Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-21 / 66. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 21. Bauer Edit EP-képviselő mondott ünnepi beszédet Finnországban csak az idén harminc városban indítottak magyar nyelvtanfolyamot 8 Magyar glóbusz_______________________________________________________________ Március 15. az Európai Parlamentben MAGYARSZÓ Kölcsönös finn-magyar érdeklődés Helszinkiben vagy Budapesten egy finn meg egy magyar a legnagyobb forgatagban is egymásra ta­lál. Képünkön: a helszinki evangélikus dóm. (Képarchívum) Az Európai Unióban idén először megemlékeztek nemzeti ünne­pünkről - tájékoztatott Földeák Iván, az MSZP EP- delegációjának sajtótitkára. Március 15-én több­párti rendezvényekre került sor Brüsszelben, az Európai Parlament épületében. Délelőtt a képviselői étterem előtti téren az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot idézték fel a magyar küldöttség tagjai - magyar nyelven. Ünnepi beszédet mondott Bauer Edit szlo­vákiai magyar képviselő, Gál Kin­ga, a Fidesz és Lévai Katalin, az MSZP EP-képviselője. Szent-Iványi István a külföldieknek angol nyel­ven emlékezett meg a forradalom­ról és szabadságharcról. Lantos Györgyi és Máté István csongrádi művészek kisplasztikái kiállítását Szép Fruzsina, a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet igazgatója nyitot­ta meg az Európai Parlament épü­New York egyik elegáns köz­parkjában az 1928-ban felállított Kossuth-szobornál tartotta márci­us 15-i ünnepi megemlékezését kedden a magyar főkonzulátus. Az ünnepségen a New Yorkban és környékén élő magyarok mintegy 120 képviselője emlékezett meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. Horváth Gábor főkonzul köszöntőjét követően Deák István, a Columbia Egyetem történész professzora mondott ünnepi beszédet, méltatva az év­forduló jelentőségét és példáját a nemzeti egység megőrzésében. Az ünnepség befejezéseképpen a főkonzulátus, a helyi magyar szervezetek és egyházak képvise­lői elhelyezték koszorúikat és vi­rágaikat a szobornál. Az Egyesült létében. (Lantos Györgyi készítette a Magyar Országgyűlés által az Eu­rópai Parlamentnek ajándékozott Megtalált Európa - szobrot). Dél­után a Magyar Köztársaság Állan­dó Képviselete tartott fogadást az EP épületében (Yehudi Menuhin Space), melyen a Magyar Ország- gyűlés Szená-torok kórusa európai parlamenti képviselőknek és a ma­gyar kolónia tagjainak adott kis koncertet. Az 1996 óta létező Szená-torok énekkar egyedülálló a világon. Tagjai a Magyar Ország- gyűlés volt és jelenlegi képviselői. Valamennyi parlamenti párt képvi­selve van a kórusban, és azzal a cél­lal jött létre, hogy némi harmóniát teremtsen azok közt a falak közt, ahol abból van a legnagyobb hiány“ - áll a közleményben. Fellé­péseikkel karitatív célokat igyekez­nek elősegítem, kórusműveket, népdalokat, klasszikus és modern magyar, illetve külföldi zenei mű­veket adnak elő. Államokban az ünnep kacsán több helyen rendeztek megemlé­kezéseket, így a bloomingtoni Indiana Egyetemen, Chicagóban a Szent István király- templom­ban, Los Anglesben a Magyar Házban. A washingtoni nagykö­vetségen kedden tartottak ünnep­séget az évforduló tiszteletére. A washingtoni Amerikai Ma­gyar Szövetség hét végi megemlé­kezésén részt vett Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. Beszédében az erdélyi magyarság megmaradásának a feltételét a te­rületi és személyi elvű autonómi­ában jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy Erdélyben fel kell hagyni a kis lépéses kivárásos politikával, mert egy évtized alatt 250 ezer fő­vel csökkent az erdélyi magyar­ság, és ha tovább aprózza lépteit, félő, hogy teljesen elfogy. A Finn-Magyar Társaság ügyvezető igazgatója, Marjatta Manni-Hämäläi- nen tavaly május óta gyak­ranjárt Magyarországon. Munkatársaival a magyar kultúrát, nyelvet, embere­ket népszerűsítő rövidfilm­sorozatot készített az Euró­pai Unió támogatásával. ÖSSZEFOGLALÓ A sorozat része a Survival (Élet­ben maradni) című finn-ma- gyar-észt koprodukciós program­nak, amelyet az Európai Unió fi­nanszíroz. A tankönyvek, hang­anyagok, tanári segédanyagok megírására, összeállítására, szemi­náriumok megszervezésére és a filmkészítésre vonatkozó támoga­tást az EU Socrates Lingua 2 pályá­zatán nyerték el az alkotók. A kiírás értelmében legalább három EU-tag vagy -tagjelölt országbeli intéz­mény együttes pályázatára volt szükség, így a Finn-Magyar Társa­ság (FMT) együtt pályázott a finn esti iskolák szövetségével (KTOL), Kuusankoski finn város szabad- egyetemével, az Észt-Magyar Tár­sasággal, valamint a szegedi egye­tem finnugor és hungarológiai tan­székével a Survival terv támogatá­sához. Azon túl, hogy a társaság és az esti iskolák szövetsége több mint harminc városban szervez rend­szeresen tanfolyamokat, négy egyetemen - Oulu, Helsinki, Turku, Jyväskylä - folyik magyar­oktatás. Az utóbbi három egyete­men magyar lektorátus is műkö­dik. Marjatta Manni-Hämäläinen is a Helsinki Egyetem magyar lek­torátusán és filmekből tanult meg magyarul. Elárulta, hogy a finnek néhány szó kivételével semmit sem értenek a magyarból (és for­dítva), egy finn meg egy magyar mégis azonnal egymásra talál a legnagyobb társaságban is. Úgy tűnik, fellendült az érdeklő­dés a magyarok iránt Finnország­ban csak az idén harminc városban indítottak magyar nyelvtanfolya­mot. Ennek a filmsorozatnak az el­készítését is azért határozták el, mert úgy látták, sokan szeretnének többet megtudni Magyarországról hang, kép, könyv segítségével. Fin­nországban csak kevesen tudják fogni a Duna Televíziót, ritkán vetí­tenek magyar filmeket, nehéz tehát vizuálisan képet kapni rólunk. Pe­dig aki egyszer eljött Magyaror­szágra, visszatér, nemcsak a szép tájak, hanem az emberek miatt ­mondja a Finn-Magyar Társaság igazgatója. Tapasztalatból beszél, a társaságnak ötezer tagja van, és mind olyanok, akik beleszerettek a magyar kultúrába. Az idősebb nemzedék tagjai közül még élnek azok, akik a második világháború előtt leveleztek magyarokkal. A fia­talabbak közül jó néhányan finn szakosok az egyetemen, tudnak a nyelvrokonságról, és kíváncsiak a nyelvet beszélő emberekre s az or­szágukra. Ahogy a zeneszeretők és a különböző szakmák képviselői is, akik éppen szakterületüknek kö­szönhetően kerültek kapcsolatba egymással. Minden finn iskola kapott Ma­gyarországot bemutató anyagot. Hatodszor szervezik meg a Finn Oktatási Minisztérium segítségé­vel az általános iskolákban, gimná­ziumokban és szakközépiskolák­ban a magyar hetet. Novemberben jelent meg az első finn történelem- könyv Magyarországról, Olli Vehviláinen professzor és Juhani Huotari munkája. Készül az új finn-magyar szótár, szükség van rá, mert nagyot változott a világ, új szavak, kifejezések születtek. A Finn-Magyar Társaságnak ötvenöt városban, községben működik he­lyi szervezete, és bizonyára van ré­szük abban, hogy ötvenegy finn városnak van magyar testvérváro­sa élő, komoly kapcsolatokkal, nem formálisan. Diákok, tanárok, művészek jönnek-mennek, és sok mindent el tudnak érni, ha elég ak­tív a társaság helyi csoportjának a vezetője. Márpedig rendszerint aktív, mert hobbiból, lelkesedésből teszi, amit tesz. Finnország hivatalosan kétnyel­vű ország. Noha lakosságának csak mintegy hat százaléka svéd, az is­kolákban mindenütt kötelezően ta­nítják a svéd nyelvet, ha nem is mindenütt egyenlő színvonalon. És a feliratok általában kétnyelvűek. (gyp, EUtas, subnet) Vészhelyzetben a beregszászi főiskola Nem lesz boldog húsvétjuk a Beregszászi tanárképző főiskola munkatársainak. A dolgozók nem kapták meg a márciusi bérüket. A főiskolai tanács döntése értelmében, pedig április 3-tól megha­tározatlan időre bezár a tanintézet, amennyiben a 2005 megítélt támogatás első részletét nem folyósítják március végéig. Az alapít­ványi intézet ugyanis nem normatív jellegű támogatást kap a ma­gyar Oktatási Minisztérium határontúli osztályától. Ez eddig még nem érkezett meg a számlára. Az intézmény a dolgozóit és a köz­üzemi díjat sem tudja fizetni. A 90 millió forintot tavaly is csak jú­niusban kezdték folyósítani, (kárpáti krónika) Finn-Magyar Társaság A Finn-Magyar Társaságot 1950-ben alapították. Közreműködé­süknek köszönhetően ma 51 finn városnak vagy községnek van partnere Magyarországon. Óriási szerepük van a finnországi isko­lákban négyévente megrendezett magyar hét szervezésében és a testvérosztály-kapcsolatok kialakításában. A társaság különféle ki­adványokat jelentet meg, és negyedévente 8-10 ezer példányban kiadják a Suomi-Unkari (Finnország-Magyarország) című lapot. Magyarországi utazásokat és magyar vonatkozású finnországi hangversenyeket, kiállításokat, filmbemutatókat, főzőtanfolya­mokat rendeznek. Helsinki központjában - ahol a Magyar Ház és benne a társaság székhelye is található - négyévente magyar na­pot tartanak. Testvérszervezetük, a Magyar-Finn Társaság, amely összefogja a több mint 40 helységben, összesen mintegy négyezer taggal működő Finn Köröket. (A helsinki magyar központ párja, a Finnagora tavaly nyílt meg Budapesten, a Dózsa György úton.) A Kossuth-szobornál mintegy 120-an gyűltek össze Emlékezés New Yorkban MTI-TUDÓSÍTÁS Magyar történelem tanszék nyílik az ungvári egyetemen? Leállították a bélyegzők feliratát szabályozó rendelet végrehajtását Magyar nyelvű lesz a felvételi Lehet magyar felirat a bélyegzőn ISMERTETÉS Az Ungvári Nemzeti Egyetemen magyar történelem és európai in­tegrációs tanszék nyílik - közölte a főiskolamegbízott rektora. Tavaly Magyarország és Ukrajna között nemzetközi egyezmény szü­letett arról, hogy létre kell hozni egy ilyen tanszéket, amit a magyar fél kezdeményezett. Az egyetem ré­széről a magyarországi illetékesek­kel zajló tárgyalásokat Mikola Pahncsak, a nemzetközi kapcsola­tokért felelős rektorhelyettes koor­dinálta. A magyar fél vállalta, hogy állja a tanszék új egyetemi épület­részének befejezését. - Március 10- én az egyetem történelem karának tanszéki ülésén magam vetettem fel, hogy hozzunk létre az egyete­men egy magyar történelem és eu­rópai integrációs tanszéket - mondta a rektor. - A tanszéki testü­let 22 tagja közül 20 igennel szava­zott a kérdésben, ketten tartózkod­tak. A tanszéknek 5 tagja lesz (plusz egy titkár), vezetőjük Ivanna Babinec. Amennyiben az egyetem Túdományos Tanácsa is támogatni fogja a tanszék létrehozását, tájé­koztatjuk az oktatási és tudomá­nyos minisztert, hogy az egyetem létrehozott egy ilyen struktúrát. A tanszék hivatalosan májustól fog működni, az oktatás szeptember elsején veszi kezdetét. A magyar csoport még tavaly létrejött, szep­tembertől 11 magyar történész- hallgató tanul az első évfolyamon. Ezek a hallgatók a többiekkel együtt, ukrán nyelven tanulnak. A harmadik évfolyamtól az egyes szaktárgyakat magyar nyelven hallgathatják majd. További ter­vünk, hogy az egyetemen egyéves felkészítő képzést hirdetünk a ma­gyar történelem szakra jelentkezők részére. A felvételi vizsgák az ukrán törvényeknek megfelelőn fognak zajlani. Nem tartom kizártnak, hogy az önálló magyar történelem­csoportba magyar nyelven felvéte­lizzenek a diákok, amint az törté­nik a magyar nyelv és irodalom szak felvételi vizsgáin - fejtette ki a rektor. (Kárpátalja) K. IGAZ SZÓ Az Ukrán Oktatási és Tudomá­nyos Minisztérium leállította an­nak a rendelemek a végrehajtását, mely új szabályozást vezetett be az állami és kommunális tulajdonban lévő I-IV. fokozatú iskolák pecsétje­inek és bélyegzőinek kialakítására. A 2004 februárjában kelt rendelke­zés szerint az új iskolai bélyegző­kön a felirat kizárólag ukrán vagy ukrán és orosz nyelven szerepelhe­tett volna, magyarul nem. Az ominózus rendelet egy évvel ezelőtt született, végrehajtására azonban csupán tavaly december­ben figyelmeztették a kárpátaljai nemzetiségi, ezen belül a magyar iskolákat a helyileg illetékes oktatá­si osztályok. A rendelkezés beveze­tése ellen nyilatkozatban tiltako­zott a Kárpátaljai Magyar Pedagó­gusszövetség és a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség. A KMKSZ elnöksége január 31-i nyüatkozatában tiltakozását fejez­te ki a Janukovics-kormányzat 2004. februári rendelete ellen, mely durván sérti a kisebbségek nyelvhasználati jogait. Az Elnökség azzal a kéréssel fordult Ukrajna kormányfőjéhez, Julija Timosenko asszonyhoz, hogy az illetékes mi­nisztérium vonja vissza rendeletét.- Az Ukrán Oktatási és Tudomá­nyos Minisztérium leállította a ren­delet végrehajtását, amiről O. Ohnyevjuk miniszterhelyettes leve­lében tájékoztatta az érintetteket - mondta el a Kárpátalja kérdésére Herczog György, a Kárpátaljai Me­gyei Közigazgatási Hivatal Oktatási és Tudományos Főosztályának ve­zetője. -A levélben az áll, hogy mi­vel előkészítés alatt áll a közoktatá­si törvény vonatkozó cikkelyének módosítása, a minisztérium célsze­rűnek látja a 2004.02.17-én kelt, a bélyegzők feliratát szabályozó ren­delet végrehajtásának leállítását. A miniszterhelyettes arról is tájékoz­tatott, hogy az idén érettségizők középiskolai bizonyítványa ellátha­tó mind a régi (kétnyelvű), mind az új formátumú (ukrán nyelvű) bé­lyegzővel.

Next

/
Thumbnails
Contents