Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-17 / 63. szám, csütörtök

10 Kitekintő - hirdetés________________________________________________________________új szó zoos, március n. Egyes zsidó szervezetek azt gyanítják, hogy a náci haláltáborok hírhedt orvosát, Joseph Mengelét is bujtatta chilei birtokán a pedofil prédikátor Az elkábított telepesek vakon hittek a guruban A Pinochet-diktatúra rette­gett titkosrendőrsége, a Dina egyik hírhedt kínval­lató központja működött annak a pedofil náci szek­tavezérnek a chilei birto­kán, akit a napokban tar­tóztattak le Argentínában kilencévi bujkálás után, s vasárnap már ki is tolon- coltak Chilébe. HÁTTÉR A 83 éves Paul Schäfer, a náci né­met hadsereg egykori tizedesi ran­gú betegápolója, a szektaalapító baptista prédikátor ellen 27 kisko­rú fiú megerőszakolása miatt adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a chilei hatóságok. A Chile 1. számú körözött bűnözőjének számító Schäfer a háború után Németor­szágban egyházi intézményekben kezdett dolgozni, de hamar forró lett a talaj a lába alatt, mert szexuá­lisan zaklatta a gondjaira bízott fia­talokat. Ezután megalapította Ma­gán Szociális Misszióját a hadiár­váknak, akiket aztán szintén meg­rontott. Az első feljelentést több mint 40 évvel ezelőtt egy gyerekko­ri barátja tette ellene, akinek a fiát szintén megerőszakolta. Miután már 30 gyermek megrontása miatt jelentették fel, 1960-ban megszö­kött Németországból és mintegy 250 fanatizált hívével 1961-ben Chilében, Parral környékén meg­alapította a külvilágtól hermetiku­san elzárt német kolóniát, a jóté­kony szervezetként bejegyzett Co- lonia Dignidadot, amely azonban inkább volt a horror birodalma, mint a jócselekedeteké. A telepesek vakon hittek a guru­ban, jóllehet a szektavezér rabszol­gaként dolgoztatta őket saját meg­gazdagodása érdekében. A pedofil exnáci a „tisztaságról“, a rendről és fegyelemről prédikált, miközben maga a legförtelmesebb bűnöket követte el: gyermekeket erőszakolt meg, embereket fosztott meg a sza­badságuktól. Ingyenes oktatás és orvosi ellátás ígéretével a bendaká- sos iskolába csalta a környékbeli szegény fiúkat, akiket szexuálisan bántalmazott. Egy szökött szekta­tag szerint az önmagát istenként bálványoztató guru gyakorlatilag minden éjjel másik fiúval hált. A szektavezér molesztálta a telepen élő honfitársainak gyermekeit is. A nemek közötti kapcsolattartást ugyanakkor szigorúan korlátozták, még a házaspárokat is elválasztot­ták egymástól, a gyerekeket pedig elvették az anyjuktól. Az elkülöní­tés olyan hatékony volt, hogy éve­ken át nem született egyeden gyer­mek sem az erődített lágerban. Míg a szekta vezetői szabadon kijárhattak a 140 négyzetkilométe­res farmról, az egyszerű szektata­gok úgy éltek a szögesdróttal kö­rülvett kolónián, mint egy börtön­ben. A szektavezér a vallást hasz­nálta az alávetés eszközéül, a fiata­lokat pedig a nemi erőszak eszkö­zével szoktatta engedelmességre. A vallási mákonnyal, szexuális ter­rorral, elektrosokkos kezeléssel és drogokkal elkábított szektatagok vakon hittek zavaros jobboldali vi­lágnézetet hirdető vezérükben, akitől a mennybejutást remélték. A beteges hajlamú Schäfer vaskézzel dirigálta kommunáját, a neki való ellentmondás felért egy öngyilkos­sággal. Személyes biztonságára fa­natizált fegyveres hívei ügyeltek. Pinochet diktátor erkölcscsősz konzervatív rezsimje szemet hunyt a kolónián folyó förtelmek fölött, sőt kedvezményeket adott az exná- cinak, aki cserébe a rettegett titkos- rendőrség, a Dina rendelkezésére bocsátotta szigorúan őrzött birto­kát politikai foglyok kínvallatásá­hoz és eltüntetéséhez. A jobboldali katonatisztek bizton számíthattak Schäfer támogatására a vélt vagy valós kommunisták ellen meghir­detett hadjáratukban. Az Amnesty International szerint a diktatúra 119 áldozatát kínozták vagy gyil­kolták meg itt. Egyes zsidó szervezetek azt gya­nítják, hogy a náci haláltáborok hírhedt orvosát, Joseph Mengelét is bujtatta a prédikátor. Egy ameri­kai és egy holland turista is eltűnt a telepen: a környéken túrázó Boris Weisfeiler orosz származású ame­rikai zsidót talán kémnek nézte egy fegyveres járőr, és a telepre csalta, ahol örökre nyoma veszett. Az évek során néhány szektatag­nak sikerült megszöknie és ők be­számoltak a súlyos visszaélésekről, de a horrorkolónián zajló borzal­mak ügyében csak a diktatúra bu­kása után indulhatott hatósági eljá­rás. A telepre érkező első nyomo­zók kémregénybe illő arzenált ta­láltak az erődítmény benyomását keltő birtokon. A vezér szökése után a diktatúra pártfogását és közhasznú jogi stá­tusát elvesztő vallási közösség át- keresztelkedett Villa Bavierává (Bajor Faluvá) és azóta főleg ide­genforgalomból próbál megélni, azon kívül, hogy saját boltjaiban árusítja állítólagos biotermékeit A vallási közösség az évek során gaz­daságilag teljes önellátásra rendez­kedett be, még saját erőműve, kór­háza, iskolája is volt; a legkor­szerűbb eszközökkel felszerelt mező- és halgazdasága, arany- és titánbányai a külvilágtól való teljes függetlenséget tettek lehetővé. A kolónián még ma is mintegy 250, zömében idős német telepes él, akiknek semmiféle kapcsolatuk nincs a külvilághoz. (MTI) 'Amíg a készlet tan. Kattintson rá és válasszon: www.renault.sk Ön igényes és a szokásosnál is többet szeretne? A Renault tavaszi kínálata előnyös árú modellek tarka, gazdag választékát, vonzó limitált sorozatokat, ráadásként klímaberendezést, és márkás Renault FIN finanszírozást tartalmaz. Március 15-étői minden Renault-márkakereskedőnél.* RENAULT Ön is egyre többet szeretne? Renault modellek tavaszi kínálata nagyszerű felszereltséggel a legjobb árakon. Nem szólíthatta apának Francois Mitterrand-t Egy eltitkolt lány vallomása ÖSSZEFOGLALÓ A napokban került a könyves­boltokba és máris vihart kavar a médiában a néhai francia ál­lamfő, Francois Mitterrand tit­kolt lányának önéletrajzi könyve, amely Bouche cousue (kb: Lakat a szájon) címmel jelent meg. A házasságon kívüli kapcsolat­ból született, apja által minden erővel titkolt, ám bensőségesen szeretett Mazarine a könyvben először mondja el a történetet a maga szempontjából, feltárva, hogy apja az éjszakák többségét nem az Elysée-palotában, felesé­gével, hanem az ő édesanyjával, Anne Pingeot muzeológussal töl­tötte az anya Szajna-parti lakásá­ban. „Mama reggel bicajon indul a múzeumba, papa autón az Ely- sée-palotába vagy máshová a vi­lágba, én a gimibe, és az együtt- létnek vége. Este nyolcig, amikor ismét találkozunk.“ A ma 30 éves Mazarine Pinge­ot visszaemlékezésében elmond­ja, hogy 19 éves koráig nyilvános helyen nem szólíthatta „apám­nak“ az édesapját, ezzel szem­ben szinte minden este láthatta abban a lakásban, ahol ő éde­sanyjával együtt élt. Francois Mitterrand figyelmes, szerető apa volt, aki - így Mazarine - több időt és szeretetet szentelt második családjának, mint fel­eségének, Danielle-nek és attól született két fiának. „Hivatalo­san nem volt apám, osztálytársa­im mit sem tudtak otthoni éle­temről, estéimről, hétvégéimről, vakációimról. Vagy ha tudtak va­lamit, nem szóltak róla. A hall­gatási egyezség nem csupán csa­ládi ügy volt, láthatólag minden­ki részt vett benne“ - írta köny­vében Mazarine a Le Nouvel Ob- servateur című hetilapban kö­zölt részletek szerint. A külvilág csak 1994-ben szer­zett tudomást Mazarine létezé­séről, ekkor ugyanis a Paris- Match című hetilap fotót közölt, amelyen az elnök egy párizsi ét­teremből távozóban a lányával együtt látható. Igazából pedig akkor fedezték fel, amikor két évvel később apja meghalt, és Mitterrand végakaratának meg­felelően ő is részt vett apja teme­tésén. A könyvben felidézi, hogy 1981-ben, hatéves korában, Mit­terrand elnökválasztási győzel­me után figyelt fel arra, hogy mi­lyen „különös, ellentmondásos reagálást vált ki az emberekben“, amikor apja megjelenik a televí­zió képernyőjén. Mazarine néha meglátogatta apját az Elysée-pa­lotában, ilyenkor elbújt a szolgá­lati kocsi hátsó ülésén, hogy ne ismerjék fel. De, írta magáról harmadik személyben, „jobban érezte magát a szakácsokkal, a testőrökkel és a titkárokkal, mint Mitterrand irodájában“. Az államfő ebben az időben mindent megtett azért, hogy eltit­kolja a szélesebb nyilvánosság elől lánya létezését, de bizonyos párizsi körökben híre ment a do­lognak. Christian Prouteau-nak, Mitterrand egyik testőrének egyik fő feladata éppen Mazarine védel­me volt, annak megakadályozása, hogy újságírók vagy ellenzéki ve­zetők feltárják a titkot. Mazarine a könyvben beszámol arról, hogy apja halála teremtett először kap­csolatot közte és mostohatestvé­rei, apja törvényes fiai között. Az elnök koporsóját különgép szállí­totta végső nyughelyére. „Először jöttünk össze mind a hárman akörül, aki összefűzött bennün­ket - írja könyvében Mazarine. „Ezen az időn kívüli órán, a tiszta és jeges ég magasában csaknem testvériségben lebegtünk, még ha dadogó és ügyetlen módon is. Tudtuk, hogy a gépből kilépve ki­ki ismét a saját anyjához csatlako­zik, de ezen a különös helyen tu­datában kellett lennünk annak, hogy ugyanattól a férfitől ere­dünk.“ (pan) Mazarine Pingeot (Képarchívum) BP-5-11097

Next

/
Thumbnails
Contents