Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-10 / 57. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 10. SZÍNHÁZ Pozsony WHSBSKStKBBKKmBKm NEMZETI SZÍNHÁZ: Álarcosbál 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: ... és végül senki sem maradt 19 KIS SZÍNPAD: Varrónők 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Két szótaggal lemaradva (szlovák) 18 Leány gyöngy fülbevalóval (angol) 20 MLADOSŤ: Monsieur Ibrahim és a Korán virágai (francia) 18 A belső tenger (spanyol) 15.30, 20 MÚZEUM: A lélek mint kaviár (cseh) 19.30 AUPARK - PALACE: Vejedre ütök (amerikai) 11.30, 12.30,14, 15,16.30, 17.30,19, 20, 21.30 A hihetetlen család (amerikai) 13,15.30 Végállomás (szlovák) 18, 20.10 Snowboardozók (cseh) 12, 14.10, 16.20, 18.30 Közelebb! (amerikai) 13,15.10,17.20, 19.30, 21.40 Szeretők és gyilkosok (cseh) 19.50 Double zero (francia) 13.10, 15.20, 17.40 A nemzet aranya (amerikai) 16.10, 18.40, 21.20 Aviator (amerikai) 17.10, 20.30 Penge: Szentháromság (amerikai) 14.50, 17.20, 19.40, 21.50 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (amerikai) 14.30, 16.50 Ray (amerikai) 19.20 Kalandférgek (amerikai-német-kanadai) 16.10, 18.20, 20.20 Monsieur Ibrahim és a Korán virágai (francia) 14.20 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 16.40, 18.50 Hosszú jegyesség (francia-amerikai) 21 KASSA DRUŽBA: Double zero (francia) 19 CAPITOL: Vejedre ütök (amerikai) 16, 18.15, 20.30 TATRA: Hosszú jegyesség (francia-amerikai) 18.30 ÚSMEV: Aviator (amerikai) 16, 19 IMPULZ: Az apokalipszis angyalai - Bíbor folyók 2. (francia) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Egy makulátlan elme örök ragyogása (amerikai) 18 VÁGSELLYE - VMK: Bajos csajok (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Rossz nevelés (spanyol) 19 LÉVA - JUNIOR: A nemzet aranya (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Átok - The Grudge (japán-amerikai-német) 14.30, 16.30.18.30, 20.30 Aviator (amerikai) 17.15, 20.30 Bújócska (amerikai) 18.15, 20.15 Csudafilm (magyar) 13.45, 15.45 Hölgyválasz (amerikai) 13, 15.15, 20 Közelebb! (amerikai) 17.45 Le a fejjel! (magyar) 14.15, 16, 18, 20 Lemony Snicket - A balszerencse áradása (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Micimackó és a Zelefánt (amerikai) 13.45, 15.15, 16.45 Penge: Szentháromság (amerikai) 15, 17.15, 19.30 A randiguru (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Sorstalanság (magyar) 14.30, 17, 19.45 Vejedre ütök (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 TOLLVONÁS Pátosz és hitelesség MÁRCIUS - A KÖNYV HONAPJA A művelődés ünnepe Úgy tűnik, ez a könyves ün(Somogyi Tibor felvétele) BUCHLOVICS PÉTER Javában tart az évad, s lapunk hasábjain is több vélemény látott napvilágot a szavalóversenyekről. E sorok írója versenyzőként is emlékszik még azokra az időkre, amikor a Jókai Napok vagy a Duna Menti Tavasz döntői élményszámba mentek, amikor még az előadók és a zsűri között olyanokkal találkozhattunk, mint Varga Tibor, Vas Ottó, Szigeti László vagy Kulcsár Tibor. Dusza István e tekintetben is külön cikket érdemelne, mert Pista megszállottként hitt a minőségben, s csakis abban, halálával - összes emberi gyarlósága ellenére - a vers- és prózamondók is meghaltak kicsit. Ezek után paradox, amit leírok: gyanítom, sok a szak- mázás, egyletezés, ugyanakkor nem olvasunk eleget. Kétségtelenül hiányzik egy olyan egységes bírálati rendszer, amely akár a palóc nyelvjárásban is következetes lenne, vagy a megzenésített versek kategóriájára is kiterjedne, de nem ezt tartom lényegesnek. Itt most mégiscsak az irodalmi magyar nyelv a fő szempont, s ebbe - adott korosztályok esetében - még az argó is bőven belefér. De nem csak az: már a rendszerváltás előtt is megjelent egy új, más minőség, amikor Kamenár Éva Esterházy Pétert mondott, például. Még mindig kevés a mai humor, a mai abszurd, a mai világlátás és életérzés. Zömmel leragadunk a klasszikus realizmusnál, netán a patetikus nemzetmentésnél, siratásnál, holott a legegyszerűbb és legvisszafogottabb, ugyanakkor ízig-vérig modern szöveg is lehet pátosszal teljes, sőt megrendítően tragikus - kacagunk, de a hátunkon futkos a hideg. Orbán Ottót említeném kapásból. Ezek persze csak a felnőtt és a gimnazista előadóknak mondhatnak érdemben valamit, viszont az utóbbi tíz-tizenöt évben a magyar gyermekirodalom is rengeteg új színnel, látásmóddal gazdagodott, egyes ifjúsági könyvek pedig szinte kultikussá váltak. S most nem a kommersz Harry Potterekre gondolok. Ám ha az embernek önmagában nincs késztetése, igénye a könyvre, legyen bármennyire tehetséges, végső soron a felkészítő kreatúrája marad, s még ha technikailag rutinosan oldja is meg a feladatot, érződni fog, hogy nincs sok személyes köze a szöveghez. Varga Tibor, Vas Ottó úgy tudott érett előadóművésszé válni, hogy falta a könyveket, és saját irodalmi felfedezéseit tette közkinccsé. Sőt, olyan alkotókat hozott be a köztudatba, akiket csak kevesen olvastak, Varga Imrét, Zs. Nagy Lajost, Barak Lászlót például. Van egy kódolt üzenetük ugyanis: a saját élmény és a vélemények sokféleségének tisztelete. Ennek is köszönhető, hogy nem váltak soha egyoldalúvá, mindig meg tudtak lepni. Kellenek a szakmai táborok, szöveggyűjtemények, képzések, de a csodának bennünk kell megszületnie. Minden egyéb másodrendű. népünk jócskán megkopott. Talán már csak a szakma nosztalgiázik, milyen volt anno, amikor márciusban a könyv valóban a fókuszba került, és az embernek érdemes volt felkeresnie a könyvesboltot, mert ott mindig készültek valamilyen meglepetéssel. SZABÓ VIKTOR Győry Attilával, az egyik legismertebb felvidéki könyves vállalkozás, a Családi Könyvklub vezetőjével beszélgettünk. A Könyvklub hogyan értelmezi a márciusi könyv-ünnepet? Éngedje meg, hogy először is a személyes élményeimre gondoljak vissza. Régen a március elsősorban a nemzeti ünnepet, a nők napját és a könyv ünnepét jelentette számomra. Ilyenkor volt érdemes például beiratkozni a könyvtárba, hiszen gyakran ingyenes volt az egész éves tagdíj, sőt, az elveszett könyvekkel kapcsolatban is elnézőbbek voltak a könyvtárosok. Márciusban iskolám kulturális élete is felpezsdült: jeles írók látogattak el hozzánk, sőt színvonalas fel- olvasó-délelőttökre is emlékszem. Mindez akkor igen erős benyomást tett rám, és minden bizonnyal komoly szerepet játszott abban is, hogy később írni kezdtem. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a könyvszakmában dolgozó üzletemberként is igyekszem ápolni a könyv hónapjának hagyományát. Úgy vélem, olyan esemény ez, amelynek méltó megünneplésében a kiadók, a könyv- terjesztők és az olvasók egyaránt érdekeltek. A könyv ünnepe ugyanis a művelődés ünnepe. Miért éppen március lett a könyv hónapja? Szerintem a március az előre meghirdetett ünnep nélkül, teljeÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kozsár Zsuzsanna legújabb könyvének bemutatóját tartották a közelmúltban a dunaszerdahelyi Vámbéry Kávéházban kis számú, de annál lelkesebb, mert értő és értelmezni hajlamos közönség előtt. A bemutatón - a kávéház egyik idei újítása szerint - ezúttal sem csak a szerző és a könyv ismertetője foglalt helyet az emelvényen, hanem a rendezvény védnöke is, s ezt a tiszteletbeli posztot - a szerző felkérésére - most Grendel Lajosra szabták rá. Alighanem ennek vagy ennek is köszönhetően, na persze nem egyszerűen a Kossuth-díjas író puszta megjelenésének, hanem annak, amit mondott, sikerült az est másfél óráját kellemes irodalomkö- zelben eltölteni. Hogy eleven, nézetütköztetéstől sem mentes beszélgetés színhelye lesz a kávéház, az már a Kozsár-kö- tet ismertetése előtt valószínűsíthető volt: a Harminchárom apokrif című, a Nap Kiadónál a közelmúltban megjelent prózafüzér ugyanis nem csak elismerésre ösztönözte azokat, akiknek már volt módjuk olvasni, hanem arra is, hogy állást foglaljanak a szent, mert bibliai sen természetes módon is könyves hónap lenne. Márciusra már az előző évi utolsó nagy lavinát, a karácsonyi könyvpiacot is régen elfelejtettük. Ébredezik a természet, így akár jelképesnek is nevezhetjük az új kezdetet, de gyakorlati magyarázattal is szolgálhatok, hiszen nyilvánvalóan arról is szó van, hogy közeledik a nagy tavaszi könyvfesztiválok időszaka, és a kiadók ilyenkor finiseinek sok új könyvükkel. Másrészt viszont úgy tapasztalom, hogy ez a többre hivatott ünnep gyakran csak könyvszakmái szempontból igazi ünnep, mert az olvasóknak mára sajnos csak a puszta szlogen maradt. Különböző előnyökről, újdonságokról, könyves meglepetésekről csak szövegek és a szépirodalom közti vélt és valós különbségeket illetően. A Harminchárom apokrif ugyanis az újszövetségi Jézus-történetet meséli újra, meglehetősen mai módon, olyan értelemben maian, hogy mind nyelvezetében, mind a cselekményét tekintve a nyersre, a hús-vér emberire, mondhatni, a szent helyett a profánra helyezi a hangsúlyt. Legalábbis ez lehetett az érzése az est vendégeinek a kiadó igazgatójának fölvezetője és a könyv ismertetőjének előadása alapján, nemkülönben abból a két rövid részletből, melyet a szerző olvasott fel. A közönséget végül is szóra bíró Grendel Lajos is tett hozzászólásában egy hosszabb kitérőt a katolikus irodalom huszadik századijeles képviselői felé (s ezen belül is nyitott egy kisebb vitafórumot arról, hogy a vallásos és a hívő ember nem feltéden egy és ugyanaz), s azt emelte ki az eddig csak a gyermekirodalom képviselőjeként ismert szerzővel kapcsolatban, hogy ebben az új könyvében véleménye szerint sikerült neki személyes ügyévé tennie a katolicizmust. Egyszersmind besorolta a katolikus írók közé - ami, nyilvánvalóan, Kozsár Zsuzsannának sem előnyére, ritkán hallani. Talán nem kielégítő a könyvszakma kapcsolata az olvasóval, talán az olvasót kellene elsősorban megtalálnunk. Úgy illene, hogy az olvasó megfelelő időben kimerítő tájékoztatást kapjon azokról a könyvújdonságokról, amelyek márciusban valóban tucatjával sorjáznak elő a kiadói műhelyekből. És hiába, hogy az ünnep idején különböző akciókat szervezünk, ha a potenciális olvasókhoz - vagyis a lehetséges vásárlókhoz - nem jut el az üzenet. Idén milyen márciusi meglepetéseket tartogat számunkra a Családi Könyvklub? Először is zsenge, tavaszias Könyvklub-árakkal csábítjuk olvasem hátrányára nem válhat. A kisregénynek is beillő elbeszélésfüzéréről ellenben kijelentette, hogy az utóbbi nagyjából egy év alatt Szlovákiában kiadott magyar prózairodalom meglepően tehetséges darabjai közé sorolható, oda, ahová Bárczi Zsófia, Csepécz Szilvia, Gazdag József vagy György Norbert könyve. Grendel véleménye szerint irodalmunkban ennek a mindenképp figyelemre méltó sorjázásnak a kapcsán akár egy újabb prózafordulatról is beszélhetnénk. Nagyjából ez történt a Vámbéry- ben, igaz, ahogy illik, jobbára a szerző személyével és kötetével szoros összefüggésben. Hogy aztán a többször is kiemelt Harmincsásra a könyvbarátokat. A telefonos könyvrendelés - túlzás nélkül állítom - immár az egyik legnépszerűbb vásárlási formává vált, hiszen gyors, egyszerű és főleg kényelmes. A mérleg másik oldala persze a postai díjak emelkedése. Felméréseink alapján a könyvbarátok zöme ezt tudomásul veszi, ám úgy gondolom, létezik egy jelentős olvasói réteg, akik a többletköltséget már nem képesek vállalni. A postaköltség ugyanis majdnem olyan összegre rúg, mint egy olcsóbb könyv ára. Érthető, ha visszalépnek, annak dacára, hogy egy-egy ajánlat nagyon is a kedvükre való. Mi a könyv hónapja alkalmából egyebek mellett azzal próbáljuk megnyerni a könyvbarátokat, hogy a postai díjunkat drasztikusan, majdnem a felére csökkentettük. Persze ez a csökkentett postai díjunk kísérleti jellegű, de ha beválik, könnyen lehetséges, hogy továbbra is tartani fogjuk ezt az árat. A könyvbarátok jól tudják, milyen bosszúság, ha a félbemaradt olvasás után az ember idővel elfelejti, melyik résznél hagyta abba az olvasást. Ezen szeretnénk most változtatni egy apró figyelmességgel. Ötfajta szép és jó minőségű könyvjelzőt küldünk ajándékba mindazoknak, akik könyvet választanak nálunk. Szeretnénk összekapcsolni az irodalmat és a színházat is. Könyvesboltunk látogatói között 10-10 jegyet sorsolunk ki a komáromi Jókai Színház egy-egy előadására. Ezenkívül különböző ajándékakciókat, irodalmi játékokat is szervezünk, amelyek egyre népszerűbbek az olvasók körében. Idén a jobb tájékoztatás érdekében könyvkatalógusunkat sűrűbben jelentetjük meg, és az ünnep idejére több neves szerzőt is szeretnénk meghívni. Szeretném, ha a könyv- kultúra ápolásában érdekelt minden érintett megelégedésére közös erővel sikerülne elérnünk, hogy később az egész évben folyamatosan legalább annyi figyelemre méltó irodalmi-kulturális rendezvény valósuljon meg, mint most a könyv ünnepének hónapjában. három apokrifhez vagy a hazai prózatermésnek az ennyire nyomatékos dicséretéhez mit szóltak a jelen levő alkotók, többségükben olyan poéták (Barak Lászlón kívül Balázs F. Attila, Juhász R. József, Szászi Zoltán és Vida Gergely), akiknek szintén van friss kötetük, nem tudni, mert egyszer ennek az estnek is véget kellett kanyarítani. Mindenesetre ha egy könyvbemutatónak az a szerepe, hogy az éppen a boltokba kerülő kötetet a szerzőjével együtt közönség előtt is megszólítsa, mégpedig úgy, hogy a közönség is megszólaljon és érdemben hozzászóljon, akkor a rendezvény ilyen értelemben is az olvasót szolgálta, (csg) Az újszövetségi Jézus-történetet meséli újra, a nyersre, a hús-vér emberire helyezve a hangsúlyt Harminchárom apokrif Csanda Gábor, Kozsár Zsuzsanna, Grendel Lajos és Barak László, a Nap Kiadó igazgatója (Somogyi Tibor felvétele)
