Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-22 / 67. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 22. RÖVIDEN Újabb látványos koronagyengülés Pozsony/Budapest. Ismét eladási hullám söpört végig a közép­európai pénzpiacokon. A korona tegnap közel 50 fillérrel gyengült az euróhoz képest, az árfolyam 38,750/800 korona/euró szinten ál­lapodott. A forint tegnap jelentősen gyengült a bankközi devizapia­con, az eurót 247,10/20 forinton jegyezték, mintegy másfél forinttal erősebben a 245,65/75 forintos nyitó árfolyamnál. (T, m) Csak Pozsonyban ellenőriztek a rendőrök Pozsony. Újabb, a közúti közlekedési szabályok megtartását el­lenőrző akciót hajtott végre a rendőrség - most az egyszer csak a Pozsonyi kerületben. A múlt csütörtöktől vasárnapig tartó ellenőr­zésben 163 rendőr vett részt. „Az akcióval elégedettek vagyunk. Az ellenőrzések során azt tapasztaltuk, hogy a sofőrök jobban odafigyelnek a vezetésre” - mondta lapunknak Silvia Miháliková, a Pozsonyi Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője, (dp) Ismét módosulnak a gyógyszerárak Pozsony. Április elsejétől újra módosul a gyógyszerek és az egész­ségügyi segédeszközök ára, az egészségügyi minisztérium már nyil­vánosságra hozta az új árjegyzéket. Az orvosságok ára háromhavon­ta változik, melynek az az oka, hogy a gyártók és a forgalmazók új készítmények bejegyzését kérik és módosítanak a már bejegyzett gyógyszerek árán. „A minisztériumnak kötelessége 90 napon belül reagálnia a gyártók javaslataira - mondta lapunknak Ján Mazag osz­tályvezető. - A jegyzékbe új gyógyszerek is bekerültek, néhánynak csökken, néhánynak pedig emelkedik az ára.” (1. p. j.) Štefan Harabin erőfitogtatásról beszél Pozsony. A rendőrség erőfitogtatásának nevezte Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság tagja azt az esetet, amikor a Korrup­cióellenes Hivatal két munkatársa állított be az irodájába. A Legfel­sőbb Bíróság korábbi elnökét Ivan Lexa vizsgálati fogságának meg­szüntetése kapcsán akarta a két nyomozó kihallgatni, ám ő kitessé­kelte őket a helyiségből. Elmondása szerint megütközött a hatóság ilyen jellegű eljárásán, hiszen köztudott, hogy nem mentették fel ti­toktartási kötelezettsége alól - jelentette ki a Lexa-üggyel kapcso­latban. Megengedhetetlen szerinte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a belügyminisztérium, esetleg a rendőrség kihelyezett részlegeként működjön. Jana Pôbišová, a belügyi tárca sajtóosztályának munka­társa azt állítja, korábban a minisztérium Harabin állandó lakhe­lyére és munkahelyére címezte az idézést, de a bíró sem az egyik, sem a másik felszólításra nem reagált. (TASR) Csak a kereszténydemokraták nem támogatják Megnyílt a vita a gyesről új szó-tudósítás Pozsony. A parlament megkezd­te a gyermekgondozási segélyről szóló törvény módosításának vitá­ját, mely szerint azoknak az anyák­nak is járna a gyes, akik nem ma­guk gondozzák háromévesnél fia­talabb gyermeküket. A képviselők tegnap a második olvasatba utalták a javaslatot, koalíciós és ellenzéki képviselők egyaránt támogatták a törvény tárgyalásának folytatását. A koalíció azonban továbbra is megosztott: a Kereszténydemokra­ta Mozgalom ellenzi a szociális mi­nisztérium javaslatát: elfogadha- tadan számára, hogy azonos szoci­ális támogatásban részesüljön a ke­reső és a gyermekét maga nevelő anya is. Három KDH-s képviselő nemmel szavazott, a többiek vagy tartózkodtak, vagy nem voltak je­len a voksoláskor. Az anyáknak csak azt a feltételt kellene teljesíteniük, hogy gyerme­küket nem óvodába, hanem más, állam által nem támogatott intéz­ménybe íratják, vagy magánsze­mély - akár a nagymama - gondo­zására bízzák. A támogatás marad­na a jelenlegi 4110 korona, Ľudovít Kaník munka-, szociális és család­ügyi miniszter szerint kisebb eme­lésre várhatóan szeptemberben, kormányrendelet útján kerül sor. „Támogattuk, hogy a törvényt má­sodik olvasatban is megtárgyalja a parlament, mérlegeljük azonban, hogy bizonyos jövedelem felett kor­látozzuk a gyes folyósítását” - tájé­koztatta lapunkat Sárközy Klára, az MKP képviselője. Zuzana ,Marti- náková, a Szabad Fórum elnöke el­képzelhetőnek tartja, abban az esetben, ha mindkét szülő dolgo­zik, csak a rosszabb anyagi helyzet­ben lévő családoknak járjon a gyes. Ezt a javaslatot a minisztérium is hajlandó megvitatni, Kaník szerint azonban mérlegelni kell, hogy nem lenne-e drágább vizsgálni a család anyagi helyzetét, mint mindenki­nek folyósítani a gyest, (-lpj-) Idén különösen hosszúra nyúlik a húsvéti szünet Bezárták az alapiskolákat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Pénteken a nátha­láz miatt be kellett zárni a Czuczor Gergely Alapiskolát, a tanulók leg­közelebb március 30-án ülnek be újra a padokba. „Intézményünk­ben fokozatosan romlott a helyzet, naponta nyolc-nyolc százalékkal csökkent az iskola látogatottsága, és az influenza a pedagógusainkat sem kerülte el. Tanulóink csaknem harminc százaléka megbetege­dett” - tájékoztatott Novák Móni­ka igazgató. A magas lázzal, köhö­géssel, fejfájással, rossz közérzet­tel jelentkező influenza elsősor­ban a 6-14 éves korú gyermekeket érinti. A betegség nagyon gyorsan terjedt a város oktatási intézmé­nyeiben, ezért tegnaptól már vala­mennyi érsekújvári alapiskolában szünetel a tanítás, kivétel csupán a Híd utcai szlovák tannyelvű iskola. Az influenza azonban egyelőre nem érte el a járási székhelyen élő idősebb korosztályt, ezért nincs szó járványról, (száz) Mindössze egyetlen szavazaton múlott a jogszabály javaslatának elfogadása Tandíj: második olvasat Kandráč levele Langošnak Egy StB-ügynök panasza A parlament tegnap első olvasatban jóváhagyta a di­ákhitelekről szóló törvény- tervezetet, ezzel újabb aka­dály hárult el a tandíjrend­szer bevezetése elől. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A jogszabályjavaslat elfogadása mindössze egy szavazaton mú­lott. A honatyák 73 igen szavazat­tal, 59 nem ellenében és 11 tar­tózkodás mellett második olvasat­ba utalták a dokumentumot. A törvényhozás egyben bizalmat szavazott Martin Frone oktatási miniszternek is. A tárcavezetővel szemben Vladimír Mečiar, a HZDS vezére kezdeményezett bi­zalmi szavazást. A dolog pikantériája, hogy Mečiar is Frone mellett szavazott. Ezt a parlamentből való távozása után nem volt hajlandó megma­gyarázni sem egy magántévé, sem pedig az állami hírügynökség munkatársának. Prtbeli képvise­lőtársa, Miroslav Maxon szerint Mečiar valószínűleg rossz gombot nyomott meg. A koalíciós pártok képviselőin kívül a független Miroslav Abe- lovský, Ladislav Polka, Ivan Šimko és Alexej Ivanko is támo­gatta a tandíjrendszer bevezeté­séről is rendelkező jogi normát. Kvarda József, a Magyar Koalíció Pártja frakciójának tagja egyedü­liként a kormánypárti képviselők sorában tartózkodott a szavazás­tól. Az ellenzékiek többségükben nemmel voksoltak, illetve tartóz­kodtak a szavazástól. A doku­mentum tárgyalását parázs vita kísérte. A kormánypárti szóno­kok a tandíjrendszer bevezetésé­nek elkerülhetetlenségét bizony­gatták, annak pozitív hatásait a felsőoktatás színvonalára, az el­lenzéki felszólalók jelezték, to­vábbra sem látnak összefüggést a költségtérítés és a felsőfokú kép­zés minősége között. Frone szerint a tandíjrendszerre tett javaslat elfogadásával lezárul­hatna a felsőoktatás korábban megkezdett reformja. A tárcaveze­tő közölte, az általa értelmesnek tartott módosítási javaslatokat hajlandó beépíteni a tervezetbe. Karol Klobušický, a tandíjakat hevesen ellenző hallgatói sztrájk- bizottság tagja közölte, a tervezet májusra tervezett végső vitájakor az egyetemisták tiltakozó meg­mozdulást tartanak a törvényho­zás épülete előtt. A Diáktanács bár számos javaslatát figyelembe vette az oktatási tárca, a doku­mentum egészét elfogadhatatlan­nak tartja. A szaktárca elképzelése szerint a törvény esetleges elfogadását kö­vető első évben az éves tandíj át­lagban 8000 korona volna. Egy át­meneti időszakban, a jogszabály hatálybalépésétől számított első két évben az egyetemeknek nem kellene anyagi hozzájárulásra kö­telezniük a hallgatóikat, (érvé, s) Túlélte. Vladimír Mečiar is bi­zalmat szavazott az oktatási miniszternek (ČTK-fotó) Pozsony. Egy kelet-szlovákiai ügynök Pavel Kandráč ombuds- mannál panaszkodott az ŠtB-jegy- zékek közzététele miatt, személyi­ségi jogainak megsértéseként ne­hezményezte, hogy a Nemzeti Em­lékezet Hivatalának honlapján ne­ve mellett születési dátuma is sze­repel. Kandráč levélben Ján Lan- gošhoz fordult az ügyben; szerin­te a személyes adatokat nem kel­lene az internetre feltenni. Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is szerepel az ügynökök között, ám tagadja, hogy együttműködött. Szándéká­ban áll jogi úton védekezni. Július Filo evangélikus püspök is cáfolta, hogy besúgó volt, s ugyancsak mérlegeli, jogi úton hogyan mos­hatná tisztára a nevét. Ján Čarnogurský egy katolikus pap képviseletében tegnap feljelentést tett a Langoš-hivatal ellen. Évről évre nő az alapvető emberi jogok megsértésével kapcsolatos esetek száma - állítja a hároméves ombudsmani hivatal vezetője. Ám egyre gyakrabban sikerül megolda­ni ilyen panaszt. Az első évben csu­pán 4 esetben jártak sikerrel, a múlt évben azonban már 131-ben. Leg­gyakrabban a bírósági tárgyalások elhúzódásáról van szó. A Szociális Biztosító hosszadalmas ügyintézé­sére is panaszkodnak a nyugdíja­sok. Nemrég egy elítélt is panaszt tett, mivel dohányzó rabokkal rak­ták őt egy cellába. Kandráč szerint ezzel megsértették az egészséges élethez való jogát, (sza, dem) A külügyi bizottság kormánypárti tagjai szerint beépítették a határon túli javaslatokat, az ellenzék szerint nem Igen a Szülőföld Alap-jogszabály módosítására MTI-JELENTÉS Budapest. A magyar parlament külügyi bizottságának kormány- párti többsége - a fideszes képvi­selők tartózkodása mellett - álta­lános vitára alkalmasnak ítélte a Szülőföld Alapról nemrég hozott törvény módosítását. A testület tizenkét igen szava­zattal, nyolc tartózkodás mellett támogatta Avarkeszi Dezső szoci­alista képviselő, letelepedési, be­vándorlási és honosítási kor­mánymegbízott módosító indítvá­nyát. Az Országgyűlés februárban fo­gadta el a Szülőföld Alapról szóló törvényt, amellyel kapcsolatban - mint a mostani módosító előter­jesztés indoklásában szerepel - a határon túli magyar szervezetek több javaslatot tettek. Az új indít­ványba bekerültek közé tartozik a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) ál­tal szorgalmazott garanciaválla­lás, amely alapján a törvény köte­lezően előírná a kormánynak, hogy az alap pénzeszközeit min­den költségvetési évben legalább egymilliárd forintra egészítse ki. A bizottsági ülésen Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke „világ­csúcsnak” nevezte, hogy a tör­vény elfogadásától számítva egy hónapon belül a kormányzatnak módosító javaslattal kell előáll­nia. „Nem felel meg a valóságnak, hogy az indítvány a határon túli magyar akarat érvényesítését je­lenti” - hangsúlyozta Németh Zsolt. Szerinte az előterjesztés „egy pancsermunka korrekciójára való törekvés”, pótcselekvés, amely nem ad hozzá semmit az eddigiekhez. Németh elfogadha­tatlan jogfilozófiai érvelésnek mi­nősítette, hogy Avarkeszi az elő­terjesztés indoklásában a Velencei Bizottság ajánlására hivatkozva rögzítette: a „nemzetrész” említé­se a törvényben nem lehetséges. A fideszes képviselő úgy véli, ko­moly hiba volt a Szülőföld Alapról szóló törvény korábbi elfogadása, mert az „kampányhelyzetben szü­letett meg, a szükség szülte”. Ki­tért arra, hogy a módosításban megemlített kormányzati garan­cia ellenére a határon túli magya­rok támogatására szolgáló alap egymilliárd forintos költségvetési összegéből félmilliárdot zárolt a kormányzat, és jelenleg egy fillér sincs erre a célra. Kékesi Tibor (MSZP) elismerte: az adott hely­zetben „talán nem volt elég idő”, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvény kiállja az idő próbáját. Szerinte oldódtak a feszültségek, amelyek a határon túli magyarok támogatása kapcsán korábban megjelentek. A szocialista képvi­selőjelentős előrelépésnek nevez­te, hogy az új javaslat alapján ezentúl minden évben legalább egymilliárd forint áll majd az alap rendelkezésére. Kitért arra is, hogy a döntés-előkészítő testüle­tekbe a Magyar Állandó Értekez­let (Máért) tagszervezetei java­solhatnak tagokat. A felmérést 350-400 férfi és nő bevonásával orvosok végezték, akik az alapos vizsgálat mellett vért is vettek tőlük Egészségtelenül és sokkal rövidebb ideig élnek ÚJSZÓ-TUDOSÍTÁS Pozsony. A roma lakosság egészségi állapota sokkal rosz- szabb a többségi lakosság állapotá­nál, állítja Emil Ginter, a közegész­ségügyi hivatal munkatársa. „A Hegyentúli-síkság és a Csallóköz egyes romák által lakott települése­in végzett felmérés szerint a romák egészségi állapota elsősorban a rossz étkezési szokásaik miatt rom­lik” - állítja Emil Ginter. Sokkal na­gyobb arányban fogyasztanak egészségtelenebb, sertéshúsból ké­szült ételeket, füstölt húskészítmé­nyeket. A legnagyobb veszélyt a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a cukorbetegség jelenti, ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a ro­ma férfiak átlagosan 7 évvel rövi­debb ideig élnek. A cukorbetegség kialakulásának esélyét növeli az is, hogy a roma lakosság 35 százaléka elhízottnak számít, s ez a nagy mennyiségben elfogyasztott édesí­tett italok és édességek számlájára írható. „Gyümölcsből és zöldségből nagyon kevés kerül az asztalukra, péksüteményből legtöbbször a ke­vésbé egészséges, fehér kenyeret vásárolják” - mondta Ginter. A fel­mérést 350-400 férfi és nő bevoná­sával orvosok végezték, akik az ala­pos kivizsgálás mellett vért is vet­tek tőlük. Ez utóbbi igazolta a fel­mérésben bevallott alacsony zöld­ség- és gyümölcsfogyasztást, a vér C-vitamin-tartalma sokkal alacso­nyabb volt, mint az ellenőrző cso­portként használt szlovák és ma­gyar nemzetiségűek esetében. (lpj) Nem ritkaság, hogy hat- és hétévesek is dohányoznak Pozsony. Jóval magasabb a ro­mák körében a dohányzók ará­nya is: a férfiak 67, a nők 46 szá­zaléka cigarettázik rendszeresen; ez az arány kétszer akkora, mint, a nem roma populáció hasonló adata. „Sajnos, nem számít ritka­ságnak, hogy már 6-7 éves gyere­kek is dohányoznak” - mondta Emil Ginter. A nyugat-szlovákiai helyzethez hasonló az Eperjesi kerületben élő romák helyzete is, talán annyi különbséggel, hogy sokkal rosszabb anyagi körülmé­nyek közt élnek. „A roma telepe­ken szinte mindenki dohányzik, nagy az alkoholfogyasztás és el­terjedt a drogozásnak talán leg­egészségtelenebb formája, a szipuzás is” - állítja Natasa De­večková, az epeijesi regionális közegészségügyi hivatal munka­társa. Ginter szerint nehezíti a ro­mák egészségi állapotának javí­tását az is, hogy nincsenek pon­tos információik. A helyzetet ja­víthatja, hogy több megyében is hosszú távú programokat indí­tottak az egészségügyi szokások javítása érdekében, (lpj)

Next

/
Thumbnails
Contents