Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-17 / 63. szám, csütörtök
10 Kitekintő - hirdetés________________________________________________________________új szó zoos, március n. Egyes zsidó szervezetek azt gyanítják, hogy a náci haláltáborok hírhedt orvosát, Joseph Mengelét is bujtatta chilei birtokán a pedofil prédikátor Az elkábított telepesek vakon hittek a guruban A Pinochet-diktatúra rettegett titkosrendőrsége, a Dina egyik hírhedt kínvallató központja működött annak a pedofil náci szektavezérnek a chilei birtokán, akit a napokban tartóztattak le Argentínában kilencévi bujkálás után, s vasárnap már ki is tolon- coltak Chilébe. HÁTTÉR A 83 éves Paul Schäfer, a náci német hadsereg egykori tizedesi rangú betegápolója, a szektaalapító baptista prédikátor ellen 27 kiskorú fiú megerőszakolása miatt adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a chilei hatóságok. A Chile 1. számú körözött bűnözőjének számító Schäfer a háború után Németországban egyházi intézményekben kezdett dolgozni, de hamar forró lett a talaj a lába alatt, mert szexuálisan zaklatta a gondjaira bízott fiatalokat. Ezután megalapította Magán Szociális Misszióját a hadiárváknak, akiket aztán szintén megrontott. Az első feljelentést több mint 40 évvel ezelőtt egy gyerekkori barátja tette ellene, akinek a fiát szintén megerőszakolta. Miután már 30 gyermek megrontása miatt jelentették fel, 1960-ban megszökött Németországból és mintegy 250 fanatizált hívével 1961-ben Chilében, Parral környékén megalapította a külvilágtól hermetikusan elzárt német kolóniát, a jótékony szervezetként bejegyzett Co- lonia Dignidadot, amely azonban inkább volt a horror birodalma, mint a jócselekedeteké. A telepesek vakon hittek a guruban, jóllehet a szektavezér rabszolgaként dolgoztatta őket saját meggazdagodása érdekében. A pedofil exnáci a „tisztaságról“, a rendről és fegyelemről prédikált, miközben maga a legförtelmesebb bűnöket követte el: gyermekeket erőszakolt meg, embereket fosztott meg a szabadságuktól. Ingyenes oktatás és orvosi ellátás ígéretével a bendaká- sos iskolába csalta a környékbeli szegény fiúkat, akiket szexuálisan bántalmazott. Egy szökött szektatag szerint az önmagát istenként bálványoztató guru gyakorlatilag minden éjjel másik fiúval hált. A szektavezér molesztálta a telepen élő honfitársainak gyermekeit is. A nemek közötti kapcsolattartást ugyanakkor szigorúan korlátozták, még a házaspárokat is elválasztották egymástól, a gyerekeket pedig elvették az anyjuktól. Az elkülönítés olyan hatékony volt, hogy éveken át nem született egyeden gyermek sem az erődített lágerban. Míg a szekta vezetői szabadon kijárhattak a 140 négyzetkilométeres farmról, az egyszerű szektatagok úgy éltek a szögesdróttal körülvett kolónián, mint egy börtönben. A szektavezér a vallást használta az alávetés eszközéül, a fiatalokat pedig a nemi erőszak eszközével szoktatta engedelmességre. A vallási mákonnyal, szexuális terrorral, elektrosokkos kezeléssel és drogokkal elkábított szektatagok vakon hittek zavaros jobboldali világnézetet hirdető vezérükben, akitől a mennybejutást remélték. A beteges hajlamú Schäfer vaskézzel dirigálta kommunáját, a neki való ellentmondás felért egy öngyilkossággal. Személyes biztonságára fanatizált fegyveres hívei ügyeltek. Pinochet diktátor erkölcscsősz konzervatív rezsimje szemet hunyt a kolónián folyó förtelmek fölött, sőt kedvezményeket adott az exná- cinak, aki cserébe a rettegett titkos- rendőrség, a Dina rendelkezésére bocsátotta szigorúan őrzött birtokát politikai foglyok kínvallatásához és eltüntetéséhez. A jobboldali katonatisztek bizton számíthattak Schäfer támogatására a vélt vagy valós kommunisták ellen meghirdetett hadjáratukban. Az Amnesty International szerint a diktatúra 119 áldozatát kínozták vagy gyilkolták meg itt. Egyes zsidó szervezetek azt gyanítják, hogy a náci haláltáborok hírhedt orvosát, Joseph Mengelét is bujtatta a prédikátor. Egy amerikai és egy holland turista is eltűnt a telepen: a környéken túrázó Boris Weisfeiler orosz származású amerikai zsidót talán kémnek nézte egy fegyveres járőr, és a telepre csalta, ahol örökre nyoma veszett. Az évek során néhány szektatagnak sikerült megszöknie és ők beszámoltak a súlyos visszaélésekről, de a horrorkolónián zajló borzalmak ügyében csak a diktatúra bukása után indulhatott hatósági eljárás. A telepre érkező első nyomozók kémregénybe illő arzenált találtak az erődítmény benyomását keltő birtokon. A vezér szökése után a diktatúra pártfogását és közhasznú jogi státusát elvesztő vallási közösség át- keresztelkedett Villa Bavierává (Bajor Faluvá) és azóta főleg idegenforgalomból próbál megélni, azon kívül, hogy saját boltjaiban árusítja állítólagos biotermékeit A vallási közösség az évek során gazdaságilag teljes önellátásra rendezkedett be, még saját erőműve, kórháza, iskolája is volt; a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt mező- és halgazdasága, arany- és titánbányai a külvilágtól való teljes függetlenséget tettek lehetővé. A kolónián még ma is mintegy 250, zömében idős német telepes él, akiknek semmiféle kapcsolatuk nincs a külvilághoz. (MTI) 'Amíg a készlet tan. Kattintson rá és válasszon: www.renault.sk Ön igényes és a szokásosnál is többet szeretne? A Renault tavaszi kínálata előnyös árú modellek tarka, gazdag választékát, vonzó limitált sorozatokat, ráadásként klímaberendezést, és márkás Renault FIN finanszírozást tartalmaz. Március 15-étői minden Renault-márkakereskedőnél.* RENAULT Ön is egyre többet szeretne? Renault modellek tavaszi kínálata nagyszerű felszereltséggel a legjobb árakon. Nem szólíthatta apának Francois Mitterrand-t Egy eltitkolt lány vallomása ÖSSZEFOGLALÓ A napokban került a könyvesboltokba és máris vihart kavar a médiában a néhai francia államfő, Francois Mitterrand titkolt lányának önéletrajzi könyve, amely Bouche cousue (kb: Lakat a szájon) címmel jelent meg. A házasságon kívüli kapcsolatból született, apja által minden erővel titkolt, ám bensőségesen szeretett Mazarine a könyvben először mondja el a történetet a maga szempontjából, feltárva, hogy apja az éjszakák többségét nem az Elysée-palotában, feleségével, hanem az ő édesanyjával, Anne Pingeot muzeológussal töltötte az anya Szajna-parti lakásában. „Mama reggel bicajon indul a múzeumba, papa autón az Ely- sée-palotába vagy máshová a világba, én a gimibe, és az együtt- létnek vége. Este nyolcig, amikor ismét találkozunk.“ A ma 30 éves Mazarine Pingeot visszaemlékezésében elmondja, hogy 19 éves koráig nyilvános helyen nem szólíthatta „apámnak“ az édesapját, ezzel szemben szinte minden este láthatta abban a lakásban, ahol ő édesanyjával együtt élt. Francois Mitterrand figyelmes, szerető apa volt, aki - így Mazarine - több időt és szeretetet szentelt második családjának, mint feleségének, Danielle-nek és attól született két fiának. „Hivatalosan nem volt apám, osztálytársaim mit sem tudtak otthoni életemről, estéimről, hétvégéimről, vakációimról. Vagy ha tudtak valamit, nem szóltak róla. A hallgatási egyezség nem csupán családi ügy volt, láthatólag mindenki részt vett benne“ - írta könyvében Mazarine a Le Nouvel Ob- servateur című hetilapban közölt részletek szerint. A külvilág csak 1994-ben szerzett tudomást Mazarine létezéséről, ekkor ugyanis a Paris- Match című hetilap fotót közölt, amelyen az elnök egy párizsi étteremből távozóban a lányával együtt látható. Igazából pedig akkor fedezték fel, amikor két évvel később apja meghalt, és Mitterrand végakaratának megfelelően ő is részt vett apja temetésén. A könyvben felidézi, hogy 1981-ben, hatéves korában, Mitterrand elnökválasztási győzelme után figyelt fel arra, hogy milyen „különös, ellentmondásos reagálást vált ki az emberekben“, amikor apja megjelenik a televízió képernyőjén. Mazarine néha meglátogatta apját az Elysée-palotában, ilyenkor elbújt a szolgálati kocsi hátsó ülésén, hogy ne ismerjék fel. De, írta magáról harmadik személyben, „jobban érezte magát a szakácsokkal, a testőrökkel és a titkárokkal, mint Mitterrand irodájában“. Az államfő ebben az időben mindent megtett azért, hogy eltitkolja a szélesebb nyilvánosság elől lánya létezését, de bizonyos párizsi körökben híre ment a dolognak. Christian Prouteau-nak, Mitterrand egyik testőrének egyik fő feladata éppen Mazarine védelme volt, annak megakadályozása, hogy újságírók vagy ellenzéki vezetők feltárják a titkot. Mazarine a könyvben beszámol arról, hogy apja halála teremtett először kapcsolatot közte és mostohatestvérei, apja törvényes fiai között. Az elnök koporsóját különgép szállította végső nyughelyére. „Először jöttünk össze mind a hárman akörül, aki összefűzött bennünket - írja könyvében Mazarine. „Ezen az időn kívüli órán, a tiszta és jeges ég magasában csaknem testvériségben lebegtünk, még ha dadogó és ügyetlen módon is. Tudtuk, hogy a gépből kilépve kiki ismét a saját anyjához csatlakozik, de ezen a különös helyen tudatában kellett lennünk annak, hogy ugyanattól a férfitől eredünk.“ (pan) Mazarine Pingeot (Képarchívum) BP-5-11097
