Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-14 / 60. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 14. Velünk élő Trianon Dunaszerdahely. Zsúfolásig megtelt nézőtér előtt mutatták be szombaton este a városi művelődési központban a Velünk élő Tria­non című dokumentumfilmet. A szervezők, Dunaszerdahely Város Önkormányzata és a Kondé Miklós püspök Polgári Társulás meghí­vására a film rendezője, Koltay Gábor is jelen volt a vetítésen. A film a 85 évvel ezelőtti békediktátumot és annak súlyos politikai, gazda­sági és kulturális hatását dolgozza fel. Koltay Gábor a vetítés után beszélt arról, miért alkotta meg a filmet, és milyen nehézségekbe üt­között a forgatás során és azt követően. Mivel a fűm készítői le­mondtak a tiszteletdíjról, a Kondé Miklós püspök Polgári Társulás el­nöke, Ibolya Olivér bejelentette: a belépőjegyek árának összegét és a további adakozók hozzájárulásait szeretnék felajánlani a csángó magyaroknak egy magyar iskola építésére Rekecsinben. (K. A.) SZÍNHÁZ ■■■HHHHNMHBkomárom JÓKAI SZÍNHÁZ: Mese a halott cárkisasszonyról 19 MOZI PÓLUS - METROPOLIS: Szeretők és gyilkosok (cseh) 16.35, 18.40, 20.50 Vejedre ütök (am.) 14.20,15.30,16.45,18,19.10, 20.25 Aviator (am.) 14, 17.15, 20.30 Lemony Snicket - A bal- szerencse áradása (am.) 15.45 KASSA DRUŽBA: Double zero (ff.) 19 CAPITOL: Vejedre ütök (am.) 16, 18.15, 20.30 TATRA: Hosszú jegyesség (fŕ.-am.) 18.30 ÚS­MEV: Aviator (am.) 16, 19 ■■HHMI' DÉL-SZLOVÁKIA WSKSHKKKM SZENC - MIER: Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Double zero (fr.) 17,19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az operaház fantomja (am.) 16.30,19.15 GYŐR PLAZA: Átok-The Grudge (jap.-am.) 16.30,18.30,20.30 Bújócs­ka (am.) 18.15, 20.15 Le a fejjel! (magy.) 16,18, 20 A randiguru (am.) 15.45,18,20.15 Sorstalanság (magy.) 14.30,17,19.45 AZ MKKI HÍREI Ma nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a budapesti Művészetek Palotája Randevú a művészettel A Nemzeti Hangversenyterem a Művészetek Palotájában (Képarchívum) Aquincum - a rómaiak Budapesten Csicsó. Aquincum - a rómaiak Budapesten címmel nyílik ván­dorkiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma anyagából Budapest városelőd­jéről ma 16 órakor a helyi műve­lődési központban. Megemlékezés a ’48-as forradalomról Pozsony. Március 15-e alkal­mából az MKKI és a Csemadok kö­zös szervezésében holnap 15.30- kor megemlékezést tartanak a Medikus-kertben Petőfi Sándor szobránál. Ünnepi beszédet mond Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese. Köz­reműködik Dráfi Mátýás Jászai Mari-díjas színművész, a Kodály Zoltán Daloskor és a Kis Duna Ve­gyes Kar. Ünnepi hangverseny Pozsony. A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából hol­nap 18 órától a budapesti AUER Vo­nósnégyes ad ünnepi hangversenyt a Carlton Szállóban. Elhangzik Dohnányi Ernő és Bartók Béla vo­nósnégyesre írt zeneműve. A pesti Duna-parton, az új Nemzeti Színház mellett épült meg három év alatt a Művészetek Palotája, Kö- zép-Európa legnagyobb és legmodernebb többrendel­tetésű kulturális létesítmé­nye, melynek falai között egy több mint 1700 főt be­fogadó hangversenyterem, egy 450 férőhelyes színház és egy kortárs művészeti múzeum kapott helyet. RAJTER ERZSÉBET A 64 000 négyzetméter alapte­rületű palota ezeken kívül is több termet kínál a legkülönbözőbb rendezvények részére, és egyebek mellett található benne könyvtár, médiatárral felszerelt archívum, művészeti ajándékbolt, étterem és kávézó is. Az épületkomple­xumjelmondata: „Randevú a mű­vészettel”. A Művészetek Palotája megépí­tését Demján Sándor, Magyaror­szág legnagyobb magántőkése építtette saját pénzén és hite­lekből. 31,2 milliárd forintba ke­rült. Az üzemeltetést, amely a programokkal együtt évente mintegy 4 milliárd forintba kerül majd, az állam finanszírozza. Kiss Imrével, a kultuszminisztérium által létrehozott Művészetek Palo­tája Kft. vezérigazgatójával be­szélgettünk. Melyek lesznek a Művészetek Palotája műsorának alappillé­rei? Van egy remek hangversenyter­münk, amelyben teljes infrastruk­túrájával végleges otthont kapott a Nemzeti Filharmonikus Zene­kar, és majd körülbelül 25-30 hangversenyt adnak itt évente. Rajtuk kívül természetesen szá­mos magyar és nagy nemzetközi zenekart is szeretnénk meghívni. A koncertterem mellett létesült a Fesztivál Színház, gyönyörű szín­paddal, a legmodernebb techni­kai felszereléssel. A színházi tér fölé a Nemzeti Táncszínház inf­rastruktúrája kerül, mely eddig a Várban volt, nagyon szűkösen. Nálunk a nagy produkcióikat fog­ják bemutatni, erre évi száz napot kaptak. A színházban ezen kívül opera-, kamaraopera-, operett­előadásokat, kamarazenét, ba­lett- és mozgásművészeti előadá­sokat tervezünk - tehát műfaji sokszínűséget. A hangversenyte­remben szintén nem csak komoly­zenei koncertek lesznek, hanem a terem atmoszférájához illő könnyűzene és világzene is hall­ható lesz. Sokat hallhattunk a termek akusztikájáról. Az eddigi ta­pasztalatok alapján megfelel az elvárásoknak? A nagyterem a „ház a házban” elv alapján épült, és egy speciális rugószerkezeten van elhelyezve. Az akusztika a hangversenyte­remben és a színházban is egye­dülálló a világon. Tervezője, Russell Johnson éppen most irá­nyítja a beállítását. Szerinte két évet vesz majd igénybe, amíg minden lehetőségre behangol­ják. Ezenkívül a házban a világ legszínvonalasabb stúdiórend­szere működik. A Ludwig Múzeum állandó ki­állítással várja az érdeklődőket, vagy időszakos kiállításoknak ad helyet? A múzeum adományrendszer­ben került ide. Az első emelet az időszakos kiállítások színhelye, a második és harmadik emeleten lesz az állandó kiállítás, mindez összesen 4500 négyzetméter alapterületen. Végigsétáltam az épületen, s találtam egy részleget, amelyet gyermekműsoroknak szántak. Nagyon sok családi és gyer­mekprogramot tervezünk. Talán már e nyáron sikerül létrehozni egy gyermekmegőrzőt: míg a szülők rendezvényen vannak, mi a gyerekeket foglalkoztatjuk. A ház környezetében mintegy 130 ezer egyetemista tanul és lakik, akiket szintén ide akarunk szok­tatni, és azt szeretnénk, hogy napközben is jól érezzék itt ma­gukat. Egy internetes videotékát is tervezünk. A hangversenyte­rem karzatán 136 állóhely van, ahova diákigazolvánnyal 200 fo­rintért lehet bejutni. Ha marad ülőhely, a diákok számára szin­tén ezen az áron kínáljuk a je­gyet. Már a próbakoncertek so­rán is rendkívül nagy volt az ér­deklődés. Nagyon szeretném, ha sikerülne nyitott házzá válnunk. Ez persze nem megy egyik napról a másikra, meg kell tudni nyer­nünk a közönséget. Szeretnénk minél több embert idecsalogatni, ami egyelőre nem lesz egyszerű feladat, hiszen a ház környezete csak 3-4 év múlva válik végle­gessé. A környék építkezései ugyanis nem az ütemterveknek megfelelően történtek. Először a kongresszusi központnak, majd a szállodának, az irodaháznak és a lakóházaknak kellett volna fel­épülniük, és csak azután került volna sor a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája megépítésé­re. Fordítva történt. A ház tulajdonosa Demján Sándor. Ez mennyiben befolyá­solja majd az üzemeltetést? Semmilyen kihatással nem lesz rá. Ő a létesítmény technikai üze­meltetését vállalta, a működtetés művészeti részét nekem kell meg­oldanom. A tárca beleszólhat az Ön munkájába? Önállóságot kaptam, s ehhez ragaszkodom is. Ahogy én sem szólhatok bele az önálló intézmé­nyek, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Ludwig Múzeum és a Nemzeti Táncszínház dolgaiba. Ön 1981 óta a magyar zenei és színházi életben különböző vezető állásokat foglalt el. Igen. A budapesti Tavaszi Fesztivál alapító tagja voltam, utána az Országos Filharmónia igazgatója lettem, onnan a Ma­gyar Állami Operaházba kerül­tem vezető pozícióba, majd a Vígszínházban ügyvezető igaz­gatóként működtem, egy év óta pedig itt vagyok. Sajnos, nagyon későn neveztek ki. Ma este: bemutató a Komáromi Jókai Színházban „Mese” felnőtteknek Új SZÓ-HÍR Komárom. Magyar nyelvű ősbemutatót tartanak ma 19 órá­tól a Komáromi Jókai Színház Stúdiótermében. Nyikolaj Koljada kortárs orosz drámaíró Mese a ha­lott cárkisasszonyról című drámá­ját - melyet M. Nagy Miklós ma­gyarított - vendégként Czajlik Jó­zsef állította színpadra. A mai em­berek frusztráltságáról, lelki nyo­morúságáról szóló történetben Szoták Andreát, Tóth Attilát, Fabó Tibort és Szvrcsek Anitát láthatja a közönség, (m) Fabó Tibor és Tóth Attila (Dömötör Ede felvétele) OTTHONUNK A NYELV Mit mutat a korpusz PINTÉR TIBOR Amint azt az Új Szó nyelvi rovatá­nak olvasói pár héttel ezelőtt meg­tudhatták, az interneten hozzáférhe­tünk olyan számítógépes szövegtá­rakhoz, amelyek egy adott nyelv, esetünkben a magyar nyelv írott szö­vegeinek legnagyobb gyűjteményei. A magyar nyelv korpuszai közül a Kárpát-medencei Magyar Nyelvi Korpuszt ( http://corpus.nvtud.hu ) felhasználva bemutatom egy-két le­hetőségét annak, például mire is használható a szövegtár. Annak eldöntését, hogy egy bizo­nyos nyelvi elemet (szót, szókap­csolatot, vonzatot) hogyan kell az adott beszédhelyzetnek megfe­lelően használni, az emberek álta­lában a nyelvészek ítéletére bízzák. A nyelvész megmondja, hogy eb­ben és ebben a helyzetben ezt illik használni, de abban és abban a helyzetben használhatjuk azt is. Ilyenkor a nyelvész nem tesz mást, mint hogy az adott stílushoz igazít­ja a nyelvi formát, kiválasztja az adott nyelvi környezethez illő nyel­vi változatot. Hasonló válaszokat nyelvészek megkérdezése nélkül a szövegtárból is kiolvashatunk. A korpuszból például megtudhatjuk, hogy a változatok közül melyik ala­kot használják a beszélők gyakrab­ban, valamint a kimenetként ka­pott szavak mellett ott találjuk azt is, milyen szövegtípusból szárma­zik az adat (azaz, hogy milyen stí­lusban használatos). Ebből pedig következtethetünk kérdésünk lé­nyegére, vagyis hogyan kell az adott szót, kifejezést használni. Nézzük meg például a nyílt napok ~ nyitott napok szókapcsolatokat (szlovák megfelelője az otvorené dni, azaz „nyitott napok”). Ahhoz, hogy megtudjuk, melyik a gyakrab­ban használt alak, mindkét példát külön-külön be kell írni a korpusz le­kérdezőfelületén található ablakok­ba, azaz kétszer kell keresnünk, s a kész eredményeket csak az utolsó le­kérdezés után tudjuk összehasonlí­tani. A lekérdezőfelületen többek kö­zött kiválasztjuk, hogy a keresett ki­fejezés milyen mennyiségű példa­anyagban (példák száma), illetve milyen hosszú szövegkörnyezetben jelenjen meg (egy szótól egy bekez­désig terjedő nagyságban). Fontos, hogy lekérdezéskor egyebek mellett azt is kiválaszthatjuk, hogy a prog­ram milyen stílusú szövegekben ke­resse a kívánt kifejezéseket. A lekér­dezőfelület összes fontos ablakát ki­töltve a lekérdezés után a következő eredményt kapjuk: a 153,7 millió szavas magyar nyelvi mintában a nyílt nap szókapcsolat 82-szer, a nyi­tottnap pedig mindössze kétszer for­dult elő. Most már tudjuk, melyik a gyakrabban használt változat, de nem mellékes információként meg­tudhatjuk azt is, hogy a gyakoribb változat főként a sajtóban és a hiva­talos szövegekben, a ritkábban hasz­nált pedig a magánjellegű beszélge­tésekben fordul elő. A nyelvi változá­sok időbeliségét is követhetjük, mi­vel minden adat mellett ott találjuk keletkezésének idejét is. A keresés eredménye végezetül azt is elárulja, kik az egyes adatok szerzői, illetve a könnyebb átláthatóság kedvéért szö­vegtípusonkénti bontásban színes ábra mutatja a keresett szavak gya­korisági arányát is. Végeredményben tehát megtud­tuk, hogy magyarországi szövegek­ben a nyűt napok kifejezés a nyitott napok- nál gyakoribb, valamint, hogy használata a formális beszédhelyze­teket jellemzi. Nyilván szlovák hatás­ra a szlovákiai magyar szövegekben (a Google keresőprogrammal a teljes weben végzett keresés alapján) a két változat egymáshoz viszonyított ará­nya kissé más: a nyűt nap szókapcso­lat csak háromszor gyakoribb, mint a nyitott nap. Ha bizonyos szavak. használatá­ban, vagy azok stílusértékében nem vagyunk biztosak, és nincs kéznél sem nyelvész, sem értelmező szótár, akkor bátran nyúljunk a korpuszok­hoz, biztos segítségre lelünk bennük. www.gramma.sk

Next

/
Thumbnails
Contents