Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-18 / 64. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 18. Fókuszban: a fiatalkori bűnözés A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma nő, mégis hiányoznak a gyermekvédelmi programok Nem törődünk a gyermekekkel 3 A legjobban az oktatási intézmények segíthetnének Egyre agresszívabbak és durvábbak a fiatalok Nem mindegy, mire tanítjuk a gyereket (Illusztrációs felvétel) Hamarosan Szlovákiának is komoly önvizsgálatot kell tartania a fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatban. A parlament a napokban újra napirendjére tűzte a büntetőtörvénykönyv (Btk.) tervezetének vitáját, a honatyák második olvasatban tárgyalják a j ogszabályj avaslatot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A képviselők munkáját élénk figyelemmel kísérők többsége egyetért a büntethetőségi korhatár tervezett csökkentésével. A büntetőjogi felelősségre vonható személyek körének esetleges bővítése a társadalom jelentős hányadában pozitív visszhangot váltott ki. Az emberek többségét elborzasztják a kis- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények, melyek - éppen az egyesek szerint magas büntethetőségi korhatár miatt - jelenleg megto- rolatlanul maradnak. A bűnelkövető tizenévesek ügyei újra és újra alkalmat szolgáltatnak • igazságszolgáltatási rendszerünknek arra, hogy szigorúbban lépjen fel a fiatalkorú elkövetőkkel szemben, s megváltoztassa a bírói gyakorlatot. A büntethetőségi korhatár tervezett csökkentését szorgalmazóknak nem szabad elfeledkezniük arról a tényről, hogy ha fiatal korban bűnözőkkel zárják össze a gyermeket, az elkerülhetetlenül visszakerül közéjük. A gyerekek általában - ahogy a gyakorlat több esetben bizonyítja - sokszorosan megbosszulják a társadalmon a rajtuk esett sérelmeket. A jelek szerint nem tulajdonítunk túl nagy figyelmet annak, amit a szakirodalom „bűnözéstől való elpártolás”-nak hív, mikor felnőttkorra a bűnözői magatartással szemben a törvénytisztelet válik dominánssá. A társadalom a kiskorú elkövetőkkel szemben engedékenyebb része ugyan elismeri, hogy a legtöbb gyermek és fiatal elkövet kisebb bűncselekményeket, nehezményezi azonban, hogy az egész megelőző mechanizmusunk arra az elkerülhetetlennek tűnő feltételezésre alapszik, hogy a fiatal szabálysértőből később mindenképpen bűnöző válik. Egyes vélemények szerint fiatalkori bűnözési hullámnak vagyunk tanúi. A gyermekkornak által elkövetett bűncselekmények száma folyamatosan nő, mégis még mindig hiányoznak a hatékony gyermek- védelmi program feltételei. Jobb megoldás híján a gyermek elkövetőket átmenetileg nevelőintézetekben helyezik el a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő, a tartósan beteg, fogyatékos és drogfüggő gyerekekkel együtt, életkor vagy probléma szerinti megkülönböztetés nélkül. A problémás gyerekek ellátása nem megfelelő a pénzhiány és az intézetek telítettsége miatt. A hatékony lépések helyett csupán félmegoldásokhoz folyamodunk, ebből adódóan újra a gyerek veszít. Az Európai Unió tagállamainak többségében más és más a büntethetőségi korhatár. A gyerekek elsősorban az iskolai és a szociális ellátások kérdésében jönnek szóba. A családszociológusok véleménye szerint az EU egyszerűen nem törődik a gyerekekkel. A minisztériumok, a gyámügy és a rendőrség általában elbeszélnek egymás mellett, (érvé, sz) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Leginkább vagyon elleni és erőszakos bűncselekményeket követnek el a fiatalkorú bűnözők, s egyre gyakrabban szerveződnek csoportokba. Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint a fiatalok egyre erőszakosabbak, durvábbak, agresszívabbak - egyes támadások, betörések során egyenesen a tömegpszichózis jegyei ismerhetők fel megtartásukon. Fizikai gyengeségüket gyakran fegyverek használatával erősítik. „Amikor velünk kerül kapcsolatba a gyermek már késő lehet - a problémákra sokkal korábban kell felfigyelni és főleg orvosolni. A szülők nagyon gyakran figyelmen kívül hagyják gyermekeiket, nem nevelik őket, s véleményem szerint ez jelentősen hozzájárul a fiatalok magatartásának változásához. A rendőrség egyedül nem javíthat a helyzeten. Elsősorban az oktatási intézményekkel és a bűncselekmények megelőzésével foglalkozó koordinátorokkal való együttműködésre van szükség. Az iskola és a tanárok sokat segíthetnek a megelőzés terén. A szülők sem hagyhatják figyelmen kívül gyermekük ártatlannak tűnő kihágásait. Ahol a szülő tehetetlen, szakértők segíthetnek” - mondta lapunknak Marta Bujňáková, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. A szakértők szerint beszélni kell a problémáról, információ- cserére van szükség. Elsősorban a veszélyeztetett családokból származó fiatalokkal kell többet foglalkozni, és itt játszhatnak fontos szerepet a tanárok. „Szlovákiában 15 éves korig nem büntethető senki. Anyagi kártérítést azonban a sértett jogi úton követelhet az elkövető szüleitől.- Rendkívüli esetben - csupán 12-től 15 éves korig - a bíróság nevelőintézetbe küldheti a gyermeket” - pontosított Bujňáková. (dem) Kiskorú elkövetők bűnözése 15 éves korig Év Összesen Gyilkosság Rablás Erőszak Betörés Kábítószeres bűnözés 2000 4258 1 147 5 1856 10 2001 4379 1 137 2 1509 10 2002 4244 1 136 3 1126 8 2003 4102 1 171 2 1075 6 2004 3512 1 194 4 1161 6 A pszichiáter szerint nem a diákok testi fenyítése jelenti a megoldást, hanem a szocializáció - a közoktatásnak e téren is nagy adósságai vannak Bensőnkből fakad az agresszió - levezetésének teret kell adni RÁCZ VINCE Az agressziónak nincs okozója, minden élőlény bensőjéből fakad - embernek, állatnak alapvető tulajdonsága ugyanis. Az agresszivitás rendkívül fontos szerepet játszik a mindennapi életben, az életben maradásban. Ha hiányoznék belőlünk az agresszív hajlam, elpusztulnánk, véli a lélektan ismerője. Az erőszakos viselkedés megfigyelhető már a gyermekek játékaiban is, ahogy küzdenek a labdáért. A játékhoz hozzátartozik az agresszió. Jelen van ezen kívül a szexualitásban is. Sőt, a határok egyre inkább eltolódnak, és nehéz megítélni, hogy mi számít erőszaknak. Az erőszak féken tartásában a szocializáció játszik, játszana kimagasló szerepet. Azok a keretek, melyek közt kiélhetjük az agresszivitásunkat. Hunéík Péter pszichiáter szerint az erőszakos megnyilvánulások ma sem gyakoribbak, mint korábban: „Akár a közép-, akár az újkort vesszük alapul, az agresszivitás hozzátartozott a férfiúi erényekhez. Csupán más tükörben szemlélték, mint manapság, a harmadik évezred elején. Más megítélés alá esett.” A huszadik században megváltozik az emberiség látószöge, amelyből szemléli az erőszakos cselekedeteket. Elítélendőnek számít. Ma már megköveteljük az egyéntől, hogy ne az agresszivitás révén emelkedjen ki embertársai közül, hanem egyéb tulajdonságaival, például tudásával, szívével, érzékenységével. A megváltozott látószög miatt az agresszív megnyilvánulások markánsabban tárulnak elénk. A jugoszláviai polgárháború szörnyűségei két-há- romszáz évvel ezelőtt - úgy is mondhatnánk - természetesek lettek volna. „Mióta az agresszivitást margi- nalizáltuk, partvonalon kívülre helyeztük, nem tanítjuk meg a gyermekeinkkel, hogyan szocializálják erőszakos hajlamaikat, hogyan éljék ki egészséges módon agresszivitásukat. A diákok az iskolában az utóbbi 15-20 évben alig mozognak, lényegesen kevesebb időt töltenek játékkal. A közoktatási intézmények a teljesítményközpontúságot, a minél jobb tanulmányi eredmények halmozását helyezik előtérbe. Manapság már az óvoda is inkább az iskolára készíti fel a gyermekeket, semmint teret biztosítana a játékos időtöltésre, testmozgásra, hancúrozásra, futkosás- ra. A nebulóknak kevés lehetőségük van a bennük szunnyadó agresszió kiélésére. Holott az embert kamaszkorában irtózatos energiák feszítik” - véli Hunéík. Miközben a társadalom egésze elítéli az agressziót, a televízió, az újság, sőt a rádió is napról napra erőszakos cselekményekről számol be. Főként a televíziót terheli felelősség. A filmek egy része mérhetetlen brutalitást közvetít, az ilyen filmekben szereplő figurák általában szuperhősök és sérthetetlenek, túlélnek mindennemű, testi épségüket mégannyira fenyegető támadást is. A valóságban ez nem így van, akinek lekevernek, a földön marad. A gyermek hajlamos elhinni, amit lát az efféle filmekben. Kialakul benne a nézet, hogy az agresszió a férfiasság velejárója és jellemzője. Könnyen azt gondolhatja, elismerést azzal vált ki, ha adja, egyszersmind állja az ütéseket. Nem méri fel egy verekedés esetleges következményeit. A példa, melyet a film közvetít, hamis. A kiskorú csak másol, és mivel egyébre nincs lehetősége, szinte csak rossz magatartási modelleket másol. A gyermekek folyamatosan képmutatással találkoznak a média részéről. Ezért fordulhat elő, hogy a nebulók viccnek fogják fel a létezést, és a következményeket, valamint felelősséget nem ismerve késsel fenyegetik a pedagógust vagy pisztolyt fognak rá. Úgyszintén agresszív cselekedetekre ösztönzik a gyermekeket a harcias számítógépes játékok. Itt újra előtérbe kerül a már említett kettősség, a társadalom egyrészt megbélyegzi, a büntetőszervek által üldözi az erőszakot, másrészt a szórakoztatóipar révén szinte arcunkba vágja és teret ad az agresszió fokozásának. A pszichiáter szerint „nem a diákok testi fenyítése jelenti a megoldást, hanem a szocializáció. A közoktatásnak e téren nagy adósságai vannak. Nem adottak ugyanis, vagy csak nagyon szűkösek az agresszió kiélésének keretei. A diákoknak egyfolytában ülniük kell könyveik felett, nincs elegendő lehetőségük a testedzésre, az önfeledt mozgásra. Nagyban hozzájárulna a kis- és fiatalkorúak által elkövetett erőszakos cselekedetek visszaszorításához például a tornaórák megemelt száma.” VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT; 13-17 FOK A Nap kel 06.01-kor- nyugszik 18.00-kor A Hold kel 09.59-kor - nyugszik 02.38-kor A Duna vízállása - Pozsony: 340, árad; Medve: 230, árad; Komárom: 220, árad; Párkány: 130, árad. KIJEV6 ELŐREJELZÉS Nyugatról fokozatosan megnövekszik a felhőzet, sok helyütt záporra, zivatarra van kilátás. A nappali hőmérséklet csúcsértéke 13-17 fok lesz. Az északnyugati szél az ország délnyugati részében megerősödik. Éjszaka 4 és 0 fok közötti értékekre számíthatunk. Borult lesz az égbolt, záporok valószínűek, néhol havazás is előfordulhat. A hétvégére a több hullámban érkező hideg levegő hatására jelentősen visszaesik a hőmérséklet. 4 és 8 fokot mérhetünk. 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai időjárási hatások következtében a szív- és érrendszeri, valamint a mozgásszervi betegségekkel küszködök fájdalmai felerősödhetnek. Migrénes eredetű fejfásra, a régi sebek helyén érzett fájdalmakra is számíthatunk. Egyes légúti betegségek tünetei jelentkezhetnek. Gondok lehetnek a szellemi és a fizikai erőnlétünkkel, romlik az összpontosításunk, továbbá depresszió, ingerlékenység és fáradékonyság lehet úrrá rajtunk. TUNISZ 18
