Jó nézni, és jó látni. Tessék belépni, és az álmok bejönnek!

Margóra egy megjegyzés: Szabó Ottó kiállítása azt is bizonyította, hogy Rozsnyón mégiscsak van érdeklődés a képzőművészet iránt. És csupán a kiállítás-megnyitó időpontját kellett körültekintően megválasztani. Mintegy nyolcvanan jöttünk össze! Szabó Kingának a megnyitón elhangzott kedves és baráti szavai azt is leleplezték, Szabó Ottó a közeljövőben ünnepli negyvenedik születésnapját. Rendkívül alkotóképes korban van. Kívánom, hogy így maradjon!

Sikerét utolérhetetlen írásművészetének és egy új irodalmi műfaj megteremtésének köszönhette

Verne Gyula vagy Jules Verne?

ROZBROY VIKTOR

Ma száz éve hajtotta örök álomra fejét „az örök álmodó” - ahogy kortársai közül sokan nevezték. Úgy érzem, különleges munkát végzek, miközben ezen a megemlékezésen dolgozom. A kiváltságérzetnek két oka is van: olyan emberről írhatok, aki még az én, amúgy fiatal generációm ifjúkori olvasmányai között is döntő szerepet játszott. A másik ok, hogy csak két olyan írót tudok megemlíteni, akiket még ma is magyarított nevükön emlegetünk: May Károlyt és Verne Gyulát. Tízévesen, amikor épphogy csak felfogtam - de nem tudatosítottam -, hogy a magyarokon kívül más nemzetek is élnek a világban, meggyőződésem volt, hogy Verne Gyula magyar. Utóbb kiderült, ezzel nem vagyok egyedül. Bizonyára sokunkat foglalkoztatott, ki is Verne Gyula valójában. A szorgalmasak utánanéztek, a lusták csak fantáziáitok róla. Hát, jöjjön most egy kis információdömping.

Verne Gyula 1828-ban született Jules Verne néven Nantes városában. Apai felmenői jogászok, anyai

ági ősei pedig tengerészek voltak. Belőle jogász, öccséből tengerésztiszt lett. Olyan támogatókat, barátokat tudhatott maga mögött, mint a francia romantika két legjelentősebb képviselőjét, Victor Hugót és Alexander Dumas-t vagy Felix Tournachon-t alias Nadart, aki korának leghíresebb léghajósa, az első Párizst ábrázoló légi fotók készítője volt. Ez utóbbi barátság ihlette őt 1863-ban Öt hét léghajón címmel megjelent első regényének megírására, mely még abban az évben „bestseller” lett. Kiadója húsz évre szerződtette - azzal a feltétellel, hogy minden évben legalább két könyvet kell megírnia. Hamarosan olyan hatalmas sikere lett, hogy ha népszerűsége materializálódhatott volna, regényhősei a Holdról bizonyára két földi objektumot is megpillantanak - a kínai nagy fal lett volna a kisebb. Verne végre eleget tehetett régi álmának: jachtot vásárolhatott, és kiruccanhatott a világba. Mikor a Gibraltári- szorosnál járt, díszsortűz köszöntötte, a Szaharában már várta őt a tuniszi bej, hogy saját kocsiján vi- hesse tovább, Rómában XIII. Leó

pápa magánkihallgatáson fogadta, Velence fáklyás felvonulással és díszgályával várta a „leghíresebb franciát”.

És hogy minek köszönhette sikerét? Utolérhetetlen írásművészetének, és egy új műfaj, a tudományos-fantasztikus irodalom megteremtésének. Olyan volt saját korában, mint Rowling lenne ma a gyerekek között, ha a Harry Potternek száz része lenne, s mind ugyanolyan izgalmas.

Ha életművét rendszerezni szeretnénk, két szempontból tehetnénk ezt: műveinek tematikája és hangulata alapján. Míg az utazás, kaland minden regényében jelen van, sokban központi szerepet foglal el a tudományos fantasztikum: kalandregények és sci-fi kalandregények szerzője. Életművének másik lehetséges felosztása egy sajnálatos eseményhez kötődik: az írót féltékenységbe beleőrülő unokaöccse meglőtte, s az akkori orvostudomány nem volt képes eltávolítani a golyót a lábából. Élete végéig sántított, s nagy fájdalmakkal küszködött. Az 1886 előtti regényekre az optimista látásmód volt jellemző, az ezután íródott művei már a pesszimizmus jegyében születtek. Virágzó jövőt prognosztizáló könyve például az Utazás a Föld középpontja felé vagy a 80 nap alatt a Föld körül, szemben a Francia zászlóval és a Barsac-expedíció- val, melyekben az atombombát és a fasizmust jósolta meg.

Az olvasókban, s talán leginkább a Harry Potteren nevelkedett generációban felmerülhet a kérdés: ez mind szép és érdekes, de miért olvassak én több mint száz éve íródott könyvet? Válaszom egyszerű: mert jó.