Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-14 / 60. szám, hétfő
16 Téma: történelmi érdekességek ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 14. RÖVIDEN A párizsiak húsfogyasztása 1293-ban (Város és környéke, mintegy 200 000 lakos) ♦ 188 500 birka ♦ 30 100 marha ♦ 19 600 borjú ♦ 30 700 disznó 1500-ban a világ népessége: kb. 450-500 millió fő lehetett, kétharmaduk Kínában (mintegy 180 millió) és Indiában (több mint 100 millió) élt. Európában 60- 80 millió ember élhetett ekkor. A legkevésbé sűrűn lakott kontinens Észak-Amerika, 1500-ban a teljes lakosság nem lehetett több 12 milliónál. Az inka birodalom lakossága több mint 9 millió fő lehetett. 1500 körül az azték birodalom népessége mintegy 11 millió, 1600-ra a spanyol gyarmat maradék őslakossága 2,5-3 millió! 1500-ban Franciaország népessége kb. 15 millió, 1600-ban 16 millió. 1500-ban Spanyolország népessége kb. 6 millió, 1600-ban 8 millió. 1500-ban a brit szigetek népessége kb. 3 millió, 1600-ban 4 millió. Egységes Németország és Itália még nem létezett ekkor. A mezőgazdaság legkorábbi nyomai ♦ Thaiföldi leletek megerősítik, hogy a növénytermesztés i.e. 11000 körül a haobinhi kultúra idején már létezett. ♦ A táplálékként szolgáló legkorábbi háziállatok valószínűleg a vadkecske leszármazottai voltak, a mai Irán területén i.e. 7700 körül. ♦ A háziasított birka i.e. 7200 körül már megtalálható volt Thesszá- liában. ♦ A házi sertés és szarvasmarha legkorábbi nyomait i.e. 7000 körül szintén ezen a vidéken találták. ♦ A legkorábbi háziasított szárnyas egy libafajta, i.e. 18 000 előttről. ♦ A csirkét Indokínában i.e. 6000 előtt háziasítottak. Amerikában rendkívül kevés háziasított állat volt. Az alpaka és a láma mellett csupán néhány kisebb kutya, pulyka, és tengerimalac. Az Andokban kutyákat használtak vadászatkor, áldozati célra és ágymelegítőnek is. Az aztékok ették is. A legrészletesebb költségvetésű lakoma: 1508. január 6-án, Buckingham hercege azzal ünnepelte a vízkeresztet, hogy 459 vendéget és saját háza népének 100 tagját látta vendégül ebédre és vacsorára. A teljes költség majdnem 12 font volt. A megjelentek 6789 vekni kenyeret, 45kancsó bort, 259 kancsó sört fogyasztottak el; valamint gadóchalat, tőkehalat, tokot, lazacot, kisebbfajta cápákat, compót, lepényhalat, sima lepényhalat, és pirosszemű kelét; komoly mennyiségű marhát, borjút, sertést és ürüt, három hattyút, libát, kappant, pávát és gémet; különböző vadmadarakat, beleértve a vadkacsát, für- jet és szalonkát; csirkét, nyulat, tojást, tejet és vajat; angolnát, ingolát és osztrigát. Az idő tájt a 12 font egyenértékű volt egy munkás majdnem kétévi bérével. A legnagyobb hamisítási botrány: Velencében, 1498-ban, számos kiskereskedőt vádoltak azzal, hogy használt főzőolajat adott el, amit előzőleg „gyógyító“ fürdőként alkalmaztak szifiliszeseknél. Az asztali villa első megjelenése: A10. század során, a bizánci nemesség kicsiny, aranyozott villát kezdett alkalmazni a ragacsos édességek felvételére. 1518-ig nem kerül sor ezek említésére Itáliában, abban az országban, amelynek kifinomult szokásaira egész Európa irigykedett. Maga a divat sem terjedt el 1700-ig. Közben, a legtöbb európai számára az egyetlen evőeszköz továbbra is az ujja és a kés volt, esetleg a kanál meg a kenyér, (timba.biz) Don Quijote szerelme valóban létezett A kutatók, a régészek, a nyelvészek újabb és újabb történelmi rejtélyeket tárnak fel Kié Robin Hood és kié a puding? A mítosznak nem szabad feledésbe merülnie (Képarchívum) Nem ütötték agyon a fáraót - állapította meg égy tudóscsapat, amely háromdimenziós röntgenvizsgálatokat végezhetett el a fiatalon elhunyt fáraó múmiáján. Fáradhatatlanok a kutatók, a régészek, a nyelvészek, újabb és újabb történelmi rejtélyeket tárnak fel, s ennek eredményeképpen hihetetlen tényekre és részletekre derül fény. ÖSSZEÁLLÍTÁS Témaoldalunkon összegyűjtöttünk néhány érdekességet. Kezdjük az említett Tutanhamonnal, folytassuk akár Rembrandttal, Robin Hooddal, Dulcineával, a búsképű La Mancha-i lovag szíve hölgyével. Tutanhamon földi maradványairól 1700 felvételt készítettek komputertomográfiái vizsgálat során. A hat egyiptomi, két olasz és egy svájci kutató 2 hónapon keresztül elemezte a képeket és nem találtak egyetlen olyan nyomot sem, amely arra utalt volna, hogy a fáraó halálát fejsérülés okozta volna. Egy 1968-ban röntgensugarakkal készített felvétel két csonttöredéket mutatott a tarkó magasságában, és ebből következtettek sokáig arra, hogy Tutanhamont egy fejére mért csapással ölték meg. A mostani felvételek azonban a tudósok szerint egyértelműen azt bizonyítják, hogy ezeket a sérüléseket a koponyacsontok a mumifikálás során szenvedték el. Az CT-eredmények cáfolják azt a korábbi véleményt is, mely szerint Tutanhamon kocsibaleset következtében hunyt el. A vizsgálatból kiderült, hogy lütanhamon nem szenvedett született gerincbetegségben sem. A19 évesen, 3357 évvel ezelőtt meghalt fáraó kb. 170 cm magas lehetett, és bár törékeny testalkatú volt, maradványai nem árulkodnak sem alultápláltságról, sem pedig fertőző betegségekről. Egyiptomi kutatók legújabb ötlete szerint egy elfertőződött lábtörés következtében hunyt el az ókori uralkodó. Rembrandt kancsal volt Margaret Livingstone, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának neurobiológusa Rembradt-képeket tanulmányozott, és arra a következtetésre jutott, hogy a XVII. századi festő feltehetően kancsal volt. Szerinte a németalföldi piktor a szemtengelyferdiilésnek egy speciális fajtájában szenvedett: egyik szeme kissé kifelé ferdülve tekintett a világba. Betegsége azonban nemhogy gátolta volna munkájában, hanem inkább egyfajta külön adottságot jelentett tehetsége kibontakoztatásában. A feltételezett szembetegség, a széttartó kancsalság tette képessé Rembrandt van Rijnt arra, hogy háromdimenziós képi élményeket kétdimenziósra transzformáljon festményeiben. Livingstone szerint a háromdimenziós észlelés csökkent volta olyan „hiányosság“, amely kifejezetten előnyös lehet egy művész számára, aki mintegy lesimítja az észlelt képet, hogy aztán megfelelő módon tudja visszaadni közönségének. A művészeti iskolák tanárai rendszerint azt tanácsolják növendékeikRembrandt egyetlen festett 'önarcképe nem mutatta a bal szem kancsalságát nek, hogy egy kép megkomponálá- sakor csukják be egyik szemüket. Rembrandt 24 önarcképéből 23- ban a művész jobb szeme jobb felé néz, miközben a bal szem egyenesen előre - áll a New England Journal of Medicine című tudományos folyóirat cikkében. Mivel az önarcképek többnyire tükörbe nézve készülnek, feltehető, hogy Rembrandtnak a bal szeme kancsalított kifelé. A művész megvizsgált 12 rézkarca esetében ugyan éppen a festő másik szeme látszik a középtől eltérő fókuszának, ez azonban csalóka. A rézkarcokon ugyanis műiden fordított, hiszen úgy készülnek, hogy a vonalakat egy fémlapra karcolják, és a továbbiakban azt használják lenyomatként. Mint a kutatók megállapították, a művésznek egyeden festett önarcképe nem mutatta a bal szem kancsalságát, ez azonban azzal magyarázható, hogy vagy rézkarcról készült, vagy nem is Rembrandt keze munkája, hanem egyik tanulója készítette közvedenül szemből festve le a művészt. Hol volt a sherwoodi erdő? Az angolok ősidők óta vitatkoznak azon, hogy melyik grófság fia volt Robin Hood, aki elszedte a gazdagok javait, hogy a szegényeknek adja. Most éppen Yorkshire akatja magáénak tudni Notting- hammel szemben, pedig a híres sherwoodi erdő az utóbbi területén található. Igaz, a két grófság szomszédos, de nottinghami „térfelén“ hirdeti táblák sokasága, hogy ott röpködtek Robin Hood nyilai. David Hinchliffe yorkshire-i képviselő, a visszaszerzés egyik élharcosa a táblákat ostobaságoknak nevezte, amelyeket az ország érdekében el kell távolítani. „Ez közönséges biznisz - fakadt ki -, Robin Hood a mi grófságunk gyermeke volt. És úgy gondoljuk, hogy ott született, ahol ma az autóbusz-kocsiszín van Wakefieldben.“ Wakefield vezetője is csaüakozott hozzá, mondván, talán a nottinghamiek nem tudják, hogy a középkorban a sherwoodi erdő Yorkshire-hez tartozott. A nottinghami alpolgármester azonban nem hagyta magát: „Mindenki védi a saját szimbólumait. Robin Hood a miénk, a york- shire-iek tartsák meg maguknak a pudingot“ - volt ironikus válasza. Bár a legenda 800 éve él, a dolog közel sem egyszerű. A vitát tovább bonyolítják a történészek, akik szerint nehéz bizonyítani, hogy Robin Hood valóban élt. És ha élt is, lehet, hogy nem Robin Hoodnak hívták, hanem például Hode-nak. Lehet, hogy sok olyan ember volt figurája mögött, akik kötelezőnek tartották a legenda fenntartását. Ezt a vonalat látszik követni egy nottinghami turisztikai vezető is, aki kijelentette: „A mítosznak nem szabad feledésbe merülnie“. Valószínűleg nem is fog, mert a mítoszokban hinni jó. Londonban is sokáig elhitték például, hogy Sherlock Holmes élt, és a Baker Streeten lakott, (mti, pan) NYELVTUDOMÁNY Dulcinea és Don Quijote szobra El Tobosóban (Képarchívum) Dulcinea El Tobosóban Valóban létezett Dulcinea, Don Quijote szerelme. A La Mancha járásbeli El Tobosóban van a múzeumház, ahol az a nő élt, aki megihlette Cervantest és akinek az Aldon- za Lorenzo nevet adta regényében. Az épület jellegzetes La Mancha-i ház, nagy, fából készült kapuval, belül a 17. századi otthonok tipikus elrendezésével, díszesen faragott bútorokkal. Érdekessége egy mellék- épület, melynek egyik felében a borkészítés eszközeit tárolják, a másikban pedig nagy galambház volt, ahová ma is el lehet képzelni Dulci- neát. A múzeum áprilisig zárva tart, bár már januárban megkezdődtek a Don Quijote-ünnepségek a regény megjelenésének 400. évfordulója alkalmából. Az ok: az utolsó tatarozás 1979-ben volt, a ház állaga megromlott, új tereket kell biztosítani a kiállításoknak, (pan) Milyen nyelven beszélt Jézus? Jézus Krisztusnak, a keresztény vallás megalapítójának életét jól ismeri minden vallásos ember. Egy dologra azonban nem derül fény az Új Testamentumból: hogy milyen nyelven beszélt Jézus. A kérdés megvitatása, a tudományos nézetek kifejtése céljából nemrég tanácskozást rendeztek Isztambulban svéd kutatók kezdeményezésére. Az eseményre Európa műiden országából meghívtak tudósokat. Egy részük amellett kardoskodott, hogy 2000 évvel ezelőtt a legfontosabb nyelv Palesztinában az ógörög volt. Jézus Pilátussal is tolmács nélkül beszélt, és ezt csakis ógörögül tehette, elvégre a művelt rómaiak műid beszéltek ezen a nyelven. A XIX. században kezdett teret nyerni az a felfogás, hogy Jézus a hétköznapi társalgásokat héberül folytatta. Palesztinában a héber nyelv két változata élt: a Biblia szövegében leírt rabbinikus nyelv és az egyszerű emberek által beszélt héber. Jézus maga is rabbinikus műveltségű volt, tehát ismerte a zsidó papok nyelvét. Ez azonban elütött a hétköznapokban, a pórnép által beszélt misna hébertől, amely szájhagyomány formájában őrizte meg a zsidó tanításokat. Ezt a nyelvet akkoriban Júdeábán nagyon sokan beszélték, ám nem volt használatos Palesztina északi tartományában, Galileában, tehát Názáretben sem, ahol Jézus nevelkedett. Jézus korában Palesztina nagy kiterjedésű Bábéira emlékeztetett a maga nyelvi sokszínűségével. A megszálló rómaiak maguk között latinul beszéltek. A velük kapcsolatban álló zsidó kereskedők szintén tudtak latinul. A művelt, előkelő rómaiak neveltetése ógörögül zajlott. Amikor Jézus élt, az ógörög már 300 éve társalgási nyelv volt Galileában, a Jordán folyótól keletre eső vidéken és a Földközi-tenger partján - mutatott rá Isztambulban Witold Witakowski lengyel tudós. Az ógörög és a héber mellett - Mezopotámia felől elterjedve - megjelent a Szentföldön az arámi (arameus) nyelv is, amelyet elsősorban a galileai zsidók beszéltek. Bo Isaksson svéd szakértő kimutatta, hogy 2000 éve öt arámi dialektus létezett Palesztinában, az egyiket Jézus is beszélte. . Az arámi nyelv ma is él - igaz, mindössze 20 ezer szír-ortodox keresztény beszéli, akik Törökországban és Irak északi részén élnek. A nyugati arameus nyelvjárás máig fennmaradt a szíriai Maalula városban. Itt mintegy tízezren beszélik ezt a nyelvjárást. Az ókori arameust - a Biblia egyik nyelvét - jól ismerjük, ám az újkori arámi nyelv a kihalás küszöbére jutott - hangoztatta a tanácskozáson Werner Arnold német kutató. Andrea Schmidt, a belgiumi Louvain egyetemének oktatója ezzel szemben úgy vélte, hogy van esély az arámi mint kultúrnyelv megmentésére. Ebben nagy szerepet játszhat az Egyesült Államokban, Svédországban és Németországban élő szír-ortodox keresztények kutatómunkája. Nem kizárt, hogy ennek révén az általuk „újszír“ nyelvnek nevezett újkori arámi nyelv ugyanolyan lendületet kap, mint történt ez a XVIII. században az újörmény nyelvvel, amelybe Velencéből és Bécsből érkezett örménykatolikus mehitaristák leheltek új életet, (m-pan)
