Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-22 / 67. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 22. Kitekintő - hirdetés 15 Az emléktárgyak leporolva sorakoznak a polcokon »Maldív-szigetek: ► álom és valóság A Maldív-szigetekhez tartozó Hoora lakosai szélsebesen helyreállították üzleteiket: a „Beach shop“ cégtáb- lájú boltokban batik kendők, játékok és más emléktárgyak sorakoznak a polcokon, de a legtöbb üzlet ajtaja zárva, még kevés a turista. Jól láthatók azonban I már az újjászületés jelei. MTI-DPA » A szigetlakok remélik, hogy rövidesen újból turistaparadicsomként emlegetik majd őket, mert ez jelenti a gazdasági túlélést a számukra. Manuela Filsmoser vegyes érzelmekkel szállt fel a repülőgépre, amelyen férjével, Hermannal megkésett nászúira érkezett a Maldív- szigetekre. Az osztrák házaspár karácsonykor a televízió képernyőjén látta a szökőár okozta pusztítást, amely súlyosan érintette a szigeteket is. Arra számítottak, hogy nyo- $ morúsággal és a pusztulás nyomaival kell majd szembenézniük. „Ha azonban az ember nem tudja, hogy itt történt valami, akkor észre sem ) veszi“ - állítja a 40 éves félj. Egy évvel idősebb felesége szerint pedig „egyáltalában nem bánták meg, hogy oda utaztak. Álom az egész, amelyből egyeden percet sem sza- lasztanának el“. Távolról sem minden turista döntött azonban úgy, mint a Fils- moser házaspár. Normális körülmények között ilyenkor telt ház van a Maldív-szigeteken. A kormány adatai szerint azonban a cunami után 80 százalékkal megcsappant a látogatók száma. Mivel pedig a Maldív-szigetek a bruttó hazai termelés egyharmadát kitevő turizmustól függ, ezért a szökőár minden más országnál nagyobb kárt okozott neki. Napjainkra a szigetek 87 üdülőhelye közül már csak 14 tart a cunami okozta károk miatt zárva, ami az összes szállodai ágyak ötödét jelenti. Március elején a szállodai ágyak több műit 65 százalékában már turisták foglalták el, és áprilisra 80 százalékos igénybevételt remélnek. A kormány és a turisztikai szervek elsősorban a katasztrófáról közölt tudósításokat hibáztatják azért, hogy olyan sok turista maradt távol. Ellentétben például Thaifölddel, a Maldív-szigeteken a szökőár nem több száz, hanem mindössze három külföldi turista halálát okozta. Arról alig számolt be a sajtó, hogy a legtöbb üdülőhely - amelyek mindegyike külön szigeten található - változatlanul fogadta a vendégeket, s a legfőbb attrakciók, a korallzátonyok sértetlenek. Hoorán is azért imádkoznak az emberek, hogy mielőbb minden úgy legyen, mint azelőtt volt. „A szökőár előtt naponta száz vagy még több turista járt itt. Most hetente kétszer nyolc vagy tíz keres fel bennünket“ - panaszolja a bezárt boltja előtt álló Khadeeja Husszein. Ennek ellenére nem borúlátó. Üzletében nyoma sincs már a cunami okozta károknak és az emléktárgyak leporolva sorakoznak a polcokon - a szigetek lakói számítanak rá, hogy visszatérnek a turisták a paradicsomba. Szörnyű fájdalmat tudnak okozni az állatoknak Megmentik a medvéket I ÖSSZEFOGLALÓ Táncoló medvéknek hívják őket, de táncuk kínszenvedések következménye. Az indiai medvék mutatványosok foglyaiként produkálják magukat néhány rúpiáért az őtjöngő turisták előtt, akik még le is fényképeztetik magukat a szerencséden állatokkal mindenekelőtt az agrai úton, amely a híres Tadzs Mahalhoz vezet. A medvék sanyarú sorsára most egy olasz fotós természetvédő, Stefano Unterthiner hívta fel a figyelmet. „Az ajakos medvéket már bocs korukban fogságba ejtik, mert egy felnőtt medvét nem tudnának meg9 szelídíteni. Anyjukat többnyire megölik és kalandárok falvaiba hurcolják őket, ahol a helyi törzsnek évszázados hagyományai vannak az utcai látványosságokban és az állatok kizsákmányolásokban. A kicsiknek, hogy ártalmatlanok legyenek, először kihúzzák a fogait, majd egy izzó vassal átfúrják a szájpadlásukat, ide vezetik be az orrlyukakon keresztül a kötelet, amely egész életüket végigkíséri. így egy apró mozdulattal szörnyű fájdalmat tudnak okozni az állatnak és könnyű őt nevetséges mozgásra kényszeríteni“ - meséli Unterthiner a La Repubblica című olasz napi_ lapnak. P Bár az indiai parlament törvényt hozott a medvék vadászata, eladása és utcai mutatványokra kényszerítése ellen, a WSPA nemzetközi állatvédő szervezet szerint legalább ezer medvét használnak ki így illegálisan. Ugyanakkor az ajakos medve (Melursus Ursinus) kihalófélben lévő fajta. Indiában már csak 8 ezer példány él belőle, és a WWF nemzetközi környezetvédő szervezet fel is vette a védett állatok közé. Helyzetük annál is inkább kritikus, mert természetes környezetük pusztítása is rontja túlélési esélyeiket. Az indiai Wildlife SOS civilszervezet is próbálja megoldani a táncoló medvék helyzetét. A medve- táncoltatók, cserébe azért, hogy átadják nekik az állatokat, kapnak egy „rehabilitációs csomagot“, amelyből valamilyen vállalkozást be tudnak indítani. Több kalandár faluban ők vezették be a vizet, elemi iskolákat nyitottak és kisipari üzemeket hoztak létre, hogy munkát adjanak a nőknek. A rabszolgaságtól megszabadított medvék számára pedig valóságos szanatóriumokat nyitottak. Az első, a 2002 decemberében elkészült Agra Bear egy hét hektáros erdős terület, ahol a medvék olyan terápiákat és étrendet kapnak, amelyekkel visszanyerik fizikai formájukat és életkedvüket. „Minden medvét mézzel, gyümölccsel és mogyoróval táplálunk, de megdöbbentő látni, hogy ezek az állatok fel sem ismerik azokat az eledeleket, amelyek normális körülmények között a kedvenceik“ - mondja Geeta Szestamani, a Wüdlife SOS egyik alapítója. Ma már több mint 50 medvét kezelnek ezekben a rehabilitációs központokban, de egyelőre bizonytalan, hogy mikor tudnak visszatérni a természetbe, ha egyáltalán sikerül nekik, (mti) KONTINUITA ČLEN EURÓPSKEJ POISŤOVACEJ SKUPINY WIENER STÄDTISCHE KOCKÁZATI TŐKÉSÍTETT ELETBIZTOS CÉLRA FELHASZNÁLHATJA. EMELLETT 12 000 KORONÁVAL J Infovonal: 0800 11 22 22 www.kontinuita.sk BP-5-11183
