Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-23 / 68. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 23. E U RÓ AI UNIÓ 31 Az elöregedés nem a jövő jelensége, a népességcsökkenés az unió egyharmadában már tény Demográfiai válság küszöbén Európában kevés gyermek születik: a reformoknak ki kell terjedniük a családi kedvezméifyek, juttatások bővítésére, a gyermekgondozás segítésére (Képarchívum) A népesség elöregedése következtében küszöbön álló válsághelyzet miatt július 11-én Brüsszelben konferenciát rendez az Európai Bizottság szakértőknek, magas rangú politikusoknak, a civü társadalom képviselőinek részvételével. eurohirek.hu Aggasztó tanulmány látott napvilágot az Európai Unió tagországainak demográfiai helyzetéről, s annak várható társadalmi, gazdasági következményeiről. Európát olyan demográfiai változások fenyegetik, amelyek mélyen érintik majd az egész társadalmat: 2030- ig 20,8 millióval csökken a munkaképes korú lakosság létszáma, illetve 18 millióval kevesebb lesz a gyermek és fiatal. Európában kevesebb gyermek születik, mint amennyit a lakosság vállalni szeretne, ez is egyértelmű jelzés: a reformoknak ki kell tévedniük a családi kedvezmények, juttatások bővítésére, a gyermekgondozás segítésére. Az EU öt legnagyobb tagországa közül csupán Nagy Britanniában és Franciaországban várható a lakosság számbeli növekedése a következő években, az EU egészében a népesség 10-15 százalékos csökkenését prognosztizálják 2050-ig. A tagországok közül a természetes szaporulat jelenleg csak Írország, Franciaország és Dánia esetében közelíti meg a szükséges arányt, a legalacsonyabb Cipruson, Csehországban és Szlovákiában. Míg Európában csökken, az USA-ban nő a népesség Az Európai Unió összlakossága a 2025-re előrejelzett 469,5 millióról 2030-ig 468,7 millióra csökken, szemben az Amerikai Egyesült Államokkal, ahol 2000 és 2025 között 25,6 százalékkal gyarapodik a népesség. Az elöregedés nem a jövő jelensége, a népesség számbeli csökkenése pedig már tény az unió egyharmadában és az új tagországokban egyaránt. Európában megnőtt a várható élettartam, s az idősebb korosztály általános egészségügyi állapota is jelentősen javult. 2030-ban 24 millióra emelkedik a munkaviszonyban álló 55-64 évesek száma, s 34,7 millió nyolcvan évesnél idősebb lakosa lesz a kontinensnek, szemben a jelenlegi 18,8 millióval. 2050-ig 180 százalékkal nő a nyolcvan évesnél idősebbek száma. 2005-től 2030-ig 52,3 százalékkal nő a 65 évesnél idősebb korú népesség, ezzel szemben a 15-64 éves korosztály létszáma 6,8 százalékkal csökken. A munkaképes lakosságtól függő fiatal és idős generáció aránya a jelenlegi 49 százalékról 25 év alatt 66 százalékra nő.-Az elöregedés, a népességcsökkenés jelensége életünk szinte minden területét befolyásolja, így például az üzleti tevékenységek folyamatát, a munka szervezését, városrendezési kérdéseket, a lakások formatervezését, a közszállítást, a szavazói magatartást, a bevásárló- központok infrastruktúráját - mondta a jelentést ismertető Vladimír Špidla szociális ügyekért felelős EU-biztos. Reformokat és társadalmi koncepcióváltást Az említett demográfiai változások súlyosan érintik a jólétet, élet- színvonalat, nemzedékek közötti kapcsolatrendszereket. A modern Európában a gazdasági növekedés mindig együtt járt a népszaporulat javulásával. Mivel a születések számbeli csökkenése szorosan összefügg a családi kedvezmények hiányával, illetve a gyermekvállalás miatt a családokra nehezedő terhekkel (a gyermekvállalás korlátozza a munkavállalást, emeli a háztartás költségeit stb.), a különféle kedvezmények jótékony hatást gyakorolnának a születési arányszám alakulására, növelnék a foglalkoztatottsági szintet, különösen a nők esetében. Vladimír Špidla úgy véli, csupán a politika nem tudja megoldani a problémát, a különféle intézkedésekhez a társadalmi előítéleteknek is változniuk kell: a munkát vállaló anyát sokszor rossz anyának bélyegzik, míg a gyermeküket ellátó férfiakat puhányoknak. Ezt látszik alátámasztani az Eurobarometer tavalyi felmérése, amely szerint a megkérdezett férfiak 84 százaléka jogosultsága ellenére se menne semmiképpen gyermekgondozási szabadságra. A lakosság elöregedési folyamata várható következményeinek ellensúlyozásához társadalombiztosítási reformokra, az egészségügyi ellátás megújítására van szükség. Szakértők szerint a bevándorlás csupán ideiglenesen enyhíti a problémát. Mások úgy vélik, hogy nagyobb európai uniós pénzalapot kellene fordítani a demográfiai gondok megoldására. EU-TUDAK0ZÓ Más tagállamban isjáradiákhiter Múlt heti rovatunkban S. Blanka olvasónknak külföldi ösztöndíj-lehetőségekkel kapcsolatos kérdésére válaszoltunk, mellyel szorosan összefügg az Európai Bíróság múlt héten kimondott ítélete. E szerint a diákoknak járó állami támogatásokat és kedvezményes hiteleket nem lehetne megtagadni az Európai Unió más tagállamából származó diákoktól. A Londonban tanuló francia diák, Dany Bidar ügyében (C- 209/03) hozott döntés mesz- szemenő következményekkel járhat minden diák számára, aki saját államán kívül folytatja tanulmányait. Bidar 2001 szeptemberében fordult diákhitelért Ealing város önkormányzatához, miután felvették az University College of Londonba. Ealing megtagadta a kölcsönt, azzal az indoklással, hogy nem elég, hogy ha a diák abban az államban van bejelentve, de „letelepült” („settled”) státussal is kell rendelkeznie. Az angol törvények viszont nem teszik lehetővé külföldi diákok számára ennek a státusnak az elnyerését. Bidar beperelte Ealin- get, arra hivatkozva, hogy az önkormányzat döntése megsérti az EK-szerződés nemzeti alapon való megkülönböztetést tiltó cikkelyét. Az angol bíróság az Európai Bírósághoz utalta az ügyet, amely úgy döntött, hogy az EK-szerződés 18-ik cikkelye (szabad letelepedés bármelyik államban) és a letelepedési jogot részletező EGK/364/90-es irányelv, valamint az uniós állampolgárság és az európai közösségi szerződés oktatásra vonatkozó cikkei alapján egy más tagállamból származó diáktól egy állam nem tagadhatja meg azokat a támogatásokat, melyeket saját polgárainak juttat. A bírósági döntés hatálya azonnali. „A vonatkozó angol törvényi feltételek könnyebben teljesíthetőek brit állampolgárok számára, és ezzel valószínűleg hátrányos helyzetbe hozzák a más tagállamok polgárait” - indokolja a francia diákot támogató döntését a bíróság. Az ítélet ugyanakkor azt is kimondja: „Annak érdekében, hogy a más tagállamokból származó diákoknak nyújtott támogatások ne jelentsenek túlzott terhet, (...) megengedhető, hogy az állam csak azoknak a diákoknak nyújtson ilyen támogatást, akik demonstrálni tudják, hogy egy bizonyos mértékig beilleszkedtek a fogadó állam társadalmába.” Arról, hogy pontosan mit is jelent a „bizonyos mértékig beilleszkedett”, az adott államnak kell döntést hoznia, de nem támaszthat túlzott feltételeket a diákkal szemben. Dany Bidar hiába élt 1998 óta Angliában, az angol törvények ezt egyáltalán nem tették számára lehetővé, hogy megszerezze az állami támogatáshoz feltételül szolgáló „letelepedett” státust. Az Európai Bizottság üdvözölte a szigorú döntést, rámutatva, hogy mintegy négyszázötvenezer európai diák tanul másik tagállamban. Az uniós tagság egyébként már e bírósági döntés előtt is kézzelfogható előnyöket jelentett azoknak, akik egy másik tagországba akartak menni tanulni: a legtöbb országban az a szokás, hogy a külföldi diákokra horribilis tandíjakat vetnek ki, de az Európai Unióban hatályos diszkriminációt tiltó szabályok miatt a többi uniós tagállamból származó diákok nem minősülnek külföldinek. (Bruxinfo) Továbbra is várjuk olvasóink Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit EU-tudakozó megjelöléssel ellátott levélben vagy villámpostán. Válaszolnak: a pozsonyi Euro Info Központ munkatársai. On-line könyvesboltot nyitott az EU Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadóhivatala (OPOCE) által indított on-line könyvesbolt révén március 16-tól egyetlen internetes oldalon elérhető az EU intézményeinek összes kiadványa. „Az EU könyvesbolt leginkább uniós kiadványok keresésére, azonosítására, beszerzésére és archiválására szolgál majd az üzleti élet szereplői, a közszféra, valamint magánszemélyek számára”, mondta Ján Figel uniós oktatási biztos. A könyvesbolt navigációs oldalai az EU összes hivatalos nyelvén elérhetőek. Az oldalon jelenleg 4000 uniós kiadvány található. (EUvonal) A mobiltelefon mint korszerű pénztárca E-pénz, m-kereskedelem ISMERTETÉS Az Európai Unió készülő új irányelvei kiterjesztik azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a körét, amelyeket mobiltelefonnal lehet majd megvásárolni. A Bizottságnak az e-pénzről szóló ajánlása alapján az emberek mobiltelefonnal fizethetnek majd az italautomatáknál, vásárolhatnak színház- és mozijegyet, s az úgynevezett m-kereskede- lembe bevont termékek, szolgáltatások köre egyre bővül. A 2004 májusában elindított konzultáció során kiderült: a tagállamok eredetileg úgy értelmezték az e-pénz direktívát, hogy az korlátozza a feltöltő kártyákkal megvásárolható termékek számát, és csak a mobiltelefonhoz közvetlenül kapcsolódó dolgokat lehet vásárolni, például csengőhangokat és háttérképeket. A bizottság most közzétett állásfoglalása tükrözi Brüsszel azon szándékát, hogy a mobiltelefon egyre inkább korszerű pénztárcaként is hasznosítható legyen, vagyis segítségével más szolgáltatásokat, termékeket is lehessen könnyen, egyszerűen vásárolni. Ezzel megnyílik az út az m-kereskedelem fejlődése előtt. Az EU-országokban egyes mobilszolgáltatók készülékéről meg lehet vásárolni újság-előfizetést, kifizethető a virágrendelés, a .parkolási díj. (EUvonal) KI MIT TUD AZ EURÓPAI UNIÓRÓL? A legjobbak Brüsszelbe Az Európai Parlament néppárti frakciója (EPP-ED) tagjaként az MKP két europarlamenti képviselője lapunk hasábjain játékot hirdetett. Május 25-ig minden héten 3-3 kérdést teszünk fel az EU-val kapcsolatban. A legjobb válaszadók között a játék végeztével kisorsoljuk azt a három szerencsés (18 év feletti) nyertest, aki június második felében 5 napra Brüsszelbe repülhet. Az Európai Parlament néppárti frakciója által finanszírozott 5 napos tanulmányút során a teljes ellátás biztosított. A (következő hétfőig feladott) válaszokat az Új Szó címére (EU- ROJÁTÉK jeligére) és az euroja- tek@ujszo.com e-mail címre várjuk. (ú) 2. Hány parlamenti képviselője van a kibővült Európai Parlamentnek? A. 626 B: 716 C: 732 * 3. Milyen uniós tisztséget tölt be Vladimír Špidla? A: cseh képviselő az Európai Parlamentben B: az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős biztosa C: oktatásügyi EU-biztos Az 1. fordulóban a helyes válaszok: 1. C: Nagy-Britannia 2. B: 1979 3. C: Európai Bizottság Kérdések (2. forduló) 1. Mikor egyesült az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom? A. 1963 B: 1967 C: 1970
