Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-15 / 61. szám, kedd
ÚJ szó 2005. Március is.________________________________________; _______________________________FÓKUSZBAN: MÁRCIUS IDUSA A h agyományos állami ünnepségek mellett a Szabadság útjára, azaz a Petőfi tértől a Kossuth térig tartó Duna korzóra hívják az érdeklődőket ma Budapesten Rendhagyó ünnepségek a forradalom évfordulóján Budapest. Rendhagyó elemekben bővelkedő, egész napos ünnepségsorozattal készül a magyar főváros március 15-e méltó megünneplésére. Aki ma Budapestre látogat, biztosan nem fog unatkozni, s méltóképpen megünnepelheti a nemzeti ünnepet. ÖSSZEFOGLALÓNK Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra már tegnap este hatalmas koncerttel emlékeztek meg. A „szabadság - szerelem” gondolatkör jegyében zenés, irodalmi és pop-rock összeállítást hallhattak az érdeklődők este nyolc órától a Parlament előtt, a Kossuth téren; többek között fellépett a szlovákiai Ghymes zenekar, Bornai Tibor és együttese, az Andro Drom és Oláh Ibolya, a tavalyi Megasztár döntőse. A fővárosban természetesen a Kossuth téren kezdődik az ünnepi megemlékezés, a nemzeti lobogót 9.30-kor vonják fel a Parlament előtt. Ezek után még éppen át lehet érni a Pilvax közbe, ahol tíz órától kezdődik a Diák utca a Pilvax közben című rendezvény. A márciusi ifjak egykori törzshelyén - ahol a Nemzeti dal is született - Petőfi- és Arany-verseket szavalnak, illetve 1848-as katonadalokat énekelnek majd a kerület általános iskolai és gimnáziumi tanulói. Tizenegy órától Miénk a szabadság köztársasága címmel ünnepi megemlékezést tartanak a Nemzeti Múzeum kertjében, ahol Gyurcsány Ferenc is beszédet tart. Innen délben közös ünnepi menet indul a Petőfi-szoborhoz, ahol további programok várják az érdeklődőket. Délután egy órától Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere tart köszöntőt, majd a Szabadságdal címmel zenés játék lesz hallható A hagyományos állami ünnepségek mellett a Szabadság útjára, azaz a Petőfi tértől a Kossuth térig tartó Duna korzóra hívják az érdeklődőket. A rendezvény különlegessége, hogy a kettes villamosok pályáján 1848-at, 1956-ot, illetve 1989-et idéző szerelvények járnak majd. Az utasokat a feldíszített villamosokon zeneszó várja. A megállókban betongrafikák, korabeli időkből származó filmek, videók láthatók. Az egymástól húsz méterre felállított „beszélő oszlopokban” ismert személyiségek - Václav Havel egykori csehszlovák majd cseh elnöktől Göncz Árpád volt magyar államfőig, Bródy János énekestől Kertész Imre Nobel-díjas íróig - válaszolnak arra a kérdésre, mit jelent számukra a szabadság, a szabad élet. Az ünnep délutánján Európa 1848 címmel több színházi társulat közreműködésével irodalmi összeállítást mutatnak be a Merlin Színházban, a Városháza udvarában és a Gerlóczy Kávéházban. A hivatalos, hagyományos ünnepség március 15-én a Magyar Köztársaság Állami Zászlajának felvonásával, koszorúzással, a Nemzeti Lovas Díszegység felvonulásával kezdődik, majd a Nemzeti Múzeum előtt Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök beszédével folytatódik. Ezen a napon adják át a Parlamentben a Kossuth- és a Széchenyi-díjakat, újságírói kitüntetéseket is. Este - idén először - a Művészetek Palotája ad otthont az állami ünnepet lezáró, A kokárdavirág ihlette a kokárdákat. Először a francia forradalmárok tűzték mellükre a nemzeti nagyszabású koncertnek, (mti, o) trikolórt. (Képarchívum) TRIKOLÓR Miért éppen piros-fehér-zöld a magyar nemzeti lobogó? Az Árpád-házi királyok által használt Árpád-sávos zászló és II. Rákóczi Ferenc zászlaja (Képarchívum) MTI-PRESS Nincs történelem jelképek nélkül. Egy nemzetet, egy birodalmat olykor egyetlen díszes selyemdarabbal, cifra rúdon lengő zászlóval is lehet jelképezni. Súlyos ütközetek, nemes sportvetélkedések, ünnepek nélkülözhetetlen és milliók által tisztelt kelléke a magyar zászlónk is, amelynek változásai híven tükrözik a nemzet sorsfordulóit is. Ha belépünk egy amerikai kormánytisztviselő hivatalába, ott a csillagos-sávos lobogó. A franciák irodáiban ugyanúgy ott díszük a trikolór. Az izraeli miniszterelnök fél tucat izraeli zászló előtt tart sajtókonferenciát. A magyarok mintha idegenkednének a jelképektől. Csak ünnepeinken lengeti a szél a nemzetiszín zászlót, március 15. közeledtével is fellobogózzák a középületeket. Vajon mióta? És miért éppen a piros, fehér és zöld szín alkotja a magyar nemzeti trikolórt? „A Magyar Köztársaság zászlaja piros, fehér és zöld színű trikolor, mely három, vízszintesen futó egyenlő szélességű sávból áll” - olvasható a magyar Külügyminisztérium honlapján. „Magyarország ezeréves történetében először 1848-1849-ben a Habsburg-ház elnyomásával szemben kitört magyar forradalom és szabadságharc mondta ki a piros-fehér-zöld zászló törvényes használatát. Az addigi zászlók a szokásjog alapján formálódtak.” A zászló a kultúra terméke. Az ókori népeknél mindenekelőtt a hadviselésben jutott szerephez. A honfoglaló Árpád vörös lobogóval érkezett a Kárpát-medencébe. Már Anonymus is ír a lobogóról, vexil- lumnak nevezi. S bár részletesen nem ismerteti, írásából kitűnik, Lél már saját jelvényes zászló alatt küzdött a Zalán vezér elleni ütközetben. A honfoglalók zászlórúdja hegyén még a turulmadár lehetett, Szent István uralkodása alatt azonban már ezüstkereszt. István király zászlaja vörös színű volt, rúdja hegyén kereszttel. Később az Árpádházi címer piros-fehér csíkjai válnak nemzeti színekké. A XIII. századi magyar zászlóhasználatról Kézai Simon informál. A krónikás szerint Magyarországnak van közös fejedelmi, illetve királyi zászlaja. Kézai banneriu- mot ír a zászló neveként (innen ered a bandérium szó). A XIII. századra vörös-fehér színekből áll a magyar lobogó. Hogy miért fehér? Az Aragóniái család egyik színe, az ezüst feltehetően a királyi családok házassága okán került a lobogóra. Az első magyar címeres zászlóábrázolás István, a későbbi V. István stíriai hercegi lovaspecsétjén látható. Ez hosszú hegyes lándzsára tűzött sokszalagú, piros-fehér vágá- sos lobogó. Az Anjou és Mátyás korabeli zászlóképekből kikövetkeztethető, hogy a különböző házakból származó királyaink az Anjou hagyományokat követték, egyesítétték zászlóikon a családi színeket a magyar színekkel. Ezekről a történetíró Bonfini is megemlékezik. A XVI. századi lobogó már eltér a korábbiaktól, az Árpád-kori vá- gásos színektől: nagyobb lesz, zászlónként változó színűvé válik, fecskefarokban végződik, címere és egyéb ábrái már csupán díszként kerülnek rá. De a régi vágá- sos zászló még a XVII. században is fel-felbukkan. A Habsburg korban eklektikussá válik a magyar lobogó. A Habsburg uralom ^ső kétszáz esztendejében a magyar királyi zászló elnémetesedik, sokszínűvé válik, a magyar címer idegen címerekkel keveredik rajta. Csak a megyék és egyes zászlósurak, valamint II. Rákóczi Ferenc zászlain találunk ebben a korban tiszta magyar színeket. De hogyan került a zöld szín a piros és a fehér mellé? Erről számtalan feltételezés kering. A legvalószínűbb hipotézis szerint a címeren található hármas halom zöldje a lobogón lévő zöld. Az azonban bizonyos, hogy Magyarország nemzeti színei - piros-fehér-zöld - II. Mátyás király idején, 1618-ban szerepeltek először együtt egy pecsétzsinóron. A trikolórt a ma is használatos elrendezésben a francia forradalom hozta divatba és tette meg a nemzeti lobogók alaptípusának. Mi több, a trikolór a nemzeti szabadságmozgalmak jelképévé vált. A francia hármas szín analógiájára összeállított magyar trikolórra vonatkozó adatokról Martinovics Ignác 1794. augusztus 13-i vallomásában számolt be. A nemzet színéül a zöld-vörös-fehér színt kívánta bevezetni. A magyar reformkor nemzedéke az 1830-as, 1840-es évek politikai gyűlésein már tudatosan használta a piros-fehér-zöld színeket. Az 1847. évi országgyűlési választásokon pedig már általános a nemzeti színű magyar zászló. A piros-fehér- zöld színt mint nemzeti színeinket az 1847-48 évi országgyűlésen törvényerővel szentesítették. Áz 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején a vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálta. A királyság idején a királyi korona a magyar nemzeti zászló részét képezte. 1945 után a korona nélküli, úgynevezett Kossuth-címer került a zászlóra. Az 1949. évi magyar Alkotmány e címert - a hagyományokat és a történelmi jogfolytonosságot figyelmen kívül hagyva - az úgynevezett népköztársasági címerrel váltotta fel. A mai zászló az egyszerű piros-fehér-zöld vízszintes csíkos lobogó. 1848-as honvéd zászló VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG; 6-11 FOK A Nap kel 06.07-kor - nyugszik 17.56-kor A Hold kel 08.06-kor - nyugszik - A Duna vízállása - Pozsony: 280, árad; Medve: 145, árad; Komárom: 150, változatlan; Párkány: 75, változatlan. ELŐREJELZÉS Eleinte változóan felhős égbolt lesz jellemző, elszórtan esőzésre számíthatunk. Napközben 6-11 fokos csúcshőmérsékletre, északon 4 fokra van kilátás. Mérsékelt lesz a légmozgás. Éjszaka 2 és -2 fokig csökken a hőmérő higanyszála. Holnap derült lesz az égbolt, reggel ködfoltok va- lószínűek, északon és keleten a megnövekvő felhőzetből elszórtan zivatarok alakulhatnak ki. A hőmérséklet 10 és 15 fok körül alakul, északon 7 fokot mérhetünk. KIJEVQ ORVOS METEOROLÓGIA A mai időjárás kedvező hatással lesz a szervezetünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk, jobban tudunk összpontosítani a feladatainkra. A szívós érrendszeri, valamint a reumatikus betegségekben szenvedők lehetőleg kerüljék a túlzott megterhelést. Az alacsonyabb vérnyomású és az időjárásra érzékeny egyéneket enyhébb migrénes eredetű fejfájás és szédülés gyötörheti. Holnap hasonló kedvező időjárási hatásokra van kilátás.
