Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-02 / 50. szám, szerda

6 Külföld RÖVIDEN Fellázadt a kormányoldal London. Viszonylag kis többséggel fogadta el a brit alsóház tegnap hajnalban a sok vitát kiváltó új terrorelle­nes törvényt, miután Tony Blair kormánya jelentős en­gedményeket tett. Vagyis: fel­puhították a javaslatnak az egyéni szabadságjogokat ille­tő pontjait. A tervezet most a felsőház elé kerül. Az alsó­házban 272-en szavaztak az új törvényre és 219-en ellene, vagyis a különbség csupán 53 szavazat volt, jóllehet a kor­mánynak 161 fős többsége van! A kormányoldal lázadá­sának mértéke kiélezett vitát ígér a felsőházban, s annak vége - hacsak a kormány nem tesz újabb engedményeket - akár elutasítás is lehet. (MTI) Senki sem sérült meg Manchester. Több mint 300 embert menekítettek ki egy pakisztáni repülőgépből tegnap a manchesteri repülő­téren. A Torontóba tartó gép futóműve kigyulladt, miköz­ben üzemanyagot vett fel az angliai városban. A tüzet sike­rült eloltani, a 323 utas közül senki sem sérült meg. (MNO) Kim Dzsong II megszólalt Tokió/Peking. Kim Dzsong II észak-koreai vezető szemé­lyesen is azt állította egy dip­lomáciai találkozón, hogy Phenjannak van atomfegyve­re. Kim első ízben tett ilyen kijelentést - jelentette a Kyo- do japán hírügynökség. A Kyodo szerint Kim úgy fogal­mazott: az, hogy Phenjannak nukleáris fegyvere van, „nem új dolog, nem valami olyan, ami tegnap vagy ma történt”, nem beszélt azonban arról, mikor hozták létre az atom­fegyvert, sem arról, hány bombáról van szó. (MTI) A Szeretett Vezető ismét az amerikai fenyegetéssel ér­velt (Képarchívum) Sikertelen merénylet Szuhumi. Sikertelen me­rényletet követtek el a Grúzi­ához tartozó, szakadár Ab- házia kormányfője ellen a tegnapra virradó éjszaka. Alekszandr Akvab egy kon­vojjal utazott Szuhumiból Gudautába, amikor ismeret­lenek tüzet nyitottak a mi­niszterelnök szolgálati gép­kocsijára. A kormányfő és ve­le együtt utazó helyettese sértetlenül élte túl a táma­dást, mert nem a célba vett járműben ültek. (MTI) Libanonban mindenkit az foglalkoztat, milyen legyen az újonnan felálló kormány Cédrusos forradalom Washington/Bejrút/Jeru­zsálem. Keresik a kor­mányalakítás lehetőségét Libanonban, ahol hétfőn a népi tiltakozás hatására le­mondott Omar Karami Szí- ria-barát miniszterelnök. ÖSSZEFOGLALÓ Emile Lahud államfő és Nabih Berri parlamenti elnök - mindket­ten Damaszkuszhoz húznak - kon­zultációkat kezdett a parlamenti képviselőkkel. Nem tartunk attól, hogy „alkotmányos űr” keletkezne - mondta az elnök egyik munkatár­sa. Az ellenzék vezetői tegnap kezdték és ma folytatják következő lépéseik egyeztetését. Valószínűleg olyan személyekből álló kormány­ra tesznek majd javaslatot, akik a li­banoniak többsége számára elfo­gadhatóak, és nem indulnak a má­jusi általános választásokon. Vár­hatóan azt is követelni fogják, hogy mondjanak le a biztonsági erők fő­nökei - közölték ellenzéki források. A libanoni sajtó üdvözölte a nép győzelmét, de nyugtalanítja, hogy milyen lesz az új kormány. A nagy példányszámú an-Nahar szerint „az ellenzék győzelme, a felkelés a függetlenségért nem a válság vége, hanem a válságból való kijutás ki­induló pontja. Az új kormány meg­alakításának gondja ugyanolyan fontos, mint a kabinet lemondása”. A meggyilkolt korábbi kormányfő, Rafik Hariri lapja, az al-Mosztakbal hasonló véleményen van: „a kor­mány bukása nem az út vége. Most arra van szükség, hogy eltöröljék azt a rendszert, amelyben ilyen kormányok születnek, s amely megfosztja az országot a jogától önmaga irányítására”. Az al-Anvar szerint „a kormányzat álarca lehul­lott, de a hatalom építménye még áll... Semmi nem jelzi, hogy az ál­lam arroganciája eltűnt”. Az al- Dijar követelése: a következő kor­mány semleges vagy katonai le­gyen. Az izraeli sajtó lelkesen üdvö­zölte a fejleményeket: „ez az első eset, hogy békés tüntetések lemon­dásra kényszerítik egy arab ország kormányáé’ - írta a Jediot Aharo- not, felvetve, ez akár a mély de­mokratikus változások előjele is le­het az egész térségben. Több lap azt hangsúlyozta, a változás Izrael érdekét szolgálja és Szíria kivonu­lásához vezethet Libanonból. Washingtonban Paula Dobrians- ky, a külügyminisztérium globális ügyekért felelős államtitkára az uk­rajnai „narancsszínű forradalom­ra” és a grúziai „rózsás forradalom­ra” utalva kijelentette: Libanonban azt látjuk, hogy egyre nagyobb iramban közeledik a „cédrusos for­radalom”, amely egyesíti az ország polgárait egy igazi demokrácia ér­dekében, és a felszabadulásért a külső befolyás alól. Mielőbb stabil kormányzásra van szükség az országban, hiszen az indulatok könnyen elszabadul­hatnak. Példa erre, hogy a lemon­dott kormányfő, Omar Karami szü­lővárosában, Tripoliban már hét­főn este zavargások törtek ki, vol­tak sérültek és egy halálos áldozat is. Az Európai Bizottság tegnap a párbeszéd fenntartására szólította fel a különböző libanoni politikai csoportokat. Az amerikai és a fran­cia külügyminiszter pedig ismétel­ten nyomatékosan felszólította Szí­riát, vonja ki csapatait Libanonból, és hagyjon fel a libanoni belügyek- be való beavatkozással. Condoleez- za Rice és Michel Bamier a londoni közel-keleti konferencia keretében nagyon világosnak minősítette a Li­banonról szóló 1559-es számú BT- határozatot. Újfent teljes körű, hi­teles és átlátható vizsgálatot sür­gettek Hariri meggyilkolásának ügyében. (MTI, t) Sokat várnak a palesztinok a Tony Blair által kezdeményezett konferenciától A jóakarat kevés, több pénz kell MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A jóakarat és a szolida­ritás nem elég, a nemzetközi közös­ség nyújtson kézzelfogható támo­gatást a Palesztin Hatóságnak - je­lentette ki Tony Blair a közel-keleti helyzet rendezéséről tárgyaló lon­doni nemzetközi. konferencián mondott nyitóbeszédében. A ta­nácskozáson a házigazda brit kor­mányfőn kívül európai és arab or­szágok vezető politikusai vettek részt, valamint Mahmúd Abbász palesztin elnök, Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, Kofi An­nan ENSZ-főtitkár és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fő­megbízottja. Izrael nem képviseltet­te magát a gyűlésen. Blaimek meg­győződése: a palesztinoknak nyúj­tandó pénzügyi segélyről, valamint a palesztin igazgatási és biztonsági szervek reformjáról folytatott pár­beszéd lépés a közel-keleti konflik­tus igazságos megoldása felé. Mahmúd Abbász arra kérte a nemzetközözi közösséget, nyújtson pénzügyi, erkölcsi és politikai tá­mogatást a palesztinoknak. Szavai szerint a Palesztin Hatóság végle­ges döntést hozott arról, hogy ren­det tesz az egymással is versengő palesztin biztonsági szolgálatok között. „Végleges döntést hoztunk arról, hogy egyesítjük a biztonsági gépezetet, s továbbra is érvényt szerzünk ezen elhatározásunk­nak.” Nem tért ki viszont arra, ho­gyan fog kinézni a palesztin bizton­sági szervek rendszere az áramvo- nalasítás után. A nemzetközi kö­zösség azt szeremé, ha a palesztin vezetés három szervezetbe tömörí- tené, s egy miniszter irányítása alá helyezné a burjánzó szolgálatokat. Palesztin részről kezdetben helyte­lenítették a konferencia napirend­jének korlátozott voltát. (Azt sze­rették volna, ha Jeruzsálem státu­sáról, a jövőbeli palesztin állam ha­tárairól, valamint a palesztin me­nekültek, illetve leszármazottaik sorsáról is szó esik.) Az amerikai külügyminiszter fel­szólította Izraelt, ne tegyen olyan lépéseket, amelyek kudarcba ful­laszthatják a közel-keleti béke megteremtésére irányuló erőfeszí­téseket. Condoleezza Rice történel­mi intézkedésnek minősítette a gá­zai övezeti, illetve bizonyos ciszjordániai zsidó telepek felszá­molását, de világossá tette: az USA elvárja Izraeltől valamennyi ígére­tének teljesítését. Azt mondta, oly módon kell segítséget nyújtani, hogy az új palesztin állam valóban életképes legyen; egy területileg nem egységes, szétszabdalt állam nem működőképes. Rice bejelen­tette azt is, hogy William Ward tá­bornok, az USA különmegbízottja hamarosan átteszi székhelyét a Kö­zel-Keletre. Az lesz a feladata, hogy összehangolja azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek a palesz­tin területeken a biztonság megerő­sítését célozzák, illetve szükség esetén kész segíteni az izraeli és a palesztin fél együttműködését biz­tonsági kérdésekben. Javier Solana a palesztinok élet- körülményeinek javítását szorgal­mazta. Külön Izraelnek címezve rá­mutatott: az ilyen lépések is segítik a terrorizmus elleni harcot. Izrael távolmaradásának egyik oka, mint a Háárec tegnapi cikké­ből is kitűnik: „a konferencia záró- dokumentuma nem ír elő konkrét lépéseket a Palesztin Hatóság szá­mára a palesztin erőszakcselekmé­nyekkel szemben. A szövegben csak általános kötelezettségvállalás szerepel”. Zarkávit amerikai területek elleni támadásra buzdítja az első számú terrorista Bin Laden ismét jelentkezett MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Amerikai terüle­teken lévő célpontok elleni táma­dásra buzdította Oszama bin La­den, az al-Kaida nemzetközi ter­rorhálózat vezetője az Irakban te­vékenykedő Abu Muszab az- Zarkávit. Erről egy amerikai ille­tékes tájékoztatott. A nevének el­hallgatását kérő tisztségviselő he­lyi idő szerint hétfőn este elmond­ta, Zarkávihoz ilyen értelmű üze­netet juttatott el Oszama bin Laden, akinek a hívei a 2001. szeptember 11-i egyesült álla­mokbeli terrortámadásokat elkö­vették. Azt nem közölte, hogy bin Laden és az Irakban számos véres terrorcselekmény elkövetését ma­gára vállaló Zarkávi között ho­gyan történt az üzenetváltás. Zarkávi eddig még nem vetett sze­met amerikai célpontokra. A bel­biztonsági minisztérium bizalmas körüzenete szerint a C1A értesülé­se hiteles, de nem tartalmaz konkrét információkat. Zarkávi tavaly októberben hűsé­get fogadott bin Ladennek, aki az al-Kaida mezopotámiai szervezetét irányító emírnek nevezte őt egyik üzenetében. Kapcsolatuk korábban nem volt nézeteltérésektől mentes és Zarkávi csoportja sok szempont­ból külön áll az al-Kaidától. A 38 éves, jordániai születésű Zarkávi számos robbantásos me­rényletért, emberrablásért, túszok lefejezéséért felelős, és az USA 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. Jordániában távollétében halálra ítélték egy amerikai diplo­mata meggyilkolásáért. Porter Goss, a CIA igazgatója nemrégiben úgy ítélte meg, a terrorizmus elleni háborúban súlyos csapásokat mér­teit az al-Kaidára és más terrorszer­vezetekre, a sikerek ellenére azon­ban fennáll a közvetlen terrortáma­dás veszélye amerikai terület ellen. ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 2. Florence Aubenas az életéért esedezett (Reuters-felvétel) Nem hisznek az olaszok a miniszternek Könyörgő újságírónők ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Róma. Segítségért kö- nyörgött kétségbeesetten egy felke­lők által tegnap közzétett videofel­vételen Florence Aubenas francia újságírónő, akit hét hete raboltak el Irakban. „A nevem Florence Aube­nas. Francia vagyok. A Liberation tudósítója” - mutatkozott be a dá­tum nélküli felvételen a láthatóan zaklatott nő, a továbbiakban arra panaszkodva, hogy fizikailag és lel­kileg is nagyon rossz állapotban van. „Segítsenek nekem, sürgő­sen!” - mondta a kamerába. Giuliana Sgrena, a csaknem egy hónapja elrabolt olasz újságírónő életben van, s hamarosan kiszaba­dulhat - közölte Falah an-Nakíb iraki belügyminiszter. A politikus egy arab televíziónak adott interjú­ban nyilatkozott ilyen derűlátóan az ANSA olasz hírügynökség jelen­tése szerint. „Hamarosan jó híreket kapunk”-mondta. Pierre Scolari, a február 4-e óta raboskodó újságíró­nő élettársa azonban borúlátó. Sze­rinte a belügyminiszter szavai nem jelentenek sokat, „nincs semmilyen kézzelfogható jele annak, hogy Giuliana kiszabadulhat”. Róla utol­jára két héttel ezelőtt jelent meg egy videofelvétel, amelyen az új­ságírónő - az II manifesto című olasz baloldali lap tudósítója - az Irakba vezényelt olasz csapatok ki­vonásáért esedezett. Viktor Juscsenko a Gongadze-gyilkosságról Őrizetben a gyanúsítottak MTI-HIR Kijev. Őrizetbe vették a Georgij Gongadze ukrán internetes újság­író megölésével gyanúsított sze­mélyeket - jelentette be tegnap Viktor Juscsenko. „Kijelenthetem, hogy ezzel megoldódott a Gon- gadze-gyilkosság rejtélye. A gyil­kosok őrizetben vannak, és jelen­leg éppen vallomást tesznek” - fo­galmazott az ukrán államfő újság­írók előtt. Georgij Gongadze számos cik­ket írt 2000-ben és az azt megelő­ző években a legmagasabb posz­tokon tapasztalható korrupcióról. Kétezer szeptemberében Kijevben elrabolták, majd két hónappal ké­sőbb megtalálták lefejezett testét egy Kijev melletti erdőben. Az ak­kori ellenzéki (ma hatalmon lévő) pártok Leonyid Kucsma elnököt gyanúsították a gyilkosság meg­rendelésével. A volt államfő ta­gadja a vádat. Nem adják Grösst a szociáldemokraták Patthelyzet Csehországban KOKES JÁNOS Prága. A cseh szociáldemokra­ták (ČSSD) továbbra is kitartanak Stanislav Gross kormányfő mellett, aki családjának pénzügyei miatt az utóbbi hetekben éles támadások­nak van kitéve. A 'ČSSD-ben úgy vélik: ha a ke­reszténydemokratáknak (KDU- ČSL) nem tetszik a miniszterelnök, akkor hagyják el a kormányt. Michal Kraus frakcióvezető ugyan­akkor jelezte: a ČSSD még lát esélyt a jelenlegi három párti kormányko­alíció fenntartására, s ezért a héten még egy közös tárgyalást tervez­nek, amelyen megpróbálnának kompromisszumos megoldást ta­lálni a kormányválságra. Zdenék Skromach, a párt és kormány alel- nöke szerint, ha az e heti koalíciós tárgyalás is kudarcba fulladna, ak­kor más megoldást kell keresni. Megismételte: ő a kisebbségi szoci­áldemokrata kormány híve, s nem zárkózik el a kommunisták támo­gatásától sem. Gross bejelentette, a három koalíciós párt elnökei várha­tóan ma találkoznak. Harcos ifjúsági mozgalmat szervez a Kreml „Nasiszták” Putyinért MTI-HÍR Moszkva. A Kreml olyan harcos ifjúsági mozgalom szervezésébe fo­gott, amely visszaverhet egy ukrán mintájú, békés forradalmat a 2008- as orosz elnökválasztások táján - jelentette az orosz liberális média. Politikai elemzők szerint a Nasi ha­zafias ifjúsági mozgalom, amely tíz napja tartotta első gyűlését Szent­péterváron, a múlt hét végén pedig alakuló kongresszusát mély titkoló­zás közepette, olyan ellenzéki diák- szervezetek megjelenését hivatott ellensúlyozni, mint az ukrán Pora. A Nasi (Putyin elnök melletti elkö­telezettségét nevében is sugalló) az Együtt Menetelők militáns ifjúsági szervezetre épül, és szervezését Vlagyiszlav Szurkov, a Kreml-appa- rátus helyettes vezetője felügyeli.

Next

/
Thumbnails
Contents