Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-09 / 56. szám, szerda

4 Régió ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 9. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Felgyújtottak egy autót Breznóbánya. Felgyújtot­tak hétfőn egy Ford Focus típu­sú személyautót, nyilatkozta Mária Faltániová, a Beszterce­bányai Kerületi Rendőr-főka­pitányság szóvivője. A gépko­csit feltörték, és ismeretlen eredetű folyadékkal locsolták le; a tűz az autó teljes berende­zését, gépkocsiszekrényét tönkretette. A Ford 45 éves tu­lajdonosa kulcsokat és csavar­húzót fedezett fel az első ülé­seken, amelyeket feltehetően az elkövető hagyott maga után. (ú) Meglőtte magát Ipolyróna (Rovnaný). Testi sértés miatt kezdeményezett eljárást a losonci rendőrség: a poltári járásbeli falu 57 éves la­kosa ugyanis lőfegyverével sa­ját magának okozott kézsérü­léseket. Mária Faltániová besz­tercebányai kerületi rendőrsé­gi szóvivő tájékoztatása sze­rint Ondrej rokonai családi há­zának udvarán foglalatosko­dott a fegyverrel, amikor az el­dördült, 6-8 hétre munkakép­telenné téve a férfit, (ú) Lebukott a pénzhamisító Besztercebánya. Pénzha­misítás bűntettének elkövetése miatt tett vádemelési javasla­tot a rendőrség a 25 éves helyi Ľubomír K. ellen. A gyanúsí­tott február 2-án hamis 500 koronással fizetett az egyik új­ságos bódéban - tájékoztatta az Új Szót Mária Faltániová besztercebányai kerületi rend­őrségi szóvivő. A fizetőeszközt - állítása szerint - egy ismeret­len személytől kapta, (ú) Revay nem fizetett tartásdíjat Besztercebánya. Öt hónap szabadságvesztésre ítélte a Besztercebányai Járásbíróság Pavol Revayt, a város jégko­rongcsapatának edzőjét, mivel nem tett eleget a tartásdíj-fize- tési kötelezettségének. A 42 éves férfi 1996-tól 2003 áprili­sáig járult hozzá két gyermeke eltartásához, azóta nem fize­tett. Adóssága eléri a 26 ezer koronát. A kerületi bíróság fel- lebbviteli tanácsa az ítéletet megerősítette. (TASR) Műkedvelő betörő Besztercebánya. Megköze­lítőleg 800 ezer korona értékű zsákmánnyal távozott az a tol­vaj, aki különböző alkotók művészeti alkotásait tulajdo­nította el a város egyik üzleté­ből. Az ismeretlen elkövető a szombattól hétfő reggelig ter­jedő időszakban tört be a mű­kereskedésbe. (TASR) Félezer baleset egy hónapban Eperjes. Összesen 574 köz­lekedési balesetet vettek nyil­vántartásba februárban az Eperjesi kerületben, 33 esettel kevesebbet, mint a tavalyi év hasonló időszakában - nyilat­kozta Magdaléna Fečová eper­jesi kerületi rendőrségi szóvi­vő. A balesetek során 9 sze­mély vesztette életét. (ú) A zsinagóga épületét évtizedekig raktárként használták (Szabó Bernadett felvételei) Várhatóan szavazásra is sor kerül a holnapi ülésen Elégedetlen polgármesterek PUSKO GÁBOR Sajógömör. A Sajó Menti Mik- rorégió néhány napja megtartott évzáró közgyűlésén nem sikerült minden kérdést megvitatni, ezért a jelen lévő polgármesterek úgy döntöttek, csütörtökön Sajógö- mörön folytatják a tanácskozást. Ennek apropóján kérdeztük meg Zsíros Gábor sajógömöri polgár- mestert, a kistérségi társulás máso­dik alelnökét és a tervezett ülés há­zigazdáját, mit vár a csütörtöki ta­lálkozótól. „Az előző gyűlésünkön feszült volt a légkör. Az egyik tár­sult község polgármestere azt rótta fel az elnökségnek, hogy a kistérsé­gi társulás nem tölti be funkcióját. Leginkább azt kifogásolta, hogy nem jutnak információhoz. A leg­nagyobb elégedetlenséget az vál­totta ki, hogy az elmúlt időszakban a kistérségi társulás néhány tele­pülése sikeresen pályázott külön­féle alapoknál, míg mások ezekről a lehetőségekről nem is tudtak. Nagy gond számunkra továbbá, hogy míg a mikrorégió két telepü­lése, nevezetesen Tornaija és Sajógömör a Nagyrőcei, addig a többi település a Rimaszombati já­ráshoz tartozik” - mondta Zsíros Gábor. A kritikákat megfogalmazó polgármester idő előtti választást sürgetett, javaslatát többen támo­gatták. A választásra a holnapi ülé­sen kerül sor Sajógömörön. „A je­lenlegi elnökségi tagok ismét in­dulhatnak, s előfordulhat az is, hogy ismét rájuk esik a tagság vá­lasztása. Ezt követően azonban mindenképp rendezni kell belső ügyeinket, s csak ezután léphetünk előre” - utalt a sajógömöri polgár- mester arra a felvetésre, hogy a szomszédos Túroc Menti Mikro­régió elnöksége megbeszéléseket kezdeményezett a két kistérségi társulás egyesülése céljából. Az önkormányzat a következő két évben 1,2 millió koronát költ az épületre Megmenekül az enyészettől a zsinagóga Perbenyik. Hamarosan fel­újítják a Királyhelmectől alig néhány kilométerre található község zsinagó­gájának épületét. LECZO ZOLTÁN Erről a perbenyiki önkormány­zat legutolsó ülésén született dön­tés. Fülöp Pál polgármester el­mondta, az épületre az elkövetke­ző két évben összesen 1,2 millió koronát költenek. Először a zsina­góga tetőszerkezetét és ereszcsa­tornáit cserélik ki, majd az épület külső és belső tatarozása követke­zik. A költségeket a község saját forrásból fedezi. A tervek szerint a zsinagógában rendezik be a Nem­zetek Galériáját a Bodrogközben, melyet a Ticce Bodrogközi és Ung- vidéki Alkotók Társasága működ­tet majd. A szervezet a községgel karöltve különböző kiállítások­nak, bemutatóknak és kulturális rendezvényeknek szeretne itt ott­hont adni. A perbenyiki zsinagóga épülete jelenleg rendkívül rossz állapotban van. Az elmúlt rend­szerben műtrágya- és lisztraktár­ként használták, de a felújítására vagy a karbantartására soha sem költöttek. A rendszerváltást köve­tően a tatarozását a község már csak azért sem tudta elvégeztetni, mert az épület nem volt az ő tulaj­donában. A zsinagógát végül a zsi­dó hitközségtől 1996-ban az ön- kormányzat megvásárolta, ám a felújításra csak most sikerült anya­gi forrást találni. Fülöp Pál el­mondta, a munkálatok elvégzésé­re a napokban versenytárgyalást írnak ki. Ennek keretében külön­böző bodrogközi vállalkozókat és cégeket szólítanak meg, és érte­lemszerűen annak az ajánlatát fo­gadják el, aki a felújítást a legked­vezőbb anyagi feltételekkel vállal­ja majd. A munkálatok tavasszal akár már el is kezdődhetnek. Bár Perbenyikben a második világhá­borút követően már nem szerve­ződött újjá a zsidó hitközség, a he­lyi önkormányzat egyebek mellett az egykori emlékhelyekről és épü­letekről való gondoskodást is fon­tos feladatának tekinti, például több mint tíz éve a zsidó temető gondozását is a község végezteti. „Az ingatlan önkormányzati tulajdonban marad, de a Ticce használja majd” - mondja Fü­löp Pál polgármester Abafalván és Sajószentkirályon egyszerre kellett volna a munkálatokat elvégezni Már fél éve várnak az internetre PUSKO GÁBOR Abafalva. Már egy fél éve hiába várnak a szeptemberben megnyi­tott abafalvai általános iskolában arra, hogy a telefontársaság végre rácsatlakoztassa a számítógépes te­rem berendezéseit az internetre. „Az iskolát húsz év után, tavaly szeptemberben nyitottuk meg újra. Ekkor érdeklőd­tem, hogy az Infovek prog­ram keretén belül kaphat- na-e a mi iskolánk is számí­tógépeket, s legnagyobb örömömre pozitív választ kaptunk. Szeptember 7-én el is hozták a hat számítógépet, amelye­ket a községháza épületében he­lyeztünk el. Sajnos azóta hiába vá­runk arra, hogy csatlakoztassák a számítógépeket a világhálóra” - mondta Hanobík Irén polgármes­ter. Mint elmondta, érdeklődésük­re mindig azt a választ kapták, hogy legyenek türelemmel, a cég hamarosan elvégzi a munkálato­kat. A polgármester asszony infor­mációi szerint Abafalván és a szom­szédos Sajószentkirályon egyszerre kellett volna a munkálatokat elvé­gezni. Míg azonban ez utóbbi tele­pülés iskolájában beszerelték a szükséges berendezést, a két kilo­méterre lévő Abafalvára már nem érkeztek meg a társaság szakembe­rei. „Az rendben van, hogy meg­kaptuk a számítógépeket, de most már jó lenne, ha élvezhetnénk is ennek a szolgáltatásnak az előnye­it. Az is felmerült, hogy a számító- gépes termet a helyiek is kihasznál­hatnák egyfajta teleházként, arról már nem is beszélve, hogy internet­hozzáférése a hivatalnak sincs. Pe­dig egyre több kimutatást, hivata­los iratot kell elektronikus levél for­májában továbbítanunk, s az inter­neten található információk is jól jönnének” - mondta a polgármes­ter asszony. Egyébként az iskola működésé­vel mind a polgármester asszony, úgy a helybeliek is elégedettek. Az óvodával közös igazgatás alatt mű­ködő intézmény népszerű a hely­beliek körében. A húsz férőhelyes óvodának szeptembertől 25 növen­déke lenne, ezt a problémát szep­temberig megpróbálják orvosolni. „Az iskolások étkeztetésével kap­csolatban úgy döntöttünk, a gyere­kek ingyen ebédelhetnek még ak­kor is, ha a szociálisan rászoruló családokból érkezők száma nem éri el a 70 százalékot. A különbözetet a község állja. Úgy vélem, jó döntés volt az iskola megnyitása, az pedig külön öröm számomra, hogy ezt a véleményemet a helybeliek is oszt­ják” - mondta Hanobík Irén. Az önkormányzat dönté­se értelmében a gyerekek ingyen ebédelhetnek. A törzsvendégek történetein át mutatja be a várost Spanyolhonban is ismerik a kassai uszodát JUHÁSZ KATALIN Kassa. A legjobb rendezőnek já­ró díjjal érkezett haza a spanyolor­szági Pamponából a kassai szárma­zású Kerekes Péter. A fiatal rendező 66 szezon című filmjét 540 alkotás közül válogatták a legjobb 12 film közé a rangos nemzetközi doku- mentumfilm-fesztiválon. Ezekből választott győztest a zsűri, melynek Viktor Kossovszkij ismert orosz ren­dező is tagja volt. A legjobb film dí­ját egy izraeli alkotás nyerte el, a mezőny legjobb rendezőjének pe­dig Kerekest választották. A 66 szezon a kassai uszoda törzsvendégein keresztül mutatja be a város hatvanhat évét. A zöm­mel magyar nemzetiségű riportala­nyok nem csupán mesélnek, ha­nem érzékletes „modellhelyzete- ken” keresztül be is mutatják a 20. század drámáinak személyes lecsa­pódásait. A családi történeten ala­puló, lírai hangvételű, finom hu­morú alkotásban archív felvételek keverednek az egykori szereplők által rekonstruált jelenetekkel. A film tavaly óta már a nyolcadik nemzetközi fesztiválon aratott si­kert, a szlovák, illetve a cseh köz- szolgálati televízió pedig többször is műsorára tűzte. Kerekes Péter elmondta, az egyébként nem túl korszerű és lát­ványos kassai uszoda kezd világ­szerte „híres” lenni a filmnek kö­szönhetően, a város történelmét pedig Tel Avivtól Londonig sokan megismerhették. Jelenleg zajlik Angliában egy tíz várost érintő moziturné, legközelebb pedig egy párizsi fesztivál versenyprogramjá­ban szerepel a „film egy uszodáról, ahová a történelem járt fürödni”. „Valamit tegyünk, ha már itt vagyunk!” Egy kísérletező festő képei KOVÁCS ÁGNES Kassa. Kiss László encsi grafi­kustanár munkáiból rendezett kiál­lítást a Rovás művészeti csoport a Thália Színházban. A tavaly meg­kötött együttműködési szerződés gyümölcseként ez az ötödik képző- művészeti tárlat, amelyet a szín­házban, illetve a Márai Stúdióban nyitottak meg. A művész az encsi gimnázium tanára, aki két éve vesz részt oktatóként a Rovás csoporttal a nyári Rajzszög képzőművészeti alkotótáborokon Gombaszögön. Alapító tagja a 13 éve működő Hej- cei Nemzetközi Művésztelepnek, amely több alkalommal kiállítási lehetőséghez jutott Hollandiában és Németországban. Kiss László számos alkotása közül helyszűke miatt csak egy töredék került kiállí­tásra, de ez is kézzelfogható ke­resztmetszetét adja kísérletező jel­lemének. Hiszen próbát tesz akva- rellel, krétával, kollázzsal, rézkarc­cal, de van linómetszete és számos tusrajza, grafikája is. A grafika és a festészet iránt érez elkötelezettsé­get, de időnként fafaragással, fa­munkával is foglalkozik. Kísérlete­ző kedve az Abaúj című tájképsoro­zatán mutatkozik meg legjobban. Leginkább az őt körülvevő termé­szeti környezet ihleti. Lokálpatrió­tának tartja magát, kiállításai és ih­lető környezete megyéjéhez, Abaújhoz kötik. Kiss László életfilo­zófiája egyszerű. „Valamit tegyünk, ha már itt vagyunk!” Az Abaúj című tájképsorozat (Szabó Ottó felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents