Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-16 / 62. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 16. Szülőföldünk 31 A Komáromi járásban vannak iskolák, ahol több osztályt tudnak indítani a tavalyinál, máshol viszont egyetlen elsőssel sem számolhatnak Örömteli és elszomorító példa is akad Igen vegyes képet mutat a beíratási körkép a Komáromijárásban. Vannak iskolák, ahol több osztályt tudnak indítani a tavalyinál, máshol viszont egyetlen elsőssel sem számolnak. V. KRASZNICA MELITTA A születési szám csökkenése azonban általánosnak mondható, több helyen pedig tovább rontja a helyzetet a helyben működő szlovák iskola jelentette konkurencia- harc. Ahol több gyermeket várnak Ha minden igaz, két első osztályt indítanak Bátorkeszin, ahol a tavalyi hullámvölgy után a jövő tanévben 30 elsősre számítanak. Párhuzamos osztályaik csak másodikban és ötödikben vannak, a többi évfolyamban viszont általában nagy létszámúak az osztályok. A községben szlovák alapiskola is működik, a szlovák és a magyar iskolába járók aránya kb. 1:3-hoz. Hosszabb kihagyás után ismét két párhuzamos osztály lesz Csallóközaranyo- son is. Várady Kornélia igazgatónő elmondása szerint tavaly a hatévesek között sok volt az őszi születésű gyermek, akik automatikusan halasztást kaptak, és akiket most írattak be szüleik. Jövőre 30 körüli létszámra számítanak, a születési hullámvölgy három-négy év múlva éri el az iskolát. A járás legkisebb teljes szervezettségű iskolájának számító izsai alapiskolában enyhe létszám- emelkedést tapasztalnak az utóbbi években. Az intézményt a helybéli és a páti gyermekek látogatják. Most a beíratott 13 elsős közül tízen Patról érkeznek, tavaly ez az arány pont fordítva volt, nyolc izsai kisdiákhoz két páti társult. A községben egy összevont osztállyal működő szlovák alsó tagozatos kisiskola is működüt, ahol 10 alatti az összlétszám. A lakszakállasi alapiskolában örömmel tapasztalták, hogy az előző évekhez képest némileg nőtt a beíratottak száma, de Csémi Magdolna igazgatóhelyettes szerint a 25 gyermek közül néhá- nyan halasztás miatt idén szeptemberben még nem ülnek be az iskolapadba. Az elkövetkező években - az alacsony születési számok miatt - Lakszakállason is csökkenő létszámra számítanak, az viszont nem jellemző, hogy a községből szlovák iskolába íratnák a gyermekeiket szüleik. Megmutatkozik a szlovák - iskolák jelenléte Ógyallán, Naszvadon, Nemes- ócsán, Marcelházán, Perbetén és Szentpéteren a helyi szlovák alapiskolák - hol kisebb, hol nagyobb mértékben - negatívan befolyásolják a magyar iskolába íratott gyermekek számát. A népszámlálási adatok szerint Ógyallán 50:50 százalékban élnek magyarok és szlovákok, az alapiskolások aránya mégis 2:1-hez a szlovák iskola javára. Szakai László igazgató bizonyos javulást vár attól, hogy szeptembertől közös igazgatás alatt működűt a magyar óvoda és alapiskola. A 60 százalékban magyarok lakta Naszvadon szlovák iskolába jár a gyerekek 60 százaléka. Becse Norbert iskolaigazgató szerint az ehhez hasonló nemzetiségi összetételű területekre is jobban oda kellene figyelme a Rákóczi Szövetségnek, nem csak azokra a peremvidékekre, ahol már csak tűzoltásról lehet szó a magyar nyelv védelme terén. Marcelházán is egyre több a vegyes házasság, ahonnan szinte automatikusan szlovák iskolába mennek a gyerekek. Bár eddig még minden évfolyamban volt párhuzamos osztályuk, úgy tűnik, az idén csak egy első osztályuk lesz. Juhász Gabriella igazgatóhelyettes lapunknak elmondta: egy felzárkóztató nulladik osztályt is szeremének indítani a hátrányos közegből érkező gyerekek számára. A 29 beíratott gyermek közül ugyanis nyolcnak pszichológiai vizsgálatot javasoltak. A nulladik osztály már csak azért is előnyös lenne számukra, mert ezek a gyerekek eddig sem jártak óvodába, és nagyon valószínű, hogy halasztás esetén ismét csak otthon töltenék az időt. Jövőre pedig ugyanúgy el lennének maradva társaiktól, mint most. Nemesócsán az elkövetkező években már csak húszas létszámú osztályok várhatók. A helyi szlovák alapiskola a környező falvak gyűjtőiskolájának számít, Nemesócsáról évfolyamonként 3-5 gyereket íratnak ide szüleik. A szlovák alapiskolának jelenleg 140 körüli, a magyarnak 249 tanulója van. Perbetén és Szentpéteren a magyar mellett szintén működik teljes szervezettségű szlovák alapiskola. Mindkét község esetében elmondható, hogy a magyar nemzetiségű gyermekek 20-25 százaléka szlovák alapiskolában kezdi meg tanulmányait. Brath Tibor, a perbetei alapiskola igazgatója szerint a szülők felvilágosítását már akkor meg kellene kezdeni, amikor óvodát választanak gyermekeik számára. A helyi óvodával egyébként napi kapcsolatban vannak, és úgy tűnik, két év múlva némi javulás várható az iskolaköteles gyermekek számát illetően. Kisiskolák a túlélés határán A csupán alsó tagozatos kisiskolák közül a legkevesebben a vág- füzesit látogatják. Az idei tanévben mindössze hét tanulója van, a következő tanévre pedig egyetlen gyermeket sem írattak be. Ennek ellenére az önkormányzat nem tervezi bezárni az iskolát. Névery Zsuzsanna igazgatónő reméli, sikerült átvészelniük ezt a hullámvölgyet, néhány év múlva ugyanis már több gyermekre számítanak. Komáromfüssön is csak egy elsős lesz a jövő tanévben, több szülő ugyanis már elsőben elviszi a gyerekét a legközelebbi teljes szervezettségű alapiskolába. Egyelőre két összevont osztályban folyik a tanítás, a második és a harmadik évfolyam még aránylag erősnek számít, hiszen 7, ületve 10 gyermek látogatja. Ha azonban ezek az évfolyamok elhagyják az iskolát, kérdésessé válik további léte. Kacz Mária igazgatónő az eseüeges négy összevont évfolyamot nem tartaná szerencsésnek. Nagy- keszin ritkaságnak számít, ha valaki nem a helyi kisiskolába íratja elsőben gyermekét. A szeptemberben várható 3 elsős az idei 9-hez képest igen kevés, de jövőre ismét növekedésre számítanak. A járás további kisiskoláiban - Dunarad- ványon, Martoson, Megyercsen, Nagykeszin és Tanyon - két-két, Karván pedig egy összevont osztályban folyik a tanítás. Ezekben az iskolákban évente hullámzó a beíratott gyermekek száma. Általában a születések száma határozza meg, az kevésbé jellemző, hogy a magyar szülők szlovák iskolába adnák gyermeküket. A járás egyetlen négyosztályos magyar kisiskolájában, Keszegfalván biztatóan alakul a gyermeklétszám. Egyed Mária igazgatónő szerint egyre Hetényi alapiskolások új tornatermük közelmúltbeli átadásakor (Vas Gyula felvétele) KOMÁROMI JÁRÁS Iskola A tanulók A beíratott elsősök száma összlétszáma 2003-ban 2004-ben 2005-ben Kováts József Alapiskola, Bátorkeszi 233 33 18 30 Katona Mihály Alapiskola, Búcs 143 13 21 8 Csallóközaranyos 224 22 23 35 Gáspár SámueL Alapiskola, Csicsó 170 20 14 23 Dunamocs 115 13 7 12 Dunaradvány 22 6 4 2 Hetényi János Alapiskola, Ekel 182 9 23 14 Guta, Iskola Utcai Alapiskola 376 49 36 39 U. Rákóczi Ferenc Alapiskola, Gúta 313 28 37 37 Tarczy Lajos Alapiskola, Hetény 122 10 8 12 Izsa, Döme Károly Alapiskola 76 9 10 13 Karva 10 3 3 5 Lőrincz Gyula Alapiskola, Keszegfa Iva 31 9 10 11 Béke Utcai Alapiskola, Komárom 421 52 52 51 Eötvös Utcai Alapiskola, Komárom 480 42 59 50 Marianum Egyházi Alapiskola, Komárom 153 14 15 20 Munka Utcai Alapiskola, Komárom 811 80 75 72 Komárom-Orsújfalu 12 4 2 2 Komáromfüss 22 7 3 1 Lakszakállas 215 17 20 25 Madar 176 26 26 23 Marcelháza 345 42 44 29 Református egyházi alapiskola, • Martos 17 4 8 3 Megyercs 29 10 8 7 Nagykeszi 23 6 9 3 Naszvad 182 19 17 20 Móra Ferenc Alapiskola, Nemesócsa 249 30 26 21 Ogyalla 241 17 19 22 Perbete 179 17 16 15 Kossá nyi József Alapiskola, Szentpéter 175 22 18 16. Tany 25 8 9 5 Vágfüzes 7 0 1 0 Beíratási eredmények a Komáromi járásban az elmúlt két évben és idén. Az idei év a jelenlegi állapotot tükrözi, a leendő elsősök létszáma szeptemberig még változhat. (Forrás: az Új Szó regionális híradásért felelős rovatának felmérése) több fiatal költözik vissza a faluba, ami a születési számokon is megmutatkozik. Az elkövetkező években is 10 fölötti osztálylétszámok várhatók. Minden évben akad néhány gyermek, aki már elsőtől Komáromba jár, főleg azok, akiknek szülei a városban dolgoznak, vagy idősebb testvérük is bejáró. A ke- szegfalvai, két összevont osztállyal működő szlovák iskolát összesen 16-17 gyerek látogatja. Egyre kisebb létszámú osztályok A két gútai alapiskolában, amelyek egymással is versengenek a gyermekekért, két-két párhuzamost osztályt tudnak indítani szeptemberben. Az Iskola utcai iskola az egész napos oktatóprogrammal, a II. Rákóczi Ferenc alapiskola a körtevékenységekkel, a tantárgyolimpiákon elért eredményeik hangsúlyozásával próbálja felhívni magára a figyelmet. Csi- csón, Madáron örülnek, amikor évfolyamonként összegyűlik 20 gyerek, ez egyelőre még többnyire sikerül. Búcson - a tavalyi szinte rendkívülinek számító 21-es létszámot leszámítva - már csak álmodhatnak ekkora osztályokról. Dunamocson, Hetényben pedig az is előfordult már, hogy 10 alá csökkent az osztálylétszám. Ekelen is egyre fogy a gyerek, és az óvodáskorúak száma sem sok jóval kecsegtet. A járás teljes szervezettségű alapiskoláiban egyébként sehol nincsenek összevont évfolyamok, az önkormányzatok mindenütt igyekeznek maximális mértékben támogatni iskoláikat. A legtöbb helyen a várakozásokat is alulmúlta az eredmény: egy-két gyermekkel kevesebbet írattak magyar osztályba, mint amennyire a pedagógusok számítottak Zoboralja: nyolc faluból kettőben egyetlen magyar elsős sincs VRABEC MÁRIA Nyitra. Idén 38 gyermeket írattak a zoboralji magyar iskolákba - kilenccel többet, mint tavaly. Az összesítés mégsem örvendetes, mert két faluban, Gímesen és Kálazon egyetlen magyar elsős sincs. A legtöbb községben még az előzetes várakozásokat is alulmúlta a végeredmény, mert egy-két gyermekkel kevesebbet írattak a szülők a magyar osztályba, mint amennyire a pedagógusok számítottak. A járás legnagyobb kilencosztályos magyar iskolája Nagycétényben működik 128 magyar diákkal, itt a várt nyolc helyett hét kisgyermek kezdi meg ősszel a tanulmányait. Az iskola kálazi kihelyezett osztályában nem lesz elsős, az összevont második, harmadik és negyedik évfolyamban négy gyermek folytatja a tanulmányait, a felsősöket pedig naponta mikrobusszal szállítják Nagycéténybe. Nyitracsehiben, ahol három összevont évfolyam tanul egy osztályban, hét magyar elsős kezdi a következő tanévet. A pogrányi kilencosztályos alapiskolába hat elsőst írattak be, ez az évek óta tapasztalható létszám- csökkenéshez és az idei két elsőshöz viszonyítva komoly növekedésnek számít. A legnagyobb meglepetéssel azonban az alsóbodoki szülők szolgáltak - az iskola igazgatónője öt magyar elsősre számított, és végül kilencen lettek. Sajnos, Gímesen - éppúgy, mint tavaly - idén sem lesz magyar elsős. A szlovák igazgatás alatt működő kilencosztályos magyar részleg alsó tagozatán ily módon jövőre csupán négy harmadikos és két negyedikes marad és félő, hogy később a felső tagozaton is gond lesz. Egyelőre az ötödik osztályba Zséréről és Kolonból érkezik utánpótlás, Lédecről, ahol 1999-ben szűnt meg a magyar iskola, az elmúlt öt év alatt csupán két gyermeket küldtek Gímesre magyar iskolába, és többre nem is lehet számítani. Zsérén három elsős kezdi a következő tanévet a magyar osztályban, a két összevont alsó tagozatos osztályban így mindössze kilenc gyerek marad. Kolonban, annak ellenére, hogy a szlovák tagozaton kilenc osztály, a magyaron pedig csak 1-4. évfolyam működik, hat magyar elsős lesz. Jelenleg tizenkilenc gyermek látogatja a két összevont osztályt, a járás alsó magyar kisiskolái közül itt a legnagyobb a tanulók létszáma. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy néhány községben, ahol most több volt a magyar elsős, jövőre már csak egyre- kettőre lehet számítani, és ezért van, ahol alsó tagozatos osztályok összevonása, máshol akár megszűnése is fenyeget. A következő évek nagy kérdése mindenképp az, hány, vagy jobban mondva melyik kilencosztályos magyar alapiskola maradhat meg a Zoboralján, és a választ nem lesz könnyű megtalálni, mert a szétszórt magyar falucskákat még csak közveden buszjárat sem köti össze.
